1928. október 1-től kezdtek egy újabb átszervezést. „Páncéljárműves Osztály” néven szerveztek alakulatot, ennek részeként hozták létre a „Páncélvonat osztag” csapattestet.
Mindezt a trianoni korlátozások miatt a magyar királyi államrendőrség kötelékében! Ezek az alakulatok a Központi Rendőrújonc Iskola keretében szerepeltek.411 Ennek rövidítése akkor a RUISK volt. A legénység rendőrségi egyenruhát kapott és csak az avatott szeműek tudták a ruha és a rangjelzések alapján, hogy ők valójában katonák.
A honvédségi „Technikai Kísérleti Intézet” ezekben az években (1928-29) intenzíven foglalkozott a háborút és az azt követő eseményeket túlélt, megmaradt páncélvonatok fegy-verzeti kérdéseivel. A korábbi 8 cm-es lövegeket és a később alkalmazott 7,5 cm-es hegyi ágyút is megfelelőnek ítélték. A vonatok ilyen fegyverzetét a hajmáskéri tüzérségi lőtéren vizsgálták is.
A vonatszerkezeteket is vizsgálat alá vonták, mivel mind a gyalogsági fegyverek, mind a gép-puskák korszerűsödtek. A páncélozás erősítése már ekkor is felmerült. Tervezés alatt állt egy a kor vasúti technikájának mindenben megfelelő páncélvonat kialakítása, de tanulmányozták az olasz Ansaldo cég ilyen jellegű fejlesztésit és vonatát is.
Mindezek alapján javaslatok történtek a vonatok selejtezésére is, melyet egy külön ábrán szemléltetünk. A szerkezetek alapján az I, II, III, és V. páncélvonatot tartották meg. Ebből alakítottak ki aztán négy vonatot, ezek ekkor 1, 2, 3, 4. hadrendi számot kapták.
A megmaradt négy páncélvonat állandó gyakorlóhelye Örkénytábor412 lett. A Kecskemét – Lajosmizse vonal pedig a vasúti gyakorlások színtere.
Örkénytábor413
411 Kissé más, de elveiben ehhez hasonlóan, rejtve működött akkor a légierő is.
412 Örkény, Örkénytábor, Táborfalva RZ
413 Google Maps
I.
II.
III.
IV
V.
VI
VII.
VIII.
IX
X.
Szegedi körlet, Békéscsaba állomás
Debreceni körlet, Nyíregyháza állomás
Budapesti körlet,Cegléd állomás
Szombathelyi körlet,
Nagykanizsa állomás
Székesfehérvári körlet,
Székesfehérvár állomás
Szombathelyi körlet,
Nagykanizsa állomás
Debreceni körlet, Miskolc állomás
Miskolci körlet, Miskolc állomás
Budapesti körlet, Kaposvár állomás
Szombathelyi körlet,
Jászberény állomás
Páncélvonatok selejtezése
Az 1920-as évek végéig a vonatok egy részét leszerelték, a megmaradt páncélvonatok a következők:
Páncélvonat korábbi hadrendi száma
Körlet és rejtési hely az átszervezésig
Pc. vonatok névle-ges leszerelése
Rejtett állo-mányban
1929 utáni számozás.
Rejtett állomány (M. Kir. Államrendőrség.
„Páncéljárműves Osztály”)
I. katonai őrvonat (Szegedi körlet,
Békés-csaba állomás) 1920. 09. 25. 1929-től 1.
II. katonai őrvonat Debreceni körlet,
Nyír-egyháza állomás) 1920. 09. 25. 1929-től 2.
III. katonai őrvonat (Budapesti körlet,
Cegléd állomás) 1920. 09. 25. 1929-től 3.
Az önjáró lövegkocsi nélkül.
III. katonai őrvonat
részben (Budapesti körlet,
Ceg-léd állomás) 1920. 09. 25. 1929.-től
4.
A III. katonai őrvonat, új motoros MÁV önjáró löveg kocsijából állt.
(423.499)
Pénzügyi okoknál fogva aztán, a meglevő négy vonat megerősítése és korszerűsítése mellett döntöttek az illetékesek,414 ezek közül is a 3. és 4. vonat (a korábbi „lapos”) konstrukcióját tartották elsőrendű fejlesztési célként. Az új lövegek esetén a diósgyőri gyártásúakból kíván-tak választani.
Aztán a valóság természetesen más lett. Az 1, 2, 3. vonatokat páncélozottan megerősítették, a mozdonyaikat nagyjavították. A 4. önjáró, egyetlen kocsiból álló páncélvonatra a leszerelt
„Győr” monitor tornyát építették rá. A 3. „lapos” szerelvény is egy hasonló ágyútornyot
414 Az alapvető koncepciót a HTI (Haditechnikai Intézet) dolgozta ki.
pott, így az egyik géppuskás kocsija lövegkocsi lett. Ekkor 5/8M, vagy 18M 80 mm-es löve-geket alkalmaztak, L30 csőhosszal.415
A fegyverzet is korszerűsödött és lényegesen erősebb lett. Mindezek 1932-re lettek befejezve.
Itt azonban látok némi ellentmondást, mert a felsorolt fegyverek némelyike csak 1936-ban került rendszeresítésre. A vonatok fegyver-zetének korszerűsítése tehát nem 1932-ben fejeződött be, hanem egy folyamat volt.
3,7 cm páncéltörő ágyú416
A géppuskák esetében ekkor annyi változás történt, hogy a Schwarzlose MG M.07/12. típust – megjelenése óta
folyama-tosan próbálták fejleszteni, a jelentkező hibákat javítani. Jelentős változás az 1930-as évek elején történt, amikor bevezették az új, 31.M (8x56R) géppuskatöltényt. Az új lőszer haszná-latához a már meglévő fegyverek töltényűrét kellett felfúrni és az irányzékot kicserélni. Ezen átalakított fegyverek a 31M8 jelölést kapták.
Az 1936-ban rendszeresített nehéz puska is helyet kapott a vonatokon.
36M nehéz puska417
A német Rheinmetal A. G. tulajdonában álló, svájci Solothurn fegyvergyár által gyár-tott fegyver pontos típusmegjelölése
„Solothurn S-18/100 20 mm-es páncéltörő puska” volt, a honvédség 36 M. nehézpuska néven rendszeresítette. Az első mintapéldányok Magyarországra történő beszállítására 1936 májusában, Ausztrián keresztül. A rendszeresítést követően a nehézpuska, valamint a hozzátartozó raj- és szakaszfelszerelés magyarországi so-rozatgyártást a Danuvia Rt. kezdte meg 1937 nyarán, a próbagyártásból származó 47 db fegy-vert a Haditechnikai Intézet 1937. november 24-én vette át.418
415 5/8M, vagy 18M löveg, L30 kaliber, 508 m/s torkolati sebesség, 8400 m lőtáv (Bonhardt Attila)
416 A 3,7 cm Panzerabwehrkanone 36 (rövidítve 3,7 cm Pa.K. 36 vagy 3,7 cm PaK 36, magyarul 3,7 cm-es pán-céltörő löveg 36) egy német könnyű pánpán-céltörő löveg volt. Wikipédia
417 magyarhonved.hu
418 A precíz felépítésű, több mint 200 alkatrészből álló fegyver öntöltő rendszerű, rövid csőhátrasiklású, koncent-rikus forgóretesszel ellátott, merev reteszelésű típus (a 31. M golyószóróhoz hasonlóan), kétlábú állványa és tusatámasztója volt („hátsóláb"), valamint csőszájféke, amely csökkentette a hátralökés erejét. Irányzéka íves csapóirányzék volt, amely felcserélhető egy kétszeres nagyítású célzó távcsővel, a gyakorlati alkalmazás során többnyire az utóbbit használták. Két rendszeresített lőszertípusa a 36M 20 mm-es repeszgránát (tábori zöld fes-téssel, élőerő ellen), valamint a 36M 20 mm-es páncélgránát (fekete fesfes-téssel, páncélozott járművek, valamint tűzfészkek ellen). A repeszgránát fejgyújtója igen érzékeny volt, egészen kis ellenállású célban is robbant, élő célok ellen 3 méter átmérőjű körben megsemmisítő hatása volt. Alkalmazott gyújtószerkezet a 36/20M
fenék-A nehézpuska fő feladata, a korabeli szakirodalom szerint:
„… helyi ellenállások (páncélozott és beton fedezékek) és páncélozott járművek leküz-dése. (….) A küzdőkkel szoros összeköttetést tartanak és a helyi ellenállásokat egynéhány pon-tos lövéssel küzdik le…”
A nehézpuska fő erénye pontossága volt: szórása 500 méter távolságon 25 x 25 cm, 1000 mé-ter távolságon 100 x 100 cm volt. Másik nagy előnyének nevezhetjük alacsony tüzelőmagas-ságát (30-40 cm), amelynek köszönhetően jól simult a terephez.
Magyarország 1941-es hadba lépését követően rövid időn belül kiderült, hogy a szovjet harc-kocsik páncélzata ellen teljesen hatástalan, és a lánctalpakon elért találatok sem okoztak emlí-tésre méltó sérülést. Az 1941-es harcok során bebizonyosodott, hogy a 36M. nehézpuska biz-tonságos távolságból csak páncélgépkocsik és gyengén páncélozott kis-harckocsik leküzdésé-re alkalmas, komolyabban páncélozott célok ellen nem leküzdésé-rendelkezik megfelelő átütőerővel.
Használhatónak bizonyult viszont tűzfészkek, fedezékek, gépfegyverállások, kiserődök elleni küzdelemben, azonban az 1941 nyarán lezajlott, zömmel mozgó harcok során erre viszonylag kevés alkalom adódott. A leginkább hatékonynak bizonyult alkalmazási módjának az élőerő elleni bevetést nevezhetjük. További hátránya volt, hogy a fegyver a német Wehrmachtnál nem volt rendszeresítve, így a lőszer- és alkatrész-utánpótlás rendkívül nehéz volt, a megnö-vekedett távolságok és a szűkös szállítókapacitások miatt.
A páncélvonatok a kornak megfelelő rádiókat és belső kommunikációs rendszert is
2. II. katonai őrvonat 1929-től
1 db 8 cm tábori ágyú, 1 db 36M 3,7 cm páncéltörő ágyú,
6 db 31M8. géppuska, később még
gyújtó. A lövedék kezdősebessége másodpercenként 762 méter volt. A lőszerek szállítása 80 db töltényt
befoga-dó rakaszban történt, amelynek tömege páncéltörő gránátnál 30,5 kg, repeszgránátnál 29 kg volt.
2 db 36M. nehézpuska
3. III. katonai őrvonat 1929-től
1 db 8 cm tábori ágyú, 1 db 36M 3,7 cm páncéltörő ágyú,
6 db 31M8. géppuska, később még
2 db 36M. nehézpuska
4.
III. katonai őrvonat része, a motoros MÁV
önjáró lövegkocsiból állt. (423.499)
1929-től.
1 db 8 cm tábori ágyú, 4 db 31M8. géppuska,
később még 1 db 36M. nehézpuska
A 4. páncélvonat a fegyverzet korszerűsítése után
Rába VP 1933-34419
1933-34-ben Rába
419 A jelzett időben 1 db rendszeresítése történt meg, 1939-ben leszerelték.
VP jelzéssel, kísérleti felfegyverzett, páncélozott sínautót is rendszeresítettek. Ez, amint az látható, egy két géppuskás könnyű páncélkocsi volt.
M. Kir. Államrendőrség „Páncéljárműves Osztály” vonatai
Természetesen a politikai csatározások a szomszédos államokkal, főleg a kisantant-országokkal, folyamatosan mentek, oda – vissza. Azt csak érdekességként jegyzem meg, hogy hazánkat ilyen szempontból számos nemzetközi bizottság ellenőrizte sok éven keresztül és nagyjából be is tartatták a szerződésekben leírtakat. Annak ellenére, hogy a trianoni döntés nyomán létrejött, illetve ott megerő-södött országok hadereje nagyságrendileg erősebb volt a mienknél, folyamatos aggá-lyoskodás volt a részükről ilyen szempont-ból!
A csehszlovák légierő hatáskörzete420
Kiszolgáltatottságunkra mi sem jellemzőbb,
420 Az ábrákon a „minimális” (150 km) és a „közepes” (300 km) lehetőségek vannak vonalakkal feltüntetve. A vonalak a határunk melletti katonai repülőterektől érvényesek.
1.
2.
3.
4.
5. 1933/34 kísérleti jelleggel, 1939-ben leszerelt.
mint ezeknek az országoknak a légierői általi veszélyeztetettség bemutatása.
A román légierő hatáskörzete
A jugoszláv légierő hatáskörzete
Légvédelmi Kerület, illetve Légvédelmi Körzet határok, 1922—1932421
421 Forrás: HL, VKF 1. o. 1999/Hr. 1929. 3. sz. melléklete
„…A húszas évek elején a Magyar Királyi Honvédség hadrendjében így nem szerepelt, nem is szerepelhetett figyelő- és jelentőszervezet. Egy ellenséges légitámadás előrejelzése tehát sem a határsávban, sem az ország belsejében nem volt megoldva. A magyar elgondolás,
— mely egyezett a nemzetközivel — a légvédelem megoldására és összetételére az alábbiakat foglalta magában:
Passzív védelem a földről.
Aktív védelem a földről.
Defenzív elhárítás a vadászerők által.
Offenzív elhárítás, az ellenséges repülőalapok megtámadása és megtorló bombázások által.
A vadászrepülőgépek a légvédelmi rendszer hatásos eszközei voltak — illetve lettek volna —, mivel nagy mozgékonysággal és adott esetekben a döntés kivívásának lehetőségével rendel-keztek. 1939-ig azonban gyakorlatilag hiányzott a tevékenységükhöz és főleg a korai (időbeni) riasztásukhoz szükséges figyelőrendszer. Ez a körülmény egyébként a légvédelmi tüzérség hatékonyságára is hatással volt, bár a fegyvernem rendelkezett saját figyelő-jelző szervezettel is, mely mindig sokkal jobb, harckészebb állapotban volt (állomány, szak- és híradó felszere-lés), mint „honi” kollégáik…”422
A hadseregek arányai423
Látható az ábrák alapján, hogy ha valakinek akkoriban aggódnia kellett volna a biz-tonságáért, akkor az a mi hazánk volt!
1934. 03, 14. MTI
„…Áttérve Magyarország fegyverkezésére a Politika megállapítja, hogy Magyaror-szág tekintetében még rosszabbul áll a helyzet, mert MagyarorMagyaror-szág már régen túlhaladta a szerződésekben megállapított legénységi és fegyverkezési állományt. A lap megjegyzi, hogy Magyarországon tavalyelőtt óta bevezették az általános katonakötelezettséget és a honvédel-mi költségvetésben már 1920 óta szerepelnek burkoltan katonai és hadianyag beszerzési
422 Dr. Berkovics Gábor – Dr. Krajnc Zoltán: A figyelő- és a jelentőszolgálat helyzete Magyarországon a húszas években
423 Wikipédia
adások. Magyarországon a Politika szerint meg nem engedett fegyvereket rejtegetnek, úgy-mint tankokat. páncélautókat, páncélvonatokat és katonai repülő gépeket és titokban tartják a tényleges tisztek igazi létszámát. Tudjuk, írja a lap, hogy a legkorszerűbben fölszerelt fegy-vergyárak foglalkoznak kábítógázok készítésével és repülőgépek építésével,, úgyhogy a nép-szövetség vizsgálóbizottsága minden nagyobb fáradság nélkül megállapíthatja a szerződések-ben vállalt kötelezettségek nyilvánvaló megsértését.
Befejezésül a lap hozzáteszi, hogy mind ez okon felül Magyarország és Ausztria tovább folytatja a békeszerződések megszegését Olaszországból fegyverkezve. Most már a fegyver-szállítások körül nem kell többé tekintettel lenni az osztrák szocialisták eddig gyakorolt ellen-őrzősére sem. Van azonban egy másik ellenőrzés is, írja a lap, és az a népszövetség feladata és ennek az ellenőrzésnek kell megállapítania, vajjon tényleg békét akarunk-e Európában.”424
„Prága,1935. október 18. /Magyar Távirati Iroda./
A Poledni List jelentést közöl Magyarország állítólagos hadi − készülődéseiről. A cseh, román és jugoszláv határokhoz vezető vasútvonalak vágányait és talpfáit kicserélik, mégpedig a szakértők szerint azért, hogy elbírják a páncélvonatokat és a nehéz mozdonyokat, amelyeket Németország szállít Magyarországnak. Azoknak a vasútátépítéseknek a terveit ka-tonai szakértők dolgozták ki. A teher kocsiparkot is kibővítik a kaka-tonai szükségleteknek megfe-lelően.”425
Páncélvonati mozdony alsó füstelvezetővel426
A katonai szakírók, szabályzatszerkesztők ezekben az években – sok más országhoz hasonlóan – igyekeztek a páncélos hadviselés harceljárásának kidolgozását megvalósítani.
„Tövisházy-Ferjentsik Ottó ny. gytbk. kiadásában néhány hét múlva megjelenik
«A páncélos erők harceljárása» című tanulmányának 1. része. A füzet a «Harcászat harctéri
424 MTI Bizalmas Értesítések 1934.03.14.
425 MTI Bizalmas Értesítések 1935.10.18.
426 heeresgeschichten.at (Ezt fejlesztésként egyes szerzők már a nagy háború utánra teszik. Találtam viszont olyan egyértelműen I. világháborús képet, amelyen az alsó füstelvezető már akkor fel volt szerelve.)
példákkal» munkájának folytatása, de azért önmagában is zárt egészet alkot és az előbbeni három füzet (gyalogság, lovasság és kerékpáros alakulatok) ismerete nélkül is megérthető.
E füzetben a szerző a páncélvonat és a páncélgépkocsi alakulatok sajátosságait, szervezését, menetét, harceljárását, alkalmazását és a többi fegyvernemnek magatartását a szóban levő harceszközökkel szemben harctéri példák kapcsán ismerteti. A tanulmány tehát minden fegy-vernembeli tiszt részére fontos tudnivalót tartalmaz…”427
„Tövisházy-Ferjentsik Ottó ny. á. gyalogsági tábornok kiadásában néhány hét múlva megjelenik: „A páncélos erők harceljárása" című tanulmány II. része. E füzetben a szerző a harckocsi alakulatok sajátosságait, szervezését, menetét, harceljárását, alkalmazását és a többi fegyvernemek magatartását a harckocsikkal szemben harctéri példák kapcsán ismerteti.
A tanulmány tehát minden fegyvernembeli tiszt részére fontos tudnivalót tartalmaz.
A füzet a „Harcászat harctéri példákkal" című munka folytatása, de azért önmagában is zárt egészet alkot és az eddig megjelent előbbi füzetek (gyalogság, lovasság, kerékpárosok, pán-célvonatok és páncélgépkocsik) ismerete nélkül is megérthető. Megrendelések a szerző címére (Budapest, VIII., Trefort-utca 4.) küldendők. A füzet ára 5 pengő lesz és részletekben is tör-leszthető. Azonkívül megrendelhető még: 1. A lovasság harceljárása. 2. A kerékpáros alakula-tok harceljárása. 3. A páncélvonaalakula-tok és páncélgépkocsik harceljárása, 4. Újonckiképzési ter-vezet. (Budapest, 1937. évi november hó 24-én…”428
427 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1936 (63. évfolyam, 1-29. szám) 1936-09-01 / 17. szám
428 Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1937 (64. évfolyam, 1-26. szám) 1937-12-01 / 25. szám