K IL E N T Z E D I £» S Z A K A S Z> 123 sok' fzintén ugy megegygyeznek, mintha felállva raj-zoltatnának*. Mivel pedig a' lélekhez a' látó, érzöinak által nem rajzalt képek, hanem éppen tsak az az ér-zékenység* vitetik, melyét azok á* képek gerjefztnekj azért az öfzve zavarásnak- hibája ellen tökélletes rendelés tétetett; melyekről méltó megolvasni B l u m e n b a -chot, Caldaníust, G r i m m t , 's a' t.
§. 248, H á i g e n fok, avagy igen kevés fugárok a' fzembe esnek; akkor a' látás rendetlen, és hibás.
Két mádat rendelt a* tcrméfzet arra, hogy ez a' hiba
•eltávoztafsék. Elsúbcn a' fzemfény a' fok fugárokra öfzvehúzódik i és több fugátokat bé nem erefzt, ha
nem tsak annyit botsátt által, a' mennyi a' rendes, és ép látásra ' fzükséges ; ha pedig ellenben igen kevés fugárok jennek a' fzembe; akkor a' fzemfény kitá
gul, és több fngárokat erefztbé. Másodfzor a' Szüksé
gen-.felyül v a l ó , és óldalosan menő fugárokat az a' fekete festék-elnyeli, melyei a' gerezdes, és eres hár
tya béfestetilő; és igy már az ilyen hibák a" látást nem akadályozzák;
249. De kérdik már az Orvosok, hogy mi moz-gattyá a* fzemfényt ? — M a y e r azt mondgya,. hogy
•a' fzemfény körül kerek inashusok vágynak, melyek na
gyon izgathatok ; és hogy hofzfzára-is más inashusok mennek,".melyek nem oly nagyon izgathatok, mint a*
kerek- fzálak. Következendőképpen ez az Orvos a' fzemfénynek ofzvefz omlását a* kerek inashusoktól; és
&* kitágasulását a' hofzfzu inashusoktól fzármaztattya.
Blumenbacé ezt tagadgya, és azt mondgya, hogy ez a' mozgás a' különös élettől, avagy efzközi erőtől [ v i t a
•pvopria^ vis o r g a n i c a ] függQ. 54.]« Ezen vélekedés fzerént a* viüges fugárok az érző hártyát érdeklik, és azután a' lélek ezt az érdéklést éfzrevévén más ér*
zeiaak' által [ n e r v i c i l i a m } a' fzemfényt vagy kitág%*
124 H A R M A D I K RÉSZ, * sittya , vagy öfzveízorittya. Ebből már könnyű meg
magyarázni , hogy abban a* vakságban, melyben a"
'fzemfény é p , és tsak á z érző hártya , avagy a' látó érzőin h i b á z , miért nem mozdul'a* fzemfény, 's a' t, Cctldanius azt v é l i , hogy az érző hárttyát . a' vilá
gos fugárok izgattyák, és arra azután a nedvefségek J a fzivárványnak ereibe, fietve és bőven befolynak x mely' miatt a' fzemfény öfzveízorul; kitágasadik pedig akkor, mikor ez az izgatás jelen nintsen, és az- erek kiürülnek, Vöfzve-esnek. M ü ' mégis a* Blummbach
vélekedésit hihetőbnek tartyuk, mivel abban legjob
ban a' látásnak erre a' tzélra való jelenségei mcgma-gyaráztathatnak.
§. 250-, Arrol-is nagyon vetélkednek "az Orvosok, hogy miért látunk közél-is, mefzfze -is egyenlőképpen"?
— Malier azt mondja-, hogy minden emberben tsak egy olyan punctum vagyon, a' melyben világosan lá
tunk- Ha mefzfze vagyon a'könyv, erre a' punäunw ra hozzuk; ha igen közéi, erre vifzfza - tafzittyuk, ' Ezen a' punöumon kivül oly világosan nem látunk.
"Ebből már következik, hogy a' fzem iríagát a' látandó testeknek távol valóságokhoz nem alkalmaztattya, CaU danius hozzá tcfzi, hogy a' fzemfény-is öfzvefaorul, mikor közéi nézünk és kitágul, mikor mefzfze lá- • tunk; mcl}bö.l következik", hogy az első történetben ' az egymástól eltávozó [ divergentes J fugárok'bé-nem mennek a* fzemfényen; a' második állapotban pedig több fugárok vitetnekbé, Bkimenb'ach-is igen helye
sen jelenti, hogy a' fzem [bulbus]ä* látandó testek"
nek távólvalóságokhoz magát alkalmaztattya [§»241*3, melyet a' Grönlandiai Phocában tapafztáíyuk, mely • állat a* vizben-is, a' levegőégben-is lát. í g y véleke
dik Olhers-i^ mégis mindazonáltal Caldcmius fok ©kok*
kai erősicti, hogy a* fzem, magát a* testéknek -távéi* •
"- , va«
K J L E 2 V T Z E D Í K S Z A K A S Z . 125 Valóságokhoz nem alkalmaztattja. Áz ilyen vetélke
désekben legbátorságosabb a' közép út.
§.251. A* ízemnek inashusai [5.241.] a* fzemet fzünctlen mozgattyák, és a' látandó testhez a* tenge*.
tyel igazittyák; és jóllehet az érző hártya mindenütt érzékeny, még-is mindazáltal a' képeket nem minde
nütt veízi-fel. M a r i o t t megmutatta, hogy a' fzem a*
valóságos tengelyin, a' hói tudni illik a* látó érzőin bémégyen, femmit fem lát. A' világos látásnak leg
főbb helye [Principális vißonis fociis'} arra a' gondolt tengelyre esik, mely a' fzarvhártyának, és az egéfz ízemnek közepin által - mégyen. De mégis, a* mint Kmstmr helyesen feljedzi, azon az helyen a' látó testnek egyfzerre, és egéfzfzén minden réfzei lerajzol
tatnak; ugyan azért nem-is fzükséges azt a' tengelyt minden látandó pun&umhoz különösen alkalmaztatni.
$.352. Az a' fzokás pedig, mely által a' ízemnek ezen tengelye [§. 251.] a* látandó testhez oly könnyen, és hírtelen igazittatik, gyakorlás által fzereztetik. E z t bizonyittyák azok az emberek , a kik vakon fzülettek, és azután látásra hozattak. a' mint azt B o r o l a z z i v i lágoson jelenti. A kis gyermekek-is erre a" fzokásra -az harmadik holnap előtt alig érkeznek. Ebből már könnyű megérteni, hogy miképpen lehefsen azokai*
fegiteni, a' kik egygyik fzemekkel egyfelé, a' másik-•
kai pedig másfelé néznek. Ettől a'fzokástólfügg az-is, hogy két ízemmel egy gyet látunk; mivel a*1 mint B/tt-m B/tt-m h a c h feljedzi, a' B/tt-most ízületet gyerB/tt-mekek kettőt látnak [diplopes] \ és némely fzembetegségek' után-is a' kettős látás [diplopia] néha megjelenik ; és tsak hofz~
fzas gyakorlás által orvosoltatik-meg. C a l d a m u s hozzá tefzi, hogy mindenik fzem a* közönséges érző helyben egyarányu, benyomást tsinál; melyből egy látás, követ
kezik, így hallunk a' jkét fülekkel-is egy gyet. *; a' U
226 H A R M A D I K RÉSZ.
Mihént az egygyík érző hártyának más. réfziben
raj,-•zoltatik a ' k é p , a' mint az megtörténik y ha az egygyifc fzem megnyomatik, azonnal mindgyárt kettős a* látás-' is. 's a' t. A z a' látás,.mely két fzemek' által egy-fzersmirid esik, éppen tsak egy tizen harnfadik réfz-fzel erőfseb annál, a' melyet egy fzem tsinál, a* mint J t i r i n i bizonyittya. Söt L a w t e n i r á s a fzerént a' tes
tek' tavólvalóságának [distanticí} megkülömbeztetésére jobb egy ízemmel n é z n i , a' mint azt egy hires kép
író L e o n da Vinci már régen tapafztalta;
§.253. PC látásnak élefségét közönségesen attól függni., hogy a' látásnak fzegelete.legalább 34. máso
dik minutumoknál nagyobb légyen, igen. helyesen meg
mutatta T p b . M a y e r , a' ki egyfzersmind,azH.s.;jdc n Éi»
hogy ez a' határ minden világofságban igen- állandó, ugy hogy, ha egykevéfsé kevesedik-is a' világofság, azért mégis á* látásnak tifztaságából alig vefzfzen-efvalami.
Igen kitsinek ugyan azok a' képetskék, melyek a' lá
tandó testektol az érző hártyában vettetneka' mint azt D e L a H i r e - i s jelenti; mégis mindazonáltal néha, ügy bé nyomatnak. a2 érző hártyába hogy. bézáratot
•fzemmel-is a* látandó- testéket még egy darabig lafsuk*
a" mint azt bizonyittyák G a j f e n d i , F r a n k l i n - , D a r w i n • ,
"s a' t; Az ilyen, és más. ezekhez hasonló; látási jelen*
segekről méltó megolvosni..M^/í^t az hajnburgijna-gazinumban, . - . • • *. ; . , - > : -~
, 5.254, De kérdezik már az- orvofok, íiogy miérwt némely emberek tsak a" közéi lévé testeket láttyák [?Hyopcs] 5 -máfok ellenben af közéi lévőket nem lát
tyák Ipnsbitcé], Az elsőkben-a' fzaryhártya igen haj
tott; a' lents,e fokfzor kitsin, és felette dombom; a' fzerafény-is többire tágasabb; és az érző hártya [réti*
??«] érzékenyebb; mely .miatt a' világofságriák fugári igen nagyon a' tengelyre -töretnek/ és-azért a' Uiá
T I Z E D I K SZÁRASZ* 227 punftúm [focus] az üveg nedvéftégbe esik.
A'mefz-íze látókban'a' moft elébefzéllet réfzek .ellenkező ál
lapotúak, és azért aMátó purt&um-is az érz6 hártyán túl esik. Ugyan azért a' tövid látókat: fegittik a* lá
tandó testnek a'« ízemhez közelítése, és :&> gödrös ü-vegék [ V i t r a cohcava]; a' hofzfzu látóknak ellenben hafznosok a* látandó testnek távoztatása", -és áz haj
tott üvegek [ v i t r a contexa], ;
§.235. Azt-is kérdezik áVphilosophusok, hogy miből hozunk a' látás által a' látandó testeknek távól-Valóságökról, nagyságokról, és ülö helyekről Ítéletet?
— Némelyek azt mondgyák, hogy ha az a' fze-gelet nagy, melyet a' két ízemnek látó tengelyi a' látandó testen tsinálnak, akkor a* test közéi vagyon; ha k i -tsin; akkor, mefzfze vagyon. Mikor pedig-egy ízem
mel nézünk; akkor ezt a' mérő fzegeletet tsinályak azok az egyenes lineák, melyek a* ízemben Öfzvejön-nek, és az érző hártyában rajzaltatott képnek két v é gektől a' látandó testnek végeire vitetnek. De Dec/za-Izs tapafztalta, hogy mii akkor erről a' fzegeletről fem-mit meg nem külömböztethetünk, mikor a* test töllünk 120. lábnál tovább áll. A' Nagyságról ítélünk a* le>
rajzolt képnek nagyságából. A' testeknek "helyekről*
is az említet fzegeletböl hozunk ítéleteit. De ezek a?
ítéletek nem igen tökélletesek, és könnyen nagy hibák
kal megvefztegettetnek; ugyan azért minden környük állás ökra-is illendőképpen kell yigyázni.