A pályázati források egyenlőtlenségei

A Sopron-Fertődi kistérség a rendszerváltozást követően – a komplex mutató fejlettsége következtében – egy időszakban sem került a területfejlesztés által kedvezményezett kistérségek közé. (A települések közül is csupán egy volt hivatalosan hátrányos helyzetű.) Ezek hatására az előzőekben említett hazai területfejlesztési forrásokból az országos átlag alatti mértékben részesült. Az Európai Unióhoz köthető források tekintetében azonban a magas gazdasági és társadalmi aktivitás következtében számos sikeres projekt zajlott a kistérségben. A régió kiemelkedő fejlettsége következtében azonban a gazdasági célú projektek támogatási intenzitása alacsonyabb volt a Nyugat-Dunántúlon, mint a fejletlenebb régiókban.

A vizsgált időszakban összesen 942 nyertes pályázatot adtak be és valósítottak meg a kistérség szereplői.

A kedvezményezettek között valamennyi szektor, így az önkormányzatok, a civilek, a non-profit és a gazdasági szervezetek, a vállalkozások és vállalkozók, valamint a lakosság is képviseltette magát. A

sikeres projektek többnyire kommunális és hálózati infrastruktúra fejlesztésére, intézményfejlesztésre és –működtetésre, termelő beruházások megvalósítására, kisvállalkozók támogatására, a humán erőforrás fejlesztésére, marketing tevékenységek támogatására, közösségi és kulturális rendezvények szervezésére és megvalósítására, együttműködések kialakítására stb. irányultak. A pályázatok túlnyomó többsége, 81,3%-a – szám szerint 766 – hazai, míg 18,7%-a – szám szerint 176 – részben uniós forrásokból került finanszírozásra. A települések közötti eloszlásuk erős soproni koncentrációt mutatott. A 942 támogatott pályázatból 558 – az összes 59,2%-a – Sopronhoz kötődött. Magas arányban szerepelt a Széchenyi Kártya igénylése, amely a KKV-k kistérségi területi egyenlőtlenségeihez hasonlóan a város dominanciáját mutatta. További jelentős számú – bár a soproni adatoktól messze elmaradó – nyertes pályázat mutatható ki az erősebb gazdaságú, aktívabb önkormányzattal, gazdasági és civil szférával rendelkező fejlettebb vidéki központokban, sorrendben Fertőszentmiklóson, Fertődön, Kópházán, Hegykőn, Sarródon és Zsirán. Az említett települések közül sajátos Hegykőn a fürdő- és gyógyturizmushoz kötődő, Sarródon a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal kapcsolatos projektek, Zsirán pedig egy agrárvállalkozás fejlesztései.

A legkevesebb nyertes pályázatot Csér, Ebergőc és Gyalóka jegyezte. Hazai (rész)finanszírozás a kistérség valamennyi településére érkezett, 10 település azonban nem jutott EU-forrásokhoz projektjei megvalósítására. A legkevésbé aktív Csér, Ebergőc és Gyalóka mellett ez utóbbiak közé tartozott Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Nemeskér, Petőháza és Röjtökmuzsaj.

Összegét tekintve 9.322.392.000 Ft-nyi pályázati forrás érkezett a vizsgált időszakban a kistérség településeire. A nyertes projektek számának megoszlásával ellentétben az összegek tekintetében az EU források tették ki a nagyobb hányadot. A támogatások 69,48%-a, összesen 6.477.217.000 Ft EU (rész)finanszírozás keretében, míg csupán a fennmaradó 30,52%, összeg szerint 2.845.175.000 Ft hazai forrásokból került a kistérségbe. Az összegek közel 2/3-a (62,63%-a, összesen 5.838.769.000 Ft) a soproni fejlesztéseket és egyéb projekteket támogatta. Jelentős nagyságrendű forrás érkezett – sorrendben – Zsirára, Röjtökmuzsajra, Fertőszentmiklósra és Sopronkövesdre. Ezek összetétele, és a felhasználás célja különbözött az egyes településeken. (Míg pl. Zsirán döntően EU-forrásokból vállalkozásfejlesztésre került sor, addig Röjtökmuzsajon csupán hazai forrásokat használtak fel, főként kommunális infrastruktúra fejlesztésére.) A külső finanszírozási összegek Gyalókán, Nemeskéren, Csáfordjánosfán, Egyházasfaluban és Völcsejen voltak összegüket tekintve a legalacsonyabbak. A vidéki települések közül az EU-források megszerzésében főként Zsira, Sopronkövesd, Fertőszentmiklós és Fertőszéplak, hazai források esetében pedig Röjtökmuzsaj és Fertőd jeleskedett.

Az elnyert támogatások fajlagos adatai az előzőektől eltérő területi különbségeket mutatnak. A hazai források tekintetében Röjtökmuzsaj a megvalósított nagy összegű kommunális beruházás, valamint a kistérségi szinten alacsony lakosságszám következtében kiugróan magas értéket ért el. Cséren pedig az alacsony bekerült többletforrás ellenére a rendkívül alacsony lakosságszám hatására kedvező e fajlagos mutató. A kiugró értékek következtében a kistérség további települései a csoportba sorolás eredményeként közel homogénnek tűnnek. Az EU-hoz köthető források esetében szintén erős területi egyenlőtlenségek alakultak ki. Zsirán egy agrárvállalkozás sikeres pályázati aktivitása eredményeként fajlagosan kiemelkedően magas összegek jutottak a településre. Az átlag körüli szintet ért el Hidegség és Pusztacsalád is, azonban a források összetételében jelentős különbségek tapasztalhatók. Hidegségen az elnyert PHARE CBC támogatások mellett hasonlóan fajsúlyosak a hazai források is, Pusztacsaládon azonban nagyságrendekkel magasabb a KKV-k támogatásainál a sikeres SAPARD és AVOP projekt társfinanszírozása. A kistérség további települései lakosságszámukhoz viszonyítva nagyságrendileg közel azonos mértékben részesültek pályázati támogatásokban. A hazai és EU forrásokat együttes értékét tekintve kiemelkedik a két már bemutatott település. Amíg azonban Röjtökmuzsajon a hazai támogatás a meghatározó, addig Zsirán egyértelműen az EU projektek hatására kedvezőek az adatok.

A felhasználás célját tekintve is jelentős, már említett különbségek mutathatók ki. Fajlagosan átlagot meghaladó mértékű forrás érkezett Csérre, Hidegségre és Pusztacsaládra is.

Az egyes településekre vonatkozó pontos adatok jelentősebb területi egyenlőtlenségeket mutatnak.

A települések túlnyomó többségének forrásszerzése nem kiegyensúlyozott. Ebben nagyrészt az EU pályázatok alacsonyabb száma, ugyanakkor lényegesen magasabb projektköltsége játszotta a döntő szerepet. Az említett 10 település kizárólag hazai forrásokból szerzett többlettámogatásokat. A továbbiak közül – az EU források magasabb fajlagos értékei ellenére – Szakony, Répcevis, Répceszemere, Pereszteg, Kópháza, Iván, Fertőhomok és Fertőd esetében magasabb egy főre jutó összegek érkeztek a tisztán hazai pályázatok által. (9. sz. Melléklet)

A Sopron-Fertődi kistérség egyes településein átlagosan 117.676 Ft-nyi pályázati támogatás jutott egy lakosra vonatkoztatva. Az egyes adatok között jelentős egyenlőtlenség mutatható ki. Ezt jelzik az adatsor és a szóródás terjedelmének magas értékei. A legsikeresebb és legkevésbé sikeres forrásfelvevő település között 74-szeres, abszolút értékben 548.042 Ft-nyi különbség mutatkozott. A duálmutatóval mért egyenlőtlenség szintén magas. A sikeresebb települések átlagos fajlagos adata 5,6-szorosa a kevesebb többletforrásokhoz jutott települések átlagos értékeinek. A szélső decilisek hányadosa szintén rendkívül magas. A 42-szeres különbség azonban – az adatsor terjedelmével összevetve – azt jelzi, hogy a deciliseken belül is jelentős egyenlőtlenségek léteztek az egyes települések eredményessége tekintetében. A középső decilisek nagyjából kiegyensúlyozottak, különbségük csupán 1,3-szeres. A kistérség egészére jelzett – főként a szélső értékek következtében kialakult – jelentős egyenlőtlenségeket támasztja alá a relatív szórás magas értéke (112,2%) is, miszerint az egyes települések fajlagos külső forrásbevonása az átlagot meghaladó mértékben ingadozott. A koncentráció ugyanakkor a települések nagy száma, valamint a kis települések viszonylag kedvező fajlagos adatai következtében nem volt jelentős, mindössze 5,8%-os.

A hazai támogatások értéke többnyire messze elmarad egy-egy EU-s pályázattal bevonható források nagyságrendjétől. Így a magasabb számú elnyert projekt ellenére fajlagos összegük nem érte el az EU-s támogatások mértékét. Előző esetében átlagosan 52.662 Ft, míg a másik esetben átlagosan 65.015 Ft támogatás jutott egy lakosra településenként. A kistérségen belüli egyenlőtlenség mindkét kategória tekintetében rendkívül magas, az összes forrásnál kimutatottakat meghaladó mértékű.

(Ebből következően – mint már jeleztem – az egyes forrástípusok esetében jelentősen eltér a települések rangsora.) Valamennyi mutató jelentős egyenlőtlenségre utal. A minimális és maximális értékek különbsége 10,4-szerese, illetve 7,3-szerese az átlagos értéknek. Az Éltető-Frigyes duálmutató számításával pedig közel 10-szeres különbség mutatható ki mind a hazai, mind az EU-források eloszlása tekintetében. A szélső decilisek arányának meghatározására – a zéró értékek következtében – csak a hazai támogatások esetében van lehetőség. Itt a felső decilis települései egy lakosra vetítve átlagosan 72-szer nagyobb összegű forrást vontak be, mint a legalsó decilis települései. A középső, 4. és 5. decilisek aránya azonban mindkét forráscsoport esetében közel kiegyenlítettséget mutat, a különbség csupán 1,1-1,2-szeres. Mindez arra is utal, hogy az EU források eloszlása esetén szintén a szélső értékek közötti jelentős különbségek okozták a nagy arányú területi egyenlőtlenséget. A kiugró szélső értékek okozták a relatív szórás rendkívül magas értékeit is, amely a hazai források esetében közel 200%, az EU támogatásoknál pedig 144%. Bár a települések nagy része nem részesült EU-forrásokban, a koncentrációt jelző Herfindahl-index csupán 7,9%. A hazai pályázatok esetében pedig az átlagosan alacsony támogatási összegek mellett a kommunális infrastruktúra fejlesztésére adott rendkívül magas támogatás jelentős, 12,8%-os koncentrációt mutat. (10. sz. Melléklet)

A kistérségben átlagosan 101.250 Ft-nyi pályázati forrás jutott egy lakosra. Ebből a hazai támogatások aránya közel 30%. Sopron kissé hatékonyabban pályázott, mint a vidéki települések összessége, amely főként az EU társfinanszírozott forrásai esetében jellemző. A vidéki településeken átlagosan a bevont többletforrások 1/3-a hazai kormányzati alapokhoz köthető.