SZEKCIÓ ELŐADÁSAI
ITS ÖKOSZISZTÉMA – A KÖZLEKEDÉS EGÉSZÉNEK DIGITALIZÁCIÓJA Bódi Antal
MBA, okl. mérnök-fizikus, okl. középiskolai tanár
PhD hallgató, Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola ITS tanúsítási irodavezető, KTI Közlekedéstudományi Intézet
Szabó Tivadar
Okl. villamosmérnök, gazdasági mérnök
Tanúsítási igazgató, ERTMS szakértő, KTI Közlekedéstudományi Intézet Maros Dóra
Egyetemi docens, Óbudai Egyetem PhD
Gáspár László DSc
Kutató professzor, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Kulcsszavak : ITS ökoszisztéma, digitalizáció, közlekedésbiztonság, közhiteles naplózás, metrikus tér
A témaválasztás indoklása
A közlekedés egészének elkerülhetetlen digitalizációja – az összefüggő intelligens közlekedési rendszerek (ITS) elterjedése – fontos, jövőbe mutató kihívásokat és lehetőségeket rejt magában. A széles körben alkalmazott infokommunikációs technológiákra és az IoT szenzorokra alapozva, olyan egységes digitális ökoszisztéma jön majd létre, amelynek segítségével optimalizálhatók a közlekedési módok, javítható a költséghatékonyság, csökkent-hető a környezeti terhelés, javítható a közlekedés biztonsága, informáltsága és komfortja mind a társadalom, mind pedig az egyének szintjén. A közlekedési rendszerek a napi helyváltoz-tatási igényeinket szinte észrevétlenül, magától értetődő módon szolgálják ki, beépülnek várakozásainkba. Természetesnek vesszük, hogy a jelzőlámpák működnek, még ha olykor forgalmi dugóban is kell araszolnunk, és egyre inkább természetes igényünk, hogy a közlekedésünket érintő zavar esetén, azonnal vagy akár preventív módon, a rádión, a navigációs készülékünkön vagy akár az okostelefonunkon keresztül adekvát információkhoz jussunk. Az Európai Parlament és a Tanács ezért hosszú távú irányelveket határozott meg azzal a céllal, hogy a tagállamokban – elsősorban a városi – közutak forgalmát összehangolt, innovatív közlekedési technológiák bevezetésével, optimalizálják. Amennyiben a részben már meglévő intelligens rendszerekből a jelenleginél kiterjedtebb, összefüggő ITS ökoszisztémát lehetne létrehozni, ezen a területen jelentős mértékű, komplex javulást lehetne elérni.
83
Az előadás célja
Bemutatta, hogy a közlekedést nagyon komoly kockázati tényezőként éljük meg, az itt elszenvedett balesetek csökkentéséhez a kialakult gyakorlatot át kell értékelni. Felhívta a figyelmet, hogy szemléletmódot kell váltani, mivel olyan további új kihívások jelentek meg, amelyek a jelenleg követett módszerekkel megnyugtatóan nem kezelhetők. Ilyen kihívás az önvezető járművek megjelenése, az UAV-kre (Unmanned Aerial Vehicle) vagy drónokra [1]
alapozott szállítási rendszerek jövőbeli elterjedése vagy akár a járművekkel elkövetett terrorcselekmények is.
Felhasznált adatok
Az előadást megalapozó kutatás a hazai és a nemzetközi szakirodalomban fellelhető ITS el-képzeléseket [2-3], illetve más szakterületek digitalizációjával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat (pl. a nagy kormányzati rendszerek, a távközlés, a média digitalizációját) felhasználta.
Alkalmazott módszerek
A meglévő rendszerek integrálhatóságát felmértük, valamint a digitálisan keletkező adatok dinamikus és komplex hasznosításának lehetőségét, a közlekedés egésze és minden érintett számára történő felhasználhatóság érdekében, megvizsgáltuk. Megkerestük azokat a nemzet-közi „kapaszkodókat”, amelyeknek mentén jövőbe mutató és interoperábilis - akár több célú – felhasználhatóság megfogalmazható. Ilyen elvek a GDPR, az eIDAS és a NIS EU direktívák szempontjainak lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Absztrakciós szinten elvo-natkoztattunk, és pusztán adatszempontú modell leképezhetőségének lehetőségét felhasznál-va, globális víziót hoztunk létre, amely egy metrikus teret alkot.
Az elképzelésünkhöz hasonló rendszerek már működnek, sőt ingyenes alkalmazásokhoz (pl.
az okostelefonra telepített applikációként elérhető Waze alkalmazáshoz) is el lehet jutni.
Ennek jelenlegi formájában azonban a GDPR megfelelőségével komoly probléma lehet, illetve az itt keletkező adatok nem közhitelesek.
Hasonló modell lehet a 2135/98/EK Európai Unió rendeletben szereplő tachográfok alkalmazása is. Ma már a digitális tachográfokat a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszál-lító járművekre kötelezően alkalmazni kell. A digitális tachográf kártyák kiadásának támo-gatására, nyilvántartására, valamint a gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejének közúti és telephelyi ellenőrzésére integrált informatikai rendszert alakítottak ki. A rendszer az EU jogszabályokban meghatározott adatokat, a TACHOnet hálózaton, az EU adatbázisába közvetíti. Ez tulajdonképpen a „fekete doboz” funkciót jelenti, ugyanis az online térben és a navigációs rendszerekkel nincs adatkapcsolatuk.
Eredmények
Az egységes ITS Ökoszisztémát úgy lehetne technikailag kialakítani, hogy minden, a közleke-dés számára releváns, mozgó és nem mozgó eszközön hatóságilag kiadott, egyedi integrált IoT GPS/GNSS szenzor lenne, amely egyben eIDAS szerint hitelesíthető chip is. Az adatgyűjtést, NB hálózaton keresztül, LoRa WAN vagy ahhoz hasonló technológiával, államilag védett frekvencián lehetne megvalósítani. Ezt – a GDPR elvárásoknak és auditnak megfelelően – rendszeresen auditálni kellene, különös tekintettel az IT biztonsági
84
megfelelőségre, a rendszerek bizalmasságára, sérthetetlenségére és rendelkezésre állására.
Az így létrejövő egységes ITS Ökoszisztéma kialakításának alapját a közlekedésben részt vevő, mozgó és nem mozgó eszközök folyamatosan mért, digitálisan tárolt, továbbított, védett, feldolgozott és, szükség esetében, közhitelesen tanúsított adatai, illetve a közlekedési eszközöket vezetők (objektív felelősség elve alapján, az üzembentartók) tudatába beépülő várakozások és ennek következtében a közlekedési szabályok betartása/betartatása adja.
Felhasznált irodalom
[1] Bódi Antal és mtsai.: Drónok követése közhiteles módon. Repüléstudományi Közlemények, XXIX. évf. 2.
sz., 2017. 111–118. o.
http://www.repulestudomany.hu/folyoirat/2017_2/2017-2-10-0374_Bodi_A-Szabo_T-Wuhrl_T.pdf
[2] Lindenbach Ágnes: European tendencies and co-operation in the field of ITS systems - national achievements and challenges in Hungary. Selected Scientifiv Papers – Journal of Civil Engineering, 11. évf. 1.
szám, 2016. 85–96. o.
https://www.degruyter.com/downloadpdf/j/sspjce.2016.11.issue-1/sspjce-2016-0010/sspjce-2016-0010.pdf [3] Van de Ven, Tom és mtsai.: ITS Action Plan. Algoé – Rapp Trans Grouping, 2013. január 22.
https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/its/studies/doc/2013-01-its-action-plan-d5-action-c.pdf
85