et privatim agenda vitandaue sunt ad vitae nostrae ordlnatlonem et tranquillitatem ac honorem Regis, qui et lam publico commodo praeferendus est, spectant, perci-piamus . . , ezért opera precium me facturum arbltratus sum, si patriae hanc opel-lam commodarem, vt Regum et maiorum nostrorum Decreta dispersa et plurlmls referta mendis coliigerem secundum antiqua et vera exemplarla dillgenter confer-rem et in lucem edeconfer-rem.
L. mindehhez Iványl Béla, l . m . , 62. é s 77. és 127. jegyzet.
L. az Ilosvay codex bejegyzéseit: "Hunc llbrum a . . . Nlcolao T e l e g d l n o episcopo Qulnqueccleslensl a c c e p t 1582. Z a c h a r l a s Mossóczy, eplscopus N l t r l e n s l s . " (Az első b e k ö t é s i táblában é s f. 138. )
^ G r e g o r l a n c z magyar e m b e r volt, n e m c s a k politikai é r t e l e m b e n . M e r t családja: a noblle8 de Gregorlancz elmerét m a g y a r á z v a megjegyzi, hogy abban s t u r n u s l á t h a -tó, q u a e vocatur vulgo " s e r e g e i " ! OSzK Fol. Lat. 4126. f.24.
8W l , A d p a r a t u s , II. 86. § VI. -tói kezdődően.
9)
ff. 491. Zágrábi pUspök G . P . , qui h a e c conscrlbl c u r a v l t . , és u . o . P . G r . , hulus comptlaclonls a u c t o r . , az é v s z á m r a : f . 33. I. Ferdinandus adhuc r e g n a t In summa expectatione llberacclonls regni V n g a r l a e . 1556., e r r e az évre v a l l a n a k a hivata-lok é s püspökségek viselőinek nevel l s . Ez az a k é z i r a t , melyről Kovachlch a SS.Min. I . , p. XXIV. szól. ő ugyan a z t hiszi, hogy e z azonos a z E g y e t e m i Könyv-t á r Nádasdy codexével.
1 0^L.: f.518* "dum h a e c s c r l b e r e n t u r e r a t an. 1558."
1J)P1. a z Istvánffy codex ls közli ( f . 1 5 4 . ) a Nádasdyból ( f . 5 1 8 ' ) Dum h a e c s e t i b e r e n -t u r , e r a -t annus 1558.
12)
'Bél, Adparatus II., p . 95.
1 3 )S c r l p t . min. I . , 3 1 5 - 3 3 1 .
1 4 )I . m . p . XXXI.
1 5 )S c r l p t . II. 325.
1 6 )S c r l p t o r e s , II., 199. c . 5 3 .
1 7 )V 4, c . 181., Script. I . , p. 471.
^ K o v a c h t c1 SS. m i n . 1.98. G. 39. (Nádasdy Tamás) 5 2 5 . ; F. L. 2275, f . 154.
H A Z A I N É M E T T Ö R T É N E T Í R Ó K
A magyar újkori t ö r t é n e t í r á s kezdetein a nagyszertl humanista kortörténetek (Brodarlch, Forgách) é s kezdetleges világkrónika-próbálgatások (Bencédi) mellett p a r t i k u l á r i s , helyt t ö r t é n e t í r á s ls kialakult. Már a XV. században í r t a k a S z e p e s s é g ben t i s z t a szepességi é r d e k ű évkönyv, vagy rövid krónikaféléket, ezt a XVI. s z á z a d ban uj alapokra helyezik Sperfogel Konrád, s az ő folytatói, mig a XVI. század k ö z e pén az erdélyi szászok ls előlépnek k o r és helytörténeti, erdélyi, v á r o s i polgári é v -könyveikkel. Mlg F o r g á c h , a pádual egyetem neveltje, é s az olasz humanista Brutus a m a g y a r t ö r t é n e t í r á s t a z olasz, r é s z b e n német h u m a n i z m u s hatása a l a t t mUvelték
(hiszen nemcsak F o r g á c h r a tett mély h a t á s t n é m e t o r s z á g i és németalföldi utja és a bécsi és prágai udvarbanl tartózkodása, hanem Brutus ls bejárta a n é m e t k u l t u r t e r ü -letet ls), a szintén Páduában tanult Báthory István u d v a r á b a n , Forgách mint a főnem e s s é g főneműveltjei t ö r t é n e t s z e főnem l é l e t é n e k és világszefőnemléletének latin nyelven főnem e g s z ó -laltatója (ámbár ily h a t a l m a s egyéniséget, mint F o r g á c h , nehéz beosztályozni egy rend képviselőjének: F o r g á c h sokkal inkább a maga véleményét mondja el, semmint főrangú t á r s a l é t ) , addig távol a f e j e d e l m i székhelytől, m á r tisztán n é m e t o r s z á g i h a t á -sok alatt és saját s z á z a d o s körülhatárolt erdélyi s z á s z kultúrájából, a XV. század óta Itt ls v i r á g z ó humanisztikus művelődés autochton h a j t á s a k é n t , de legfőképp a N é m e t országból behatolt hitújítás, s ennek kapcsán a szász Iskoláztatásban végrehajtott r e -formok következéseképpen ls, Erdély n é m e t lakossága megalkotja a m a g a polgári, s z á s z é r d e k ű , protestáns szempontú, n é m e t nyelvű helyi t ö r t é n e t í r á s á t : a z ő népe szempontjaiból művelt, é s a p r o t e s t a n t i z m u s érdekeit mindenekelőtt figyelő, de M a -g y a r o r s z á -g történetének k e r e t é b e illesztett évkönyvezését. Jelentékeny ösztönzői e m a g y a r o r s z á g i , mind s z e p e s s é g i , mind erdélyi szász t ö r t é n e t í r á s n a k a mohácsi vész óta az e g é s z országra zuduló végzetes háborús és politikai események l s .
L á s s u k előbb a s z e p e s i németek évkönyvezését. Sperfogel Konrád, a z kl ismét a szépséges Szepességbe, ennek ls a t ö r ö k dulástól m e g k í m é l t , s e z é r t sok középkori és újkori műemlékét m á i g átmentett, v á r o s i életét a k ö z é p k o r óta m e g s z a k í t á s nélkül folytonosságban fenntartott fővárosába, L ő c s é r e vezeti a t ö r t é n e t í r á s történetének k u -tatóját. Sperfogelről m a g á r ó l alig tudunk valamit, ezt a k e v e s e t ls tőle magától, s a z ő müvét e r ő s e n kiaknázó Halnféle XVII. század eleji krónikából tudjuk. A XV. s z á -zad utolsó harmadában születhetett, 1514-ben legalábbis m á r lőcsei v á r o s i tanácsos volt. Nem volt m a g y a r o r s z á g i s z á r m a z á s ú , Konstanzból, a Bodeni tó p a r t j á r ó l vándo-rolt be L ő c s é r e , melynek közéletében jelentékeny s z e r e p e t játszott, és a z 1515., 1 5 1 6 . , 1517. és 1523. években v i s e l t e a v á r o s b í r ó i hivatalt l s . Hogy mikor és hol halt meg7 nem tudni. Mint Lőcse v á r o s bírája jegyezgette fel az 1516tól, első b í r á s k o d á s a é v é től 1537ig t e r j e d ő Időben a városát é r d e k l ő eseményeket. Munkáját dtarlumnak n e v e z -t e el, noha nem napról n a p r a jegyzi fel mondanivalójá-t, h a n e m olykor h o s s z a b b időkö-zökben. E z é r t követhetett e l oly időrendi tévedéseket, m i n t a z , hogy Bécs e l s ő török ostromát 1528-ra t e s z i . M á s helyein azonban Dlarlumja a z eseményekkel közel egy-korú keletünek vehető. Például az 1535-ben I. Ferdinánd á l t a l összehívott é s 1536-ba
Is átnyúló o r s z á g g y ű l é s r ő l 1535 végén a z t í r j a , hogy azon semmit s e m végeztek, de aztán az 1536. év elejéhez közli a diétának a városokat é r i n t ő h a t á r o z a t a l t .1)
A Diárluni kézirata - Wagner K á r o l y bevezetése é s a Lőcsei K r ó n i k a modern kiadói s z e r i n t - Lőcse v á r o s evangélikus egyházközségének levéltárában őriztetik.2) Én, s a j n o s , csak Wagner kiadását i s m e r e m , a k é z i r a t r ó l is csak annyit tudok, a m e n y -nylt e r r ő l Wagner előszavában és Bal J e r o m o s a Lőcsei Krónika-kiadás bevezetésében elárul.3) Bal elmondja, hogy az eredeti 758 lapra t e r j e d é s nagyobbrészt németUl van írva, helyenként pedig latinul. A Wagner által kiadott szöveg, melyet e z Dobay Székely Sámueltől, a nagy gytljtőtől és sok i r o d a l m i és történeti érdekű közirat megmentőjétől kapott meg, az eredetinek e r ő s m e g r ö v i d í t é s e , talán át is dolgozása. M a g a Wagner mondja bevezetésében: "Opus ipsum aliquanto spisslus e s s e vel eo c o n j l c l o , quod compendium meum bene diffusum est: hoc ipsum etlam d e c u r t a r e , m a g i s q u e contra -here p l u r l b u s de causls necessum e r a t . " ("Az eredeti mii valamivel bővebb lehetett, mert a compendium is e l é g h o s s z a d a l m a s , s ezt jónak l á t t a m m e g r ö v i d í t e n i . " ) Ki-hagyta mindenekelőtt Sperfogel keserű kifakadása it mindenki ellen, ki s z e r i n t e Lőcse város é r d e k e i t s é r t i . Az igy megcsonkított műből kiviláglóan Sperfogel k o r a e s e m é nyeit jegyzi fel, legelsősorban a Lőcsében és Lőcse v á r o s á v a l t ö r t é n t e k e t s ezek k a p -csán a fontosabb országos eseményeket i s , de csak oly mértékben és t e r j e d e l e m b e n , ahogy azok Lőcse é l e t é r e közvetlenül kihatottak. Például a mohácsi k a t a s z t r ó f á t egykét s o r b a n r e g i s z t r á l j a , de hogy azt megelőzően I I . L a j o s miképp f o g l a l t a t t a le az e g y -házak k i n c s e i t , köztük a lőcsei temploméit is, azt lapokon keresztül r é s z l e t e z i . De ez ls lett aztán Dlárlumának egyik l e g é r t é k e s e b b , a Mohácsot m e g e l ő z ő zűrzavart élesen megvllágitó r é s z e . A Diárium különben első r é s z é b e n minden konstrukció n é l -küli évkönyv-írás, minden belső ö s s z e f ü g g é s nél-küli feljegyzések Időrendi sorozata.
Ebben a z e l s ő részben Sperfogel nagy r é s z l e t e s s é g g e l foglalkozik L ő c s e pénzügyeivel, ugy a n n y i r a , hogy első lapjai számadáskönyvhöz irt jegyzeteknek l á t s z a n a k . Később azonban, mintegy a 2 0 - a s évek közepétől, a s z e r e n c s é t l e n polgárháború kitörésétől kezdve m á r összefüggőbb elbeszélést k e r e k í t kl. Legelsősorban s a j á t élményeit j e g y -zi fel, de kis részben másoktól - szemtanuktól — n y e r t tudósításokból is merit. Amit mástól hallott, azt nagyon óvatosan itéll m e g . Tárgyi tévedést a D i á r i u m b a n nem t a -lálok, c s a k Időrendit.
Sperfogel erős katholikus, és I. Ferdinand híveként állást foglal a z előadta e s e ményekkel szemben. De itt is Lőcse n e k i az első, és ha szeretett v á r o s á t sértik, a k kor nem kíméli még k i r á l y á t , I. Ferdinándot sem, m é g kevésbé ennek katonáit. K a t z l a -ner s a n y a r g a t j a a F e r d i n á n d - p á r t i s z e p e s i népet, L ő c s é v e l szemben a Zápolyai-párti Késmárkhoz sztt, összedolgozik a mindenki által gyűlölt lengyel L a s k l Jeromossal, mert mindezek megvesztegették! Általában viselkedésével (tétlenségével) nagy kárt okozott I. Ferdinándnak, de meg szégyent hozott az e g é s z n é m e t s é g r e ls (178.), í r j a Sperfogel. Perényi P é t e r r ő l körülbelül olyan r o s s z a véleménye, mint Szerémlnek, csak azt civilizáltabb formában mondja meg, legalábbis ahogy Wagner a z t közölni j ó -nak l á t t a . Nem nevezhetjük az e s e m é n y e k okai k e r e s é s é n e k , t ö r t é n e t i oknyomozás-nak, hanem inkább pártállásfoglalásnak, ha Sperfogel k i j e l e n t i , hogy Szulimán hadjáratát Bécs ellen Luther Márton, Zápolyai é s Laski Jeromos okozták ( l . h . 151.), s hogy I. Ferdinánd és V. Károly a protestáns német f e j e d e l m e k miatt nem t u d j á k megvédeni a kereszténységet a t ö r ö k ellen (u. i. é s p s s t m . ) . M e r t mélyebb t ö r t é n e t i gondolko-dást vagy képzettséget n e m kereshetünk Sperfogelben, ki gyakorlati gondolkodású, gyakorlati közigazgatási pályán működő, kisvárosi politikában nagy s z e r e p e t vivő e m -b e r . M é g i s az ő D i a r l u m a jelentős l á n c s z e m e a m á r i s m e r t s z e p e s s z o m -b a t l króniká-val kezdődő szepességi évkönyvező Irodalomnak, helyi t ö r t é n e t í r á s n a k , melytől nem kívánhatunk mást, mint pontos és megbizható adatokat az érintett h e l y s é g t ö r t é n e t é r ő l ,
és belső é l e t é r ő l . E tekintetben Sperfogel Diariuma elsőrangú munka, mely különösen helyi eseményekről, intézményekről: b i r ő v á l a s z t á s r ő l é r t e s í t t e l j e s e n m e g b í z -hatóan, s a város pénzügyeiről. Itt-ott kulturális adatokat is szolgáltat: a két Henckel-ről, Jánosról és SebestyénHenckel-ről, Cox Lénárd lőcsei t a n á r k o d á s á r ó l s t b . De tájékoztat
- s ez nagy érdeme - e z ű r z a v a r o s időkben a lőcselek politikai közvéleményéről i s . Rendkívül érdekes, ahogy a felvidéki "öt v á r o s " : K a s s a , Lőcse, E p e r j e s , Bártfa, Klsszeben ü s s z e m ű k ö d é s é r ő l beszámol (ezek m á r 1445. óta szövetségben állnak: két évenkénti gyűléseken t á r g y a l j á k közös ügyeiket)^) és L ő c s e és Késmárk csúnya, e g é s z háborúskodásig fajuló v e r s e n g é s é r ő l . Megdöbbentő a tény is, de meg a mód is, ahogy Sperfogel minden k o m m e n t á r és érzelemnyilvánítás nélkül r e f e r á l j a Perényi Péter embertelen tettét, ki 32 zsúfolt szekéren szállíttatott K a s s á r ó l és vidékéről ö s s z e s z e -dett keresztény f i u - és leánygyermekeket és fiatal asszonyokat Nagyváradra Zápolyaihoz, ettől a törökhöz, hogy ezek ellenében váltsa ki a török által tuszul fogságban t a r -tott fiát. A s z e r e n c s é t l e n áldozatokat azonban báró F e l s Lénárd német hadvezér, I. Ferdinánd csapatainak parancsnoka megszabadította. (1537. m á j u s 3 . , i . m . 187.) A legérdekesebb talán annak az örökös aggodalomnak e c s e t e l é s e , amelyben a szegény lőcselek a két király fegyelmezetlen katonái és párthívei garázdálkodásai alatt g y ö t -rődtek. Ők kitartanak I. Ferdinánd mellett, de e z é r t állandó a r e t t e g é s a s z o m s z é d o s Késmárkon és egyebütt tanyázó "Zápolyanisták" vagy "Joannisták" t á m a d á s a i t ó l . Sőt még azt ls el kell viselniük, hogy az ő királyuk, I. Ferdinánd, nemcsak hogy nem e l é g e r ő s ahhoz, hogy városát megvédje, hanem még az ő védelmükre kirendelt k a t o n a s á -gának parancsnokai is K é s m á r k k a l és a "Zápolyánistákkal" barátkoznak, sőt maga Ferdinánd is "jobb s z e r e t i Késmárkot és Laskit, mint a hűséges l ő c s e i e k e t " . ( I . m . 181.) Kassa p á r t v á l t o z t a t á s a , illetőleg a Zápolyai-pártiak által csellel való és egyes kassaiak árulásából t ö r t é n t elfoglalása nagy csapás L ő c s é r e . Sokan mondogatják: ha a város eleve Zápolyaihoz állott volna, talán jobban j á r t volná, m e r t akkor a többi v á -rosok is mind odaállottak volna. Mert igen gyakran hallani Magyarországon, hogy az egy Lőcse t a r t o t t a meg a Felvidéket (partes s u p e r i o r e s ) I. Ferdinánd hűségén, m á s -képp az e g é s z Felvidék Zápolyaihoz hódolt volna. ( I . m . 187.) Lőcse m é g s e m ingott meg. Egy tragikusan kettészakadt o r s z á g két király h a t a l m i körének határán álló v á -ros és vezetői meg polgárai nehéz helyzetét, de meggyőződésében hü k i t a r t á s á t igen érdekesen világítja meg Sperfogel D i a r i u m a . Hogy munkáját valami keserű p e s s z i mizmus h a t j a át, az t e r m é s z e t e s M a g y a r o r s z á g akkori t r a g i k u s helyzetében élő í r ó -nál. Már láttuk különben is, hogy Mohács óta ez a m a g y a r t ö r t é n e t í r á s alaphangulata.
Sperfogel f e l e l ő s s é g é r z e t é r e és erkölcsi komolyságára jellemző, hogy m é g a p o l i t i -kában ls erkölcsöt követel meg, igy Perényi Péterről mondja, hogy "non conslderans honorem s u u m " megfeledkezve becsületéről, követel 1 forintos adót jobbágyaitól
( i . m . 166. ), s ahogy C s e r n a h o r a lőcsei kapitány kegyetlen ítélkezéséről vélekedik, mikor ez nem eléggé bizonyított vád alapján karóba húzatott négy cigányt ( i . m . 174. ).
Ami Sperfogel műveltségét illeti, e r r e csak annyit következtethetünk Diarlumából, hogy azon humanisztikus műveltségnek nincsen nyoma. Talán jogi képzettsége l e h e t e t t . Általában véve Sperfogel komoly, okos, felelősséget I s m e r ő , városa ügyeit m i n denek fölé helyező e m b e r lehetett, jó katholikus, ki mentes a babonáktól, b á r k i c s i -nyes és v á r o s a falain, annak érdekkörén tul nem látott.
X X X
Sperfogel t ö r t é n e t í r á s a nem m a r a d t követők nélkül. A XVI. század második f e lében több L ő c s e v á r o s i b í r ó vagy tanácsos, tehát (az egy Kohl Kristóf lelkész k i v é
-telével) világi f é r f i ú készített a Sperfogeléhez hasonló feljegyzéseket, úgyhogy a XVI.XVII. század folyamán Lőcsén is kialakult egy olyasféle hivatalosnak mondható é v könyvezés e z z é tette az évkönyvek íróinak hivatali állása , mint az e r d é l y i s z á szoknál Brassóban és Nagyszebenben. Az erdélyi évkönyveket azonban evangélikus l e l -készek, tehát egyházi férfiak vezették. Sajnos, a lőcsei évkönyvek e r e d e t i szövegükben nem m a r a d t a k ránk, s ma m á r csak neveit i s m e r j ü k azon v á r o s i bíróknak és t a -nácsosoknak, kik azokat írták. Munkáikról ls csak annyit tudunk, hogy Haln Gáspár azokat a XVII. század második felében beledolgozta a maga Z i p s e r l s c h - L e u t s c h a u l s c h e Cronlcájába, s ma, sajnos, ez a mü egyetlen f o r r á s u n k az egész Sperfogel utáni l ő c s e i évkönyvezésre. Haln G á s p á r fennmaradt e r e d e t i kézirata címlapjának v e r z ó r é -szén olvasható: "Dlesze Nachfolgende Z i p s e r i s c h - L e U t s c h a u e r l s c h e Chronic 1st aus nachgesetzter H e r r n anmerkungen, vnd D i a r l j s z u s a m m e n getragen worden a l s z : Dn.
Conradl Sperfogels N o t a r l j et Judicis Leuchoviensls, Dn. Danlslls Ttlrck N o t a r l j et Judlcls Leuchoviensis, Dn. Johannis Henisch Judlcls Leuchoviensls, Dn. Christophporl Kohlsz Pastoris DurandIVillensIs, Dn. C a s p a r l s C r a m e r s I. U. C. (ezt a krónika k i -adója Itt Incl. u r b i s cívisnek, m á s helyütt I u r i s utriusque consultusnak é r t e l m e z i , 1. : p. VIII. és a szövegben p. 183, 3. jegyzet), Dn. Petri Czack Aedilis et Senatoris Leuchoviensis, Dn. Martini F r ö l i c h s z Senatoris Leuchoviensls, Dn. Nicolai Hata J u dlcls Leuchoviensis". Csak az egy Türk Dánlel Diarluma m a r a d t r á n k önállóan, e r e -deti fogalmazásban is. E Diariumot két k é z i r a t tartotta fenn: egy XVI. század végi, közel egykorúnak látszó, és egy XVIII. század végi, mely valószínűleg előbbinek m á -solata. Mindkettő a M . N . M . o r s z . Széchényi Könyvtárában őriztetik ( K é z i r a t t á r , Quart. Lat. 556, a XVI. század végi, és F o l . Lat. 3117, a XVIII. s z á z a d i ) . A XVI. s z á -zadi Rurny Károly kézirataiból, a XVIII. s z á z a d i Nagy Gábor gyűjteményéből került a muzeumba. Utóbbiból Garády (Fabő Antal) i s m e r t e t t e TUrck müvét a Századokban Türck Dániel naplója cimen. (Századok, 1871. 1 2 - 3 0 . )
Bármi lett légyen is az a "krónika", melyet Haln TUrck Dánlelnek tulajdonit és saját f o r r á s a k é n t megnevez, tény az, hogy e két kéziratban fennmaradt szöveg ö s s z e -hasonlíthatatlanul nagyobb t e r j e d e l m ű ; a F o l . Lat. 3117. 276 folióból, a Q u a r t . Lat.
231 lapból á " mint amennyit Haln krónikájából a TUrck Diariumának megfelelő r é s z e kitesz. (A i s t e r - B a l kiadásban 93-107. )6)
TUrcköt e Diariuma nemcsak t e r j e d e l m e (Halnnél F ö r s t e r B a l kiadásában 9 3 -107. lapok), hanem belső é r t é k e miatt is Sperfogel és Haln G á s p á r mellett a lőcsei krónikások é l é r e helyezi, sőt föléjük e m e l i .
TUrck Dánlel mint Garády kimutatta Kassán született. Születési éve I s m e -retlen. Hogy hol végezte tanulmányalt, szintén nem tudni, csak az bizonyos, hogy a sziléziai Goldbergben is tanult, hol Trozendorf Bálint tanítványa volt. (Garády, l . h . 1213.) 1542ben tanár lett Lőcsén, Wallaszky s z e r i n t a lőcsei Iskolát igen f e l v i r á goztatta, és ő volt Lőcsén az e l s ő p r o t e s t á n s . 1548ban v á r o s i t a n á c s o s s á v á l a s z t a -tott, mint ő mondja s e n á t o r r á (Fol. Lat. 3117. f. 1'), 1552-ben v á r o s i jegyzővé,
1555-ben, 56-ban és 57-ben pedig b í r ó yolt. (U.o. f . 130.) /1557-ben T h u r z ó János, m a j d / 1558-ban Thurzó Szaniszlő m e l l é s z e r e t e t t volna kerülni, de azontúl ls e g é s z 1578lg Lőcsén találjuk mint jegyzőt. Minthogy Diarluma 1558cal megszakad, t o vábbi é l e t é r ő l nem vagyunk tájékoztatva. Fontos mozzanatai életének gyakori u t a z g a -tásai mint v á r o s a kiküldöttjének, vagy megyegyüléseken, országgyűléseken követé-nek. Házas e m b e r volt, és több gyermek a p j a .
TUrck Diarluma az ő hivatalos munkásságának naplója. Kezdődik 1548cai, t a -nácsossá választásának évével, a m i k o r ls lőcsei hivatalos tevékenysége is kezdődött, és t a r t 1559. szept. 24-lg. Ugyanolyan t e r m é s z e t ű évkönyvezés, mint Sperfogelé é s Ha Iné /vagy a többi lőcsei ^crónikalróé/: évek, hónapok, napok s z e r i n t , valószínűleg
az eseményekkel teljesen egyidőben, vagy a l i g későbben k é s z í t e t t feljegyzésekkel, többnyire elszigetelt, b e l s ő összefüggés nélküli előadásban a z Iró hivatalos ténykedé-s e i r ő l vagy magánélete e ténykedé-s e m é n y e i r ő l . M é g i ténykedé-s , egyeténykedé-s e ténykedé-s e m é n y cténykedé-soportok - közigazgat á s közigazgat ügyek, b í r ó s á g i közigazgat á r g y a l á s o k , kiküldeközigazgatések és közigazgat á r g y a l á s o k Bécsben, a z o r s z á g g y ű -léseken, a szomszéd városokkal: a s z e p e s i öt várossal, a katonai parancsnokokkal
- kerek, összefüggő, sőt igen élénk elbeszélésben adatnak elő, néha több n a p r a , sőt h é t r e kiterjedően, vagy ez előadás fonalát m á s eseményekkel megszakítva, későbbi dátumokon újból elkezdve. T á r g y a , hangulata, világnézete, s amennyiben e r r ő l szó lehet, t ö r t é n e t s z e m l é l e t e TUrck Diáriumának rokon a Hain krónikájáéval, s csak a n y -nyiban különbözik Sperfogelétől, hogy ez katholikus volt, m i g TUrck, miként Hain is, p r o t e s t á n s . Viszont TUrck is I. Ferdinánd hive volt, mint általában Lőcse v á r o s a , s mint ennek következtében Sperfogel ls volt, s irónk e n é p s z e r e t ő királlyal ismételten s z e m é l y e s e n is tárgyalt, minden ceremónia nélkül.5)
Mint m á r emiitettem, TUrck Diariuma igazi napló, s benne írója hivataloskodá-sa eseményeit a d j a elő / s a j á t s z e m é l y e és tevékenysége k ö r é c s o p o r t o s í t v a / , Lőcse v á r o s közigazgatási, gazdasági, b í r á s k o d á s i ügyeiből, a s z o m s z é d v á r o s o k k a l / s z e p e s i öt v á r o s s a l / való t á r g y a l á s a i b ó l az ő s z e m é l y é r e e s ő r é s z t jegyezve f e l . /A v a l l á s i k é r d é s e k a l i g szerepelnek naplójában, legfeljebb l e l k é s z v á l a s z t á s o k k a l k a p c s o -l a t b a n . / Úgyannyira, hogy c s a k azon országgyű-lésekrő-l s z á m o -l be, me-lyeken ő vo-lt városa követe. Ezekről, tehát a z 1550. (ff. 11-14), 1552. (ff. 7 5 - 8 9 ' ) , 1553. (soproni, ff. 107-115'), 1555. (ff. 1 3 3 - 1 4 0 ' ) , 1559. (ff. 245-255) oly r é s z l e t e s s é g g e l szól, s e l e í r á s a i oly érdekesek, élethűek, hogy azok m é g igy, l ő c s e i körülhatároltságukban ls fontos d i á r l u m a l e diétáknak. Hiszen a XVI. századból igen r i t k á k az o r s z á g g y ű l é s i naplók, s a M . O . E. III. kötete nem veszi figyelembe TUrck D i á r l u m á t . Pedig ez a kötet m á r jóval Garády I s m e r t e t é s e után jelent meg. Az o r s z á g o s politika TUrcköt egyébként csak annyiban é r d e k l i , amennyiben a z kihat L ő c s e é l e t é r e , igy a jobbágyok szabad költözködésének k é r d é s e , a vallásügyek, a nemesek beköltözésI joga a v á r o -sokba, stb. Annál élénkebben figyeli a háborús eseményeket, a török mozdulatalt, s a János Zsigmond p á r t i török segédcsapatokkal garázdálkodó Bebek, vagy Perényi G á -bor t e r v e l t , kik Lőcsét állandó rettegésben t a r t o t t á k r a b l á s a i k k a l , különösen a város hegyaljai és m á s u t t fekvő s z ő l e i erőszakos l e s z ü r e t e l é s é v e l , a m i Lőcsének Igen nagy kárt okozott. Jellemző a f é l e l e m p s z i c h ó z i s r a , mely a l ő c s e i e k e t e s z a b a d r a b l ó v i -lágban állandóan fogva t a r t o t t a , egy elfogott budai török katona e s e t e , kl t o r t u r á v a l vallatva azt vallotta, hogy Ali budai basa L ő c s e m e g t á m a d á s á r a készül. E r r e a v á r o s t védelmi készültségbe helyezték, s h o s s z a b b időn át állandóan katonákkal ő r i z t e t -ték. Vagy a hazai rablók miatt: egy lőcsei a s s z o n y Bethlenfalva mellett meglátta Lasky Albertet, amint egy lovas e m b e r n e k aranyakat é s két levelet adott át, s vele nagy t l t -kolódzva tanácskozott. Mikor a z asszony ezt L ő c s e városházán jelentette, a t a n á c s nagy rémületében nyomoztatni kezd, hogy m l lehetett a lengyel rablólovag szándéka, s csak nehezen tudtak lecsillapodni, (f. 257' ) Es folyton r e t t e g n e k a városon gyakran átvonuló, é l e l m i s z e r t követelő c s á s z á r i katonaságtól l s .7)
De TUrcköt a török hódítás magasabb szempontból, a z ö s s z k e r e s z t é n y s é g s z e m -pontjából ls é r d e k l i . Sziget 1556. évi s i k e r e s védelme őt ls, e g é s z Lőcsét ls a legnagyobb örömmel tölti el, s a v á r o s Te Deumot t a r t , h a r a n g z u g á s s a l , Udvlövéssel ü n nepel. (f. 163' ) Egy másik győzelmi hlr a t ö r ö k fölött meg e z t í r a t j a TUrckkel n a p l ó -jába: utlnam v e r u m e s s e t , p r o E c c l e s l a e Del augmento! Amen! Amen! (f. 170. 1556.
okt. )
Nem feledkezik meg t e r m é s z e t e s e n TUrck sem t e r m é s z e t i és eleini c s a p á s o k r ó l , tűzvészekről, hiszen a z 1550. évi nagy lőcsei tűzvészben elpusztult l ő c s e i k i -váltságlevelek megújítását éppen neki kellett Bécsben kieszközölnie, - ragályokról, feltűnőbb és embertelenebb bűnügyekről.
És naplót írván, belevegyltl v á r o s i hivatalos ténykedései közé, ahogy azok n a p -ról napra történtek, a s a j á t s z e m é l y e s és családi Ügyelt, p e r p a t v a r a i t , podagráját l s .
TUrck latinul i r t , csak ritkán vegyit német mondatokat (fohászokat) előadásá-ba. Lehetett bizonyos humanista m ű v e l t s é g e ls, a nevek latlnositott f o r m á j á t kedveli.
Lelkületén a v a l l á s o s s á g uralkodik, naplójában igen gyakran fohászkodik Istenhez, igy mikor bíróvá választották, vagy v a l a m i olyasmi fordult elő, amin ugy véli, ember m á r nem segithet. Mert TUrck s z e r e t nehéz kérdésekben kitérni a döntés elől: az ügyeket halogatni, t a n á c s r a , közgyűlésre bízni, és általában nem a kormányzás, h a -nem a diplomáciai t á r g y a l á s felelt m e g neki a leginkább. De tudott határozott ls lenni, ha igy parancsolta józan esze, b e c s ü l e t e s s é g e , p o l g á r i t i s z t e s s é g é r z é s e , jogérzéke, vagy v a l l á s o s s á g a . Mikor Henckel Konrádot ajánlották lőcsei lelkésznek (1556. o k t ó berében), TUrck felszólal ez ellen: Qui et mihi, quod doctrinam a t t i n e t , omnlno i n commodus v l d e r e t u r . Verum haec m i h i vltia in eo m a x i m e d l s c l p l l c e r e dlxl: a r r o g a n -tlam, . . . quae saepe p r o b a r e non p o s s e t , item et negllgentlam s u p i n a m , qui enim p e r s v a s u m habet s e iam s c i r e omnia, non ampllus dlligenter d i s c i t , Item et ebrietà -tis sectlonem. (f. 167') Vagy midőn Puchelm és Brandeis c s á s z á r i tábornokok meg Desőfl András előtt felpanaszolja, hogy az "ellenség" (a törökkel cimboráló, János
Zsigmondpárti Perényi vagy Bebek?) l e s z ü r e t e l t e L ő c s e város s z ő l e i t , amiből a vá -rosnak nagy kára s z á r m a z o t t , s ezek a z t ajánlják neki, hogy k á r p ó t l á s u l most m á r a lőcselek s z ü r e t e l j é k le mások szőleit, ők majd megmutatják, hogy hol lenne ez l e g -jobban lehetséges, ezt az ajánlatot a t a n á c s és közgyűlés elé t e r j e s z t v e kifejti az ilyen r a b l ó - s z ü r e t e l é s nagy nehézségeit, "vae, qui p r a e d a r l s , quia d e p r e d a b e r l s " . Mert ha fordul a helyzet, "H, quod vineas l e g l s s e m u s aut vlna a b d u x i s s e m u s , possent nos In lus vocare ob vlolentlam, ubi f o r t a s s e plus esset refundendum, q u a m commodi a c c e p tum, nolimus nostrum nomen bonum perditum praedationlbus, Deus p r o sua m i s e r i -cordia hoc quod juste h a b e r e m u s , l i c e t exiguum, p o s s e t benedlctlone sua ita a u g e r e , ut omnes p a r t e s s u f f l c l a t . Ebben egyetértettek velem mind, a t a n á c s é s a közgyűlés, (f. 168, 1556-ban.)
Nem hiányzik TUrckből a n é m e t öntudat s e m , b á r a német k a t o n a s á g k á r t é t e l e i t nehezményez 1.8) De a z é r t a magyarokkal jól m e g f é r , ha a n e m e s e k beköltözését L ő -c s é r e nem ls nézi jő s z e m m e l , s küzd ls ellene.
Kiadásokat, kéziratokat és irodalmat fentebb Idéztem.
A többi lőcsei krónikás, úgymint Henlsch János (1562-től kezdődően 19 éven át volt v á r o s i tanácsos), Kohl Kristóf (durándl l e l k é s z , ez az egyetlen egyházi f é r f i ú a lőcsei krónikások közt) és C r a m e r G á s p á r krónikája ma m á r c s a k Hain Gáspár k r ó -nikájában r e j t ő z i k . C r a m e r G á s p á r a z egyetlen közülük, kiről a Hain-krónika egyes p a s s z u s a i e l á r u l j á k , hogy azokat ő I r t a . Ugyanis a z 1634. évnél a krónika irója e l s ő személyben szólal meg, amihez Ha in Gáspár hozzájegyzi: "sunt v e r b a Dni C a s p a r ! C r a m e r l , p r o m e m o r i a " .9) C r a m e r Gáspár jogvégzett ember volt, egyházi és világi jogi doktor, Lőcse v á r o s szolgálatát mint tanító kezdte meg 1601 -ben, 1605-ben a z Iskola r e k t o r a , 1616-tól haláláig, 1644-ig, 2 7 - s z e r várost t a n á c s o s , 1630 és 31-ben bíró. Keserű, csalódott hangon panaszolja el 1634-nél, hogy l e t e t t é k a z oly sok éven át viselt v á r o s i tanácsosságról.JO)
Minden valószínűség s z e r i n t Hain erősen megrövidítette n e m c s a k TUrck, h a n e m a többi megelőző krónikás munkáit ls. Mégis az e g é s z krónika szenvedélyes, az e s e ményekkel szemben mindig állást foglaló hangja, a m i t csakis a k t u á l i s események v á l t hattak kl az írókból, a r r a vall, hogy Ha In Gáspár megtartotta f o r r á s a i eredeti j e l l e gét, hangulatát. Az 1680as években, mikor az 1632ben született Hain Gáspár k r ó -nikáját összeállította, m á r senkit s e m keseríthettek el annyira Bethlen Gábor, vagy
I.Rákóczi György s a r c o l á s a i , hajdúik, székelyeik, erdélyi katonáik garázdálkodásai, mint a húszas, h a r m i n c a s , negyvenes évek lőcsei polgárait. Úgyhogy, bár nem lehet megállapítani, hogy melyik krónikás irta a szöveg egyes r é s z e l t , s b á r e krónikások nem adnak mást, mint általában a m a g y a r o r s z á g i v á r o s i évkönyvirók: a városban t ö r tént főbb politikai és hadi eseményeket Lőcse szenvedőleges r é s z e s e d é s é t az o r szágos eseményekben, mindenekelőtt a Bethlen f e l k e l é s e i alatt tlirt sok m é l t a t l a n s á -got, z s a r o l á s t - , a város b e l s ő történetét ( b í r ó - t a n á c s o s - l e l k é s z választásokat), elemi csapásokat (tűzvészeket, vizáradásokat, pestist), a v á r o s gazdasági ügyeit (jövedelmeit), különös r é s z l e t e s s é g g e l a tokajhegyvidéki (nagybényei) szőlőkből, t e r -ményárakat, munkabéreket, m e g klrivóbb bűnügyeket, és különös szenvedélyességgel és szilárd hittel a p r o t e s t a n t i z m u s küzdelmeit u r a l m a f e n n t a r t á s á é r t , mégis (a f e l -sorolt adatokat) oly szenvedélyes megjegyzésekkel k í s é r i k , hogy azokból kiviláglik a lőcsei krónikások felfogása, ha elkülönülő iróegyénlségek nem is rajzolódnak ki b e -lőlük. Rajongó vallásosság és ragaszkodás a lutheránus tanokhoz, a v á r o s és annak polgárai e r k ö l c s i , s z e l l e m i és anyagi érdekel iránti egész valójukat eltöltő gondosko-dás (ami különben hivatali helyzetűkben kötelességük is volt), a v á r o s ellenségei, a z azt gyötrő, k á r o s í t ó "zsarnokok" elleni gyűlölet, és valami k e s e r ű , dezilluzionált p e s s z i m i z m u s , de Isten kimeríthetetlen Irgalmába é s jóságába vetett hit adják m e g e lőcsei krónikások főbb vonásait. Az országos politikában nem foglalnak állást, a Bethlen-féle mozgalmak csak annyiban érdeklik őket, hogy Lőcse sokat szenvedett a z átvonuló katonaságoktól, különösen a hajdúk garázdálkodásaitól, r a b l á s a i t ó l . E g y é b ként sem k i r á l y p á r t inak, s e m erdélyi (Bethlen) pártinak nem mondhatók, s e g y f o r -mán üdvözlik, vendégük Bethlen "királyt" és II. Ferdinánd kiküldötteit, és egyfor-mán átkozzák mindkét fél zabolátlan katonáit. De mégis inkább az e r d é l y i t , székelyt, h a j -dút, m e r t ezekkel volt Lőcsének legtöbb dolga, és magát Bethlent, ki négyszer j á r t Lőcsén és okozott ezzel is a városnak nagy kiadásokat. A m a g y a r király túlságosan m e s s z e volt Bécsben, róla nem mondanak, nem ls alkotnak maguknak véleményt.
Csak a vallás kérdésében nem alkusznak, abban vakbuzgóan következetesek, é s valósággal borzadnak a kathollclzmustól. 11)
A lőcsei krónikások közül Haln Miklós és G á s p á r m á r a XVII. század második
A lőcsei krónikások közül Haln Miklós és G á s p á r m á r a XVII. század második