204. 1360. márc. 19.
A budai egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H): itt átírt márc. 13-i oklevelének (l. 172. szám) megfelelően Tamás fia László királyi ember társaságában kórusának clericus-át, Mártont küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy márc. 18-án (IV. f. prox. p. dict. domin. Letare prox. preteritam) kiszálltak, Petermonostora, Paulmonostora, Hartyaneghaza birtokokra és tartozékaikra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben a királyi ember Miklósnak, Györgynek és nemzetségtársaiknak iktatta azokat örök birtoklásra, ellentmondó nem volt. D. 2. die termini premisse possessionarie statutionis, a. d. supradicto. [1360.]
Á.: a 472. számú oklevélben.
205. 1360. márc. 19.
A pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) Szt. Márton-monostor konv.-jének színe e. megjelenve Nostup-i Simon fia János, Péter a Beel-i monostor apátjának famulus-a és procurator-a bemutatta [II.] Geysa király fia [III.] István király privilégiumát, amelynek hátára volt erősítve a király újonnan beszakadt, sérült pecsétje, amely oklevél a Beel-i monostor Ganna birtokának határait és a birtok u.
járó szolgáltatásokat tartalmazta, és amelynek tartalmát a konv. Miklós volt apát
111 kérésére függőpecsétje alatt átírta. Az oklevél bemutatása u. a procurator elmondta, hogy a minap, ti. márc. 18-án (f. IV. prox. p. domin. Letare nunc preterita), midőn ura a királyi udvarba küldte egy febr. 26-án (in termino oct. diei Cinerum) kezdett ügy elintézése céljából, útnak indulva Hothalm faluhoz közeledett, a lova megbokrosodva letért az útról és felbukott, aminek következtében ő súlyosan megsérült, a nála lévő, oldalára függesztett fa ládikó, amelyben a monostor oklevelei és privilégiumai – kiváltképpen az említett privilégium, amelyet Zyman-i János fiai ellenében kellett bemutatnia – voltak, összetört, és többek között [III.] István király pecsétje is megsemmisült. Kérte, hogy az esetről a konv. tanúságlevelet állítson ki, amit az a jelen oklevéllel teljesít. D. f. V. prox. p. predictam domin. Letare, a. d. 1360.
E.: BFL. 468. Konv.-i lt. Capsarium 48. YY. (Df. 207 266.) Dreska G., Pannon-halmi konvent I. szerint papír. Erősen vízfoltos.
K.: Mons Sacer I. 448. (25. szám); Dreska G., Pannonhalmi konvent I. 106. (99. szám).
Megj.: III. István király említett privilégiuma nem maradt fönn.
206. 1360. márc. 19. Csenger
Rosal-i Gergely fia György mr. szatmári alispán és a szb.-k színe e. megjelenve Radalph-i István fia István mr. tiltakozott amiatt, hogy a Hudaz-i népek v.
emberek márc. 10-én (f. III. prox. an. domin. Letare) lovai közül sokat megcsonkítottak, a többit súlyosan megverték, famulus-át, János fia Pétert pedig meg akarták ölni. Kérésére az oklevéladók maguk közül Imre fia Egyedet küldték ki vizsgálatra, aki visszatérve előadta, hogy saját szemével látta a megcsonkított és megvert lovakat, a vizsgálat pedig megállapította, hogy minden a fentiek szerint történt. D. in Cenger, f. V. prox. p. domin. ut supra, a. d. 1360.
E.: Dl. 51 877. (Kállay cs. lt. 1300. 1280.) Papír. Vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, egy nagyobb és két kisebb zárópecsét töredékei.
R.: Kállay II. 80. (1356. szám); Szatmár m. 85. (161. szám).
207. 1360. márc. 19. Csenger
Rosal-i Gergely fia György mr. szatmári alispán hírül adja: Bathur-i János fia György mr. másfél M. bírságban marasztaltatott el Zekeres-i László fia István ellenében, amit illetően eleget tett kötelezettségének, ezért az alispán felmenti ez alól. D. in Cenger, f. V. prox. an. domin. Judica me, a. d. 1360.
E.: Dl. 77 272. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. 22.) Szatmár m. szerint papír. Vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán pecsét nyoma.
K.: Z. III. 167–168. (114. szám).
R.: Z. VII./I. 179.; Szatmár m. 85. (162. szám).
112
208. 1360. márc. 20. Visegrád
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve Heem fia Pál fia Péter mr. udvari lovag (aule nostre miles) hűséges szolgálataiért a Veszprém m.-i Kysmyske (Kysmiske) birtokot kérte adományul a maga és testvérei, Benedek és Miklós továbbá unokatestvére, János fia László számára, amely birtok állítása szerint Miklós fia János örökös nélkül elhunyt emberé volt, és ezért az ország régi szokása szerint királyi adományozás alá tartozik. A király megfontolva Péter hűséges szolgálatait, amelyek során sem magát, sem költségeit nem kímélve szolgált neki, az említett birtokot összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt, régi határai között Péter mr.-nek és fentnevezett testvéreinek és unokatestvérének adományozza új adomány címén (nove donationis nostre titulo), örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. D. in Wyssegrad, f. VI. prox. p. domin. Letare, a. d. 1360.
Á.: 1. Győri kápt., 1391. jan. 30. Dl. 42 473. (Múz. Ta. Jankovich.)
2. Zsigmond király, 1391. ápr. 22. Dl. 42 484. (Múz. Ta. Jankovich.) (Az eltérő névalakot zárójelben adjuk.)
Tá.: Bebek Detre nádor, 1397. nov. 18. Dl. 102 420. (Batthyány cs. lt. Heimiana 398.) Má.: 1. Á. 1.-gyel azonos jelzet alatt. (Újkori egyszerű Má.ban.)
2. Á. 2.-vel azonos jelzet alatt. (Újkori egyszerű Má.ban.) R.: F. IX. 7. 496. (6. szám) (latin nyelvű).
209. 1360. márc. 20.
[I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., montis S. Angeli d.) Gywla fia Dragus Maromorusyum-i oláh hűséges szolgálataiért – kiváltképpen a király Moldwana földjének visszaszerzéséért, sok lázadó oláhot visszatérített a Szentkorona iránti hűségre – a Maromorusyum-i Zalatina, Hodpotokfolwa, Kopachfalua, [Dezs]haza, H[w]rniachhaza és Sugatagfolua oláh falvakat összes haszonvételeikkel, jövedelmeikkel és collecta-ikkal neki és fiainak: Gyula-nak és Lászlónak adományozza új adomány címén (nove donationis nostre titulo) örök birtoklásra a jelen privilégium által, mások jogának sérelme nélkül. Egyúttal Dragus-t és fiait az ország igazi nemeseinek sorába emeli, akik a király zászlaja alatt hadakozhatnak, és aki iránt ők és utódaik örök hűséggel tartoznak. Ennek az örök emlékezetben való megerősítésére a jelen, autentikus kettős függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi c., udvari kancellár keze által, a. d. 1360. XIII. Kal. Apr., uralkodása 19. évében. Méltóságsor: Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Vgolinus spalatói, Miklós zárai érsek, Miklós egri, Demeter váradi, Miklós csanádi, László veszprémi, Mihály váci, Péter boszniai, István zágrábi, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, János testvér knini, Bertalan testvér traui, Demeter testvér nonai, István testvér fárói, Bálint testvér makarskai, Máté testvér sebenicoi, Mihály testvér scardonai, Portiva testvér zenggi és Radoslaus testvér korbáviai
113 püspök, magnifici Konth Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, Leustachius Sclauonia, Zeech-i Miklós egész Da és Ho., Miklós Machow bánja, Imre lovászmr., Simon mr. pozsonyi c. A.
E.: AL. Arhivele Statului Maramures. 1. Rednik cs. gyulafalvi lt. J. N. (Df. 283 586.) Erősen vízfoltos és szakadozott. A Fk.-ről a megpecsételés módja nem állapítható meg.
Á.: Leleszi konv., 1753. jan. 1. AL. Székely Nemzeti Múzeum. Barabás S.
gyűjteményének elpusztult okleveleiről készült mikrofilmek 12. (Df. 247 888.) Má.: Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvtára. Kézirattár. Szojka cs.
oklevelei 9. (Df. 275 877.) (15. sz.-i Má.-ban.)
K.: F. IX. 3. 159–161. (72. szám); Laurian 257. (mindkettő 1359. évi keltezéssel);
Densuşianu I/2. 61–62. (44. szám); Máramaros 37–39. (19. szám); Doc. Rom.
Hist. D. I. 75–76. (41. szám); Doc. Rom. Hist. C. XI. 482–483. (465. szám).
R.: Xenopol III. 38. (53. jegyzet) (1359. évi keltezéssel); Doc. Val. 144–145.
(109. szám) (francia nyelvű); Erdélyi Okm. IV. 46 (29. szám).
Ford.: Doc. Rom. Hist. D. I. 76–78. (41. szám) (román nyelvű); Doc. Rom. Hist.
C. XI. 483–485. (465. szám) (román nyelvű).
Facs.: Filiala Maramureş 7.
Megj.: Az oklevélen a király 1364. aug. 27-i megerősítő záradéka. A [ ] közötti kiegészítések Má. alapján történtek.
210. 1360. márc. 20. Visegrád
Bubek (dict.) István c., [I.] Lajos király (H) országbírója hírül adja: midőn márc.
11-én (in die medii Quadr.) az ország báróival és nemeseivel ítélőszéket tartott, a nagyságos Vgrinus fia Miklós c. volt országbíró febr. 26-ra (ad oct. diei Cynerum nunc prox. preteritas) szóló halasztó oklevele értelmében színe e. megjelenve Kosuh-i András fia Jakab Bazza ~ Bozza ~ Baztya-i [T]amás [fia] János ellenében bemutatta a Lelez-i egyház konv.-jének hj.-t, tiltást és idézést tartalmazó oklevelét, amelyet Zeech-i Miklós c. országbíró kérésére a királyhoz intézett, és amely szórol szóra átírta Zeech-i Miklós c.-nek a konv.-hez szóló, a Tamás fia Jánossal szembeni vádat is tartalmazó oklevelét. E szerint András fia Jakab Kosuh-i György királyi ember társaságában, Péter testvér konv.-i tanúságtevő jelenlétében 1358. okt. 9-én (f. III. prox. p. oct. fe. B. Mychaelis arch., in a. d.
1358. preteritas) kiszállt Bazza birtokra, ott Huzyumezeu birtok felől, Bazza birtoktól Dé-re hj.-t kívánt végezni, és egy 20 hold körüli (fere) földet visszavéve a királyi ember azt András fia Jakabnak akarta iktatni, amikor Tamás fia János a hj.-t nem, de az iktatást és a határjelek felállítását tiltotta, mire a királyi ember őt [1358.] nov. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf. tunc venturas) a király jelenléte elé idézte András fia Jakab ellenében, hogy megadja ellentmondásának okát. Erre a személyesen megjelent Tamás fia János Bozza birtok ügyében bemutatta [I.]
Károly király (H) 1323. évi (a. d. 1323.) privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. VII.
114
369. szám), amely tartalmazta és megerősítette ugyanő 1321. évi (a. d. 1321.) nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. VI. 36. szám). Ezek szerint a Zemlen m.-i, a Bodrogh folyó mellett fekvő, egykor László fia Pongrác és Chepanus fia Miklós hűtlenek tulajdonát képező Baztya birtokot [I.] Károly király Zemlen birtokért cserében Tamás fiainak: László és Donch mr.-eknek adta örök birtoklásra, kezesség vállalása mellett (sub expeditoria cautione). Az oklevelek átolvasása u. az országbíró Jakab panaszát a királyhoz kívánta utalni, hogy ő álljon jót a kezességért.
Erre viszont András fia Jakab szegénységére hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy az ügyet nem tudja folytatni. Az országbíró a vele együtt ülésező bárókkal és nemesekkel úgy dönt, hogy Jakab kérésére a felek közötti eljárást a jelen oklevéllel beszünteti. D. in Vysegrad, 10. die diei medii Quadr., a. d. 1360. Mivel pedig az országbírói honorhoz tartozó pecsét még nem áll rendelkezésre, a jelen oklevelet testvére, György mr. pecsétjével látja el.
E.: Dl. 77 273. (Zichy cs. zsélyi lt. 217. E. 25.) K. szerint hártya. Kissé vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, pecsétje lepergett.
K.: Z. III. 170–172. (117. szám).
R.: Z. VII./I. 179.
211. (1360. márc. 21. e.)
Demeter [fia] András Zemplyn-i főesp. az egyik részről Morua-i Mihály fia Balázs c., másik részről Chazlouch-i Imre fia László fiai: János, Péter és Mihály között Balázs c. anyjának leánynegyede miatt folyó pert márc. 21-re halasztja.
Eml.: a 394. számú oklevélben.
212. 1360. márc. 21.
[I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal, montis S. Angeli d.) színe e. megjelenve Wlkozlou (Vlkozlou) fia Punek ~ Punyk (Ponyk) fia Péter udvari lovag (aule nostre miles) a maga és testvére, Loránd nevében bemutatta [I.]
Károly király (H) első és régi pecsétjével ellátott privilégiumát (l. Anjou-oklt. VI.
867. szám) elődjük (avus), Gardun Greben (Gereben) és Hrasthina (Harasthyna) birtokai u. járó collecta és mardurina [!] elengedéséről, kérve annak elfogadását és a király privilégiumában történő megerősítését, amit ő megfontolván Ponyk fia Péter hűséges szolgálatait – kiváltképpen azokat, amelyeket Zára (civitas Jadrensis) visszavételekor tanúsított –, és bár a király elődje összes, korábbi pecsétje alatt kiállított privilégiumát visszavonta, ő most Greben (Gereben) és Hrasthina (Harasthyna) birtokokat az összes hozzájuk tartozó predium-mal együtt, továbbá az ott élő jobbágyokat a királynak és Sclauonia bánjának járó collecta, a mardurina és más census-ok és élelmiszeradók alól felmenti a jelen privilégium
115 által. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a jelen, autentikus kettős függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. Miklós esztergomi érsek, örökös esztergomi c., udvari kancellár keze által, a. d. 1360., XII. Kal. Apr., uralkodása 19. évében. Méltóságsor: Miklós esztergomi, Tamás kalocsai, Vgolinus (Wgolinus) spalatói, Miklós zárai, Illés ragusai érsek, Miklós egri, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Gergely csanádi, Miklós pécsi, Kálmán győri, László veszprémi, Mihály váci, István zágrábi, Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi, János testvér knini, Demeter testvér nonai, Bertalan testvér traui, István testvér fárói, Bálint testvér makarskai, Máté testvér sebenicoi, Mihály testvér scardonai, Portiua testvér zenggi, Radozlaus testvér korbáviai püspök, magnifici Konth Miklós nádor, Zeech-i Miklós egész Da és Ho., Lewstachius Sclauonia, Miklós Machow bánja, Imre lovászmr., Simon mr.
pozsonyi c. A.
Á.: 1. Zágrábi kápt., 1372. dec. 13. Dl. 34 008. (NRA. 1597. 14.)
2. Zsigmond király, 1409. dec. 21. Dl. 100 378. (Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Gereben 4. 1. 29.) (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.)
K.: Smič. XIII. 15–16. (10. szám) (Á. 1. alapján).
R.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 485. (466. szám) (román nyelvű).
Megj.: Az oklevél I. Károly király átírt oklevelét tévesen 1322. dec. 23-ra (X.
Kal. Jan.) datálja.
213. 1360. márc. 21.
A boszniai egyház kápt.-jának színe e. 1360. márc. 21-én (a. d. 1360., sabb. prox. an.
domin. Judica) megjelenve János fia Egyed, a Barana m.-i [Rado]wan-i Demeter fia Denk mr. famulus-a és procurator-a ura nevében tiltakozik amiatt, hogy Iuanka fia Miklós, Gyuneteleke-i ue. Iwanka fia János fia László és Domokos fia Mihály, az említett Miklós gener-e, Denk mr. Radowan birtokának szomszédai Gyunateleke-i birtokrészüket el akarják adni, és vele együtt Denk mr. Radowan-i birtokrészéhez tartozó jogokat és haszonvételeket is el akarnak foglalni ura nem csekély sérelmére.
Mindezektől Egyed, Denk mr. serviens-e a pécsi egyház kápt.-jának megbízólevelével, ura nevében eltiltja a nevezetteket. Továbbá Zepes-i (dict.) Miklóst, feleségét, Klárát és fiát, Gált szintén eltiltja Gyunateleke-i birtokrészük elidegenítésétől, annak bármilyen rendű lakóit – kiváltképpen Zuglak-i Philpe mr. özvegyét és fiait: Miklóst, Jánost és Lászlót – pedig az említett részek bármilyen jogcímen történő megszerzésétől és az azokba való bevezettetéstől. D. die et a. prenotatis. [1360.]
E.: A. HAZU. Diplomata latina 5. 33. (Df. 230 478.) Erősen vízfoltos és szakadozott.
A Fk.-en a megpecsételés módja nem állapítható meg.
K.: Smič. XIII. 13–14. (9. szám).
116
214. 1360. márc. 21.
A pécsi egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről Miklós fia László és Maygh ~ Moygh-i Chatow fia János, másik részről Pál fia Miklós testvér, a Ders-i Szt. Üdvözítő-egyház prépostja és Suklous-i Gyula fia Miklós előadják, hogy László és János Moygh-i birtokrészüket a kápt. másik oklevele révén Miklós prépostnak és Gyula fia Miklósnak adták el részben Bayunteleke és Zabouteleke
~ Zaboutelek birtokokért, másrészt 20 Baranya-i M.-ért. Ha Miklós prépost és Gyula fia Miklós az említett birtokrész tulajdonában nem képesek megmaradni, akkor László és János Zabouteleke és Bayunteleke birtokokat a 20 M.-val együtt tartoznak visszaadni a Miklós testvér prépostnak és Gyula fia Miklósnak, ha viszont ők nem tudnák az utóbbiakat megtartani Zaboutelek és Bayunteleke birtokok tulajdonában, akkor László és János említett részét kötelesek nekik visszaadni. D. sabb. prox. an. domin. Judica, a. d. 1360.
E.: Dl. 4935. (NRA. 1509. 37.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán más egykorú kéz írásával Zabothteleke, Bayantheleke, Maygh névalakok, nagyméretű kerek zárópecsét körvonala.
215. 1360. márc. 21.
A Zala-i Szt. Adorján vértanú-monostor konv.-je jelenti [I.] Lajos királynak (H): a nagyságos Ugrinus fia Miklós c. volt országbíró oklevelének megfelelően Wrs-i János fia Jakab királyi ember társaságában hosszúfalvi (Longa villa) György presbiter-t, az egyház káplánját Katalin, Zeech-i Pál leánya, Kozma özvegye, felperes részéről, Salamon fia Kelemen, fia, László, Gergely fia Domokos és György fia János Reznuk-i nemesek alperesek részéről pedig Irsa-i Pál fia János királyi ember társaságában Imre testvért küldték ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a királyi emberek az említett tanúságtevők jelenlétében márc. 18-án (in oct. diei medii Quadr. nunc prox.
preteritis) kiszálltak a néhai Herbordus Reznuk – ahol a Szt. Kereszt-egyház áll –, Lyakfolua, Jacobfiajanusfolua, Pousfolua, amelyeket a Reznuk-i nemesek Fenyesfeuld-nek neveztek, Chyplok, Boxafolua, Zendandreas és Boryh birtokaira, a szomszédokat összehívva jelenlétükben azokat királyi mértékkel nem tudták felmérni, de fogott bírák közreműködésével az említett 8 birtokot 239 M.-ra becsülték, amit a felek elfogadtak. D. 4. die diei estimationis antedicte, a. d. 1360.
E.: Dl. 4936. (NRA. 393. 15.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, amely szerint a jelentést máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) kellett a királynak elküldeni, kerek pecsét körvonala.
Má.: Ue. jelzet alatt. (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) K.: Zala I. 604–605. (382. szám).
R.: Köblös J., Zalai Gyűjt. 31. (1990) 10–11. (57. szám).
117 216. 1360. márc. 22. Visegrád
[I.] Lajos király (H) hírül adja: midőn Fülöp nádor özvegye elhunyt, Peryn-i István fia Péter Regech-i várnagy a király nevében elfoglalta annak Wyuar és Nempty birtokait összes tartozékaikkal együtt, noha később ezeket a király Mykch fia Akus mr.-nek adományozta, de nehogy Péter mr.-t és örököseit Akus idővel perbe fogja a birtokok elfoglalásakor elkövetett kihágások miatt, érett megfontolással az összes ezzel kapcsolatos oklevelet, vizsgálatról, tiltakozásról és másokról szólókat egyaránt, amelyeket Akus mr. a birtokok elfoglalása óta mostanáig Péter mr.-rel szemben kiadatott, hatálytalanítja, Péter mr.-t és utódait pedig minden ezzel kapcsolatos ügyben mentesíti. D. in Vysegrad, in domin. Judica, a. d. 1360.
E.: Dl. 77 274. (Zichy cs. zsélyi lt. 217. BB. 14.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán a pecsét alatt relatio Benedcti filii Pauli filii Heem in domo regis kancelláriai jegyzet, gyűrűspecsét lenyomata.
K.: Z. III. 168. (115. szám).
R.: Z. VII./I. 179.
217. 1360. márc. 22. Visegrád
[I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve Pál éneklőkanonok és György volt dékán a zágrábi egyházból a maguk és kápt. nevében bemutatták a pécsi egyház kápt.-jának a királyhoz intézett 1359. nov. 21-i zárt oklevelét (f. V. prox. p. oct. fe. B. Martini conf., a. d. 1359.) a kápt. Varasd m.-i Toplica birtokának hj.-áról és határjeleinek felállításáról, kérve annak a király nyílt oklevelében történő átírását és megerősítését, amit ő a jelen oklevéllel teljesít, mások jogának sérelme nélkül. A király az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. in Wyssegrad, in domin. Judica, a. d. 1360.
Á.: I. Lajos király, 1361. jan. 1. HDA. Archivum capituli Zagrabiensis. Acta antiqua 55. 3. (Df. 256 677.)
218. 1360. márc. 22.
Vilmos, az egri egyház prépostja, kápolnaispán, [I.] Lajos király (H) titkos kancellárja színe e. megjelenve egyik részről Echy-i János fia János Mihály fia Deseu fiai: Miklós és Mihály, Mere-i Márton fia Benedek özvegye és fia, Mihály nevében a somogyi konv. megbízólevelével, másik részről ugyanezen Mere-i István fiai: János és Péter a maguk és testvérük, Jakab zsenge korú fiai: Miklós és János nevében megbízólevél nélkül, de a perben rájuk háruló terheket magukra vállalva előadják, hogy abban a perben, amelyet Deseu fiai leánytestvérük birtokrészének elzálogosítása és tartása, jobbágyaik házainak elszállítása, malmaik lerombolása, jobbágyaik elköltöztetése, gyümölcsfáik kivágása és más
118
jogtalanságok miatt indítottak, továbbá amelyet az úrhölgy indított birtokrészének
…….., jobbágyai házainak elvitele, megverésük, javaik elvétele és más jogtalanságok és károk miatt István fiai és Jakab fiai ellenében, nemes fogott bírák közreműködésével megállapodásra jutottak. E szerint Deseu Zenna birtokban lévő részét – mivel korábban csak leányai voltak, a somogyi konv.
oklevele révén 20 M.-ért elzálogosította István fiainak, és elmulasztotta azt visszaváltani – ők most a kétszeres összegen való visszaváltástól a konv. másik oklevele értelmében eltekintettek, István fiai a birtokrész negyedét Deseu leányainak leánynegyed címén, fizetség nélkül átengedik, a fennmaradó háromnegyedet méltó becsértéken szintén átengedik Deseu fiainak oly módon, hogy ha az említett rész becsértéke meghaladná a 20 M. háromnegyedét, akkor az eredeti zálogösszeg háromnegyedéért, ha alatta maradna, akkor pedig a becsérték háromnegyedéért váltsák vissza. Mivel Deseu-nek a zálogosítás u. fiai születtek, és ő elzálogosította a Mere birtokhoz tartozó, Pooch birtok felől eső erdőt István fiainak [20] budai M.-ért, időn túli visszaváltás esetén kétszeres összeg megfizetésének terhe alatt, valamint a Kereky birtokban lévő, egyedül őt illető teljes részét a malomban lévő részével, továbbá Péter, Benedek, fiaik conditionarius szolgáival és azok családjaival, sessio helyekkel és az ahhoz tartozó más haszonvételekkel, Mere birtokon a szintén egyedül őt illető részét összes haszonvételeivel, malommal és saját sessio-jával 10 nehéz súlyú dénár M.-ért, továbbá az összes magának fenntartott telket, birtokrészt és erdőt, valamint a Teuteus birtokon lévő részét, és az ugyanott a Kapus folyón lévő alsó malomban való részét szintén István fiainak zálogosította el 10 nehéz súlyú dénár M.
készpénzért, ugyancsak kétszeres összeg megfizetésének terhe alatt késedelmes megváltás esetén. …….. falvak között ……. amint az az említett konv. több okleveléből kitűnt …….. mindezekből a leánynegyed kiadására nézve az első zálogosításnál alkalmazott módszert vállalta. A kápolnaispán felkéri a somogyi konv.-et, hogy ápr. 7-én (f. III. prox. p. fe. Passce d. nunc [venturum]) mindkét fél részére küldje ki tanúságtevőit, akiknek jelenlétében Deseu fiai Morus fia Jánost, Vztupan-i Gál fia Domokost és Fyles-i Miklós fia Mihályt, István fiai és Jakab fiai pedig Mochkos (dict.) János mr.-t, Posoga-i István mr.-t és Nyalas (dict.) Jánost odavezetik az említett birtokokra, ahol az említett fogott bírák és konv.-i tanúságtevők az említett Deseu fiai és leányai azokban lévő jogait hj.-t követően felbecsülik, majd István és Jakab fiainak iktatják addig, amíg azokat tőlük Deseu fiai a konv. színe e. becsértékükön meg nem váltják. Ha a zálogbirtokosok jobbágyai a zálogban lévő birtokokra költöztek, aug. 20-i (usque fe. S. regis Stephani prox. venturum) szabadon visszaköltözhetnek a somogyi konv.
tanúságtétele mellett. A fogott bírák és a konv. tanúságtevői becslést végeznek az István és Jakab fiai által okozott károkat illetően, amelyek alól ők esküvel nem mentesíthetik magukat. Mivel Deseu fiainak procurator-a szerint megbízói malmát, amely a Kapus folyón István és Jakab fiai malmai alatt volt, utóbbiak elpusztították, ezt a fogott bírák vizsgálják ki, és ha ez történt, akkor Deseu fiai új malmot
119 építhetnek. A procurator azt is elmondta, hogy István és Jakab fiai a Kapus-on lévő kétkerekű malom rekeszét Deseu fiai és Benedek fia Mihály Dada birtokára helyezték át, erre István fiai és Jakab úgy válaszoltak, hogy ez a Mere-i nemesek engedélyével történt, amit oklevéllel tudnak bizonyítani. A fogott bírák ezt is derítsék ki, majd döntésüket a felek kötelesek elfogadni. Deseu fiai Márton fiai Benedek Zenna-i birtokrészét, amelyet Benedek eladott István fiainak és Jakab fiainak, a somogyi konv. tanúságtétele mellett, az ország szokásának megfelelő becsléssel megállapított méltányos összegért meg szeretnék szerezni, amit megtehetnek. A megállapodást meg nem tartó fél perkezdet e. 50 M.-t fizessen az azt megtartó félnek, a per pedig az eredeti állapot szerint folytatódjék. Minderre a felek önként kötelezték magukat. D. in Vyssegrad, in domin. Judica, a. d. 1360.
Á.: Opuliai László nádor, 1370. aug. 30. Dl. 49 291. (Mérey cs. lt. 72.) Eml.: a 267., 314. és a 650. számú oklevélben.
R.: Borsa I., Somogy m. lt. Évk. 1993. 3–4. (62. szám).
Megj.: Az oklevél erősen vízfoltos és szakadozott állapotban van, helyenként olvashatatlan.
219. 1360. márc. 22.
A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-jának színe e. megjelenve a Szepes m.-i Gargow-i néhai Arnoldus c. fia Illés előadja, hogy egy Nemetgargow-i teljes curia-ját – amelyben egy Márk nevű hospes lakott, és amelyet a kápt. másik oklevele révén összes jogaival együtt leánytestvérének, Margitnak adott leánynegyed címén,
A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-jának színe e. megjelenve a Szepes m.-i Gargow-i néhai Arnoldus c. fia Illés előadja, hogy egy Nemetgargow-i teljes curia-ját – amelyben egy Márk nevű hospes lakott, és amelyet a kápt. másik oklevele révén összes jogaival együtt leánytestvérének, Margitnak adott leánynegyed címén,