• Nem Talált Eredményt

Az Országos Földtani Adattár számítógépes nyilvántartási

3. Az Országos Földtani Adattár szervezeti egységeinek tevékenysége és szolgál

3.2.4. Az Országos Földtani Adattár számítógépes nyilvántartási

Az Adattár jelenlegi állománya - mint azt a „Bevezetésiben is közöltük - megköze­

lítőleg 20 000 kéziratos jelentést, illetve szakvéleményt, 180 000 mélyfúrási kataszteri kartont, 80 000 mélyfúrási dokumentációt és 15 000 anyagvizsgálati jelentést foglal magába.

így az Adattárban található adatmennyiség számítógépre vitele első pillanatban túlzott munkabefektetésnek és gazdaságtalannak tűnhet.

Az adatállomány viszonylag egységes volta, Adattárunk országos jellege, és szinte para­

dox módon, az adattömeg nagysága ugyanakkor mégis a korszerűbb, számítógépes nyil­

vántartás mellett szól. Itt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a már rögzített adatok nem évülnek el, nem igényelnek aktualizálást, tehát mind a munka, mind az anyagi „áldozat”

egyszeri.

Az Adattár jelenlegi, PC MÁT típusú számítógépe az 1987. év óta áll rendelkezésre, az elkészült munkák, illetve a következő évek feladattervei erre a gépre alapozottak.

A korszerű nyilvántartási rendszer első elemeként - a Mikrofilm laboratórium dolgo­

zóinak kezdeményezésére, még az Adattár saját számítógépének beszerzése előtt — a m ik­

rofilmre vett szénhidrogénkutató fúrások számítógépes nyilvántartási rendszere (MIFI) készült el. Mikrofilm laboratóriumunkban - az OKGT-vel kötött szerződés alapján - az 1977. év óta folyamatosan történik a szénhidrogénkutató fúrások dokumentációjának mikrofilmre vétele. Az 1982-ig mikrcfilmezett fúrások visszakeresését megkönnyíti Fördős I.- et al. (1983) összeállítása. Jelenleg azonban 8000 körül van a mikrofilmre vett fúrások száma. A visszakeresés megkönnyítésére alakítottuk ki (a szakmai elváráso­

kat a MÁFI Szénhidrogénföldtani Osztályának munkatársaival egyeztetve) rendsze­

rünket.

Az adatgyűjtés és adatrögzítés speciális adatlapról történik. A rögzítést megkönnyíti

A megkutatottsági (GEOFOND) rképlap táblázatmelléklet részlete

о©

2. bzat folytasa «

t é r k é p e l ö k é s z í t e s

(1 -3 ) © Az 1 100 0 0 0 m a. té rk é p

k iv á la s z tá s a és bes zerzé se ©

A Gauss-Krúger térképszelvény b era jzo lá sa a z 1 100 0 0 0 ma

térkép fén ym ás olatára ©

A munkatérképhez papírmásolat, a véglegeshez pauszm ásolat készítése (Ránk-xerox gépen) leltárkönyvből a település szerinti

adattári jelzőszámok kiírá sa © A dokum entációk kivétele és o sztá ly o zá s a

ADATRENDEZÉS

( 7 ) ©

A dokumentációk főbb adatainak űrlapokra való kiirósa,a fúrási össz- és átlagmélységek szám ítása

SZERKESZTÉS (8 -1 0 )

A tér ölet idomának léptékhetyes szerkesztése(másolása),kivógá - sa és az adattári jelzősz ráírása ®

Az idomok átrajzolása a munkapél­

dányra,a jelzőszám felírása és a

nyersanyagnak megfelelő színezése © Jelm agyarázat szerkesztése

R A J Z O L Á S (11-13)

A kész felrakások tisztá za ti raj­

zolása a térkép pauszmásolatára

A térképkeret,a térképmutató, a je lm a gy aráza t, a lépték és a

feliratok rajzolása © A tárgyévig elkészült térképeket

szem léltető ábra rajzolása

KAMERÁLIS MUNKA

(14-16) ©

A térkép pauszrajzának a térkép­

keret pauszába való bevágása és

a két pausz osszeragasztása © A kész p a u s zra jz fénym ásolása,

színezése és hajtogatása © A táblázatm ellékletek tisztáza ti gépelése a z a d a ttá r i je lz ő s z á ­ mok növekvő sorrendjében

s z ö v e g í r á s

(1 7 ) © A megkutatottsági (GEOFOND) tér kép

magycrázójónak megírása és gépelése

SOKSZOROSÍTÁS SZÉTOSZTÁS

(18-20) © A m agyarázó szöveg a táblázatok

és a térképmutató ábra xeroxozóso © A szöveg,a táblázat és az ábra

összerakása lyukasztása és befűzése © A kész dokumentációk szétosztása, illetve adattári és területi földtani szolgálati elhelyezése

34. ábra. A megkutatottsági (GEOFOND) térképszerkesztés folyamatábrája (összeállította: Vitális Gy.)

és gyorsítja, hogy a rövidített rétegsor adatai, illetve az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok egykarakteres kódja kerül csak rögzítésre (az input képernyőt szemléltető 36. ábrán alá­

húzott adatok).

Az eredménylista egy lapját (37. ábra) az ugyanazon fúrás input adatait tartalmazó előző ábrával összehasonlítva látható, hogy az eredménylistán már nem a kódok, hanem azok tényleges tartalma (földtani kor, illetve az elvégzett laboratóriumi vizsgálat meg­

nevezése) szerepel.

Az adatbázis jelenleg csaknem 2500 fúrás adatait tartalmazza.

Az adatbázis és az eredeti dokumentációk használatára vonatkozóan egyrészt a MÁFI Adattár ügyrendje, másrészt az OKGT-MÁFI szerződésben foglalt előírások, illetve meg­

állapodások érvényesek.

A mélyfúrási kataszteri kartonok gyűjteménye a hazai geológus társadalom rendelkezé­

sére álló legteljesebb alapadatgyűjtemény.

A mélyfúrási kataszter számítógépes nyilvántartási rendszere teljes egészében tartal­

mazza a mélyfúrási kataszten (rózsaszín) kartonon szereplő adatokat. Ezeknek az adat ok

-35. ábra. Az 1983-1988. évek között elkészült megkutatottsági (GEOFOND) térképek adattáriszáma

nak a bevezetőben említett viszonylag egységes volta azt jelenti, hogy bár a több évtizedes munka folyamán az adatok tartalma gyakorlatilag nem változott, azok megadásának mód­

ja viszont (rövidítések, földtani korok jelölése stb.)igen. Ezek egységesítése részben adat- előkészítést, illetve ellenőrzést igényel, részben - rendszeres ,,hiba” esetén - programból is megoldható. Az adatrögzítő program input képernyője a 38. ábrán látható.

Az adattömeg nagysága miatt szükségszerűen kialakítandó részadatbázisok meghatáro­

zása meglehetősen nehéz feladat volt. A térképlaponként és megyénkénti felosztás egy­

aránt fontos lévén, jelenleg az adatrögzítés 1:100 000 ma. térképlaponként történik, a kartonokat viszont kiegészítjük a megye kódjával, ily módon a részadatbázisok e szem­

pont szerint is kialakíthatók.

A mélyfúrási kataszter lekérdező rendszerének első eleme az adatmezőnként történő adatkeresést biztosítja. Az eredménylista egyik lehetséges formája megegyezik az input képernyővel. A számított adatok és az ezekkel kapcsolatos relációk programja ugyancsak működik. A térképi megjelenítés a következő évek feladata.

A Magyarország Mélyfúrási Alapadatai kötetek számítógépes feldolgozása és lekérdező rendszerének kialakítása - az akkori Gazdaságföldtani Osztály szervezésében — 1982-től kezdődően, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat (SZÜV) székesfehérvári szá­

mítóközpontjában történt. Az 1989. évtől az adatbázis az intézeti PC-ken is hozzáférhe­

tővé válik.

A későbbiekben elkerülhetőnek tartjuk a mélyfúrási kataszter és a Magyarország Mély­

fúrási Alapadatai kötetek adatgyűjtése és a feldolgozás során mutatkozó rendkívül jelen­

tős párhuzamos munkát. Ez azonban egyaránt feltételezi rendszerünk folyamatos és üzemszerű működését, a két „rendszer” munkatársainak rendkívül alapos, sokoldalú (és időigényes) egyeztető munkáját, valamint - bár technikai jellegű kérdés lévén, talán ez a legkönnyebben megoldható - természetesen programjaink bizonyos bővítéseket meg­

engedő módosítását.