meghajtó ablakába.
A CD-ROM-meghajtó ikonja a lemez jellegétől függően átalakul. Használat után úgy állíthatjuk vissza a Windows által telepített formát, hogy a jobb egérgombbal az Asztalra kattintunk, majd ki-adjuk a Frissítés parancsot. Erre azonban nincs szükség, mert a CD-lemez eltávolítása után magától is visszaalakul.
a) Az E-drájvval nem csak CD-ROM-ok másolhatók be, hanem az ugyanakkora méretű CD-hanglemezek is lejátszhatók rajta. A CD-lejátszó elindításhoz nem szükséges az E-meghajtó ikonjára kattintani. Ez a program automatikusan elindul, ha behelyezzük a zenei korongot a meghajtóba. Ezzel egyidejűleg megjelennek a CD lejátszó kezelő szervei, amelyekkel elvégez-hetők a szokásos beállítások. A további beállításokhoz nyissuk le a Nézet menü ablakát, és ad-juk ki az Eszköztárak parancsot. Akkor is belehallgathatunk a zenei CD-korongokba, ha a szö-vegszerkesztéshez használt számítógépünkhöz nem használunk hangszórókat, mert minden CD-ROM meghajtón található egy fejhallgató kimenet, és egy hangerő-szabályozó potenciométer.
(A DVD-meghajtókról már lehagyták a fejhallgató csatlakozót. Ennél az optikai tárolónál az
audio CD-lemezek csak a számítógép hangszóró csatlakozóin keresztül hallgathatók meg.)4 Még mielőtt megvennénk vagy kölcsönkérnénk egy CD-lemezt meghallgatás céljából, nézzük meg, hogy van-e rajta másolásvédelemre utaló felirat. Az E-meghajtóval ugyanis nem csak szö-vegállományt lehet rámásolni a winchesterre, hanem digitalizált zenét is, ami lehetőséget ad a kimásolásra, a zenei CD-k eredetivel megegyező minőségű sokszorosítására. Emiatt a zenemű -kiadók jelentős része másolásvédelemmel látja el a CD-korongjait, ami abban nyilvánul meg, hogy E-meghajtón nem nyílnak meg. (Nincs minden lemezen feltüntetve a másolásvédelem, ezért nem árt érdeklődni a kereskedőnél.)
b) Beállítási oka is lehet annak, ha a CD-korong nem indul el automatikusan. Ez akkor fordul elő, ha az MCI driver nincs aktiválva audio CD-khez. Ennek gyanúja esetén a Start menü-gombbal lenyitható ablakokban adjuk ki a Beállítások majd a Vezérlőpult parancsot. A megje-lenő ablakban kattintsunk kétszer a Multimédia ikonra, és aktiváljuk az Eszközök fület. A Multimédia eszközök szektor fastruktúrájú listájában nyissuk meg a Médiavezérlő eszközök tételt. (Kattintsunk az előtte levő + jelre.) A megjelenő kulcsok közül jelöljük ki a CD hang-eszköz (Médiavezérlő) bejegyzést, majd nyomjuk meg a Tulajdonságok gombot. (Ha a listá-ból hiányzik ez a bejegyzés, akkor a műsoros CD-lemez lejátszását lehetővé tevő funkció nem lett feltelepítve a Windows lemezről.) A tovább nyíló CD hangeszköz (Médiavezérlő) tulaj-donságai ablakban érvényesítsük A médiavezérlő eszköz használata utasítást. Ha CD/DVD-író is van a gépünkön, nyomjuk meg a Beállítások gombot, és a CD zene tulajdonságai ablak-ban állítsuk be, hogy melyik meghajtón akarunk zenét hallgatni. (Ennek hiányáablak-ban a korong szintén nem indul el. Itt állíthatjuk be az indulási hangerőt is.) Végül mindhárom ablakon nyom-juk meg az OK gombot, és zárnyom-juk be a Vezérlőpultot.
c) Az audiolejátszó program automatikus elindulása nem mindig kívánatos. Ha a CD-korong tartalmát grabbelni (merevlemezen rögzíteni), és nem meghallgatni szeretnénk, akkor a CD-ROM meghajtó Beállítások paneljén ki kell kapcsolni az Automatikus lejátszás utasítást. En-nél egyszerűbb módszer, hogy a CD-lemez behelyezése után lenyomjuk a bal oldali Shift bil-lentyűt, és mindaddig nyomva tartjuk, amíg a program befejezi a lemezfelismerést. Windows XP-ben a CD-meghajtó nem csak autorun.info állományú korongok, hanem programlemezek behelyezése esetén is azonnal elindul. Ha csak néhány állományt szeretnénk átmásolni a telepí-tő CD-ről, ez meglehetősen zavaró. A telepítő program előtolakodásának megakadályozása ér-dekében kapcsoljuk ki az automatikus indítást.
d) Ehhez több megoldás közül választhatunk. Az Asztalon kattintsunk kétszer a Sajátgép pa-rancsikonra. A megnyíló ablakban kattintsunk a jobb egérgombbal a CD-ROM (CD-író), illet-ve DVD-ROM (DVD-író) ikonjára. A megjelenő ablakban adjuk ki a Tulajdonságok utasítást.
A tovább nyíló ablakban aktiváljuk az Automatikus lejátszás fület. A feltáruló táblán többféle megoldás kínálkozik. Ha nem akarjuk minden esetben megtiltani az automatikus indítást, akti-váljuk a Minden alkalommal kérdezzen rá a műveletre választókapcsolót. Amennyiben vég-leg meg akarunk szabadulni ettől az automatizmustól, a Válassza ki az elvégzendő műveletet választókapcsolót aktiváljuk. Ezt követően az alatt levő listában érvényesítsük a Semmilyen műveletet ne hajtson végre utasítást, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ez az eljárás csak zenei CD-k esetén hatásos. Ha az automatikusan induló programok feltelepülését is szeretnénk megállítani, a Shift billentyű lenyomása most is segít. (Addig kell nyomva tartani, amíg a meg-hajtó kijelző lámpája világít.) Erről az eljárásról azonban gyakran elfelejtkezünk, és csak akkor jut az eszünkbe, amikor elkezdődött a program feltelepülése.
e) Ennek elkerülése érdekében tiltsuk le az összes adathordozó automatikus indulását. Ezt a Windows XP Csoportházirendjében tehetjük meg. A Start menü lenyitása után adjuk ki a Fut-tatás parancsot, és a Megnyitás beviteli sávba írjuk be gpedit.msc utasítást. Az OK gomb megnyomása után megjelenik a Csoportházirend párbeszédablak. A bal oldali fastruktúraszerű könyvtárban nyissuk meg a Számítógép konfigurációja Felügyeleti sablonok ágakat.
4 Ha a fejhallgató nem szólal meg, az integrált hangkártyát telepíteni kell. Ennek módja a Kiváltó programok, járulékos szoftverek című rovat végén található.
tintsunk az előttük látható + jelre.) Utána jelöljük ki a Rendszer mappát. Az ablak jobb oldalán feltáruló Beállítás listában keressük meg az Automatikus lejátszás kikapcsolása tételt. Mel-lette a Nem konfigurált megjegyzés látható, ami arra utal, hogy a Windows jelenleg semmit sem tesz az adattárolók automatikus indulásának megakadályozása érdekében. A jobb egér-gombbal kattintsunk a tételre, és a megnyíló helyi menüben adjuk ki a Tulajdonságok paran-csot. A tovább nyíló Automatikus lejátszás kikapcsolása tulajdonságai ablakban aktiváljuk a Beállítás fület. A feltáruló táblán érvényesítsük az Engedélyezve utasítást. (Itt az automatikus indítás tiltásának engedélyezéséről van szó.) Az Automatikus lejátszás kikapcsolása a követ-kezőn szektorban nem csak a CD-meghajtón, hanem az összes meghajtón megtilthatjuk a prog-ramok automatikus indulását. Végül nyomjuk meg az OK gombot, és zárjuk be a Csoportházi-rend ablakot.
f) A harmadik megoldás az optikai meghajtók indítását előíró Registry-bejegyzés módosítása.
A Start menü lenyitása után adjuk ki a Futtatás parancsot. A megjelenő ablak Megnyitás meze-jébe írjuk be a regedit utasítást, majd nyomjuk meg az OK gombot. A Rendszerleíróadatbázis-szerkesztő megjelenő ablakában nyissuk meg a HKEY_CURRENT_USER\Software\Microsoft\ Windows\CurrentVersion\Policies\Explorer kulcsot a Programok letelepítése című rovatban leírt módon. Kattintsunk rá az Explorer mappára, és módosítsuk az ablak jobb oldalán megjelenő NoDriveTypeAutoRun azonosító értékét decimális 185-re. (Kattintsunk kétszer az azonosító névre, és a megjelenő Duplaszó szerkesztése ablak Alap szektorában aktiváljuk a Decimális választókap-csolót. Utána az Érték beviteli sávban látható 145-öt is írjuk át 185-re, és nyomjuk meg az OK gombot. A Windows XP Home változatában a Helyi biztonsági házirend nem szabályozható. Eb-ben az operációs rendszerEb-ben csak a Registry-Eb-ben végezhetjük el ezt a beállítást.) Egyébként a Rendszerleíróadatbázis-szerkesztőben lehetőség van a meghajtók egyenkénti leállítására is. Ennek módja a Computer Panoráma folyóirat 2007 decemberi számának 110-111. oldalain olvasha-tó.
g) Számítógépünk biztonsága érdekében ez esetben is célszerű az összes meghajtó automatikus lejátszását megtiltani. Ez a beállítási mód ugyanis megvéd bennünket a rosszindulatú progra-mok automatikus indulásától, gépünkre településétől is. Kevesen gondolnak arra, hogy a ma-napság oly közkedvelt adathordozó eszköz, a pendrive használata veszélyes is lehet, mert nem tudhatjuk, hogy a feltöltött fájlokon kívül mi került még rá. Ugyanez a helyzet a bizonytalan eredetű CD- és DVD-lemezekkel. Mivel a Windows a meghajtóba helyezett lemezeket alap-helyzetben automatikusan lejátssza, megnyitja az utat az operációs rendszer felé, a pendrive-un-kon hazahozott, vagy az optikai lemezeken megbújó férgek észrevétlenül feltelepülnek a számí-tógépünkre. Az automatikus lejátszás letiltásával azonban egyetlen vírus, trójai program sem képes engedélyünk nélkül beférkőzni a rendszerünkbe.
h) Az automatikus lejátszás megtiltásának járulékos előnye, hogy pendrive-unk csatlakoztatása után nem jelenik meg a Mit tegyen a Windows? ablak, amely a diafilmvetítéstől kezdve a ze-nelejátszásig mindenféle műveletet ránk akar erőltetni, még akkor is, ha csak szöveges doku-mentumok és képfájlok vannak a tárolón. Hiába kattintunk a Semmilyen műveletet ne hajtson végre utasításra, a következő csatlakoztatásnál ugyanezt teszi, sőt egyes USB csatlakozók ese-tén félpercenként feltűnik ez az ablak, és a végén idegrohamot kapunk tőle. A Csoportházirend-ben történő módosítás, illetve a Registry előbbi átállítása után végleg megszűnik ez az üzenge-tés. Ezt követően a pendrive is ugyanúgy használható, mint a többi meghajtó. Amennyiben szükségünk van rá, kattintsunk a Sajátgép ikonra, és keressük meg benne a Cserélhető lemez tárolót. Ha gyakran van rá szükségünk, a jobb egérgombbal húzzuk ki az Asztalra, és készít-sünk rá önálló parancsikont.
i) A CD-író elődje a CD-ROM volt. Ezzel csak olvasni lehetett a CD-lemezt, írni nem. Az 1990-es évek közepén többe került, mint most egy DVD-multiíró. A XXI. század elején megjelentek a kombinált CD- és DVD olvasók. Ezek fokozatosan felváltják a CD-ROM-okat, mert az áruk nem magasabb, és mindkét típusú lemezt képesek olvasni. Az új számítógépekbe már ilyet építenek be. A CD-íróval rendelkezőknek nem kell külön CD-ROM meghajtót vásárolni, mert ez a
készü-lék olvasásra is alkalmas. A korszerű számítógépekben már DVD (Digital Versatile Disc) olvasó-val kombinált CD-írót alkalmaznak. Ez a kombinált készülék nem csak videolemezt, hanem min-den lézerletapogatású lemezt, tehát a zenei CD-korongokat is képes olvasni. A zenehallgatás azonban korlátozott, mert a legújabb DVD-meghajtókon nem alakítanak ki fejhallgató csatlako-zást. A combo ára ma már nem magas, a CD-írók másfélszerese.
j) Viszonylag lassan terjedt el a DVD-írók használata. Az ok a magas ár, és az egységes szabvány hiánya volt. A számítógép-tulajdonosok attól tartottak, hogy a túl korán megvett készülék később használhatatlan lesz. Nem kizárt ugyanis, hogy a jelenlegi rendszerek helyett születik majd egy jobb, mindenki által elfogadott megoldás, ami megszünteti a DVD-lemezek olvashatósága és ír-hatósága körüli zűrzavart. Aki szeretne eligazodni a különféle szabványok között, olvassa el A D(VD)zsungel áttekintése című cikket a Computer Panoráma folyóirat 2002 júliusi számában (47-48. oldalak). Erről a témáról átfogó ismertetést közöl a PC World folyóirat 2005 májusi száma is a 34-40. oldalakon. A számítógépiparban dúló öldöklő küzdelem azonban megoldotta ezt a problémát. Az árak itt is oly mértékben csökkentek, hogy ma már senkinek sem jelent gondot a DVD-írók megvásárlása. 2008-ban egy DVD multiíró annyiba került, mint 10 évvel ezelőtt egy CD-ROM. Ezért időközben beszüntették a CD-ROM-ok gyártását. CD-írót és combót is csak ré-gebbi gépeken lehet látni, második optikai meghajtóként. Új gépekbe már csak DVD-írót szerel-nek. A DVD-lemezek ára is minimumra csökkent. Ennek tudható be, jelenleg a legolcsóbb adattá-roló az egyszer írható DVD-lemez. 1 MB információ tárolása csupán 5 fillérbe kerül. Ezt még a winchester sem tudja felülmúlni. Az 500 GB-os merevlemezen is kétszer ennyibe kerül az adattá-rolás. Minőségi szempontok figyelembe vétele esetén azonban változik a helyzet. Ha minimális adatveszteséggel dolgozó, hosszú élettartamú korongot használunk, akkor a DVD-lemezen törté-nő információtárolás költsége a merevlemez egységnyi árának dupláját is elérheti.
k) Egyébként a négytányéros 1 TB-os, illetve 2 TB-os winchestert is adattárolásra használják.
Ezeknek a nagy kapacitású merevlemezeknek ugyanis már olyan nagy az elérési idejük, hogy nem tanácsos operációs rendszert telepíteni rájuk. Általában második HDD-ként használják őket, nagy mennyiségű adatok tárolására. A kisebb fájlok elérhetőségét úgy próbálják gyorsíta-ni, hogy nem 8, hanem 16 MB-os gyorsítótárral látják el, de sokat ez sem segít. Egyes gyártók a lemez percenkénti fordulatszámának 7200-ról 10 0000-re való megemelésével próbálják gyorsí-tani a nagy kapacitású merevlemezeiket. Ilyen forgási sebesség mellett azonban már oly nagy mennyiségű hő keletkezik, amit csak hűtőbordával és ventilátorral lehet elvezetni. Emiatt ezek a winchesterek meglehetősen hangosak és drágák. Ez a tárolási mód tehát nem olcsóbb az egy-szer írható DVD-lemeznél, de 70 MB felett jóval nagyobb az adatátviteli sebessége, ami orszá-gos adatbázisok kezelése, tudományos számítások végzése, statisztikai kimutatások készítése esetén nem elvetendő szempont.
l) A DVD-lemezek gyakorlatilag követték a CD-lemezek rögzítési szabványait. A DVD–R és DVD+R egyszer írható DVD-lemez. Kapacitása 4,7 GB, de csak 4,3 GB hasznos információ fér el rajta. A DVD–RW és DVD+RW max. ezerszer írható videolemez, míg a DVD-RAM száz-ezerszer újraírható speciális optikai lemez. Sajnos a különböző adatrögzítési szabványok közötti csata mind a mai napig nem dőlt el, így a korszerű DVD írók kénytelenek az összes szabványt kezelni. Így született meg a DVD-multiíró. Ennek a követelmények nem mindegyik típus képes maradéktalanul eleget tenni, ezért mielőtt kiválasztanánk a számunkra megfelelő típust, érde-mes megtekinteni a számítástechnikai folyóiratok teszteredményeit. Közülük a legfrissebb a CHIP folyóirat 2004 novemberi számában (72-74. oldalak), valamint a Computer Panoráma folyóirat 2004 szeptemberi számának 45-48. oldalain jelent meg. A laboratóriumi tesztek fel-hívják a figyelmet a Samsung cég TS-H352A típusú DVD olvasójára, amely nem ismer lehe-tetlent. Fittyet hány a régiókódra, a gyári másolásvédelemre. Még a Sony szigorúan kódolt CD-hanglemezeit is lejátssza5.
5 Korábban ilyen volt a DVD-HD841 típusú olvasójuk is, de ennek gyártását másfél éve leállították, mert a hollywoodi filmgyártók beperelték őket.
m) A DVD-lemezek ára kb. másfélszerese a CD-lemeznek. Tárolókapacitása viszont közel egy nagyságrenddel meghaladja a CD-lemezekét. Az újraírható adathordozó korongok azonban to-vábbra is sokba kerülnek. A többször írható CD- és DVD-lemezek magasabb árának oka, a bo-nyolult gyártástechnológia. Ez esetben az információhordozó nem egy préselt alumíniumlemez, hanem egy polikristályos réteg. A barázdált polikarbonát hordozóra ezüst-indium-antimon-tellúr ötvözetből álló réteget visznek fel. Az állapotváltozásra képes réteg két dielektromos réteg kö-zött helyezkedik el. Írás közben a fókuszált lézernyalábok váltakozva hevítik a polikristályos réteget az 500-700 oC-os olvadáspontja fölé. Ennek következtében a réteg kristályszerkezete felbomlik, az anyaga folyékonnyá válik. Ha elég gyorsan hűtik le, ez a folyékony állapot
„lefagyasztható” amorf állapotba. A lézerrel nem csak olvadáspontra, hanem a kristályosodás 200 oC-os hőmérséklete fölé is melegíthető az írható réteg anyaga. Ekkor atomjai visszatérnek eredeti kristályos állapotukba. Ez teszi lehetővé a használt lemez törlését. Az amorf és a kristá-lyos állapot fényvisszaverő tulajdonságai eltérnek, optikailag tehát megkülönböztethetők. Adat-olvasáskor pedig ugyanolyan jelet produkálnak, mint a hagyományos DVD-ROM lemez.
n) A kódolt információt tehát a ritka földfémbevonat amorfból kristályosra változása hozza lét-re, ami a lejátszófejbe épített lézeres érzékelővel leolvasható. A Sony és a Fujitsu a nagy adatsű -rűségű audio Mini Disc-jénél más eljárást alkalmaz a hangrögzítésre. Ebben a rendszerben a lé-zersugár által leadott hő ideiglenesen lemágnesezi a lemez terbium-ferrit-kobalt bevonatát.
Amikor viszont a bevonat a lemezt övező mágneses térben lehűl, újra mágnesessé válik. Az így kialakított mágneses pontokból képzett kódot a leolvasó fénysugár – polaritásának változását érzékelve – újra hangfrekvenciává alakítja. Miután a lemez bevonata csak a lézersugár legme-legebb magja iránt érzékeny, a viszonylag vastag lézersugár apró pontokat is leképezhet, ami növeli ennek a fajta lemeznek a tárolókapacitását.
o) Az optikai tároló korongoknak léteznek 80 mm átmérőjű, mini változatai is. A mini CD-t többnyire telepítő lemezként használják. A külső hardveregységek illesztéséhez szükséges né-hány megabájtnyi program ugyanis flopin nem fér el, a 120 mm átmérőjű CD-korong pedig túl nagy kapacitású erre a célra. A 80 mm átmérőjű DVD-lemezeket azonban nem adatrögzítésre használják. Ezeket a korongokat a videokamerákhoz fejlesztették ki. A digitális fényképező gé-pekben alkalmazott flash lemezek kapacitása ugyanis korlátozott, csupán néhány tucatnyi álló-kép rögzítésére elegendő. A filmkészítés során viszont másodpercenként 24 képet kell rögzíteni, amihez több gigabájtnyi flash memóriára lenne szükség, melynek ára vetekedne a videokamera árával. A DVD-lemez viszont nagyságrendekkel olcsóbb, és 80 mm átmérőjű változata a kézben tartható mini kamerákban is elfér. A normál mini lemez tárolókapacitása 1,4 GB, míg a kétréte-gűé 2,6 GB. Már kétoldalas változatban is gyártják őket, dupla tárhellyel. Az áruk azonban nem olcsóbb, mint a 120 mm-es lemezeké. Ennek oka, hogy jóval kevesebb fogy belőlük, ezért elő -állításuknál a tömegtermelés árcsökkentő hatása nem tud érvényesülni.
p) Égetés után a CD/DVD lemezeket feliratozni kell, hogy később is tudjuk, mi van rajtuk. Erre legalkalmasabb az alkoholos filctoll. (Létezik kifejezetten erre a célra gyártott filctoll is.) Ar-chiválási szakemberek több éves tapasztalata szerint nem szabad matricát ragasztani a lemezre.
A CD/DVD lemezek feliratozásának elegánsabb módja a LightScribe technológia alkalmazása.
Ez tulajdonképpen nem más, mint a hátoldalra történő képégetés. Nem nyomtatással vagy szitá-zással kerül a felirat, ábra, kép a hátoldalra, mint a gyári lemezeknél, hanem írással. Ugyanolyan égetéssel, mint ahogy az adatokat rögzítjük. Ezért most hátoldalával lefelé kell berakni a lemezt a meghajtóba. Az eredmény leginkább a rézkarchoz hasonló szürkeárnyalatú fekete kép lesz. A DVD-lemezek nagy adatsűrűsége következtében a hő hatására elsötétedő pontok nagy felbontá-sú, fotó minőségű képet eredményeznek. Emiatt csak DVD-lemezre lehet képet írni. A vékony műanyag védőréteg alatt elhelyezkedő kép nem maszatolódik. Mivel ez a fajta képrögzítési módszer meglehetősen hosszadalmas, egy lemez jó minőségű feliratozása, azonosító jelekkel való ellátása fél óráig is eltarthat. Az erre a célra alkalmas lemezek és meghajtók ára kb. 25%-kal drágább, mint a hagyományosoké. Az íráshoz szükség van egy LightScribe szoftverre is, de ezt a speciális DVD-íróhoz mellékelik. (A Nero legújabb változata is támogatja ezt az eljárást.) Egyelőre csak okkersárga alapon fekete ábrát lehet ily módon készíteni, de már fejlesztés alatt
áll a színes lemez. Ehhez nem lesz szükség újabb meghajtóra, mert csupán a lemez hátoldalának festékösszetétele változik.
q) Minden optikai meghajtó azonos méretű, így lecserélésük, az egyik rendszerről a másikra va-ló átállás műszakilag nem okoz gondot. Beüzemelésükhöz szükség van ugyan egy telepítő programra, de ezt a legtöbb gyártó ma már mellékeli a készülékhez. Ha nem, az Internetről in-gyen letölthető. Használat után a CD-, illetve DVD-lemezt vegyük ki a meghajtóból, mert a számítógép belsejében keletkező hő nem használ neki. Főleg a nagy sebességű processzorral rendelkező, intenzív hűtést igénylő gépek veszélyesek. Ráadásul ezeket mini toronyba építik, ahol az egyes egységek nem egymás mellett helyezkednek el, mint a desktop házban, hanem egymás felett. Így az általuk termelt hő összeadódik. Ezekben a konzolokban a hőmérséklet olyan magasra emelkedhet, hogy a bennük felejtett korong 4-5 nap után megsül, a műanyag vé-dőréteg megolvad rajta. Egyébként a flopi lemezeknek sem használ, ha az A-meghajtóban tart-juk őket.
r) Közösségi házakban, könyvtárakban nem mindig áll rendelkezésre hozzáértő felügyelő sze-mélyzet. Ezért nekünk kell eldöntenünk, hogy érdemes-e letölteni fájlokat, programokat az In-ternetről az ott található gépre, kompakt lemezre másolva haza tudjuk-e vinni. Ehhez nem kell megnyitnunk a Vezérlőpult Rendszer mappáját, hogy a Hardver táblán az Eszközkezelő gombbal feltárjuk a számítógép hardvereszközeit. Az optikai meghajtó típusa ránézésre is el-dönthető. Ha az előlapján a gyártó cég logóján kívül semmi más felirat nem látható csak egy szorzószám (pl. 52Xmax) akkor egy egyszerű CD-ROM-al van dolgunk. Amennyiben a szorzó-szám összetett (pl. 52×32×36×) akkor CD-író található a gépben. A három szorzószám a maxi-mális olvasási, valamint a többször és az egyszer írható lemez maximaxi-mális írási sebességére utal.
(A törölhető és újraírható lemezre lassabban lehet írni, mert itt más a jelrögzítés módja.) Komo-lyabb gépeknél az előlapra nyomott embléma tájékoztat arról, hogy CD- vagy DVD íróval, il-letve combóval van dolgunk. (Pl. CompactDisc, ReWritable, vagy R-RW, ilil-letve DVD-RwWritable, valamint DVD+ReWritable, esetleg DVD-MULTI Player.) A DVD olvasásra alkalmas CD-írónál az RW-COMBO feliratú emblémát látjuk a CD-íróra utaló embléma mel-lett. A csúcskészülékeknél mind gyakrabban tűnik fel a Dual layer felirat, ami azt jelzi, hogy kétrétegű DVD-íróhoz van szerencsénk. Az is előfordulhat, hogy egy CD-író és egy különálló DVD olvasó van a gépben. (Erről a DVD-ROM embléma tájékoztat.)
s) Új optikai meghajtó telepítése esetén előfordulhat, hogy nem tudjuk használni. Az Eszköz-kezelőben látható, illesztőprogramja a legfrissebb, de indító ikonja nem jelenik meg a Számító-gép ablak meghajtói között. Így nem tudunk rákattintani, nem tudjuk elindítani. Ez a probléma főleg az újabb optikai meghajtóknál (pl. blu-ray írók) lép fel. A gondot többnyire az okozza, hogy a Windows 7 operációs rendszer nem mindig képes betűjelet rendelni az új meghajtókhoz.
(Windows XP-ben tökéletesen működik a legújabb blu-ray író is, pedig 2003-ban, amikor ezt a rendszert kifejlesztették, még nem is volt blu-ray lemez. Ezért mondják sokan, hogy a Micro-soft legutolsó használható operációs rendszere a Windows XP volt. Az utána következők egyre rosszabbak, egyre használhatatlanabbak lettek.)
t) A betűjel meghajtóhoz rendelése nem nehéz feladat, de csak Rendszergazda fiókból végez-hető el. A Start menü Vezérlőpult Rendszer és Biztonság Felügyeleti eszközök útvo-nalon nyissuk meg a Számítógép-kezelés ablakot. A Számítógép-kezelés (helyi) fastruktúrá-ban nyissuk le a Tárolás ágat, és kattintsunk a Lemezkezelés címre. Jobb oldalon megjelenik a meglehetősen eldugott Lemezkezelő ablak. Az alján láthatóvá válnak a merevlemezeink, a gép-re csatlakoztatott külső meghajtók, és legalul látható a CD-ROM 0 vagy 1 meghajtó, ami nem aktív. Kattintsunk rá a jobb egérgombbal, és a legördülő helyi menüben adjuk ki a Meghajtó-betűjel és elérés út módosítása parancsot. A megjelenő ablakban kattintsunk a Hozzáadás gombra, és az újabb Meghajtóbetűjel és elérési út hozzáadása ablakban adjunk egy betűjelet a nem látszó meghajtónak. (Aktiváljuk A következő betűjel hozzárendelése utasítást, majd a kijelölő sávba állítsuk be az ábécében soron következő betűt.) Az OK gombokra kattintva nyugtázzuk a beállítást.
u) Az írható CD-lemezek megjelenése előtt számtalan próbálkozás történt a nagy mennyiségű adatmentésre. A korábbi szalagos és hajlékonylemezes háttértárolók (pl. Iomega, Jaz, Zip-meghajtó, magnetooptikai meghajtók stb.) átfogó ismertetése a Computer Panoráma folyóirat 1999 augusztusi számában található a Cserélhető háttértárolók – Fogd és vidd! című cikk-ben (28-38. oldalak). Ma már nem igen gyártják őket, de még sok helyen fellehetők. Kimúlá-suk, elsorvadásuk oka ugyanaz, mint a később ismertetésre kerülő SuperDisk meghajtóé. Jel-lemző a korábbi népszerűségükre, hogy a Jazz meghajtókból 1999-ig több mint 2 millió darabot adtak el. Ne felejtsük el, hogy a XX. század végéig az adattárolás egyetlen módja a mágnesle-mez, illetve a mágnesszalag volt. Az optikai tárolók (CD-író, DVD-író) a XXI. század elején ke-rültek csak elérhető áron forgalomba. Óriási haladás volt ez ahhoz képest, hogy az 1970-es évek-ben még lyukszalagot használtak az irodai adattárolásra, személyi számítógépek pedig egyál-talán nem voltak. A vállalatok adatainak feldolgozását központi számítástechnikai intézetek vé-gezték, ahol az asztalnyi méretű számítógépek eredményeit hatalmas méretű dobokra mentették ki. A sokszor fél métert is meghaladó átmérőjű orsókra csévélt széles mágnesszalagot szekrény méretű mechanizmus hajtotta meg. Mellesleg a szuperszámítógépekhez ma is használják háttér-tárolóként a nagy átmérőjű mágnesszalagos orsókat, de ezek már terabájtnyi kapacitásúak. Az elérési idejük nem túl jó, de az adatok kimentésénél és visszatöltésénél ennek nincs jelentősége.
Másolás CD/DVD-lemezre
A CD- és DVD-lemezek tartalmának megtekintéséhez nincs szükség külön programra. Az írá-sukhoz azonban igen. Az optikai tárolók írására sok program született. Közülük legtökéletesebb, és egyben a legdrágább a Nero program. A Nero 6.0, illetve ennek továbbfejlesztett változata a 6.6 szoftverboltokban is kapható. Nettó ára jelenleg 17 ezer forint. (Az Internetről letölthető ingyenes demo változata korlátozott ideig és kevesebb funkcióval használható.) Többnyire cégek, intézmé-nyek vásárolják, ahol sok számítógép van, és gyakori a gépcsere. A 6-os szériája már igen magas színvonalú, rengeteg szolgáltatást kínál, mégis könnyen kezelhető. Telepítése után pár perccel bárki képes lemásolni egy CD-t, vagy megírni egy DVD-lemezt. Alkalmazásával kapcsolatban sok hasz-nos tanácsot kaphatunk a PC World folyóirat 2003. áprilisi számának 154-160, valamint 2004 jú-niusi számának 124-128, illetve a Computer Panoráma folyóirat 2004 karácsonyi különszámá-nak 92-95. oldalain. A kezdő felhasználók számára rendelkezésre áll egy varázsló program is, amely végigvezet az írás folyamatán. A DVD-írással kapcsolatos speciális tudnivalók a Computer Pano-ráma folyóirat 2004 szeptemberi számának 128-129. oldalain találhatók. A zenei CD-k másolásá-nak, kedvenc számainkból összeállított korong készítésének módja a PC World folyóirat 2002 feb-ruári számának 102-103. oldalain olvasható.
A Nero rengeteget tud, de van egy kellemetlen tulajdonsága. Csak a rendszergazdának enged égetni. Mivel ez világszerte rengeteg reklamációt váltott ki, utólag írtak hozzá egy kis segédprog-ramot, melynek segítségével a korlátozott jogokkal rendelkezők is használhatják a CD-, illetve DVD-írót. A http://www.nero.com/eng/search.php honlapról letölthető program a PC World folyó-irat 2004 márciusi számának CD-mellékletéről is feltelepíthető. (A Nero weblapján írjuk be a kere-ső sávba a tools utasítást, és kattintsunk a Search gombra.) A számítógépes szoftverfejlesztésben je-lenleg dívó túlfejlesztési tendencia sajnos a Nero programot is utolérte. A 8.0-ás változata már kó-dolásra, filmnézésre, zenehallgatásra is alkalmas. Multimédia mindenesként újabban a HD filmeket is lejátssza, sőt videoszerkesztés is végezhető vele. Eredeti feladata, az optikai lemezek égetése funkcióinak már csak a töredékét teszi ki. Emiatt több száz megabájtra nőtt a terjedelme, és nagyon lelassult a működése. (A Nero 3 annak idején még csak 1,8 MB volt.) A bonyolultság arányában nőtt a mérete is. A kezelése pedig olyan bonyolulttá vált, hogy már az informatikusoknak is problé-mát okoz egy-egy funkciógomb, beállító ablak megtalálása. Az ára is a csillagokban jár. Legújabb változata a Nero 2016 Classic 26 500 forintba kerül. A Nero 2016 Platinum ára pedig 33 100 Ft.
Ezért mind többen fordulnak el ettől a szoftvertől, és keresnek maguknak egy könnyen kezelhe-tő, ráadásul ingyenes égető programot. Nincs nehéz dolguk, mert a számítástechnikai folyóiratok CD-mellékletein rendszeresen jelennek CD/DVD-író programok. Közülük igen népszerű az
Ashampoo CD, amely a PC World folyóirat 2004 márciusi számának CD-mellékletéről ingyen le-tölthető. A folyóirat 136-137. oldalain részletes ismertetést és telepítési leírást találhatunk róla. Ez a mindössze 3 MB terjedelmű, rendkívül egyszerűen kezelhető program a Computer Panoráma fo-lyóirat 2004 áprilisi számának CD-mellékletéről is feltelepíthető. A folyóirat 13. oldalán itt is talá-lunk róla ismertetőt.)
Egyszerűsége és megbízható működése miatt sokan kedvelik a Deep Burner programot is. Egy-szer írható CD-lemezeknél előfordulhat, hogy nem tudjuk folytatni az égetést. A félig megírt, lezá-ratlan CD-R korongot a Windows saját égetője nem ismeri fel, a Nero Express pedig arról tájékoz-tat, hogy „az égetés sikeresen befejeződött”. De csak a másolandó fájlok lemezképe kerül az optikai meghajtóra, az égetés nem megy végbe. Utólag, egy másik gépen derül ki, hogy a rátöltött fájlok nincsenek rajta. A Deep Burner viszont megkérdezi, hogy teljes vagy részleges másolásról van-e szó, és utána valóban elvégzi az égetést. A Nem többszakaszos lemez utasítás érvényesítése esetén a program az égetés végén lezárja a lemezt. Ezt követően írásvédetté válik. Amennyiben több sza-kaszban végezzük az égetést, vagyis később folytatni kívánjuk az írást, akkor a Többszakaszos le-mez készítése utasítást érvényesítsük. A Tovább gomb ismételt megnyomása után a programablak böngészőjében megtalált fájlokat húzzuk rá a CD tartalmát mutató szektorra, és máris indítható a pörkölés. (Vigyázunk ne valamelyik mappára húzzuk rá, mert akkor almappává válik, és később a frissítési dátumokat figyelve nem találjuk meg.)
Előtte a programablakon ne felejtsük el az írás sebességét is beállítani. Ha hibamentes lemezt szeretnénk készíteni, ne minimumra állítsuk, hanem közepes értékre. (Ma már a CD/DVD lemeze-ket a gyártás során optimalizálják egy bizonyos írási sebességre. Ez azt eredményezi, hogy nem csak a túl nagy, hanem a túl alacsony sebességen is nő hibaarány. A korszerű CD-lemezeknél az op-timális írássebesség 16×, míg a DVD-lemezeknél 8×)6 A Többszakaszos lemez készítése utasítást azonban csak üres lemeznél szabad alkalmazni, az írás elkezdésekor. Ha kiegészítésnél is ezt az uta-sítást adjuk ki az üzemmódmeghatározó táblán, a lemezen levő korábbi fájlok láthatatlanná válnak!
Utólagos kiegészítésnél a Szakasz hozzáfűzése utasítást aktiváljuk.
A Deep Burner egyszerű kezelését a varázslószerű kezelőfelület teszi lehetővé. A műveletablak felső tartományában folyamatosan figyelemmel kísérhetjük az írási folyamatot. (Az égetés százalé-kos előrehaladását jelző rúddiagramon kívül szöveges tájékoztatást kapunk arról, hogy a program éppen mit csinál.) A vállalatoknak szánt Pro szoftver ára 30 dollár, de a Free változatát ingyen használhatjuk. Terjedelme mindössze 2,8 MB, és magyar nyelven is kommunikál. Letöltési cím:
http://www.deepburner.com A DeepBurner 1.1.2.137 változata a Computer Panoráma folyóirat 2004 decemberi számának CD- korongján is elérhető. Ebben a szoftvercsomagban egy borítóterve-ző és egy fotóalbum-készítő program is található.
Még a DeepBurner-nél is könnyebb a használata a Stefan Haglund által kifejlesztett CDBurnerXP programnak. A mentendő fájlt, mappát csak rá kell húzni a bal egérgombbal a Disc ablakra, és már indítható is az égetés az Írás ikonnal. A könnyű kezelhetőséget a magyar nyelvű menürendszer is segíti. (Több tucat nyelven használható. A magyart a telepítés során kell beállítani, illetve a nem használt nyelveket törölni.) Minden fajta lemezt képes kezelni, írni, és számtalan hardvert támogat.
Még CD borítót is írhatunk vele. (Blu-ray lemez írására, valamint kétrétegű lemez kezelésére és bo-rítótervezésre csak a Pro változat alkalmas. Az alap és a Pro változat is ingyen használható. Cégek-nek, üzleti vállalkozásoknak sem kell fizetniük érte.) Más programokkal ellentétben ez az égető nem zárja le a lemezt, így az üres helyre később is írhatunk. (Ha le kívánjuk zárni, erre is mód van.) A lemez folytatásakor nem kell bajlódni új szakasz nyitásával, illetve új menet indításával, mert a program mindent elintéz helyettünk.
Gyakorlatilag ugyanolyan könnyen és gyorsan használható, mint a pendrive. A különbség csupán annyi, hogy mint minden égető program, ez sem hajlandó a más programok által megkezdett lemezt továbbírni. Hordozható, azaz pendrive-ra tölthető változata is van. Sokoldalúsága ellenére kevés
6 A hibák számát nem csak a lemez, hanem a meghajtó is befolyásolja. A jelenlegi, meglehetősen olcsó CD/DVD írók élettartama nem több 2 évnél. 1000 lemez írása/olvasása után drasztikusan nőni fog a rontott lemezek aránya. Javíttatni nem érdemes, mert a szervizköltsége magasabb, mint egy új meghajtó ára.