OTO-172 Ö T Ö D I K ; RÉSZ
—' . " ' I , ' * " ? ' ™ * * *1 I . I i . . ' - » ! i < i I . • • ! , . • ,i..i.iir, ,|.,, i . i i , . n,rn •
Ö T Ö D I K R É S Z .
J! Nemző munkákról.
$. 338* T h i e r r y megmutatta, hogy • a' férfi , és afzfzonyember között a* nemző munkákan kiví'il még más külömbségek-is vágynak. .Elsőben a' már érni kezdett, és megért, 's megnőtt afzfzonyemberek vé-konyobb, l á g y o b b , 's kússebb termetűek, mint a' tsontos, vastag, és 'húsos férfiak. E z a' külömbség
„akikor igen nyilván való , mikor a' több környülállá
sok egyenlők. Másodfzor Blumenbach a' tsontokróí való tanításában fzépen megmutatta, hogy afzfzony«
emberekben a' tsontak-is fimábbak; a* hofzfzu tson-tok fugárabbak; a' lapossók pedig vékonyobbak ; a*
mejnek, és medentzének tsontyaji-is , és a' válik ól-fsak , a* tzombok , 's a' t. másképpen vágynak azok
ban alkatva, mint fem a' férfiakban. E a r m a d f z o r a"
tzellás fzövet-is az afzfzonyemberekben lágyobb és könnyebben enged; a' bór-is vékonyobb, és az alól fekvő kövérségtől egyenlőbben, 's tifztábban fejéres ; az hajók töbnyire hofzfzabbak; de ellenben más ré
fzek fzöretlenek, mint a' m e j j , és az állak; mások tsak gyenge, és ritka fzörüek, mint a'középhus [perí-wceum]; mások igen gyenge, és lágy fzöreket nevel
nek , mint a' karak, és a' fzárok, Negyedfzer az ér-Verés, ha a' több környülállások egyenlők, gyorsobb;
a' mejnek felső fele mozdithatóbb; a' nyelvtsont k ü s -sebb, és a'lehellé gégének feje fzorossabb az Afz-fzony-emberekben, mintsena' férfiakban. Ötödfzer az érzöinak fokkal mozdithatóbbak ; az izgathatóság-is nagyobb; és az elmeindulatokra fokkal könnyebbek, és hajlandóbbak. Hatodfzor közönségesen az ételt nem annyira kévánnyák; hamarébb megnönnek, és hama
rébb-ELSŐ S Z A K A S Z , m rébb-is elérik az Afzfzonyemberek a* megállapodásnak
idejét [terminus pubenatis]. De a' legfőbb kmömbség a' nemző munkákat illeti.
E L S Ő S Z A K A S Z .
A Férfimagról.
$•339« Ä ' Férfimag a' tökökben kéfzittetik, melyek a' magzatban a* vesék mellett benrf^z has
nak üregében hevernek, és töbnyire a' terhességnek utolsó holnapja felé az ágyékgyürüken [ a n n v l i íibáo*
minalesy kibújnak, és a' tökzatskóba lefzálInSk , és már ekkor mindenik-tok egy magsinórról* [ f u n k u l u s Jpermciticus ] függ , melyben találtatnak elstben fok
vizedények; másoáfzor egy magéleter, mely töbnyire a' vért a1 nagy életerböl vifzi a' tökbe; harmadjzor egy magot vivő tső [duBus deferens] ^ mely a' magot a' tökből a' maghójagba Vezeti; negyedßer egy vér
eres fzövet [pkxus pampiniformis'} , melly a' vért a*
tökből vifzfza vifzi, és vagy a' felmenő nagy vérér
be , vagy néha a' vesevérerbe-is béönti.
§.340. Kérdezik már az Orvosok, hogy mitsoda okok, és er'ók hájtyák - le a" tököket a' tökzatskóba?
Sokan fokféleképpen vélekednek, Blumenbach azt mondgya , hogy ennek megmagyarázására éppen tsak az eleven efzközi erő [ vita p r o p r i a , vis o r g a n i c a ] elegendő, mely a' terméfzétnek rendelésiból^addigmun
kálkodik , mig a' tökök a' magok helyekre le nem 'fzállnak. Nintsen-is az' egéfz állati alkatásban az ilyen erőnek [ §, 4 4 . ' ] ennél fzebb példája, ha az idő élött tett Ítéleteket félre tefzfzük.
§. 341. A* Tököket ,kivul béborittya a' tökzatskó [ J c r o t u m ] , mely ugyan a'bőrrel egy, de mégis attól azzal külombez, hogy néha igen l á g y , és fonnyatti .más- •
m ÖTÖDIK- RÉSZ.
máskor .tantzos, és kemény. E z után kövötkezik a' tökhártya [tunica dartos] , -mely mindenik töket kü
lön béborittya, és igen különös eleven öfzvehuzattat-r hatással [§•. 51.] b i r , és éppen tsak tzellás fzövetbóí áll. Ezt követi í b k^ I és*4agy tzellás íz©vét , melynek utárina három rendbéli hüvejes hártyák találtatnak, melyeket Neubauer "legjobban leirt. A' .Hílsv mind á' töknek, 's mind a' magsinórnak közönséges, és a*
külső fzine által öfzvefoglaltatik a' magsinor' inashu-sáyal [cremafter']t A' máfodik a1 fenekén az elsővel öfzvenö, és a'.tökre borittatik., és belől - valami,ned
vességet tart. Az harmadik a' magsinórnak tulajdona.
,§. 342. De honnét vefznek ezek. az hüvejes hár
tyák eredetet? — A ' közhártfa [ communis ] ízármazik ajz hashártyának habos 2atskójától , .melyet.a' tökök le-tafzitnak. A' Tökök különös hüvejek az hashár?
tyának azon réfzéböl erednek, mely a' magzatban fel
felément, és a' tököket beborította. . A ' magsinórnak hüvejc pedig attól a' rántztól véfzen eredetet, mely az hashártyától ottan ízármazik, a' hol az hashártya rövid hofzfzukó tsövé '[cylinder] válik, minekelőtte a' tököket kőrnyül vefzi.
§. 343. A' tökökhez pedig fzorofsan hozzáköttetik a' fejér hártya [ tnnica albuginea ] , melyből a' véres erek a' tököknek belekbe, [pu/pa] által-mennek. E z á' tökbél pedig fzámtakr*.-enékbtí • kéfcittetett gombor lyagból á l l , mely erek' közül némelyek vért.vifznek5 mások magot vájafztanak-él a' vértói, ezek pebig az elválafztott magot az Malier-eres retzéjin , és a' G r a a f kivezető edénnyei kerefztül-küldik a'tököknek olda
lán ülő toldalékba [ epididymis ] , mely egy, mintegy 30 láb hofzfzuságu edényből á l l , mely felyí'ilá' fejénél íok apró gomb oly ogokra ofzlik, alól pedig, a' vé*
ige , és farka felé vastagodik, és a' magvezető, és
ELSŐ S Z A K A S Z
vivő tsóvel [ duBus üeferem ] öfzve forr. Mind a' két magtiö az ágyékgyürükre felmégy en, és onnét me
gint le-erefzkedik az lmgyas hójagnak nyakára, a'hol az maghójagotskába [VEREIDE?ßminaks] béplántaltatik de ugy, hogy mind a* magtsökből , mind a' maghó-jagotskákból nyitatt nt maradgyon a' vizellő tsöbe
[ U r e t h r a ' ] egy különös helyen [ caput gallinagivis ]„
A' maghója gotskák pedig az hugyos hójagnak hátulsó, és alsó felén feköfznek , és fok kövérséggel környül-vétetnek, 's két hártyákból állnak, melyek* közül a*
külső erős [nervea], a' belső ellenben v é k o n , és fok apró üregeket formál,
§.344, A* felserdült, és ért időben [tempus pubef-centis aáölescentioe'] tehát a' mag a' tökökben elkéfzit-tetik f ü n e t l e n , és a' maghójagotskákba vielkéfzit-tetik, és ottan jó darab ideig tartatik. E z a' mag fejéresert fárgátska , különös fzagu, taknyos fükerességü, és minden más válafztott nedvességeknél nehezebb. I -gen nevezetes dolog pedig az , . hogy a' nagyitó ü v e gek' által a' magban fok apró , tojás formájú , és v é kony farkú eleven állatok [animalcula spermatíca'] ta
láltatnak , ha tudniillik , a' mint az Orvosok mond
gyák, a' mag egéfséges, és m á r a ' megterhesitésre [fixcwdatio] alkalmatos,
§,345, Ez a' mag már a'maghójagotskákban mind addig tartatik, mig ki nem hajtatik ; azonban pedig a' fok vizedények belőlle a' vizes réfzetskéket béfziv-ják, és igy a* mag mintegy jobban kidólgoztatik, é s megsürüittetik. De Blnmenbach azon nagyon kételke-?
dik, hogy valyon valóságos mag mégyené ralaha-béa' v é r b e , és hogy valyon a' vérerek béfzívhattyák-é a*
magot? megmutatni egygyiket fem lehet. Hova lefz tehát a' mag? A' terrnéfzet az emberben a* magtartó
n rifzeket ugy. rendelte , hogy azok a' nagyon meggyük ma*
ÖTÖDIK RÉSZ.
magot a' mai'ok temperamentomok fzérént gyakrabban f avagy ritkábban étfraka" kiöntsék [ p o l l u i o n o c t u r n a ] ; j ng'yan azért ez az Orvos igen helyesen jelenti /hogy az illyen magkiöntés a'' férfiakban terméfzeti üresetíés [excretio n a t u r a l i s ] . De a' mag foha egyedül ki nem foly, hanem mindenkor vélle egygyütt a/ elő-állő ik-ráshusoknak [ glandulär proßata ] leve-is bőven
kimé-gyen. ^ , ' * <
• §. 346. A'vizellé tsöv tehát háromféle nedvességet erefztki a' testből, úgymint elstben vizelletet; másod"
ßor magot, harmadfzor az eló-álló ikrashusnak levét.
Belől az a* tsöv fok takonnyal békenetik, melyek azokből á' gödrökből [finus ] jönnek, a' melyekfzertefzéjjel rajta clofzlattak. Körül vétetik pedig ez a'tsöv egy fpongias testei, melyre más két ^hasonló testek [corpora cavernofa penís] tétettek. Élői függ a' makk [glans pfms] , mely' vékony, 'siratten, és lágy bőrrel béborittatik ; de az a' bör a' máknak koronájától [ « ' corona b a l a n i ] fog
va az előbört [ p r & p u t i u m ] formálya, mely a' makkat oly fzabadon béborittya, mint a' fzemhéj a'fzemeket.
Az előbörnek belső hártyája a' koronánál fok ikráshu-fokkal [glandulär h i t t r i a n x ] megrakatik, melyek va
lami különös fagygyai nedvességet öntnek - ki. E z a' fagygyu az iffiakban, kivált mikor meghevülnek.; igen könnyen m e g g y ü l , és "'mintegy fajtos íürüségü lefz , és azután megtsiposedik, és fókféle bajt okoz. A ' n a gyon meleg orfzágokban a' kerefztények-is az előbört é' miatt élvágattyák:: [ circumcißo ] , a* kik pedig azt pem tselekf/ik, azok attól az fagygyutól igen foka^
fzehvednek, a mint azt ízépen. feljegyezte Gvido de C a u l i a c o .
§.347. A' férfi-vefzfző [penis] tehát a' fpongias testeibe az életerekből a' vért. béerefzti, és attól k i -í e f z ü l , megvastagodik, megnyúlik , megmered, és fel
áll i
ELSŐ S Z A K A S Z . irr
•Jl. ' I IM I i . '" in - - .
áll; igy-is marad mind addig, mig a' vér megint x' vérerek' által bé-nem ízivatik; akkor pedig újra el
fonnyad, le-lankad, ésle-esik. Az ilyen fonnyadás-nak idején a' yefzfzö ott, a' hói az hugyhójagból e-red, különös, de mégis ollyan tsavargásu, mely a* vi»
zellernek kierefztésire igen alkalmatos; a' magnak pe
dig kibotsáttására éppen alkalmatlan, mivel ilyenkor a*
vizellő tsö a' maghójagotskáknak tsövekkel, 'ß nyila
sokkal hegyessebb fzegeletet formál, a* mint az elsőt Camper-nél, a* másodikot pedig Beudt-níl meg-lehet látni.
§. 34g. Mikor a' Vefzfző lassan-lassan feldagad,-és megmered, azonban legelőbb az előálló ikráshus-nak a* leve "foly-ki, mely, a' mint Blumenback véli, foha a' vizellettel egygyütt kinem mégyen. De mi végre foly-ki ilyenkor ez a'nedvefség? — Ugy látizik, hogy azért, hogy a' maggal egygyütt kivetödgyék, és hogy igy az ő tojásfejéres fikságával a' sürü magot vékónyittsa, «fikittsa, és a' kivetést fegittse; de ta-lánr még a' fogantatásra-is valamit tsak fzólgal. A*
magnak pedig kivetésit felgerjefzti a' meggyült mag, és a' nemző titkos öfztön; elvégzi pedig valami kü
lönös érzékenység [íewtígo] , mely* által a* vizellő.ut bézáratik, a' magnak uttya ellenben mintegy elkéfzit-tetik; azonban a* maghójagotskák öfzvefzorulnak; a!
véghurkának felemelő i n a s h u s a i é s a' vizeli étnek fiet-tető inashusai öfzvehu'/ódnak, de azonban a' több ér-zőinak-i.s r ö v i d , és gyenge, de mégis mintegy nyava*
íyarontás-módra ésbádgyafztva megrázódnak [fuccvjful*
Ezek az okok pedig minnyájan a' magot kinyomják,
!s kivetik.
M ÖTÖDIK RÉSZ,
• > " .„,.. r : . : — —