PÉLDÁJÁN Bálint Dóra

Geográfus MSc

Tudományos segédmunkatárs, MTA KRTK RKI DTO

Kulcsszavak: megosztáson alapuló közlekedés, Oszkár, platform alapú telekocsizás

A témaválasztás indoklása, az előadás célja

A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) egy széles körben elterjedt fogalom, melynek lényege, hogy a javak birtoklása helyett a hangsúly áthelyeződik a hozzáférésre [1]. A jelenség a technológiai változások (okostelefonok, GPS) révén dinamikus növekedést produkált az elmúlt évtizedben, mely a mobilitásban különösen látványosan tetten érhető [2].

A sokszínű, gyakran egymás mellett létező tevékenységek számos szempont alapján csoportosíthatók és vizsgálhatók. A szakirodalomban elsősorban a közlekedési eszközök szerinti felosztásuk terjedt el [3]. A diverzitás következtében kutatási kérdések csak adott eszközre, platformra és tevékenységre vonatkozóan fogalmazhatók meg. Példaként egy flottát birtokló városi autóbérlő-rendszer vagy egy közösségi oldalon szerveződő telekocsi-utazás is más célközönséget szólít meg, eltérő földrajzi terekben. A tevékenységek közös nevezőjét az internetes platform és valamilyen jármű vagy férőhely ideiglenes megosztása jelöli ki.

Hazánkban kevés empirikus vizsgálat állította középpontba a megosztáson alapuló gazdaság hazai kezdeményezéseit [4-5]. Ez részben módszertani kihívásokra (adatfelvétel), részben pedig arra vezethető vissza, hogy a jelenség egy későbbi hullámban jelent meg a közép-kelet-európai térségben.

Jelen előadás ezt a hiányt igyekszik pótolni a telekocsizásra koncentrálva, földrajzi vonatkozásait egy hazai kezdeményezés, az Oszkár¹ viszonylatain keresztül bemutatva, mely a felhasználóbázist tekintve jelenleg a legnagyobb hazai telekocsi platform (500 000 regisztrált taggal), népszerűségét a köznyelvben megjelent „oszkározás” fogalom is fémjelzi. Az előadásban elhelyezem a platform alapú telekocsizást a megosztáson alapuló közlekedésen belül, és a viszonylatok elemzése révén bemutatom az utak offline, földrajzi terekben kirajzolódó jellemzőit.

A platform alapú telekocsizás

A megosztáson alapuló gazdaság alapjai korábban is léteztek, az információs és kommunikációs eszközök segítségével viszont léptékváltás ment végbe [6]. Minden

1 https://www.oszkar.com/

116

korábbinál hatékonyabban, közvetítő fél nélkül vált lehetségessé a kínálat (helyét megosztani kívánó autós) és a kereslet (utas) összekötése (1. ábra). Az új típusú telekocsizásban a magánszemélyek (peer-to-peer kapcsolatok révén) az online térben, az interneten keresztül hirdethetik meg üres helyeiket. Az utazás a férőhelyek lefoglalásától függetlenül megvalósul, így azok elsődleges célja csupán a költségcsökkentés, nem pedig a jövedelemszerzés. Az Oszkár oldala a visszaélések elkerülésére korlátozásokat vezetett be (pl. útiköltség maximalizálása: 18 Ft/km). Az alkalmazás ugyanakkor lehetőség biztosít a felhasználóknak arra is, hogy üzleti sofőrként regisztráljanak, így pedig már másik csomagot vehetnek igénybe (korlátozások nélkül), és tevékenységük adózási kötelezettséget von maga után [7]. A megosztáson alapuló közlekedés platformjai tehát sok esetben maguk szabályozzák a platformon keresztül végbemenő tranzakciókat, és értékelőrendszerekkel ösztönzik a bizalom kiépítését. A felhasználói kör nem alkot homogén csoportot. A hagyományos telekocsizók, valamint az üzleti motivációkkal rendelkező vállalkozások egyaránt jelen vannak.

Erre utal a vállalkozások átcímkézése („sharewashing” [8]) is, mely a környezettudatossághoz („greenwashing”) hasonlóan egy pozitív jelenségen keresztül próbálja eladni szolgáltatását.

Forrás: saját szerkesztés 1. ábra. A megosztáson alapuló gazdaság peer-to-peer modellje és vizsgálati lehetősége

Felhasznált adatok és alkalmazott módszerek

A vizsgálat során használt adatok az Oszkár adatbázisából származnak. Ezek: a küldő és fogadó települések nevei és az utasok száma heti és havi bontásban, különböző időintervallumokban. A tisztított adatok kétféle csoportba tartoznak: egyrészt tartalmazzák a négy időpontban kiválasztott 50 legnépszerűbb viszonylatot heti bontásban, másrészt pedig egy hónapnyi (2017. szeptember) utazások összesített adatait települések szerint. A telekocsi-viszonylatok vizsgálatára eltérő időintervallumok alkalmazása szükséges az egy mintavétel okozta torzítások kiküszöbölésére.

117

Eredmények – az internet által felrajzolt utak

A hazai platform alapú telekocsizás jellemzően hosszú távú (100 km feletti) utazás, nem vonzáskörzetekben, napi ingázók által megvalósuló, hanem alkalomszerű utazások. A megosztáson alapuló gazdaság keresletalapú és rugalmas, melyet a viszonylatok utasszámai is tükröznek. A szezonalitás erősen érvényesül, nyáron a fesztiválok és a Balaton-parti települések, télen a nyugat-európai viszonylatok száma növekszik meg. Egy-egy település esetén a telekocsizás gyorsan tud alkalmazkodni a kereslet hirtelen változásaira, ahogy más platformok esetén is megfigyelhető [1]. Korábbi tanulmányunk [9] rámutatott, hogy a telekocsizás a közösségi közlekedést kiegészíti, egyben versenyez is vele. Az Oszkár felhasználói körében elhanyagolható mértékben generál új utakat, elsősorban a közösségi közlekedéstől, a vonat- és autóbusz-közlekedéstől von el utasokat.

A kritikus tömeg fontos tényező, csakúgy, mint más platformoknál [10], amit az is mutat, hogy a legtöbb utazás a főváros és vidéki nagyvárosok (Szeged, Pécs) között valósul meg. A rurális terekben az alacsony népességszám a platform alapú telekocsizás elterjedésének gátja lehet, vagyis a tér és a társadalom egyes szegmensei számára kevésbé hozzáférhető ez a közlekedési mód.

Forrás: saját szerkesztés 2. ábra. A hazai platform alapú telekocsizás jellemzői és következményei

Összefoglalás

A platform alapú telekocsizás lehetővé teszi a hazai lakosság számára, hogy az internet előtti, hagyományos telekocsizáshoz képest az autósokat és utasokat az eddiginél hatékonyabban és gyorsabban kösse össze. A hazai telekocsizók különböző motivációkkal használják az oldalt,

118

az útmegosztás mellett akár szolgáltatásaikat átcímkézve, üzleti célokra is. A hazai utak az Oszkár viszonylatai alapján elsősorban urbánus tereket kötnek össze, gyorsan alkalmazkodva a kereslet hirtelen változásaira (pl. ünnepek, rendezvények). A megosztáson alapuló gazdaság valamennyi sajátossága visszaköszön az utazásokat elemezve, melyek a hazai földrajzi térben is megfigyelhetők. Ezek: a kritikus tömeg és az erős Budapest-központúság, alacsony utasszám a rurális terekben, valamint a gyors reagálás a kereslet változásaira. Ezt elsősorban a Balaton környéki települések nyári magas utasszámai, a téli időszak külföldi ingázóinak viszonylatai tárják elénk, illetve a nyári fesztiválszezon során kiugró települések köre (például:

Orfű, Sopron).

Felhasznált irodalom

[1] Botsman, Rachel és Rogers, Roo: What’s Mine is Yours: The Rise of Collaborative Consumption. Harper Business, New York, 2010

[2] Europe’s five key sharing economy sectors could deliver €570 billion by 2025. PwC, 2016. június 27.

https://press.pwc.com/News-releases/europe-s-five-key-sharing-economy-sectors-could-deliver--570-billion-by-2025/s/45858e92-e1a7-4466-a011-a7f6b9bb488f

[3] Shaheen, Susan, és Chan, Nelson: Mobility and the Sharing Economy: Potential to Facilitate the First-and Last-Mile Public Transit Connections. Built Environment. 42. évf. 4. sz., 2016. tél. 573–588. o.

https://doi.org/10.2148/benv.42.4.573

[4] Megkerülhetetlenné válik a megosztáson alapuló gazdaság. SG.hu, 2016. november 29.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/122532/megkerulhetetlenne-valik-a-megosztason-alapulo-gazdasag

[5] Boros Lajos és mtsai.: Airbnb in Budapest: analysing spatial patterns and room rates of hotels and peer-to-peer accommodations. GeoJournal of Tourism and Geosites, XI. évf. 21. 1., 2018. 26–38. o.

http://gtg.webhost.uoradea.ro/PDF/GTG-1-2018/267_Boros.pdf

[6] Frenken, Koen, és Juliet Schor: Putting the sharing economy into perspective. Environmental Innovation and Societal Transitions. 23., 2017. június. 3–10. o.

https://doi.org/10.1016/j.eist.2017.01.003

[7] Üzletszerű szeméyszállító kisokos. Oszkár – Az Oszkár telekocsi blogja, 2015. október 6.

http://blog.oszkar.com/uzletszeru-szemelyszallitas-kisokos/

[8] Troncoso, Stacco: Is Sharewashing the new Greenwashing? P2P Foundation Blog, 2014. május 23.

https://blog.p2pfoundation.net/is-sharewashing-the-new-greenwashing/2014/05/23

[9] Bálint Dóra és Trócsányi András: New ways of mobility: the birth of ridesharing. A case study from Hungary. Hungarian Geographical Bulletin, 65. évf. 4. sz., 2016. 391–405. o.

https://doi.org/10.15201/hungeobull.65.4.7

[10] Wagner, Thomas és mtsai.: Listening to Sharing Economy Initiatives. Report on a Global Survey. 2015 https://www.scp-centre.org/wp-content/uploads/2016/05/Listening_to_Sharing_Economy_Initiatives.pdf

119

AIRPORT CITY – REALITÁS VAGY ÁLOM, AVAGY AZ AIRLED PROJEKT