résztéma: Társadalmi szolidaritás

Cél:

A tanulók szociális érzékenységének formálása, mélyítése. A segítő szakmák erkölcsi értékeinek bemu-tatása.

Elérendő eredmények:

A tanulók tudják, hogy mindenki kerülhet olyan helyzetbe élete során, amikor segítségre szorul; senkit nem lehet életkörülményei miatt elítélni. Megértik, hogy a kiegyensúlyozott társadalmi lét egyik fontos alapértéke a tolerancia.

Kulcsfogalmak:

Szolidaritás, egyenlőség, igazságosság, önkéntesség.

A tartalom kifejtése:

A demokratikus társadalom legfontosabb építőkövei: az igazságosság, egyenlőség, tolerancia, szolidari-tás.

1. Igazságosság

Az egyik legrégebbi fogalom, amely tekintélyt vívott ki magának. A Biblia szerint az igazságosság a he-lyes cselekedet, ami magában foglalja a jótékonyságot, vagyis a gyöngébbet nem szabad elnyomni. A görög filozófiában központi fogalom.

Álljon itt néhány a XX. századi igazságfelfogások közül, Zombori Gyula értelmezésében (Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997, 58‒60.):

a) A haszonelvű, utilitárius közgazdasági iskola szerint „igazságos az, ami a társadalom jóléte szempontjából hasznos. Az elosztás akkor optimális, ha nem változtatható meg úgy, hogy senki ne járjon rosszabbul.” (58.)

b) Hayek szerint „a társadalom, erkölcsi kötelességérzetből biztosítson valamilyen egységes mini-mumot azoknak, akik nem tudnak segíteni magukon.” (59.)

c) John Rawls elmélete szerint „Úgy kell tehát a társadalmat felépíteni, hogy abban a legrosszabb pozíció is elviselhető legyen ‒ hiszen lehet, hogy az éppen »az én pozícióm« lesz.” (60.).

2. Egyenlőség

Különböző típusú egyenlőségértelmezésekkel találkozhatunk a politikában. Az esélyek egyenlősége azt jelenti, hogy minden állampolgárt ugyanazok a jogok illetnek meg nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül.

A feltételek egyenlősége azonban csak az életfeltételek egyenlőtlenségeinek csökkentésében valósulhat meg a lakáshelyzettől az egészségügyi ellátásig.

A kimenetelek egyenlősége: „Egyes nézetek szerint akkor igazságos egy társadalom, ha annyira biztosít-ja a rosszabb helyzetűek hátrányainak kompenzálását, hogy végül is a jó helyzetűekkel azonos valószí-nűséggel érnek célba az élet bármely területén. Minthogy ez a cél (legalábbis belátható időtávban) meg-lehetősen irreális, olykor vitatható eszközökkel igyekeznek hozzá közelíteni.” (Zombori Gyula: A szoci-álpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociszoci-álpolitikai Egyesület, Budapest, 1997, 50.)

Az arányos vagy kvótás egyenlőség az, amikor akár pozitív megkülönböztetés alapján az arányokat fi-gyelembe véve kerülnek emberek különböző posztokra.

A bánásmódok egyenlősége. Származástól függetlenül mindenkinek egyforma ellátásban kellene része-sülnie. A hátrányos megkülönböztetést minden demokrácia elítéli. (Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997, 49‒51.)

3. Tolerancia

A társadalmi konfliktusokat csak törvényes keretek között, a tolerancia alapján lehet kezelni. Vagyis az állam a konfliktusok megoldására nem az erőszakhoz nyúl, hanem megpróbálja tárgyalási alapon meg-oldani a feszültségeket. Nem büntet, nem torol meg, hanem időt hagy, kivár, meggyőz, érvel. Ugyanez a tolerancia elvárható az állampolgártól is. A kritizálás, a méreg önmagában nem elegendő. Az érvek és az indulatok nem ugyanaz a kategória. Az ideális állampolgári magatartás a politikai életben való aktív részvétel, a problémák figyelemmel kísérése, nem a passzív visszahúzódás.

Komoly problémát okoz a másság társadalmi szintű elfogadása. Ez is a tolerancia jelenlétét igényli. Meg kell tanulni elfogadni a különbözőséget is, persze csak abban az esetben, ha az nem ártalmas a társada-lom egészére.

4. Szolidaritás

Többféle jelentés fűződik hozzá: összetartozás, segítés, sorsközösség vállalása. A legfontosabb társada-lomkovácsoló erő, amikor a társadalmi rétegek nem elszakadnak, hanem kapaszkodnak egymásba. Nem szabad hagyni, hogy egy társadalomból vagy egy állampolgárból kihaljon a szolidaritás érzése.

A társadalomnak tudatosan kell törekednie az egyre jobban leszakadó rétegek megsegítésére. A nagy szegénység minden társadalom számára jel. Ennek megváltoztatása a jólétben élők számára is feltétlen szükséges, hiszen kiegyensúlyozott társadalom nem létezhet a nyomor által.

Ennél a résztémánál legalább két embercsoportról kell beszélni, amelyek a társadalom állampolgárainak leszakadó részét alkotja. Az egyik a szegénységben élők, a másik a fogyatékossággal élők csoportja. A fentiekben vázolt erkölcsi értékek közül velük kapcsolatban különösen fontos a szolidaritás. Szerencsére egyre több civil szervezet jön létre: céljuk a segítségnyújtás, a kilátástalan élethelyzetbe került emberek felkarolása. Beszélgessünk el a tanulókkal, mi a véleményük a hátrányos helyzetben lévők életlehetősé-geiről. Szerintük hogyan lehet a hátrányból kikeveredni?

Tapasztalataim alapján a középiskolás korosztály már sokkal elfogadóbb mindkét társadalmi csoport esetében. Ebben sokat segíthet a jól szervezett közösségi szolgálat is. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy az emberi méltóság joga mindenkinek megjár. A hajléktalan lét esetében a legalapvetőbb emberi szükségletek kielégítésére sincsen mód (mint amilyen például az alvás).

Fogyatékosság miatt sem rekeszthet ki senkit a társadalom.

Javasolt tevékenységformák, módszerek:

Beszélgetés, megbeszélés, prezentációk készítése, műelemzés, projektmunka.

Beszélgetés: Mondják el a tanulók tapasztalataikat az elvégzett közösségi szolgálatukról.

Beszélgessünk a diákokkal a szeretetszolgálatok szerepéről, jelentőségéről, valamint az adományozás, a jótékonykodás fontosságáról a társadalomban.

Prezentációk készítése a közösségi szolgálat terepeiről.

Megbeszélés: Fejtsék ki véleményüket a fogyatékossággal élők problémáiról, a segítségnyújtás lehető-ségeiről. Hogyan értékelik a paralimpiák szervezését?

Sors Tamás 100 m-es pillangóúszás olimpiai bajnoka, Kosárlabda meccs, London, 2012.

Peking, 2008.

Projektmunka: A fogyatékosság társadalmi megítélésének kibontása.

Például kérdőív készítése a középiskola tanulóival, mennyire elfogadók a fogyatékkal élőkkel szemben.

Műelemzés: Hogyan érzékelteti a festő a mozgássérült lány és a világ egymáshoz való viszonyát?

Mit fejeznek ki a lány mozdulatai?

Andrew Wyeth: Christina világa

Filmajánlat: Esőember (Barry Levinson, 1988).

Jelenet a filmből

Ajánlott szak- és szépirodalmi források:

Oktatói segédlet:

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

Fromm, Erich: A szeretet művészete. Helikon Kiadó, Budapest, 1984.

Mazsu János – Setényi János (szerk.): A jó polgár. Csokonai Kiadó, Budapest, 1996.

Schweitzer, Albert: Az élet tisztelete. Ursus Kiadó, Budapest, 1999.

Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1997, 41‒60.

Tanulóknak:

Zemlényi Zoltán: Kitiltottak. Mandátum Kiadó, Budapest, 1989.

3. résztéma: Törvény és lelkiismeret. Közösség és korrupció