résztéma: Az erkölcsi gondolkodás alapjai

Cél:

Értessük meg a tanulókkal emberi mivoltunk sajátosságait. Kapjanak átfogó képet az ember nagyszerű-ségéről, az erkölcsiség sajátosságairól, jelentőségéről életünk alakításában.

Elérendő eredmények: A tanulók tudják értelmezni a gondolkodó lény, a társas lény, az alkotó ember fogalmakat. Észreveszik az erkölcs jelentőségét az ember fejlődésében s az egyén szocializációja során.

Ismerik a legfontosabb etikai alapfogalmakat.

Kulcsfogalmak:

Emberi természet, társas lény, erkölcsi lény, jó, rossz, szenvedés, érték, értékzavar, értékvesztés.

A tartalom kifejtése:

Emberek vagyunk. Az emberi természet eltér a többi élőlény sajátosságaitól. Mi tudunk csak alkotó mó-don teremteni, munkát végezni, erkölcsiségünk valamennyire határt szab szabadságvágyunkból követ-kező szélsőséges viselkedésünknek. Bűntudatunk van az elkövetett rossz miatt. Szenvedünk nemcsak a fizikai fájdalomtól, hanem a lelki sérülésektől is. Értessük meg a tanulókkal, hogy embernek lenni nagy-szerű dolog, de felelősség is. S mivel nem vagyunk tökéletesek, rengeteg hibát követünk el. Miután ösz-szegyűjtöttük csak az emberre jellemző tulajdonságokat, érzékeltessük a tanulókkal, hogy soha nem tud-juk teljes egészében függetleníteni magunkat a társadalomtól. Mivel társas lények vagyunk, erkölcsi fej-lődésünk is a csoport visszajelzései alapján alakul. Legnagyobb hatással a család van az egyénre: itt ta-nuljuk meg a szocializáció alapjait. Az etika két alappillére a jó és a rossz. Jó, az, aki nem árt másnak, és nem okoz szenvedést. Rossz az, aki árt másnak, és szenvedést okoz. Rögtön itt a legszerencsésebb tisz-tázni, hogy úgy is árthatunk valakinek, hogy nem volt szándékunkban, és úgy is, hogy előre eltervezzük.

Beszéljük meg, hogy kinek mi a véleménye a kétféle rosszról, miben látják a kettő közti különbséget.

Hozzanak fel példákat a saját tapasztalataik alapján.

Az értékek szoros kapcsolatban állnak az erkölccsel. Az értékek olyan eszmei objektivációk, amelyek jelzik, hogy az egyénnek abban az adott korban mi a fontos, mi a jó. Vannak örök emberi értékek, mint például a szeretet, a becsületesség, önzetlenség. Napjaink erkölcsi értékeinek azonban nagy része vál-ságban van. Mióta az anyagi értékek nagymértékben előtérbe kerültek, sorra tűnnek el alapvető, megha-tározó értékeink, mint például a hűség, a tisztelet, az udvariasság. Mutassuk meg az értékzavar, érték-vesztés hangsúlyos szerepét napjainkban.

Javasolt tevékenységformák, módszerek:

Magyarázat, beszélgetés, szövegelemzés, műelemzés.

Magyarázat: Az etikai alapfogalmak megismertetése a tanulókkal.

Beszélgetés az emberről: Milyennek látják a diákok az embert mint élőlényt? Szedjük össze az emberi természet jellemzőit!

Szövegelemzés: A Tízparancsolat elemzése napjaink törvényei szempontjából.

Bibliai történetek elemzése a jó és a rossz szempontjából (például Káin és Ábel története. József és test-vérei, az eredendő bűn).

Képillusztráció: Az emberi természet egyik fontos sajátossága az alkotás képessége. Íme egy elgondol-koztató példa:

A lascaux-i barlang egyik falfestménye

„1940. szeptember 12-én talált rá négy francia iskolás gyermek a lascaux-i barlangra, melynek falait több száz, a felső-paleolitikumból fennmaradt őskori festmény díszítette. A több mint 17 000 eszten-dős művészeti alkotások 1979-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listájára, miközben a tu-dományos világ évtizedek óta elkeseredett harcot folytat fennmaradásukért.

A világhírű Lascaux felfedezése a fáma szerint úgy esett, hogy négy fiatal kutyát sétáltatott a Montignac falu közelében található hegyen, és az állatot keresve jutottak el a csodás barlangba. A gyermekek ugyan aznap megállapodtak, hogy az ott látott rajzokról soha senkinek nem szólnak majd, ennek ellenére néhány nappal később már egész Franciaország a Lascaux-barlang szenzációjától volt hangos.

Bár a Lascaux-barlang nem hosszabb 250 méternél, és mélysége is csak 30 méter, mégis rendkívül ér-tékesnek számít, mivel az őskori alkotók szinte egy négyzetcentiméter falfelületet sem hagytak üresen.

A több teremből álló barlangrendszerben nagyrészt akkor élt állatokat és geometriai alakzatokat örökí-tettek meg; a festmények elsősorban lovakat, bölényeket, szarvasokat ábrázolnak, egyúttal pedig na-gyon fejlett térábrázolási képességről tanúskodnak. A leghíresebb alkotások az úgynevezett Nagy Bi-kák Termében találhatóak, ugyanis az ott megtekinthető gigantikus csorda egyes állatai megközelítik akár az 5 méteres szélességet is. Emellett nagy számban találhatunk absztrakt rajzokat, így például sok a geometriai ábrázolás, és nem hiányoznak a képzelet szülte lények sem.

Az itt található festmények és vésetek rendeltetéséről számos elmélet látott napvilágot: a régészek többsége szerint a képek kultikus célt szolgáltak, és a vadászatban, esetleg a törzsi varázslók révületé-ben játszhattak komoly szerepet. A geometriai ábrázolásokkal kapcsolatban ugyanakkor erősen tartja magát az a nézet, hogy az egykori művészek a vonalakat nem véletlenszerűen rajzolták – vagy vésték –, hanem azokkal a korabeli égbolt csillagait próbálták bemutatni, és megfigyelni.”

Tarján M. Tamás: 1940. szeptember 12. A Lascaux-barlang felfedezése. Forrás:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1940_szeptember_12_a_lascaux_barlang_felfedezese/. Letöl-tés: 2015. 07.10.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy milyen megdöbbentő, hogy már az őskorban ilyen művészi fo-kon tudtak alkotni az emberek.

Otthoni feladat: Műelemzés. A jó és a rossz megjelenése a festészetben.

Próbálják meg elemezni a két műalkotást a megfestett bibliai történetek megismerése után (József és testvérei; Kiűzetés a Paradicsomból.).

Milyen embernek ábrázolja a festő Józsefet? Figyeljék meg a tekinteteket! A kép minden szereplője egyetért a testvérek viselkedésével?

Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei

Mit fejez ki Ádám, Éva és az angyal testtartása?

John Roddam Spencer Stanhope: Kiűzetés a Paradicsomból Ajánlott szak- és szépirodalmi források:

Oktatói segédlet:

Bereczkei Tamás: A belénk íródott múlt. Dialóg Campus, Kiadó, Budapest-Pécs, 1998.

Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó, Budapest, 1999.

Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

Jung, C. G.: Gondolatok a jóról és a rosszról. Kossuth Kiadó, Budapest, 1996.

Kocsis Tamás: Emberközpontú fejlődés. In: Valóság, XLI. évfolyam, 99/4. sz.

2. résztéma: Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában