Ebben a fejezetben áttekintjük az előzőekben megismert szövegszerkesztő és kiadványszerkesz-tő programok továbbfejlesztett változatait, és a helyettesítésükre alkalmas kiváltó programokat.
Emellett kitérünk az eredményes munkavégzéshez szükséges járulékos szoftverek ismertetésére, be-szerzésük módjára. A legújabb programok használata esetén az előzőekben megszerzett ismeretek nem válnak használhatatlanná, az Office XP és a PageMaker 6.5 valamint 7.0 kezelése csak kismér-tékben tér el az előző változatoktól. A különbség főleg többletfunkciókban nyilvánul meg.
A PageMaker 6.5-ös és 7.0-s program használata
01) A programok továbbfejlesztésénél általános szokás, hogy a nagy változások, a jelentős bő ví-tések új sorszámot, és .0 változatszámot kapnak. Az új program azonban még kiérleletlen, szá-mos javítanivaló akad rajta, amit aztán .1 vagy .2 illetve .5 változatszámmal jelentetnek meg.
Éppen ezért a profik nem vásárolnak nullával végződő programot. Várnak egy évet, és a javított változatot veszik meg. Sok cég a .0 változatszámú új programokat beta jelzéssel látja el, és ki-próbálás céljára ingyen a felhasználók rendelkezésre bocsátja. A próbaidő lejárta után össze-gyűlt tapasztalatokat aztán beépítik a javított kiadásba, és .1 vagy .5 változatszámmal elkezdik árusítani. Ezt a sorszámozású rendszert alkalmazza az Adobe cég is. Ezért a PageMaker 6.5 lé-nyegében nem különbözik a 6.0-tól. Eszköztárai, használati módja ugyanolyan. Funkciói azon-ban szaporodtak, amelyeket igyekeztek könnyebben elérhetővé tenni a programfejlesztők.
02) Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy 6.5-ös és 7.0-s programban jobb egérgomb-bal a szövegtükörre kattintva az oldal nem nagyítódik fel azonnal Actual size méretre. Itt egy kis ablak jelenik meg, amelyen kiválaszthatjuk a nagyítás mértékét. Ez látszólag előnyös meg-oldás, mert nem kell lenyitni a Layout menüt, és kiadni a View parancsot, majd rákattintani az Actual size utasításra. A munka során azonban a legtöbbször erre a nagyítási értékre van szük-ség, ami a 6.0-ás változatban egyetlen kattintással elérhető volt. Most két különböző gombot kell használni ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Ez a funkció tehát maradhatott volna úgy, ahogy volt. (A felhasználók egyöntetű véleménye szerint sokkal jobb volt a korábbi megoldás.) A jobb egérgombbal előhívható ablakban kiadhatók a Kivágáshoz, Másoláshoz, Beillesztéshez szüksé-ges utasítások is. Ez már valóban gyorsítja a munkát, mert Vágólap használatakor nem kell folyton lenyitni az Edit menüt. A Character, a Paragraph párbeszédablakok, valamint a Kere-sés-, a Csere-, a helyesírás-ellenőrző ablak és a stílusok is könnyen elérhetők rajta.
03) Jelentős mértékben megváltoztak a billentyűkombinációk is. A tördelésnél használt feltételes elválasztójel Ctrl + Ü billentyűkombináció PM 6.5-ben és 7.0-ban Ctrl + Shift + Ü (angol kla-viatúrán Ctrl + Shift +
-
)re módosult. A nem törő kötőjel Ctrl + Shift + Ü billentyű kombináció-ja Ctrl + Alt + Ü (angol klaviatúrán Ctrl + Alt +-
) re változott. A nem törő per jel Ctrl + Shift +-billentyűkombinációja Ctrl + Alt +
-
(angol klaviatúrán Ctrl + Alt + /) re módosult. A nem tö-rő szóköz billentyűkombinációja is megváltozott Ctrl + Shift + H -ról Ctrl + Alt + szóköz -re.Módosult a gondolatjel billentyűkombinációja is Ctrl + Ó -ról Alt + Ü -re (angol klaviatúrán Alt +
-
) re. A hosszú- vagy nagykötőjelet kiváltó billentyűkombináció pedig Ctrl + Shift + Ó -ról Alt + Shift + Ü (angol klaviatúrán Alt + Shift +-
) lett. PM 6.5-ben és 7.0-ban a szövegmezőt hatá-roló keretet nem a Ctrl + J, hanem a Ctrl + É (angol nyelvű klaviatúrán: Ctrl +;
) billentyű -kombinációval lehet eltüntetni, illetve visszahozni. Tárgymutató-készítésnél a tárgyszó kijelölé-se nem a Ctrl + Shift + É (angol nyelvű klaviatúrán: Ctrl + Shift + ;) hanem a Ctrl + Shift + Y (angol nyelvű klaviatúrán: Ctrl + Shift + Z) billentyűkombinációval történik. Az idegenerede-tű tulajdonneveket megfordító Ctrl + Shift + Z billentyűkombináció is Ctrl + Alt + Y -ra (angol nyelvű klaviatúrán: Ctrl + Alt + Z -re) módosult. Az oldalszám mesterlapon való kialakításá-hoz szükséges Ctrl + Shift + 3 billentyűkombináció Ctrl + Alt + P lett. Az új, racionalizált és sok esetben leegyszerűsített billentyűparancsok a Help (Súgó) Shortcuts rovatában üzemmó-dokra lebontva megtalálhatók. (A Ctrl + Alt billentyűk helyett használhatjuk az AltGr billentyűt is.)
04) A PM 6.5 és 7.0 menüsora szintén jelentősen megváltozott. Az Utilities gomb átkerült az Element és az újonnan létrehozott View gombok közé. Egyúttal megszűnt az Arrange gomb.
Ennek funkciói nagyrészt az Element menübe kerültek. A részletes tájékozódás érdekében ve-gyük sorra a menügombokat. A Fájl menüben a Create Adobe PDF parancs az Export parancs utasításává vált. PM 6.5-ben és 7.0-ban az Export parancsra kattintva nem jelenik meg azonnal az Export Document ablak. Itt tovább nyílik a Fájl menü, és előbb meg kell határozni a tovább-küldés formátumát. Szöveges dokumentum esetén a Text, ábráknál, képeknél a Graphic utasí-tást kell kiadni. Amennyiben Internetre küldjük az anyagot az Adobe PDF és a HTML formá-tumok között választhatunk. (PM 6.0-ban ehhez előbb be kell tölteni a Plug-ins -ből a HTML konvertert.) Más, jelentős változás itt nem történt. Csupán a Links parancs, valamint az általa előhívható ablak neve változott Links Manager-re. A többi parancs némileg átrendezve megma-radt. (Az Export és Print parancsok lejjebb kerültek.)
05) A PM 6.5 és 7.0 Edit menüjében a Multiple Paste parancs lejjebb került, és Paste Multiple lett a neve, a Select All parancs alatt pedig megjelent a Deselect All parancs. (Ezt valószínűleg senki sem használja, mert a kijelölések megszüntetése az ábra mellé kattintva egyszerűbben megoldható.) A Layout menüben a View parancs önálló gombbá válásával, és a Column Guides parancs lejjebb helyezésével szintén jelentős átrendeződés történt. A Guides and Rulers parancs megszűnt, pontosabban átkerült az újonnan létrehozott View menübe. A könnyebb használható-ság érdekében azonban nem a parancsot tették bele, hanem a hozzá tartozó utasításlistát. Így nem kell többé lenyitni ezt a gyakran használt parancsot, az eszköztárához közvetlenül hozzá-férhetünk. Ugyancsak átkerültek a View menübe a Display Master Items, és a Display Non-Printing Items parancsok. Az áttelepítések kiegyenlítésére viszont kapott két új parancsot Layout menü. A Go Back-re kattintva az előzőleg használt oldalra áll a program. Így ha egy-mástól távoli fejezetekben dolgozunk, nem kell megjegyezni, hogy hányadik oldalon voltunk. A Go Forward parancsot kiadva pedig visszalép a program oda, ahonnan eljöttünk, ahonnan visz-szaléptünk.
06) A PM 6.5 és 7.0 Type menüjében a Set With parancs került lejjebb, és Horizontal Scale lett belőle. Mellesleg akár meg is szüntethették volna. A betűszélesség-szabályozó tábla ugyanis a Character Specifications ablakban is beállítható. Ha valaki gyorsan akar hozzájutni, egyszerűbb a Control Palette betűszélesség-állító kijelölősávjára kattintani, és ott átállítani. Ebben ugyan nem található meg az Other utasítás, de nincs is rá szükség. Amennyiben eltérő értéket akarunk használni, írjuk felül a kijelölősávban levő arányszámot. A Type Specs parancs is átesett egy át-keresztelésen. PM 6.5-ben és 7.0-ban Charakter paranccsá vált. Ezzel együtt a hozzá tartozó Type Specifications ablak neve is a sokkal kifejezőbb Charakter Specifications-ra változott.
07) Az Element ablak nem csak megváltozott, hanem jelentős mértékben ki is bővült. Sajnos a változtatás ez esetben nem vált előnyére. A más programokban általánosan használt vonalvas-tagság-jelölő Line parancs itt Stroke-ra változott. (Lehet, hogy a „stroke” szó kifejezőbb, de minden más program a „line” szót használja erre a célra. Mindenki ezen a néven keresi a vonal-vastagság beállítót.) Ennek megfelelően itt a Fill and Line parancsból is Fill and Stroke lett. A sorrendjük is megváltozott. Alattuk egy új parancs található, a Frame. PM 6.5-ben és 7.0-ban a programozók felhozták a Plugins-ből a keretező programot, és ezzel a paranccsal közvetlenül elérhetővé tették. Ez alá kerültek a megszűnt Arrange menü előtérbe hozó, és háttérbe szorító utasításai Arrange parancsnév alatt. Az Element menü többi parancsa lejjebb csúszott, és rész-ben helyet cserélt. A Define Colours parancs pedig átkerült az Utilities menübe. A helyén a Remove Transformation parancs van, a megszűnt Arrange menüből. Ebbe a menübe kerültek az Arrange menü Align Objects, Group, Ungroup, Lock position és Unlock parancsai is.
08) Az Utilities menü másik változása, hogy a Trapping options parancs megszűnt. PM 6.5-ös és 7.0-s programban a hozzá tartozó szabályozó ablakok a File menü Preferences parancsával hív-hatók elő, a Trapping utasításra kattintva. Egyébként a Trapping options párbeszédablakkal, va-lamint az Ink setup nyomógombbal tovább nyitható Ink Neutral Density Values ablakkal az alá-töltést lehet beállítani. Ha két éles határú spotszín kerül egymás mellé, akkor hibás nyomdai po-zicionálás esetén fehér, festékmentes csík maradhat közöttük. A trapping az alátöltési paraméte-reket határozza meg, pl. hogy a zöld hány tized milliméterrel nyúljon túl a kék, vagy más szín alá. Így ha a nyomdában elcsúsznak a festéknyomó lemezek, akkor sem keletkezik közöttük fe-hér csík.) A PM 6.5 és 7.0-s újonnan létrehozott View menüjében a nagyítási értékek nem érhe-tők el közvetlenül. A 25%-tól 400%-ig terjedő tábla a Zoom To parancsra kattintva nyílik meg.
Az újonnan létrehozott Zoom In és Zoom Out parancsokkal menüből is el lehet indítani a na-gyítót. A Layout menüből áthozott Guides and Rulers parancs utasításai is átalakultak kissé. Rá-juk kattintva (az előző fejezetben részletesen említett módon) a Show előtag Hide-ra változik, a Guides in Front és a Guides in Back parancsokból pedig egyetlen névváltós parancs lesz. Akti-válva a Bring Guides to Front felirat Send Guides to Back-re vált át.
09) A Window menüben a Toolbox és Control Palette utasítások kibővültek a Show előtaggal, amelyek aktiválás után Hide Tools és Hide Control Palette-ra változnak. (A Toolbox kifejezés lerövidült Tools-ra.) A Styles, a Colors, a Master Pages parancsok is kaptak egy Show előtagot.
A Library és a Scripts parancsok az újonnan létrehozott Plug-in Palettes parancs utasításaivá váltak, szintén Show előnévvel. Mivel a PageMaker 6.5-ös és 7.0-s programmal már többrétegű képek is szerkeszthetők, és hiperhivatkozások készítésére is alkalmas, a Window menü kiegé-szült még a Show Layers, és a Show Hyperlinks parancsokkal. Mellesleg a Show Layers és a Show Master Pages parancsok kiadása után ugyanaz az ablak jelenik meg. A két üzemmód a megfelelő fül aktiválásával választható ki. A Help (Súgó) ablaka is megváltozott. Parancsai le-csökkentek, racionalizálódtak. A tartalma azonban nem lett kevesebb, sőt jelentősen bővült a PM 6.5 és 7.0 többletszolgáltatásaival. A kivitele is szebb lett, ami nagymértékben javította az olvashatóságát. Ez egyébként az egész programra elmondható. A PM 6.5 és 7.0 ablakai, eszköz-tárai jóval szebbek, kidolgozottabbak, mint a PM 6.0-é.
10) Annak jegyében, hogy a PageMaker programok eszköztára jobban hasonlítson az MS-Office-ra a PM 6.5 menüsorának elejére beraktak egy új gombot. Erre kattintva a Word-höz ha-sonlóan utasításokkal is váltogathatjuk a dokumentumablak méretét, illetve bezárhatjuk a fájlt.
Ezt azonban a jobb felső sarokban található méretváltó gombokkal mind itt, mind Word-ben sokkal könnyebben megtehetjük. Mint minden nullára végződő program, a PM 7.0 is jelentős változásokon ment át ezen a téren. Legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy más programokhoz hason-lóan a menüsor alatt megjelent egy sornyi eszköztár. A Formázás eszköztár továbbra is a Control Palette-ben található. A Plug-ins-ből felhozott funkciók indítását azonban kirakták a menüsor alá, egy színes ikonokból álló Standard eszköztárba. (Ha nem jelenne meg, nyissuk le az Utilities menüt, adjuk ki a Plug-ins parancsot, és az almenüben aktiváljuk a Show/Hide Toolbar utasítást.) A Standard eszköztár ikonjai közül igen fontos a jobb szélén található Actual Size és a Fit in Window. Segítségükkel könnyen és gyorsan átválthatjuk a szövegtükör méretét 100%-ra nagyított, és munkalapon éppen elférő méretűre. Ugyancsak az MS-Office-hoz való közeledés-nek tudható be a helyi menü bevezetése. Mint már szó volt róla, PM 6.5-ben és 7.0-ban a jobb egérgombra kattintva előjön egy ablak, amelyben az Edit, a Style, az Utilities, és a View menü leggyakrabban használt parancsai találhatók. A helyi menü szövegszerkesztő üzemmódban is előhívható. (Itt a parancsok száma a feladathoz igazodva leszűkül.)
11) Jelentősen bővült és némileg átrendeződött a Toolbox is. Az alakzatrajzoló gombok mellett megjelentek azok tömör, színnel kitölthető változatai. Egy új szerszámmal is kiegészült a do-boz. Más programokhoz hasonlóan a kéz szimbólum itt is a hiperhivatkozások, URL címek ak-tiválására szolgál. (URL címre mutatva a kéz pontvonalas lesz, és egy W betű jelenik meg ben-ne a world wide web-re utalva.) Ezen túlmenően a kéz szimbólummal tetszőleges irányba el-mozdítható a szövegoldal. Ez a művelet egyszerűbben is kiváltható. Ha a szövegtükör szerkesz-tése közben szükség lenne valamilyen szabálytalan (pl. keresztirányú) elmozdításra, nyomjuk le
az Alt billentyűt. Máris megjelenik a kéz szimbólum, és tolhatjuk az oldalt oda, ahová akarjuk.
A legnagyobb változás azonban az, hogy a PM 6.5-ös program kiegészült 4700 db profi vektor-rajzzal, 300 db high fotóval, és több száz sablonnal. Ezek megtalálását a Picture palette és a Template browser segíti. (Window menü Plug-ins Palette parancs) Emellett a PageMaker 7.0 program már 180 betűtípust tartalmaz 50 fontcsaládban. (Ezek nem egyeznek meg a 6.0 válto-zat 150 betűtáblájával.)
12) A Microsoft dokumentumokkal való még szorosabb együttműködést szolgálja a Microsoft Publisher 97-98 konvertáló. Más Adobe programok használatát a mellékelt Acrobat Distiller 4.0, és az Adobe Photoshop 5.0 LE segítik elő. A PageMaker 6.5 és 7.0 már webszerkesztésre is alkalmas. Bármely Internetre feltett lapunkat behúzhatjuk szerkesztésre, vagy újakat készíthe-tünk. Nem tud ugyan annyit, mint egy erre a célra készített speciális program, de jól használha-tó. A rétegkezelés itt is kitűnően működik, ami a többnyelvű kiadványok szerkesztését is meg-könnyíti. (Ezeknél a képek, ábrák változatlanok maradnak, csupán a kísérő szöveget tartalmazó réteget kell lecserélni, honosítani.) Online dokumentumok készítése során megőrzi a hiperhivat-kozásokat, a képeket pedig automatikusan JPEG és GIF formátumba konvertálja.
13) Az újabb programváltozatokban a plug-in-ek száma jelentősen bővült. (Ezeket a segédprog-ramokat többnyire külső cégek készítették az Adobe-nak.) Közülük legjelentősebbek a Bullets and numbering (felsorolás és számozás), a Running Headers & Footers (élőfej és élőláb készí-tő), Word Counter (karakter- szó- mondat és szakaszszámláló), a Publication Converter (lehető -vé teszi az MS-Publisher és a QuarkXPress állományok PageMaker-ben való megnyitását.
(Ezek a segédprogramok csak a szoftver teljes feltelepítése esetén érhetők el.) A leggyakrabban használt plug-in-ek nem az Utilities, hanem a Window menüben találhatók. (A Plug-in Palettes paranccsal megjeleníthető almenüből választhatók ki.) Az állandóan használt segédprogramok a PM 7.0 program MS-Office-szerű eszközpalettáján találhatók. Ezek az Export Adobe PDF, a HTML Export, a Bullets and Numbering, az Indents/Tabs, a Spelling és a Find. Ez utóbbi ikon felgyorsítja a keresést a szövegben. Nem kell a szövegtükörről átváltani szövegszerkesztő mun-kalapra, és nem szükséges billentyűkombinációt alkalmazni a kereső ablak előhívásához. Mind-ezt megteszi a Find ikon. Külön említést érdemel a Text Wrap ikon, amellyel a Word-höz ha-sonlóan itt is körbe lehet folyatni a képeket szöveggel.
14) Ezeknek a segédprogramoknak a többsége egyébként már a 6.0-ás változatban is megtalálha-tó. PM 7.0-ban a PDF konverter már szerves tartozéka a programnak. Nem kell a Plug-ins-ből felhozni, indító ikonja ott van az eszköztárban. A PDF-formátumba való mentés érdekessége, hogy terjedelme csupán fele az eredeti PM-fájlnak. Tömöríteni azonban nem hagyja magát. Az ismert szövegtömörítő programok csak 5%-kal tudják zsugorítani. A konvertálás itt sokkal gyorsabb, mint Word fájloknál. A PDF-be való konvertáláshoz tehát nincs szükség az Acrobat programra. Az Adobe szoftvereknél ezt a programot csak akkor használják, ha a PDF-fájlt utó-lag szerkeszteni kell. Az ingyenes Acrobat (Adobe) Reader program ugyanis erre nem alkalmas.
15) Természetesen PageMaker programok esetén is érvényesül a lefelé való kompatibilitás. Szoft-verfrissítés esetén az új program gond nélkül átkonvertálja, majd megnyitja a korábbi progra-mokban készített dokumentumokat. (Arra azonban ügyeljünk, hogy a régi fájlnevet nem alkal-mazza. A mentés során Untidled nevet ad az új programba átvitt változatnak. Ezért első men-tésnél feltétlenül a Mentés másként ablakot használjuk, és a Fájlnév beviteli sávban írjuk be a régi nevet. A Windows nem fogja megakadályozni a két fájl azonos elnevezését, mert a kiter-jesztésük különböző lesz.) Felfelé azonban már nem áll fenn a kompatibilitás. Ez érthető, hiszen a fejlesztők évekkel korábban nem tudják milyen programváltozatot fognak kidolgozni, ezért képtelenek az éppen aktuális programot felkészíteni rá. A Word 97 képes ugyan a fejlettebb vál-tozatok megnyitására is, de az Adobe cég a PageMaker 6.5 kidolgozása során átállt a Type 1 be-tűtáblák használatára. Emiatt a PageMaker 5.0 és 6.0 ezekkel a betűtáblákkal nem tud dolgozni.
Azzal sem megyünk semmire, ha a PM 6.5 és PM 7.0 programban készített fájlok .P65, illetve .pmd kiterjesztését átírjuk .pm6-ra. A PM 6.0 program így sem ismeri fel a fejlettebb változato-kat. Nem segít az sem, ha Társítással nyitjuk meg, és ráirányítjuk a PM 6.0 indító fájljára. Ek-kor megjelenik egy üzenettábla, amely közli, hogy ez egy érvénytelen programváltozat.
16) Az eltérő betűtáblahasználat miatt az új programok nem képesek a régi változatokba mente-ni. A PageMaker 7.0 csak a 6.5-ös formátumba ment, 6.0-ba nem. A régebbi programváltozattal készült dokumentumok újakba való betöltése esetén előfordulhat, hogy a szövegtükör szétesik.
Ilyenkor ne kezdjük el az egész szövegállományt újratördelni. A korábbi tördelés visszaállítása érdekében jelöljük ki a szövegtükör egyes oldalait, majd nyissuk le a Type menüt, adjuk ki a Hyphenation parancsot, és a megjelenő ablakban állítsuk be a korábban alkalmazott elválasztási paramétereket, majd kattintsunk az OK gombra. Ezt követően állítsuk az egérkurzort az első széthúzódott szóköz végére, és nyomjuk le a Backspace billentyűt. Erre rendeződnek a sorok, visszakapjuk a tördelt szövegoldalt.
17) Mindezen pozitívumok mellett a PageMaker program közép-európai használóit számos ne-gatívum bosszantja. Miután az Adobe cég felhagyott a TTF fontok használatával, és a 6.5 prog-ramváltozatnál áttért a Type 1 betűtáblákra, az ő,Ő és ű,Ű betűk nem jelennek meg ékezethe-lyesen a szövegállományban. A tetejükön kis kalap látható. Még szerencse, hogy a PageMaker 6.0 TTF fontjait a 6.5 és 7.0 változatok képesek kezelni, így akinek megvannak a régi betű táb-lái, azokkal tovább dolgozhat. A 6.5 és 7.0 program fontjairól azonban le kell mondania. Ezen csak a 7.0 program CE (közép-európai) változatának kifejlesztése segíthetne, de ezt nem tervezi az Adobe. (Egyébként a 6.5-ös és 7.0-s programok betűtáblái is csak az ATM segédprogram fel-telepítésével válnak hozzáférhetővé. Ennek Light változata ingyen letölthető az Adobe honlapról.) 18) Az eltérő kódtáblahasználat továbbgyűrűző jelensége, hogy a PM 6.5 és 7.0 programok nem tudják kezelni a Word 6.0-nál fejlettebb programok kezdő idézőjelét. Ez azért kellemetlen, mert a Word-ben felgépelt anyag PageMaker-be való áttöltése során a kezdő idézőjelek kificamodott változatban jelennek meg. PM 6.0-ban ezen könnyen segíthetünk. Csak elő kell hívni a Change ablakot, és a Find what beviteli sávjában beütni a kificamodott idézőjelet, a Ctrl + 0147 billen-tyűkombinációval, a Change to beviteli sávba pedig a normális (európai) kezdő idézőjelet a Ctrl + 0132 billentyűkombinációval. Ezt követően a Change vagy Change all gombra kattintva pil-lanatok alatt lezajlik a csere. A Type 1 betűtáblákat használó fejlettebb PageMaker változatok azonban nem érzékelik a későbbi Word programok kezdő idézőjelét. Hiába keresünk rá, nem látják. Ezért nem tehetünk mást, mint az áttöltés, az utólagos betoldások során kézzel, egyen-ként lecseréljük a kificamodott (amerikai) idézőjeleket. Ha túl sok van a szövegben, és a szö-vegmező nem tartalmaz bonyolult, csak a fejlettebb Word változatokban megvalósítható formá-zásokat, akkor mentsük el az anyagot WordPerfect 5 programba (mindegy, hogy melyik válto-zatba). Ez esetben a fejlettebb PageMaker programok is látni fogják a Word kezdő idézőjelét.
19) Az 1990-es évek elejéig a Microsoft és az Adobe azonos kódtáblakiosztást használt. A Mic-rosoft azonban a Word 6.0-nál áttért az unikódos betűtáblákra, ami összeférhetetlenné tette a programjait az Adobe Type 1 betűtábláival. Ezen az Adobe eleinte úgy próbált segíteni, hogy a Type 1 betűtábláit átalakította TTF fontokká. (Ezek kerültek bele a PageMaker 6.0-s program-ba.) Az 1990-es évek közepén azonban közölték, hogy nem hajlandók megválni a Type 1 fon-toktól, és ezt követően beállt a zűrzavar. Sem a Word, sem az Adobe nem volt képes a maradék-talanul használni egymás betűtábláit. Ez a felfordulás nem csak a felgépelt anyagban mutatko-zott meg, hanem a tárgymutató-készítéstől kezdve a tartalomjegyzék-készítésig mindenütt. Mi-vel ezek a nehézségek angol nyelvterületen nem jelentkeztek, sokáig nem történt semmi. Más országokból azonban oly sok panasz érkezett a kódtábla-összeférhetetlenség miatt, hogy az Adobe programfejlesztői a 2000-es évek elején megjelentek a CE-jelű programváltozattal. A közép-európai betűhasználat megoldotta volna ezeket a programokat, a baj csak az, hogy csu-pán a Photoshop és az InDesign programoknak készült el a CE változatuk.
20) A további átalakítás leállt, mert közben az Adobe a Microsofttal szövetkezve elkezdte kifej-leszteni az OpenType betűtáblákat. Ezek karakterei mindkét programban helyes jelenek meg, ezért az Adobe 2004-ben közölte, hogy nem lesz több CE változat. Ez egy ésszerű megoldás, csak az a baj, hogy az OpenType betűcsalád jelenleg meglehetősen szegényes. A mívesre vágott szép Type 1 betűk egyáltalán nincsenek benne. Mindenesetre Windows XP-re telepített Office 2003 használata esetén megszűnik az előbbi probléma. Itt már cserélgetésre sincs szükség, mi-vel a kezdő idézőjelek úgy jelennek meg, ahogy Word-ben beírtuk őket, nem fordulnak át. A
kü-lönféle idézőjelek keresése, megtalálása sem okoz gondot. Ez a probléma tehát megoldható, de jelentkezik helyette más. Windows XP-re települve nem működik sem a PM 6.0, sem a PM 6.5, illetve PM 7.0 tördelő billentyűparancsa. Az unikódos betűszabvány miatt a feltételes elválasz-tójelek billentyűkombinációja itt más funkciókat vált ki.
21) Ez a rendellenesség azért nem okozott eddig nagyarányú reklamációt, mert a programfrissí-tés lassan halad. A Word 97 és Word 2000 használói halogatják, mondván, hogy a meglevő programok is jól használhatók. Különösen nem hajlandóak erre az Office XP programcsomag vásárlói. Alig hogy megvették a drága programot, már cseréljék is le, csak azért mert a 2003-as programcsomagban nem TTF, hanem OpenType típusú fontok vannak? (Ez egyébként Word-ben egyáltalán nem érzékelhető.) A másik gond a különböző életkorú géppark, és szoftverállo-mány. Az OpenType betűtáblákat csak a Microsoft Office 2003 programcsomagja tartalmazza.
Ha ezt a programcsomagot nem Windows XP-re telepítik fel, hanem egy korábbi operációs rendszerre, vagy egy régi nyomtatót használnak a szövegtükör kinyomtatására, elölről kezdő d-nek a kompatibilitási problémák, amelyek sokszor őrületbe kergetik a kiadványszerkesztőket. A gondok oroszlánrésze akkor jelentkezik, amikor a kész anyagot továbbadják, és azt egy szedett-vedett gépparkon próbálják karakterhelyes megjelentetni és kiprintelni. Ekkor megindul a pa-naszáradat, és egymás hibáztatása.
22) Ennél is nagyobb baj, hogy a PM 6.5 és 7.0 programmal nem lehet zavartalanul tördelni.
Mindaddig nincs baj, amíg a szöveget a szövegszerkesztő munkalapra gépeljük fel. Szövegtü-körre átváltva akadálytalanul tördelhetünk. A Word-ből Vágólapon keresztül áttöltött anyagba azonban az új programok nem raknak feltételes elválasztójeleket. A Shift + Ctrl + Ü billentyű -kombináció ilyenkor nem működik, nem választja el a sorvégi szavakat. Ha ebbe a szövegállo-mányba a PageMaker szövegszerkesztő munkalapján kézzel beírunk mondatokat, szakaszokat, azokat sem képes tördelni. Csak az elválasztó billentyű lenyomásával lehet tördelést végezni.
Ez pedig a kiadvány áttördelésénél, utólagos betoldás esetén benne marad a szövegmezőben.
Hogy ennek a problémának mi az oka, senki sem tudja. (Gyaníthatóan itt is eltérő kódtáblahasz-nálatból eredő zűrök állnak a háttérben.) Tovább növeli a rejtélyt, hogy a PageMaker 6.0-ban (Word-ből való szövegáttöltéssel) készült dokumentumot a 6.5-ös és 7.0-s változatok is képesek tördelni. A Word-ből utólag betöltött szakaszokat azonban már nem. Erre csak akkor képes, ha a betoldott szakaszokat az előzőhöz zárjuk. Az új bekezdés visszaállítása után már ezek is tördel-hetővé válnak. (Több bekezdés esetén mindegyiket az előzőhöz kell zárni, majd újra lenyitni.) Emiatt a PageMaker 6.5-ös és 7.0-s programok használói kénytelenek lemondani a Word által kínált gyors és kényelmes felgépelésről, és át kell átállniuk a PageMaker-ben való beírásra. Eh-hez azonban utólag meg kell venniük a plug-in-ként betölthető magyar helyesírás-ellenőrző programot, ami több tízezer forintba kerül.
23) A másik megoldás, hogy a Word-ös dokumentumot teljes egészében exportáljuk PageMaker-be. Zárjuk be a Word dokumentumot. Nyissunk egy új dokumentumot PM 6.5-ben vagy 7.0-ban (illetve használjuk a Kun Elektronikus Könyvtár Kellékek mappájában található sablonokat) majd kattintsunk a Fájl menü Paste parancsára. A megjelenő Import to Story Editor ablakban keressük meg, és jelöljük ki az átkódolandó Word dokumentumot, majd nyomjuk meg a Meg-nyitás gombot. A szövegkurzor megfelelő helyre kattintása után meglepő karakterhűséggel má-solódik át a Word-ös szövegállomány. Ennek az eljárásnak az a legnagyobb előnye, hogy az importált PageMaker-es dokumentumban gond nélkül lehet tördelni. Ha tehát először Interneten publikáljuk a művünket, csak akkor konvertáljuk át PageMaker-be, ha elkészültünk vele. Köz-vetlenül a nyomdai megjelenés előtt végezzünk kiadványszerkesztést. Ez esetben a kificamo-dott kezdő idézőjelekkel sem kell bajlódnunk, mert a Word európai idézőjelei fognak megjelen-ni a szövegmezőben. (A kereső program azonban továbbra sem látja sem a kezdő, sem a záró idézőjelet, ezért ebben a szövegben ne keressünk olyan szavakat, mondatokat, amelyekben idé-zőjel van.)
24) Túlságosan ne örüljünk azonban a pozitív változásnak, mert a korábbi karakterhibák helyett újak jelentkeznek. Az eltérő kódtáblahasználat miatt most az Ű helyén p, az ű helyén q, az Ő helyén P, az ő helyén pedig Q betűk láthatók az importált szövegben. A Change ablakkal nem
tudjuk lecserélni őket. Hiába írjuk be az ő,Ő és az ű,Ű betűket, a program nem látja, nem érzé-keli ezeket a karaktereket. A betűtípusváltás sem segít, mert a helyzet nem változik. Az elvá-lasztási zavar akkor is megszűnik, ha a PageMaker 6.5, illetve 7.0 programok fontjait használ-juk Word-ben. Ennek különösebb akadálya nincs, mert mint tudhasznál-juk az Adobe Type Manager program ezt lehetővé teszi. Csak nem érdemes élni vele, mert a Type 1 betűtáblák nem tartal-maznak ő,Ő és ű,Ű betűket.
25) Van azonban egy kiút ebből a tébolydából: a kódtáblafüggetlen RTF formátum. Mentsük el a Word dokumentumot RTF-be, és utána exportáljuk. Az RTF a legcsekélyebb mértékben sem változtatja meg a Word dokumentumot, még a formázások is maradéktalanul megmaradnak benne. Csupán a terjedelme nő meg, de ez is csak akkor, ha képeket, ábrákat tartalmaz a doku-mentum. A kificamodott kezdő idézőjelek problémája azonban itt is jelentkezik. Ezeket a lekto-rálás során egyenként kell lecserélgetni. A szabályos tördelés viszont nem ütközik akadályba.
Egy-egy mondat vagy szakasz utólagos betoldása, Word-ből való átemelése esetén viszont nincs szükség ezekre a formátumváltásokra. Létezik ugyanis egy rendkívül egyszerű eljárás, amivel a PM 6.5 és a PM 7.0 programok is rábírhatók a megfelelő kódtábla használatára.
26) A szövegállományt nem kell semmilyen formátumra átkódolni. A Vágólappal történő áteme-lésnél csupán arra ügyeljünk, hogy a betoldandó szakasz utáni láthatatlan karaktert ne jelöljük ki. Ez a karakter ugyanis nem csak a szakaszformázás módját tartalmazza, hanem az alkalma-zott kódtábla kiosztását is. Ha ezt nem visszük át PM 6.5-be, illetve 7.0-ba, akkor ezek a prog-ramváltozatok automatikusan a nekik megfelelő kódtáblákat hívják elő a Windows Fonts (Betű -típusok) mappájának betűtábláiból, és akadálytalanul tördelhető az anyag. Amennyiben fejeze-teket vagy az egész anyagot akarjuk átvinni, akkor most is használjuk a szövegimportáló funk-ciót (Fájl menü Place parancs). Előtte azonban mentsük el a dokumentumot RTF formátum-ba. Ha sok benne az idézőjel, és nem tartalmaz különleges formázásokat, akkor WordPerfect 5... másodlagos fájl formátumba mentsük az anyagot. Ebben az esetben a Change ablakkal egyszerre lecseréltethetjük az összes kificamodott kezdő idézőjelet. Ez a változat is gond nélkül tördelhető. Sorkizárt, tördelt Word-anyag esetén átkódolás előtt ne feledkezzünk el gondoskodni a feltételes elválasztójelek megszüntetéséről, mert ezek exportálás után látható kötőjelekként je-lennek meg a PM-es szövegállományban. (Ennek módja a Tördelés PageMaker programban című rovat elején olvasható.)
27) További bonyodalmakkal kell számolniuk azoknak, aki időközben új számítógépet vásárol-tak, és áttértek a Windows XP operációs rendszer használatára. Erre a rendszerre települve a PageMaker programok semmilyen szövegállományt nem hajlandóak tördelni. Windows XP-re telepített PM 6.5 és PM 7.0 programokban a Ctrl + Shift + Ü billentyűparancs alkalmazása esetén a Betűk áthúzása ikon aktiválódik a Control Palette-en. PM 6.0 programban pedig a Ctrl + Ü billentyűparancs a Go to Page ablakot hívja elő. Az Adobe mentségére szolgál, hogy 2001-ben, a PageMaker 7.0 megjelentetésekor még nem létezett a Windows XP operációs rendszer.
Így nem tudták hozzáhangolni a tördelő programjukat. Ez a hiba egy patch (javító program) ki-adásával utólag könnyen orvosolható lenne, de az Adobe újabban már nem törődik a Page-Maker programmal. 2004 után leálltak a frissítésekkel. Az Aldus cégtől átvett PageMaker he-lyett minden figyelmüket a saját készítésű InDesign kiadványszerkesztő program fejlesztésére koncentrálják. Mindenkinek ezt ajánlják.
28) Kétségtelen, hogy az InDesign programban nincsenek kódtáblahasználatból eredő problé-mák. Helyesen jelennek meg benne a magyar ékezetes betűk, sőt a Tartalomjegyzék- és Tárgy-mutató-készítő részprogramok képesek használni a kettős magyar betűket (cs, gy, ly, sz, ty, zs).
Ezen túlmenően a CS2 programváltozattal már lábjegyzetet is lehet készíteni. Mindezt kiegészí-ti a magyar helyesírás-ellenőrző program, sőt itt már a menük, az eszköztárak és az ablakok is magyar nyelvűek. A kompatibilitási problémák, a nemzeti nyelvhez való igazítás tehát megold-ható, csak törődni kellene a korábbi programokkal is úgy, ahogy azt a Microsoft teszi. Az Adobe azonban nem ad ki javító programcsomagot, hanem a felmerült hibákat egy új program-változatban adja közre. A PageMaker-ből viszont nem várható további változat. Így mit csinál-janak azok, akik a korszerűsítés jegyében megvették a PageMaker 7.0 programot, és kifizettek