Piackutató szolgáltatásainak igénybevételével

PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA

6.1 A Bayesi döntési modell alkalmazása beruházási döntéseknél bizonytalan információ esetén

6.1.1 Piackutató szolgáltatásainak igénybevételével

Egy húsipari cég a piaci részesedésének növelése érdekében egy új

t]HVtWpV ~M PHJMHOHQpV V]DOiPLW IHMOHV]WHWW NL $ YiOODODW HJ\ YDODKD VLNHUHV GH N|]EHQ FV GEH MXtó cég felvásárlása után 2 éve alakult új

QpYYHO tJ\ D PHQHG]VPHQW V]iPiUD NLHPHONHG HQ IRQWRV KRJ\ H] D] ~M

termék sikeres legyen. Ezért hajlandóak áldozni piackutatásra is.

Ugyanakkor pénzhiány miatt nagyon meg kell nézniük, hogy megéri-e költeniük a piackutató által kínált plussz információra.

A cég vezetésének döntést kell hoznia arról, hogy az új terméket bevezessék-e vagy sem a piacra, de arról is dönteniük kell, hogy igénybe vegyék-e a piackutató szolgáltatásait vagy sem.

$ V]DNpUW NE O pV PHQHG]VHUHNE O iOOy WHDP YpOHPpQ\H V]HULQW NpWIDMWD

piaci részesedés, 8%, és 2% várható a termék piacra vitele esetén. A team hosszas mérlegelés és a vélemények aggregálása után a 8 %-os piaci részesedés bekövetkezésének 60 % esélyt, a 2 %-os piaci részesedésnek 40 % esélyt fogalmazott meg, vagyis:

P(s₁)=0,6, P(s₂)=0,4,

AZ ALGORITMUSOK HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK BIZONYÍTÁÔÖÕØ×uÕÚÙÛÝÜßÞ àáâãÔåäæâèçéêÛÝÜßÛãÔëÛãÔëÕ éêÛÝç ìíîðïâÝÜßñòóÔÖôÜßõßîóäæâèçéêâÝÜßöRç ÷cÜøôùøçÛÝéêõÙúéêâèûôç ÞRõüÔÖÕØ×

A döntéseik következményeit pedig a pénzben kifejezett eredménnyel adták meg. (31. táblázat):

31. táblázat: Eredménytöbblet millió Ft-ban

a/s s₁ s₂

P(s1) Eredmény P(s2) Eredmény

a1 0,6 30,0 0,4 -20,0

a₂ 0,6 0,0 0,4 0,0

A piackutatóval törWpQ WiUJ\DOiVHO WWHOYpJH]WpNDN|YHWNH] HOHP]pVW

A 31. táblázat adatait felhasználva kiszámították a várható pénzértéket

PLQGNpWFVHOHNYpVLOHKHW VpJUH

VP a1 esetén: 0,6⋅30 + 0,4⋅(-20) = 10,0 VP a₂ esetén: 0,6⋅0 + 0,4⋅0 = 0,0

Amennyiben nem lett volna pénzük piackutatatásra az elemzés alapján

HO Q\|VHEEOHWWYROQDEHYH]HWQLDSLDFUDD]iUXW

$FpJYH]HW LD]RQEDQ~J\G|QW|WWHNKRJ\PHJYL]VJiOMiNKRJ\PHJpUL -e -egy piackutató cég szolgáltatásait igényb-e v-enni.

$ NLHJpV]tW LQIRUPiFLyN EHV]HU]pVH Yagyis a piackutató cég

PHJNpUGH]pVH HO WW iWJRQGROWiN KRJ\ PHJpUL-e a piackutató cég plusz

LQIRUPiFLyLpUW IL]HWQL pV KD LJHQ PHQQ\LW pUGHPHV N|OWHQL D NLHJpV]tW

információkra. A hatékonyság növelése érdekében két piackutatótól is ajánlatot kértek. Mind D NHWW YHO GROJR]WDN PiU HJ\WW pV HGGLJL

munkájukkal elégedettek voltak.

A felmerült kérdések megválaszolásához meghatározták a tökéletes informáltság melletti VP-t, vagyis megvizsgálták, hogy ha minden

G|QWpVN HO WW HO UH WXGQiN KRJ\ SRQWRVDQ PHO\LN Hsemény következik be akkor, mennyi lenne a VP értéke. (32. táblázat)

32. táblázat. VP tökéletes információ esetén

s₁ s₂

Az optimális cselekvés Ei bekövetkezése

esetén a1 a2

Az optimális cselekvés értéke 30 0

(O UHMHO]pVYDOyV]tQ VpJH 0,6 0,4 Várható eredmény kiszámítása 0,6⋅30= 18 0,4⋅0,0=0,0

A tökéletes információ várható pénzértéke így 18 millió Ft. A biztos információért tehát 18–10 = 8 millió Ft adható maximálisan, ami azt jelzi, hogy semmilyen információért nem lehet ennél többet fizetni.

Ezzel az információval felvértezve megkezdték a tárgyalásokat a piackutatókkal.

0LQGDNpWSLDFNXWDWyXJ\DQ~J\NpWNDWHJyULiEDVRUROWDD]HOpUKHW SLDFL UpV]HVHGpVWPLQWDYiOODODWYH]HW VpJH$],V]iP~SLDFNXWDWyNDWHJyULiL D N|YHWNH] N YDJ\ DQQiO QDJ\REE pV -nál kevesebb piaci részesedés, a II. számúé pedig 3% vagy annál nagyobb, és 3%-nál kevesebb piaci részesedés. A piackutatók által közölt megbízhatósági adatokat a 33. és 34. táblázat tartalmazza.

33. táblázat. A I. számú piackutató megbízhatósági szintjei.

P(z1/si) P(z2/si) Együtt

s1 0,7 0,3 1,0

s2 0,2 0,8 1,0

Ahol a P(z₁/s₁ DQQDNDYDOyV]tQ VpJHKRJ\]1HO UHMHO]pVWNDSXQN

ha s₁ bekövetkezik, vagyis az információ mennyire megbízható.

34. táblázat. A II. számú piackutató megbízhatósági szintjei.

P(z1/si) P(z2/si) Együtt

S1 0,7 0,3 1,0

S2 0,4 0,6 1,0

A modell viOWR]yLWHKiWDN|YHWNH] N

E = {e₀, e₁}, Z: = {z₀, z₁, z₂}, A = {a₁, a₂}, S: = {s₀, s₂, s₃}

Az információszerzésre vonatkozó döntések:

e₀ : nem veszünk igénybe piackutató intézet szolgáltatásait, e₁ : igénybe vesszük piackutató intézetet szolgáltatásait..

Az információszerzés lehetséges kimenetei:

z0 : mesterséges érték e0 esetén,

z1 : 4% vagy annál nagyobb piaci részesedés, z2 : 4%-nál kisebb piaci részesedés.

Beruházásra vonatkozó döntések.

a₁ . MHOHQW V EHUXKi]iVVDO HO iOOtWMXN D] ~M WHUPpNHW pVpiacra dobjuk,

a2 : Nem változtatunk eddigi termékszerkezetünkön

Lehetséges események a döntés után:

s0 mesterséges érték a1 esetén, s1 8% a piaci részesedés, s2 2% a piaci részesedés,

$SLDFNXWDWyNNDOW|UWpQWHO ]HWHVWiUJ\DOiVXWiQDNDSRWWPHJEtzhatósági

LQIRUPiFLyN DODSMiQ D] D SRV]WHULRUL YDOyV]tQ VpJHN WiEOi]DW

meghatározása segítségével eldöntötték, hogy mekkora az a maximális

|VV]HJDPLWHNNRUDPHJEt]KDWyViJ~HO UHMHO]pVpUWKDMODQGyNNLIL]HWQL

35. táblázat. Az I számú piackutató esetén

D]DSRV]WHULRULYDOyV]tQ VpJHNPHJKDWiUR]iVD

WiEOi]DW$],V]iP~SLDFNXWDWyHVHWpQDSRVWHULRULYDOyV]tQ VpJHN pVD]DSULRULYDOyV]tQ VpJHNHJ\WWHVWiEOi]DWD

s_i P(s_i) P(s_i/z₁) P(s_i/z₂) s1

0,6 0,4

0,84 0,16

0,36 0,64

Σ 1 1 1

WiEOi]DW$],,V]iP~SLDFNXWDWyHVHWpQDSRVWHULRULYDOyV]tQ VpJHN pVD]DSULRULYDOyV]tQ VpJHNHJ\WWHVWiEOi]DWD

si P(si) P(si/z1) P(si/z2) s1

0,6 0,4

0,64 0,36

0,53 0,47

Σ 1 1 1

Az várható pénzérték kiszámításához döntési fát használták (14. ábra).

14. ábra: A döntési fa az I. piackutató esetén

15. ábra: A döntési fa a II. piackutató esetén

$] ,V]iP~SLDFNXWDWyFpJUHYRQDWNR]yHO ]HWHV LQIRUPiFLyNDWEHpStWYH

a döntésbe a kapott eredmény 11,00 millió Ft lesz. Így bármilyen további 10

információért legfeljebb 11,00 millió – 10,00 millió = 1,00 millió Ft-ot fizethettek. Ha a piackutató többet kért volna, a cég nem végeztetett

YROQD HO ]HWHV SLDFNXWDWiVW pV D] D SULRUL LQIRUPiFLyN DODSMiQ NH]GWpN

volna el a beruházást. Az információszolgáltatás azonban nem haladta meg az 1,00 millió Ft-RW XJ\DQ GH PLHO WW PHJUHQGHOWpN YROQD D

szolgáltatást megvizsgálták a II. számú piackutató ajánlatát. A II. számú

SLDFNXWDWyFpJUHYRQDWNR]yHO ]HWHVLQIRUPiFLyNDWEHpStWYHDG|QWésbe a kapott eredmény 10 millió Ft lesz, ami azt jelenti, hogy ilyen megbízhatósági paraméterek esetén nem érdemes tovább a II. számú piackutató ajánlatával foglalkozni.

$ YpJV G|QWpV HO WW pU]pNHQ\VpJYL]VJiODWRW YpJH]WHN 0HJYiOWR]WDWWiN

az a priori valyV]tQ VpJHNHW$]HOV HVHWEHQ3V1)=0,7 és 0,3, a második esetben P(s₁)=0,5 és P(s₂)=0.5-re.

16. ábra

P(s1)=0,7 és P(s2)=0,3 esetben

A 16. ábrából jól látható, hogy a piackutató megkérdezése nélkül kell bevezetni a terméket, tehát megváltozott a döntés.

AZ ALGORITMUSOK HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK BIZONYÍTÁÔÖÕØ×uÕÚÙÛÝÜßÞ àáâãÔåäæâèçéêÛÝÜßÛãÔëÛãÔëÕ

Ebben az esetben is el kell végeztetni a piackutatást. A döntés megegyezik az eredeti döntéssel. (P(s₁)=0,7 és P(s₂)=0,3)

A vizsgálat azt mutatja, hogy nem túl érzékeny az a priori információra a modell.

Az I. számú SLDFNXWDWyWyO D FpJ YH]HW L PHJUHQGHOWpN D SLDFNXWDWiVW GH D] HO ]HWHV HOHP]pVHNE O D] LV NLGHUOW KRJ\ D ]1 HO UHMHO]pV HVHWpQ HO

kell kezdeni a beruházást, ha a piackutató a z2 HO UHMHO]pVW V]ROJiOWDWMD

nem szabad a termék gyártását elkezdeni.

In document Matematikai-statisztikai eljárások alkalmazása az agrárpiaci öntéshozatalban (Pldal 130-141)