Mielőtt egy projekt részletes kidolgozásának nekikezdünk, érdemes előzetes tervezéssel mérlegelni a módszerre vonatkozó lehetőségeinket, sikerességének feltételeit számba venni. A projektmódszer egyik legfontosabb alapelve, hogy már a tervezés folyamatában a téma kijelölésében, választásában, a célok meghatározásában a diákoknak és a gyerekeknek központi szerep jusson. A tervezés tehát nem a pedagógus egyéni feladata, hanem közös munka, így nincs szükség kidolgozott folyamatterv elkészítésére. Ettől függetlenül, rendelkeznie kell egy előzetes koncepcióval arra vonatkozóan, hogy fog felépülni a projekt, milyen tartalmi struktúrákat kell magába foglalnia annak.
A projektoktatás sikeres megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az adott intézményben a vezetőségben, a pedagógusok között és a diákok, gyerekek körében megfelelő legyen a projektmódszer fogadtatása. Ezért ezt az attitűdöt az előzetes tervezésnél, célszerű felmérni. Tudnunk kell, hogy az intézmény, ahol a projektünket meg szeretnénk valósítani, befogadóképes-e a módszerünket illetően? Miután az előzetes tervezés megtörtént, a téma, illetve a cél megválasztása következik. A projektmunka egészére legyen jellemző az, hogy a diákok és a gyerekek tevékenységét belső motivációk irányítsák, szívesen végezzék feladataikat. Ennek elérése érdekében már a téma megválasztásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók/gyerekek részt vegyenek annak kiválasztásban. A teljes szabadságot természetesen nem adhatjuk meg akkor, ha tananyaghoz kötött projektet
20
szeretnénk megvalósítani, de léteznek kompromisszumos megoldások. Amennyiben a fő témát a pedagógus jelöli ki, de a megvalósítás vezető módszereit, vagy az altémákat a diákok és a gyerekek ötlete alapján választjuk, máris ilyen megoldáshoz jutunk.
A témaválasztás szakaszában, nagyon jó gyakorlat az úgynevezett „ötletbörze”
alkalmazása, melynek során a tanulók/gyerekek egymás ötleteit megvitatják, majd elvetik, vagy elfogadják azokat. Ez a technika már önmagában is kreativitást, együttműködést, toleranciát fejlesztő feladat. A pedagógiai projektek célja mindig kettős. Egyrészt meg kell határoznunk, milyen kézzel fogható produktumot szeretnénk megvalósítani a projektfolyamat végére.
Másrészt, mivel a pedagógiai projektek a téma meghatározásától egészen a produktumok prezentálásáig nevelési, tanulmányi céloknak alárendeltek, fontos, hogy ezek a célok is meghatározásra kerüljenek. Amikor meghatároztuk a projekt tartalmát és céljait, az előzetes tervezési folyamat részeként számba kell venni ezek sikeres megvalósításához szükséges eszközök listáját, ezek hozzáférhetőségét, valamint felelős személyeket kell keresnünk egy-egy szervezési feladat elvégzésére. Fel kell állítanunk az időkereteket is. Ha nagy létszámú a csoportunk, akkor érdemes már ebben a szakaszban az elhangzottakat rögzíteni, illetve a későbbi közös munka szabályait felállítani, elkerülve ezzel a majdani konfliktushelyzeteket (M.
Nádasi, 2003).
Az előzetes tervezés, téma és cél meghatározása után kezdődik a konkrét tervezés időszaka. Ebben a szakaszban határozzuk meg a projekt logikai struktúráját, feladattervét, konkrét dátumokkal, felelősök megnevezésével. A felhasználandó eszközökről, helyszínekről, a prezentáció módjáról is szülessen megegyezés. A gyermekek aktivitása, ötletei ebben a szakaszban is nagyon fontosak, hiszen, ha részt vesznek a tervezésben, akkor a felelősségérzetük felerősödik, ezért aktívabban, tudásuk legjavát adva vesznek részt a feladatok elvégzésében. A projekt tervezésére elegendő időt kell szánni, mert a jól megtervezett folyamat az alapja, a projekt későbbi sikerének. A megbeszélt dátumokat, határidőket, felelősöket ajánlott táblázatos vagy plakát formában feltüntetni, és mindenki számára jól látható helyen kifüggeszteni. Amennyiben a projektmunka folyamata várhatóan megbontja a hagyományos órakereteket, érdemes erről tájékoztatni az iskola vezetését, és a szülőket egyaránt.
A téma feldolgozása az előre meghatározott csoportokban, vagy párhuzamosan egyéni kutatómunkával történik. Míg a diákok/gyermekek közösen tevékenykednek, a pedagógus, segítő, facilitátor szerepet tölt be. Ha a tanulók hozzá fordulnak, vagy munkájukban bizonytalanságot, tanácstalanságot vesz észre, segítséget nyújt, megpróbálja őket rávezetni a probléma megoldásának módjára. Munkavégzés közben felhívja a figyelmet az esztétikumra, a
21
praktikus kivitelezésre, a csoportban, vagy a pároknál esetlegesen kialakult konfliktushelyzeteket kezeli.
A projekttevékenység megsegítésére több eszköz áll a pedagógus rendelkezésére.
Ilyenek lehetnek a munkakártyák, logikai kártyák. A gyermekek által vezetett projektnaplónak is nagy haszna lehet, hiszen a tevékenységgel párhuzamosan rögzített tapasztalatok leírása a későbbiek során segítik az ön- és csoportreflexiót. Projektnaplót nem csak a diákoknak, hanem a pedagógusnak is érdemes vezetni. Ebben az egyes tanulókra, a közös tevékenységekre, a munka menetére vonatkozó megfigyeléseit jegyezheti fel. Az ily módon összegyűlt információk segítik az aktuális, valamint a jövőben végzett projektoktatáshoz szükséges tapasztalati tudásának gyarapodását (M. Nádasi, 2010).
Az eredmények bemutatására ünnepi alkalmat kell keríteni. A gyermeki tevékenységek során mindig nagyon fontos a külső visszajelzés, melynek motiváló hatása nem vitatható.
Éppen ezért fontos a meghívott vendégek személye, hiszen nem mindegy, hogy az elvégzett tevékenységet ki, milyen formában értékeli. A projekt bemutatása után zárásként szükség van egy olyan alkalomra, amikor csak a projektben részt vevők értékelik saját tevékenységüket.
Megbeszélhetik tapasztalataikat, a felmerült nehézségeket, az átélt örömteli pillanatokat, valamint azt, hogy sikerült-e a projekt eredeti célját elérniük. Ez a visszatekintő, értékelő szakasz rávezeti diákjainkat és a gyerekeket a reflektív gondolkodásmód alkalmazására (M.
Nádasi, 2010).
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a projektoktatás valamely komplex téma, azaz egy pedagógiai projekt feldolgozása, mely során a gyerekek önállóan dolgoznak. A téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, azok eredményeinek bemutatása a diákok/gyerekek kezében van. A pedagógus feladata megadni az önálló munkavégzéséhez szükséges szabadságot és munkájukat tanácsadóként segíteni.
A projektpedagógia a projektek feldolgozásához kapcsolódó projekt feldolgozás gyakorlata és elmélete. A sikeres megvalósítás feltételei között említhetjük, hogy a gyermek számára inspiráló közérzetet kell biztosítani, amelyben az egyéni munkafolyamatot felváltja a csoportmunka. A produktum érdekében elengedhetetlen az együttműködés és a csapatmunka.
A projektben a tanárszerep megváltozik, a pedagógus a gyermek partnerévé válik, vagyis megjelenik az együttműködés igénye a sikeres eredmény érdekében. E tevékenység egyrészt kollektív, mert sok gyerek, sokféle megközelítéséből, tehetségéből, tapasztalatából születik meg az eredmény. Másrészt egyéni, hiszen mindenki a saját érdeklődése, meglátása szerint vesz
22
benne részt. A tevékenységre alapozott ismeretszerzés, a komplex, alkotó jellegű megismerési – cselekvési egység jellemzi a pedagógiai projektet, vagyis az új ismeretek legfőbb forrása a tapasztalat. Ezt a módszert alkalmazó intézmény nemcsak az életre nevel, hanem maga az élet.
Pedagógiailag a leghatékonyabb módon, a cselekvés révén juttatja új ismerethez a gyermekeket (M. Nádasi, 2010).