Egy korábbi fejezetben a páncélvonataink „klasszikus” mozdonyait már bemutattuk.
A világháborút követő évek után a páncélvonatok még sokáig hadrendben maradtak és harcol-tak is. A Magyar Nemzeti Tanács és a Tanácsköztársaság idején a páncélvonatok mozdonyait a korábbi 377. sorozatról a 375. és 376. típusú mozdonyokra igyekeztek leváltani. Aztán majd látjuk, hogy a II. világháború hazai harcterületein alkalmazott páncélvonatainknál ismét dön-tően a 377. sorozat állt szolgálatban!
A következőkben néhány olyan mozdonytípust ismertetünk, amely a háború utáni évek pán-célvonati szolgálatban is említésre kerültek. Nem minden mozdonytípus végzett harctevé-kenységet, de az ellátó vonatoknál is szép számmal fordultak meg a különféle mozdonyok.
220 sorozatú mozdony
A MÁV Ia. osztályú, később 220 sorozatú gőzmozdonyai az első hazai gyártású gyorsvonati mozdonyok voltak, melyek jól beváltak és nagy darabszámban készültek.
1879-ben döntés született egy, a célnak megfelelő típus beszerzéséről. Az új, jóval na-gyobb teljesítményű gyorsvonati mozdony, a Bécsújhelyi Mozdonygyár által az osztrák Kai-ser Franz-Josephs-Bahn (KFJB) részére szállított és ott igen jól bevált 201–213 pályaszám-csoportú 2'B tengelyelrendezésű mozdonyok tervei alapján, azok kismértékű módosításával született
Mivel a MÁV Gépgyár ekkor még nem rendelkezett elegendő mozdonytervezési ta-pasztalattal (ebben az évben készült csak el az első saját tervezésű mozdonytípusa), ezért a terveket MÁV Igazgatósága készítette el és bocsátotta Gépgyár rendelkezésére. A Gépgyár-ban A1I (a későbbi jelölési rendszer szerint 101) szerkezetszámot kapott, a MÁV-nál Ia. osz-tályba sorolt mozdonytípus első hat példánya 1881-re készült el és a 183–188 pályaszámokat kapták.
Gyártó
MÁV Gépgyár, Budapest Lf. v. Sigl, Bécsújhely WLF, Floridsdorf
Gyártásban 1881–1905
Selejtezés
MÁV: 1952 ČSD: 1937
Darabszám
MÁV: 197+4 db KsOd: 5 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 2'B
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 826 mm
Futókerék-átmérő 1 040 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 90 km/h Ütközők közötti hossz (max.)
30. szerk.szám: 15 756 mm
Magasság 4 570 mm
Szélesség 3 025 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 1 700 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága 2 050 mm
Teljes tengelytávolság 5 900 mm
Üres tömeg (max) 44–211 psz.: 44,3 t
Szolgálati tömeg (max) 44–211 psz.: 48,8 t
Tapadási tömeg (max) 44–211 psz.: 28,3 t
Vezérlés Stephenson, nyitott
Fékek
Típusa kézi, majd Hardy, végül Westinghouse
Rögzítőfék kézifék
Vonatfűtés gőz
Legkisebb pályaívsugár 350/180 m
Jelleg 2'B–n2
Szolgálati tömeg szerkocsival
44–211 psz.: 82,8 t
Hengerek
Száma 2
Átmérője 450 mm
Dugattyú lökethossza 650 mm
Állókazán típusa porosz rendszerű, síktűzszekrényes
30. szerk.szám: 12 bar
Tűzcsövek
Száma 220
Belső/külső átmérője 40,5/46 mm
Hossza 4 000 mm
Rostélyfelület 2,1 m²
Teljesítmény 360 LE
265 kW
Gépezeti vonóerő 44,53 kN
Szerkocsi
Típusa A
Szolgálati tömege 34 t
Vízkészlet 12,5 m³
Tüzelőanyag-készlet 8,8 m³
A mozdony a 3. (III.) páncélvonatnál került említésre, alföldi viszonyok között. Való-színűleg csak ideiglenesen, a vonat mozgatá-sára használták és nem harci körülmények között.
MÁV 220. sorozatú mozdony378
A mozdonyok 1894-ben új hadijelet379 kaptak, mely az első harminchárom példány típus esetén
a többinél pedig
324 sorozatú mozdony
A 324 sorozata volt a legnagyobb darabszámban épített magyar mozdonytípus, melyet több eltérő alsorozatban gyártottak. Évtizedekig a MÁV vonóerő-állományának gerincét al-kották és a gőzös korszak végéig a legfontosabb mozdonyok közé tartoztak, melyeket minden vonattípus továbbítására felhasználtak.
Az elkészült 324-esek túlnyomó része a szomszédos országok vasútjaihoz került, de egyszerű, mértéktartó és a céloknak megfelelő szerkezetükkel ott is kivívták a szakemberek elismerését és hosszú évtizedekig láthatóak voltak a vonatok élén.
A IIIu. osztályú mozdonyok tehát belső keretes, 1'C1' tengelyelrendezésű, azaz három, a keretbe ágyazott kapcsolt kerékpárral, valamint előttük és mögöttük egy-egy, a pályaívekbe beállni képes futókerékpárral készült kéthengeres, szerkocsis gőzmozdonyok voltak.
A mozdonyokkal lefolytatott próbamenetek alapján bebizonyosodott, hogy a IIIu. osz-tályú mozdonyok megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. A MÁV va-lamennyi elsőrangú vonalán korlátozás nélkül közlekedhettek és legnagyobb sebességük miatt személy- és kisebb sebességű gyorsvonatok továbbítására alkalmas volt.
Gyártó: Magyar Királyi Állami Vasgyárak, Budapest
Tengelyelrendezés 1'C1'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 1440 mm
Futókerék-átmérő
Elöl 950 mm
378 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon
379 Ezek értelmezését az I. kötet páncélvonati mozdonyainak fejezetében lehet megtalálni.
Hátul 950 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 75 km/h
Hossz 11 074 mm
Magasság 4570 mm
Szélesség 2900 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága 3500 mm
Teljes tengelytávolság 8310 mm
Sebességmérő Haushälter
Fékek
Típusa légnyomásos Westinghouse-rendszerű önműködő
Rögzítőfék –
Átmenő fék légnyomásos Westinghouse-rendszerű önműködő
gyorsfék
Vonatfűtés gőz
Legkisebb pályaívsugár {180/120 m[
Hengerek
Száma 2
Dugattyú lökethossza 650 mm
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett 2850 mm
Tűzcsövek
Belső/külső átmérője 46,5/52 mm
Hossza 5000 mm
Vezérmű rendszere Heusinger-Walschaert
Szerkocsi
Típusa III.u.
MÁV 324. sorozatú mozdony380
A MÁV 324 sorozatú mozdonyai az első világháború harcaiban is részt vettek. A frontvonalban harcoló csapatokat közvetlenül kiszolgáló k.u.k. Heeresbahn délnyugati, IV.
részlegének állományában 29 db, többségében a 324,900-as számcsoportba tartozó mozdo-nyok közül 18 db Udine, 11 db Pontafel381 fűtőházaknál üzemelt.
A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, mely a típus esetén a IIIt. osztályéval azonos
A vesztes első világháború után az elszakított területeken maradt, a tanácsköztársaság bukását követő román megszállás során elhurcolt, valamint a trianoni békeszerződés
380 MÁV Gépgyár
381 Ma: Pontebba
keztében az utódállamoknak ítélt vasúti járművek között a 324 sorozatú mozdonyok nagy része is a határokon túlra került. Az 1919-ben meglévő 828 db eloszlása az alábbiak szerint alakult:
MÁV 222 db,
CFR382 454 db,
ČSD383 47 db,
SHS384 87 db,
PKP 385 4 db,
FS386 14 db.
A mozdonyról − bár annak páncélozott védelméről legtöbb esetben szó sem esett és a gyakorlatban valószínűleg szó sem volt – még harcszerűen is alkalmazták. A 3. (III.) páncél-vonat eseményeinél találkozhatunk a 324. sorozatú mozdonyok alkalmazásával. A 324. típusú mozdony e páncélvonat harcaiban részt vett, és sérüléseket is szenvedett.
375. sorozatú mozdony
A világháború után a páncélvonatok mozdonyait korszerűbbekkel igyekeztek kiválta-ni. Ezekben az időkben a nehezebb, 375. sorozatú mozdonyokat a IV., VII., VIII. és IX. sz.
páncélvonatoknál a könnyebb 376. sorozatúakra cserélték le, és a fűtőházakban tárolták.
A MÁV TV. osztályú, később 375 sorozatú gőzmozdonya a Magyar Királyi Állami Vasgyárak egyik legelterjedtebb mellékvonali mozdonytípusa volt a századfordulótól 1959-ig, melyet több eltérő alsorozatban gyártottak.
Nem csak a magyar, de a szomszédos országok szakemberei által is elismerten a 375-ös kategóriájában az egyik legjobban sikerült gőzmozdonytípusnak tekinthető, mely a gőz375-ös
korszak legvégéig szolgált
375. sorozatú mozdony387
A mellékvonalak egy ré-sze a 100 km-es vonalhosszt jó-val meghaladta és igény mutat-kozott legalább 60 km/h sebessé-gű vonatok továbbítására is.
Ezért három kapcsolt kerékpár elé és mögé egy-egy ívbeálló futótengely alkalmazására volt szükség, mely egyfelől biztosította a nyugodt futást, másfelől lehetővé tette, hogy a mozdony újra szertartályos kivitelben készüljön és mindkét menetirányba fordítás nélkül azonos sebes-séggel közlekedhessen.
382 Román vasút, ismét látszik, hogy mekkorát „markoltak” a románok.
383 Csehszlovák vasút
384 Jugoszláv vasút
385 Lengyel vasút
386 Olasz vasút
387 MÁVAG gyári fénykép
A TV. osztályú mozdonyok belső keretes, 1'C1' tengelyelrendezésű, azaz három, a ke-retbe ágyazott kapcsolt kerékpárral, valamint előttük és mögöttük egy-egy, a pályaívekbe be-állni képes futókerékpárral készült kéthengeres, szertartályos gőzmozdonyok voltak.
Gyártó Magyar Királyi Állami Vasgyárak / MÁVAG, Budapest;
Állókazán típusa Polonceau-rendsz. síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett 2500 mm
Gőznyomás 14 bar
A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, mely ennél a típusnál
A vesztes első világháború után az elszakított területeken maradt, majd a tanácsköztár-saság bukását követő román megszállás során elhurcolt járművek között a MÁV 375 sorozatú mozdonyainak nagy része is az újonnan meghúzott határokon túlra került. Az 1919-ben meg-lévő 425 mozdony végső eloszlása az alábbiak szerint alakult:
MÁV: 109 db,
CFR: 181 db,
ČSD: 36 db,
SHS: 98 db,
PKP: 1 db.
Amint az a következő táblázatból is jól látható, a Magyar Nemzeti Tanács által 1918 után épített páncélvonatainknál ez a mozdonytípus volt rendszeresítve.
Páncélvonat
388 Lovas Gyula számozása szerint (5-9. számú vonatok)
Istvántelki
A MÁV TVa. osztályú, később 376 sorozatú mozdonyai létrejöttének – mint a hazai vasúttörténetben számos más alkalommal – annak köszönhető, hogy a vasúti pályák
legna-gyobb tengelyterhelés folyamatosan elmaradt a vontatójárműveknek az vontatási igények megkövetelte fejlődésétől.
376. sorozatú mozdony390
Ez a típus, noha sem mennyiségük, sem a gyártásuk időintervalluma nem érték el a 375-ösökét, azokhoz hasonlóan jól beváltak nemcsak a hazai, de a szomszédos államok vas-útjainál is és nagy részük a gőzmozdony-korszak alkonyáig vontatták a mellékvonalak min-denféle vonatait.
A TVa. osztályú mozdonyok belső keretes, 1'C1' tengelyelrendezésű, azaz három, a keretbe ágyazott kapcsolt kerékpárral, valamint előttük és mögöttük egy-egy, a pályaívekbe beállni képes futókerékpárral készült kéthengeres, szertartályos gőzmozdonyok voltak.
Gyártó Magyar Királyi Állami Vasgyárak / MÁVAG, Budapest
Gyártásban 1910–1923
Tengelyelrendezés 1'C1'
389 A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (rövidítése GYSEV Zrt., német neve Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, röviden Raaberbahn AG.) Magyarországon és Ausztriában működő, 434,7 kilométeres pályahá-lózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Magyar székhelye Sopronban, osztrák székhelye Vulkapordányban található. Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek jelenlegi tulajdonosi szerkezete: Magyar Állam 65,6%, Osztrák Állam 28,2%, és a Strabag SE 6,1%. A mai tulajdonosi szerkezet 2009-ben alakult ki.
390 MÁVAG gyári fénykép
Nyomtávolság 1 435 mm
Vezérmű rendszere Heusinger–Walschaert
Vízkészlet 5,0 m³
Tüzelőanyag-készlet 2,0 m³
A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, mely ennél a típusnál
volt.
A vesztes első világháború után az elszakított területeken maradt, majd a tanácsköztár-saság bukását követő román megszállás során elhurcolt járművek között a MÁV 376 sorozatú mozdonyainak nagy része is az újonnan meghúzott határokon túlra került. Az 1919-ben meg-lévő 319 mozdony végső eloszlása az alábbiak szerint alakult:
MÁV: 106 db,
CFR: 100 db,
ČSD: 20 db,
SHS: 92 db,
PKP: 1 db.
328. sorozatú mozdony
E mozdonyról nemcsak a páncélvonatok kiszolgáló szerelvényeinél esett szó, hanem mint a „Botond” páncélvonat hadrendi moz-donyáról is, a balatoni hadszíntéren.
328. sorozatú mozdony391
A MÁV 328 sorozata a két világháború kö-zötti időszak jellegzetes gyorsvonati gőz-mozdonytípusa volt. A mozdonyok belső keretes, 2'C tengelyelrendezésű, azaz három, a főkeretbe ágyazott kapcsolt kerékpárral és előttük két, forgóvázba ágyazott futókerékpárral készült túlhevítős, kéthengeres, szerkocsis szerkezetűek voltak.
A magyar mozdonyok közül utolsóként – már tulajdonképp feleslegesen – a 328-asokra is felkerült a hadijel, mely elődjével
lett.
335. sorozatú mozdony
A páncélvonatok ellátó szerelvényeinél alkalmazták. A MÁV III osztály (később MÁV 335 sorozat) egy tehervonati szerkocsis gőzmozdony-sorozat volt a Magyar Államvas-utaknál, amely mozdonyokat különböző magán vasúttársaságok is vásároltak és ezek államo-sításával kerültek MÁV állományba.
A III. osztályú mozdonyok C tengelyelrendezésű, azaz három, a keretbe mereven ágyazott kapcsolt kerékpárral, futókerékpár nélkül készült, kéthengeres, ikergépezetű, szerko-csis gőzmozdonyok voltak. A gőzhengerek és az állókazán a tengelyek vonalán kívül helyez-kedtek el, azaz „túllógó” tömegek voltak, mely a mozdony mozgását nagyobb sebességeknél nyugtalanná tették.
A mozdonyok 1894-től új hadijelet kaptak, mely a típus esetén
lett.
391 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon
A Magyarországon maradt 335-ösök legnagyobb részét az 1930-as évek közepén selejtezték, néhány példányt a MÁV pedig iparvállalatoknak adott el. A második világ-háborút csak 3 példány élte túl.
335. sorozatú mozdony392
326. sorozatú mozdony
A páncélvonatok ellátó szerelvényeinél alkalmazták. A MÁV IIIe. osztály, 1911-től 326. sorozat a leghosszabb ideig szolgáló magyar nagyvasúti gőzmozdonytípus. Pályafutásuk elején tehervonatokat és a nagyobb emelkedésű pályák személyszállító vonatait továbbította, később fokozatosan az állomási tolatószolgálatba kerültek át, ahonnan csak a dízelesítés tudta a járműveket végleg "nyugdíjba küldeni".
Hadijele a monarchia idejében
MÁV 326. sorozatú mozdony393
392 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon
393 id. Rónaföldi Zoltán gyűjteménye