Észrevétel a Határozat-tervezet I.1. és I.2. pontjához
A Magyar Telekom észrevételében kérte a Tanácsot, hogy a Határozat-tervezetet a Magyar Telekom által 2008. május 15-én jóváhagyásra benyújtott MARUO tervezetben használt fogalomrendszernek megfelelõen módosítsa, továbbá javasolja, hogy a jogosult szolgáltatók által jelzett problémakör megszüntetése érdekében az Eht. 14.§ (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel a Tanács tegyen javaslatot az elektronikus hírközlést érintõ jogszabály módosításra.
A Magyar Telekom álláspontja szerint a Határozat-tervezet I.1. és I.2. pontjaiban elõírt módosításokkal a Tanács továbbra sem oldja fel a MARUO módosításával kikényszeríteni kívánt gyakorlat és a hatályos elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok közötti ellentmondást, továbbá olyan helyzetet teremt a hírközlési piacon, amely lehetõvé teszi a jogosult szolgáltatók számára, hogy a kötelezett szolgáltatót olyan szolgáltatás nyújtására kötelezze, amely nem része a hatályos szabályozás által elõírt szolgáltatási körnek.
A Tanács határozat-tervezetében leírt indoklással ellentétben a Magyar Telekom továbbra is azt az álláspontot kép-viseli, hogy a hatályos jogszabályok, rendelkezései alapján jogszerû a Magyar Telekom azon gyakorlata, amely szerint
az idegen tulajdonú hálózati szakaszokat tartalmazó hurokra vonatkozó átengedési igényeket elutasítja. A Magyar Telekom álláspontjának indoklásaként az Eht. 188.§ 45., 48. és 23. pontjára hivatkozik, melyek a helyi hurok, a helyi hurok teljes átengedése illetve az elõfizetõi hozzáférési pont definícióját tartalmazzák. A Magyar Telekom álláspontja szerint a hivatkozott definíciók alapján megállapítható, hogy amennyiben valamely köztes hálózati ponttól nem Magyar Telekom tulajdonú hálózatszakasz található, úgy a fizikai áramkör egészére nem vonatkozhat az Eht. idézett 48. definí-ciója szerinti helyi hurok átengedés kötelezettsége. A Magyar Telekom által elõadottak szerint ebbõl is következik, hogy nem az „Elõfizetõi Hozzáférési Pont” hatályos MARUO szerinti definíció miatt nincs mód az idegen hálózati szakaszo-kat tartalmazó hurok átengedésére, hanem az Eht.-ban elõírt rendelkezések miatt. Az Eht. hivatkozott meghatározásaiból következik, hogy téves a Tanács határozat-tervezetének indoklás részben tett azon megállapítása, hogy az Eht. vonatko-zó rendelkezése tartalmilag két esetkört fedne le, mivel ezen jogszabályi rendelkezés nem különböztet meg hurkot aszerint, hogy annak milyen a tulajdonjogi helyzete. A jogszabály „a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ” hurok át-engedésére vonatkozik és nem a Tanács által bevezetett „ún. vegyes tulajdonú hálózat” átát-engedésére.
A Tanács indoklásában kifejtette, hogy „amikor a köztes hálózati ponttól az elõfizetõi végberendezés tényleges csat-lakoztatási pontjáig terjedõ szakasz harmadik személy tulajdonában áll, és vele a Jogosult szolgáltató a hálózat-hoz való hálózat-hozzáférés tekintetében megállapodást köt, a hálózat vegyes tulajdonú jellege nem szolgálhat alapul arra, hogy a Kötelezett és a Jogosult között ne jöjjön létre a MARUO tervezet alapján az átengedési szerzõdés”. A Magyar Telekom álláspontja szerint a Tanács ezen álláspontja is rámutat arra, hogy – még abban az esetben is, ha eltekintünk a fentiekben összefoglalt jogszabályi kötelezettségektõl – az átengedési szerzõdés kizárólag csak akkor jöhetne létre, ha a jogosult szolgáltató és a harmadik személy között (pl: lakóparki szolgáltató, irodaház üzemeltetõ, alközponti szolgáltató) a hálózathoz való hozzáférés tekintetében megállapodás jönne létre. A Határozat-tervezet által elõírt módosítások viszont nem garantálják, hogy a jogosult szolgáltató valóban rendelkezik megállapodással a hálózathoz való hozzáférés tekin-tetében, így a Kötelezett szolgáltatót úgy kötelezi – a fentiek szerint az Eht.-val ellentétesen - hurok átengedésére, hogy ezzel súlyosan sérti a harmadik fél és a kötelezett szolgáltató között érvényben lévõ szerzõdéses viszonyokat. A Tanács által leírt „vélelmezésre” alapuló jogviszony alapján nincs lehetõség az idegen tulajdonú szakaszokat tartalmazó hurok átengedésére. Azokban az esetekben, ahol az érintett felek (Kötelezett, Jogosult, hálózatrész tulajdonos) külön megálla-podásban – akár a korábbi megállapodások felülvizsgálatával (ha létezik ilyen) – rendezik a kérdéses hálózatrész átengedhetõségét, a fenti érvelés fenntartása mellett elvileg lehetõséget lát a Magyar Telekom arra, hogy az átengedés a MARUO hatályán belül valósuljon meg.
Részben egyetért a Magyar Telekom a Tanács azon megállapításával, hogy a jogalkotó szándéka az Eht. 2.§ bb) pontjával egyezõen nem az volt, hogy idegen tulajdonnal érintett hálózatok átengedése esetén az elõfizetõ szolgáltatás-váltási szabadsága korlátozott legyen. Ugyanakkor utalt arra is a Magyar Telekom, hogy az Eht. elõkészítésekor a jogalkotó olyan távközléspiaci környezetben alakította ki a szabályozást, amelyben a lakóparki szolgáltatók, irodaházi szolgáltatók, alközponti szolgáltatók jelentõsen kisebb száma miatt fel sem merülhetett a jelen eljárásban elõhozott problémakör vizsgálata.
A Magyar Telekom észrevételében jelezte továbbá, hogy a Tanács által a MARUO-ban bevezetni kívánt „Elõfizetõi Szolgáltatás-átvételi pont” fogalma, a módosítás eredményeként kizárólag a MARUO 1. számú mellékletében, mint foga-lom szerepelne, amely így nem illeszkedik a MARUO törzsrészéhez és mellékleteihez, továbbá nem feleltethetõ meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt fogalmaknak, definícióknak és értelmezõ rendelkezéseknek.
A Tanács a Magyar Telekom észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:
A Magyar Telekom a Határozat-tervezet rendelkezõ része I.1. a) pontjában írt Elõfizetõi Hozzáférési Pont foga-lommeghatározás tekintetében kérte, hogy a Határozat-tervezetet a Magyar Telekom által 2008. május 15-én jóváhagyásra benyújtott MARUO tervezetben használt fogalomrendszernek megfelelõen módosítsa. A Magyar Telekom azonban a Határozat-tervezet rendelkezõ része I.1. és I.2. pontjához tett észrevétel együttes indoklásában ezt az észrevételét nem indokolta, pusztán annyiban tért ki erre, hogy rögzítette: nem az „Elõfizetõi Hozzáférési Pont” hatályos MARUO szerinti definíció miatt nincs mód az idegen hálózati szakaszokat tartalmazó hurok átengedésére, hanem az Eht.-ban elõírt rendel-kezések miatt. A Tanács a Határozat-tervezetben megállapította, hogy a MARUO tervezetben használt Elõfizetõi Hozzáférési Pont definíció az Eht.-val ellentétes módon leszûkíti az elõfizetõi hozzáférési pont meghatározását, ezért azt törölte. A Magyar Telekom észrevételében viszont nem hozott fel semmilyen indokot arra nézve, hogy – a Tanács Határozat-tervezetében foglaltak ellenére – miért tekinthetõ mégis az Eht.-nak megfelelõnek a MARUO tervezetben használt Elõfizetõi Hozzáférési Pont definíció. Mivel az észrevételét ebben a tekintetben a Magyar Telekom nem indokolta, a Tanács a Magyar Telekom által a Határozat-tervezet I.1. a) pontjára tett észrevételt nem tudta figyelembe venni.
A Magyar Telekom észrevételében a Határozat-tervezet I.2. pontjában foglaltakhoz fûzött észrevétele indoklására tér ki részletesen. A Tanács az indoklást megvizsgálta, és azzal kapcsolatban az alábbi megállapításokat teszi:
• A Magyar Telekom álláspontja szerint az Eht. hivatkozott definícióiból következõen nem az „Elõfizetõi Hozzáférési Pont” hatályos MARUO szerinti definíció miatt nincs mód az idegen hálózati szakaszokat tartalmazó hurok
átengedé-sére, hanem az Eht.-ban elõírt rendelkezések miatt. A Magyar Telekom következtetése azonban téves. A helyi hurok átengedési kötelezettség meghatározásához a helyi hurok fogalmából kell kiindulni. Az Eht. definíció ezt két pont közöt-ti fizikai áramkörként határozza meg, melyek közül az egyik a rendezõ (vagy annak megfelelõ eszköz), míg a másik az elõfizetõi hozzáférési pont. A két pont közötti hálózat-szakasznak kell a Kötelezett tulajdonában lennie ahhoz, hogy arra kiterjedjen a helyi hurok átengedési kötelezettség. Nyilvánvaló, hogy nagy jelentõsége van a végpont meghatározásának a kötelezettség szempontjából: ha bármely végpont egy hibás definíció más helyen kerül azonosításra, az a hurokát-engedési kötelezettség fennálltát befolyásolhatja. Mivel pedig a Határozat-tervezetben az Elõfizetõi Hozzáférési Pont definíciója tekintetében került megállapításra, hogy ellentétes az Eht.-ban foglaltakkal, az befolyással bírt a Magyar Telekom helyi hurok átengedési kötelezettségére.
• A Magyar Telekom – helyesen – megállapítja, hogy a „jogszabály „a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ” hurok átengedésére vonatkozik és nem a Tanács által bevezetett „ún. vegyes tulajdonú hálózat” átengedésére.”. Ugyanakkor a Magyar Telekom az észrevételben rögzített álláspontjának kialakításakor nem vette figyelembe, hogy a vegyes tulaj-donú hálózatnak is része az Eht. szerint definiált helyi hurok. Ha pedig a vegyes tulajtulaj-donú hálózat része olyan helyi hu-rok, amely a kötelezett szolgáltató tulajdonában áll, akkor erre éppen az Eht.188.§ 48. pontjában foglaltakra tekintettel kiterjed a hurokátengedési kötelezettség. A Tanács Határozat-tervezetben rögzített álláspontjának lényege éppen az, hogy az Eht. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint vizsgálni kellene, hogy még milyen tulajdoni viszonyok állnak fenn a hálózatban. Ha a rendezõ (vagy annak megfelelõ eszköz) és az elõfizetõi hozzáférési pont közötti fizikai áramkör a kötelezett tulajdonában van, akkor köteles a Kötelezett (a jogszabályokban és a MARUO-ban foglalt jogszerû elutasítási esetek kivételével) hozzáférést biztosítani a helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz, és ennek során a helyi hurok agy helyi alhurok teljes frekvenciasávját átengedni.
• A Magyar Telekom álláspontja szerint a Határozat-tervezet a Kötelezett szolgáltatót úgy kötelezi (az Eht.-val ellentétesen) hurok átengedésére, hogy ezzel súlyosan sérti a harmadik fél és a kötelezett szolgáltató között érvényben lévõ szerzõdéses viszonyokat. A Tanács ezzel kapcsolatban fel kívánja hívni a Kötelezett szolgáltató figyelmét, hogy a Határozat-tervezetben kifejtettek szerint az Eht. alapján áll fenn a helyi hurok átengedési kötelezettség, melyet csupán a jogellenes gyakorlat folytán értelmezett a Tanács a Határozat-tervezetében. Továbbá a Kötelezett felelõssége, hogy szer-zõdéses viszonyait úgy alakítsa ki, hogy a jogszabályon alapuló (akár potenciális) kötelezettségeit teljesíteni tudja, és ha a kötelezettsége teljesítésére kerül sor, akkor a szerzõdéses jogviszonyaiból számára ne származzon érdeksérelem. A harmadik személyekkel kötött szerzõdések szabályozására a Tanácsnak nincs hatásköre. A Magyar Telekom a harmadik féllel kötött szerzõdéseiben foglalt feltételek szerint esetlegesen felmondhatja azt, vagy ha erre nincs lehetõség, a har-madik féllel és a Jogosulttal való tárgyalások során hatékonyan közremûködhet abban, hogy a kérdéses hálózatrész áten-gedése a harmadik személy részérõl a Jogosult részére a szerzõdéses jogviszonyok módosítása folytán átengedésre kerüljön. Azonban ismételten leszögezendõ, hogy azon megállapodás, mely a kérdéses hálózatrész harmadik személy részérõl a Jogosult részére történõ átengedését teszi lehetõvé, nem tárgya a referenciaajánlatnak.
• A Magyar Telekom részben egyetért a Tanács azon megállapításával, hogy a jogalkotó szándéka az Eht. 2.§ bb) pontjával egyezõen nem az volt, hogy idegen tulajdonnal érintett hálózatok átengedése esetén az elõfizetõ szolgáltatás-váltási szabadsága korlátozott legyen, azonban hangsúlyozni kívánja, hogy az Eht. elõkészítésekor a jogalkotó olyan távközléspiaci környezetben alakította ki a szabályozást, amelyben a lakóparki szolgáltatók, irodaházi szolgáltatók, alközponti szolgáltatók jelentõsen kisebb száma miatt fel sem merülhetett a jelen eljárásban elõhozott problémakör vizs-gálata. A jogszabályi alapelvek megalkotására éppen azért kerül sor, hogy a jogalkalmazás során az egyes rendelkezések értelmezését segítsék akkor is, ha a jogszabályi rendelkezés megalkotása óta eltelt idõben – mint a jelen esetben – a piaci környezetben változások következtek be. A jogalkotó tudomása a problémakörrõl a jogszabályi rendelkezés megalko-tásakor ilyen szempontból irreleváns, ezért az alapelvekre való hivatkozás az Eht. rendelkezéseinek értelmezése során független attól, hogy a jogszabály elfogadásakor a jogalkotók tudata milyen piaci problémákat fogott át.
• A Magyar Telekom megállapításával ellentétben, miszerint a Tanács Határozat-tervezetében elõírtak olyan hely-zetet teremtenek a hírközlési piacon, amely lehetõvé teszi a jogosult szolgáltatók számára, hogy a kötelezett szolgáltatót olyan szolgáltatás nyújtására kötelezze, amely nem része a hatályos szabályozás által elõírt szolgáltatási körnek, a fentiekben kifejtettekre tekintettel a Magyar Telekom a Határozat-tervezet rendelkezõ része I.1. és I.2. pontjában foglalt elõírások folytán az Eht.-ban elõírt és a 11. piaci határozatban részletesen szabályozott helyi hurok átengedési köte-lezettségének teljeskörû teljesítésére lesz köteles.
A fentiekre tekintettel a Tanács a Magyar Telekomnak a Határozat-tervezet rendelkezõ rész I.2. pontja tekintetében tett észrevételét nem tudta figyelembe venni.
A Magyar Telekom a Határozat-tervezet rendelkezõ része I.1. b) pontjában bevezetett „Elõfizetõi Szolgáltatás-átvé-teli pont”fogalommeghatározáshoz kapcsolódó észrevételének indoklásaként elõadta, hogy a módosítás eredményeként kizárólag a MARUO 1. számú mellékletében, mint fogalom szerepelne, amely így nem illeszkedik a MARUO törzsrészéhez és mellékleteihez. A Tanács a Határozat-tervezet indoklásában is kifejtettek szerint a fenti fogalmat az Elõfizetõi Hozzáférési Pont definíciójának változására tekintettel alkotta meg, és az a két pont (az elõfizetõi hozzáférési pont és a szolgáltatás átvételének pontja) közötti esetleges eltérés esetén a differenciált szabályozás feltételét teremti meg. A Határozat-tervezet indoklásában is kifejtettek szerint a két pont egybeesik akkor, ha az elõfizetõi hurok egészen a csatlakozóaljzatig (alközponti rendezõig) a szolgáltató tulajdonában és üzemeltetésében van, ugyanakkor célszerû a két pontot megkülönböztetni egymástól akkor, ha a csatlakozóaljzatig (alközponti rendezõig) tartó elõfizetõi hurok épületen vagy telephelyen belüli kábelezésen keresztül üzemel. Az új fogalom a Kötelezett és a Jogosult számára ad lehetõséget arra, hogy a referenciaajánlatban, az az alapján kötött szerzõdésekben és a felek közötti kommunkációban is egyértelmûen megkülönböztethetõ legyen a két pont. A Magyar Telekom elõadta továbbá, hogy az „Elõfizetõi Szolgáltatás-átvételi pont” nem feleltethetõ meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt fogalmak-nak, definícióknak és értelmezõ rendelkezéseknek, azonban konkrét jogszabályi hivatkozást, definíciót nem hozott fel.
A Tanács megállapította, hogy új, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban nem szereplõ fogalom alkotása nem kizárt a Kötelezett Szolgáltatók számára sem, és az „Elõfizetõi Szolgáltatás-átvételi pont” fogalom összhangban áll az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokkal. A Tanács ezért a Magyar Telekomnak a Határozat-tervezet rendel-kezõ rész I.1. b) pontja tekintetében tett észrevételét nem tudta figyelembe venni.
B.2. Invitel
B.2.1. 6.D melléklet 3.5.
Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.D melléklet 3.5. pontjának módosítását az alábbiak szerint:
„A Magyar Telekom köteles a Helyi Hurok Teljes Átengedés fizikai megvalósítását követõen az Átadó Kábelrendezõ (HDF) Jogosult oldali kábelkifejtési pontján ellenõrzõ mérést végezni a hurok folytonosságára, a sikeres hurokátengedés érdekében.”
Az Invitel észrevételét azzal indokolta, hogy a 6.D melléklet 3.5. pontjában hivatkozott Átadás-átvételi teszt vonatkozásában a jövõbeli „tömeges” átengedési darabszám esetén sem a Magyar Telekom, sem a Jogosult nem lesz képes egyeztetett idõpontban személyi jelenlétet biztosítani a helymegosztás helyszínén, ezért a hivatkozott rendelkezés helyett a fentieket javasolják az átadási folyamatba belefoglalni.
A Tanács az Invitel észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:
Az Átadás-átvételi teszt definíciója a MARUO tervezet 1.Melléklet 2.8.1 pontja szerint: „ Az „Átadás-Átvételi Teszt”
egy adott Szolgáltatás Magyar Telekom általi nyújtásának megkezdéséhez szükséges – a vonatkozó specifikációk kölcsönös betartásának ellenõrzése céljából a Felek által együttesen végzett – vizsgálatot jelent”.
Az 1.Melléklet 2.8.2 pontja alapján az „Átadás-Átvételi Jegyzõkönyv” az Átadás-Átvételi Teszt sikeres elvégzését bizonyító, a Felek által aláírt dokumentumot jelenti.
A fenti két dokumentáció alapján a feleknek (Jogosult és Magyar Telekom) együttesen kell elvégezni a tesztet egy egyeztetett idõpontban, a késõbbi viták elkerülése végett, valamint az átadás-átvételi jegyzõkönyvet szükségszerûen mindkét félnek alá kell írnia.
B.2.2. 6.D melléklet 3.9.
Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.D melléklet 3.9. pontjának kiegészítését az alábbiak szerint:
„A Számhordozással történõ Hurok Teljes Átengedés esetén a Számhordozást és a Hurok Teljes Átengedést a Számhordozás napján a Számhordozásra nyitva álló idõablakban kell teljesíteni”.
Az Invitel indoklásában elõadottak szerint az elõfizetõi igényekbõl kiindulva a hurokátengedés legtöbbször számhor-dozással együtt valósul meg, ennek következtében a két külön szolgáltatás teljesítésének idõpontjai egybe kell, hogy essenek, ellenkezõ esetben az elõfizetõ részére nyújtott szolgáltatás ellehetetlenedik, hiszen ha a számhordozás mû-szakilag megvalósult, de a hurokátengedés csúszik, úgy az elõfizetõ a kötelezett szolgáltatást már nem, a Jogosultét pedig még nem képes igénybe venni.
Az Invitel javasolta továbbá a MARUO tervezet kiegészítését azzal, hogy amennyiben a számhordozás és a hurok teljes átengedés teljesítési ideje nem esik egybe, akkor a Kötelezett Szolgáltató legyen köteles 8 órán belül a nem telje-sített szolgáltatást teljesíteni:
A Tanács az Invitel észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosí-totta az alábbi indokok alapján:
A 46/2004 (III.18.) Korm. rendeletben a 3.§, 6.§ és 7.§ rendelkezik a számhordozhatóság és hurokátengedés együttes
megvalósításáról: „Az elõfizetõi hurok átengedésével együtt megvalósuló számhordozás esetén az elõfizetõi hurok átengedésének és a szám átadásának idõpontját az elõfizetõ érdekében a szolgáltatók kötelesek egyeztetni, összehan-golni.” A Tanács ezért az Invitel javaslatának megfelelõen, a rendelkezõ részben foglaltak szerint módosította a MARUO tervezet 6.D melléklet 3.9. pontját.
Ugyanakkor a Tanács nem tudta figyelembe venni az Invitel további javaslatát, mely szerint a Kötelezett Szolgáltató 8 órán belül köteles lenne a nem teljesített szolgáltatást teljesíteni, mivel a felek egyeztetése nélkül kötelezõen nem írható elõ a teljesítés idõintervalluma (lásd az elõzõ módosítás igényre adott választ és indokolást).
B.2.3. 6.D Mellékklet
Az Invitel az alábbi szövegjavaslatot tette a MARUO kiegészítésére:
„Amennyiben a Magyar Telekom és a Jogosult között nézetkülönbség merül fel a hurokátengedés határidõre történõ megvalósításával kapcsolatban, ebben az esetben a Jogosult észrevétele alapján a Magyar Telekom köteles az ellenõrzõ mérést 8 órán belül megismételni, az esetleges hibát elhárítani és errõl a Jogosultat haladéktalanul tájékoztatni.”
A Tanács az Invitel észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:
A Magyar Telekom csak abban az esetben köteles az ellenõrzõ mérést megismételni, ha egyértelmûen bizonyítható, hogy a hurokátengedés határidõre történõ megvalósításának nem teljesülését meghibásodás okozza. Az átadás késleke-dése kötbér köteles, ebben az esetben a Magyar Telekom alapvetõ érdeke a hurokátengedés határidõre teljesítése, egyéb teljesítési nézetkülönbségek a felek együttmûködésével oldhatók meg és nem igényelnek mérés újabb mérési kötele-zettséget.
B.2.4. 6.A Melléklet 1.3.1
Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.A melléklet 1.3.1 pontjának kiegészítését az alábbiak szerint:
„A Magyar Telekom és a Jogosult Szolgáltató közötti Átengedési Keretszerzõdést a szerzõdéskötési kezdeményezés kézhezvételétõl számított 20 napon belül kell megkötni.”
Az Invitel indoklása szerint a 11. piaci határozat rendelkezõ rész I. c.) (x) pontjában meghatározott szerzõdéskötési határidõt a MARUO tervezet egyértelmûen nem tartalmazza, ezért javasolják kiegészíteni a 6.A melléklet 1.3.1. pontját a fentiek szerint.
A Tanács az Invitel észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította az alábbi indokok alapján:
A MARUO tervezet az Invitel észrevételében írtak szerint nem tartalmazza egyértelmûen az Átengedési Keretszer-zõdés megkötésére nyitva álló határidõt, ezért a Tanács az Invitel javaslatának megfelelõen, a rendelkezõ részben foglal-tak szerint módosította a MARUO tervezet 6.A melléklet 1.3.1 pontját.
B.2.5. 6.A melléklet 4.2.2.
Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.A melléklet 4.2.2 pontjának kiegészítését az alábbiak szerint:
„Helyi Hurok Teljes Átengedés esetén az Egyedi Helyi Hurok Ajánlattal együtt a Magyar Telekom a Jogosult számára megküldi az Elõfizetõ az igényelt Helyi Hurokhoz tartozó valamennyi telefonszámát, melynek ismeretében a Jogosult köteles nyilatkozni arról, hogy az igénybejelentést kívánja-e módosítani.”
A Tanács az Invitel észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:
Az Invitel az észrevételéhez nem fûzött indoklást, a Tanács pedig nem látott indokot egy további, jogosulti nyilatkozat megtételét elõíró rendelkezés beépítésére, ezért a Tanács az észrevételt nem tudtafigyelembe venni.
Az Invitel az észrevételéhez nem fûzött indoklást, a Tanács pedig nem látott indokot egy további, jogosulti nyilatkozat megtételét elõíró rendelkezés beépítésére, ezért a Tanács az észrevételt nem tudtafigyelembe venni.