tárgyává is tenné, törvényeröre mindazáltal hazánk ban soha sem juthattak. \
Ё") II. Lujan' Жмём/‘ì661:
A' lV. törvény’ 36d. ágazatja, melly a’ szentegyház sértökre, és leányokon ‘юgy asszonyokon eröszakot te vôkre halálbüntetést rendel.
Az V. törvény’ 40d. ágazatja, mеlly által a’ pénzverés híůségtelenkedés' büntetése aдa": tilalmaztatik.
A’ VI. törvény' 23d. Аgaты, melly a' külföldi pénz behozót elevenen megégetni rendeli.
A’ У". törvény’ 35d. ágazata, melly a' rézpénz beho zókra fô- és jószágveszteséget rendel. `
I. Ferdinánd' tò'rvënyeidó'l .
' Az 1527d. eszt. 6d. ágazat: hogy minden vármegyében 12 iámbor életů nemesek választassanak, kik a’ megyé nek ispánjával és szolgabiráival a' gonosztevöket kike ressék, `kiket azután a’ megyének íspánja minden ke~ . gyelem nélkül megbüntetni tartozzék. Továbbá, hogy az ország‘ nagyjai is, a’ szolgálatjokban vagy jószágai~
kon találtató gonosztevô'ket, a' megye’ ispánjának és vá#
мамой esküdteknek felszólítására büntessék meg; a' mit ha nem teljesítenének, a’ királyi felség az említett szolgabiráknak és választott. esküdteknek leveleiknél fog va, ôket úgy mint gonosztett pártolókat, minden kegye- lem nélkül halállal büntesse meg. '
Az 1536diki 40d. ágazat, melly minden maga védel mére akármi nemú igazságos feltételek Мatt teendó ösz veszövetkezést , hivségtelenkedés' örökös szenyjének
büntetése alatt tilalmaz.
3 ‘ll
36 A’ m.fenyító törvény‘ történetei.
Az l546diki 25d. ágazat: hogy a’ királyi felség azon ezégéres gonosztevôket, kiket az ország" rendei, vagy a’ vármegyék neki, a' nemessegnek és föld’népének ke gyetlen sanyargatása véget! beadnak, minden rendes per nélkül,'akár a’ haza‘ kebelében, akár azon kivůl, ön maga, vagy az ország' kapitányai Юtal megbüntethesse.
Az 1548diki 41d. ágazat: hogy senki maga jobbágyát, nyilván való gonosztetten kivůl tömlöczre ne vethesse, se másféle kiváltképen keményebb büntetéssel ne $1
lethesse. . '
Ugyanott a’ 49d. ágazat: Моgy a' kik váraikban rabló kat tart`anak, ’s azokat rablásra kiküldik ,váraik ostrom.
mal bevétetvén, .сsй‘ halállal végeztessenek ki, és min.`
den javaik a’ koronára szálljanak.
Ugyanott az 50d. ágazat: hogy a’ megyék' ispánjai vagy alìspánjai, a’ szolgabirákkal és választott neme
sekkel ,' es'ztendô-negyedenként, minden (б urak, nemesek
és nemtelenek felett, szoros vizsgálatot tartsanak, és
mind azokat, a‘ kik vagy ün magok rablani, ищy más rablókat pártolni találtatnának, bün'tessék meg, avagy ha ahhoz elégséges erejök nem volna, az ország’ kapi tányainál jelentsék be.
Az 1563diki 38d.ágazat, melly a' szántszándékos Бyй kosságban rövidebb pert rendel, t. i. hogy a’ megye' is pánja vagy alispánja, elôtte a’ felperes állal panasz tétetvén, a’ gyilkost a’ jövô törvényszék’ elejébe szemé lyes 'megjelenésre idézlesse, ki az ügynek hosszú per е: halnsztások nélkül teendö vég elitéléséig mindenkor
jelen lenni tartozzék, és ha vétke bebizonyodnék, Шs мам büntetés alá vettessék, szabad lévén mindazáltal a’ feleknek, ha akarnának, alknra. lépni.
Ugyanott a’ 39d. ágazut: Водy ha ki a’ megyébôl kiírt szökevény gyilkost befogadná, és a' megye’ ispánjának felszólítására se ki nem adná, se megfogni nem enged né, vМan-lil11: a' gonosztevô maga, úgy ô is halállal
büntettessék. .
Ugya’nntt a’ 41d. ágazat: hogy a.' gyilkosok feljebb
` vitellel és új itélettel, és peйg királyi kegyelemlevél ШИНЫ is, élhessenek ugyan, de a' megmarasztaló itélet
után vason tartassanak.
Ugyanott a' 42(1, ágazat: melly az istenkáromlókat e16
111. idószak: I. Mátyástól lll. Károlyig. 37 ' ndr vesszóvel, 2szor pálczával, 3szor halállal bün tetni parancsolja; azokra pedig, kik a' káromlást hall ván вы be nem adják , három'márka birságot rendel.
Maximílíán' tò'rnényeiòäl:
Az 1567diki ’30d. белa‘, melly и ollyan kapitányo
kat, kik kétséges hitelů, ’s таk’ társaságáról gyanús embereket tartanának, hiuégtelenség’ szenyje alá vet tetni; az ollyan embereket тagомt pedig, ha tolvaj sa'gról ‚ rablásról , emberlopásról, vagy a’ töröknek tár нaйдётl meggyözetuének , karó büntetésre менты parancsolja.
Rudolf' tò'rvényez'bó'l:
Az 1588diki 43d. ágazat: hogy мой, kik mlísokat, csupán bosszontás' okáért, gyilkossággal vńdolnának, azonnal helytelen kereset’ büntetésén marasztaltassanak.
Az l595diki 33d. ágazat: hogy senki külföldiek'zsold ja'ba ne álljon, a' nemes ugyan iószága', a' paraszt feje’
vesztesége alatt.
Ugyanott a‘ 34d. ‘Еgим: hogy nemzetünkbeli fejérsze~
mélyek se adásvevés végett, se más okból táborlioz kö
„тeм ne merészeljenek, és ha azt megtennék, :.sákha
varratván vízbe vettessenek.
Az 1598diki 29d. аамы: hogy a' kóborló uratlan ha]
dúkat szabad legyen akárkinek megölni, „он pedig, kik ol`lyakat шtanами, hivségtelenkedés’ пenyjé1ю`и
scnek. `
Az 1604diki 18d. ágazat : hogy puszta vádra 6 felt@
ge senkit se meg ne fogasson, se jószágától meg ne fosz tasson, hanem a' bevádolt személy, ha hivségtelenkedés' esete feтя nem fоrоgпa, a’ királyi helytartó elótt soron kivůl, de még is a' törvény’ rendót megtartva, pereltes sék meg: ’s hogy ugyan ezen mód szerint vegyék a‘ ha
mis vádolók is érdcmlett büntetésöket.
‘11. Mályál' lò'rvényeibu'l:
A1. l608dikikoronázás elölti 2d. ágazat, melly {бусин sëget rendel azokra, kik békeség' idején türök birtokba becsapván, ottan „мамkat teszm'k, valamint lzinte azотa is, kik a' ‘вы’ népét vagy a' nemességet nyomor зaйаи.
Az l618diki 66d. ágazat: hogy a’ vzirmegyék'tisztvise lôi am l548diki 50d_ törvényágazat’ rendelése szerint, '
3S A’ m. шyм törvény’ történetei.
.ь `
.r
minden harmadik hánapban fenyító vizsgálatokat tegye
nek, 's a’ kik kötelenségöket nem teljesítenék, поkat a.’ nádorispán szorítsa rá, és büntesse meg.
II. Ferdìnánl' lörvényeíbó'l:
Az l‘625diki 6d. ágazatr Боgy az anya- , feleség., ищy 'csecsemô gyermek-ölôket, a' több-feleségüeket, és más ell'éle gonosztevöket, helybeli köz'elôljáróik azonnal fu
gaîsák be , és a’ törvénynek szоkой rende szerint bün ими meg, ezek ellen öket semmi nemesi jelességek
`nem oltalmazhatván-` `
Uîgyanott a’ 13d. ágazat: hogy'ha a’ földes urak vagy várnsok, gonosztevôiket az alispánnak felszólítására mègbüutetni nem akarnák, vagy képesek nem volnának, lyes megidéztetés' kikerülése végett lakaikat elhagyják, jószágaikról és elôbbi lakaikról is meg lehessen Едет?
pánnak gonosztevök ellen teendö vizsgálatát Майgaна ban meg' nem engednék, valamint нём‘: az alispánra is, ha a’ felfedezett gonosztevôket a' fövesztô hata‘lommal biró földes nrnak ‚ямы nem adná, 100 ft. büntetést ren
del, és egyszersmind azt határozza, ho`gy az illyen`gn
nosztevó, ha a’ földes ur ötet szabadon eresztené, оr szágszerte kiirott gyanánt tartassék.
Az l655d`|ki 26d. ágazat, melly aж rendelí: hogy ez utám a' gonosztevôk’ büntetésében uagynbb kemónyeég tartassék , ’s a' földes-uri jobbágyoknak, és azoknak . kik a' kegyelem után ismét bünhöiìtek, ìö'bbá kegyelem ne adaasék.
lll. idószak: l. Mátyástól III. Károlyig 39 Ugyanott a’ 38d- ágazadt: hogy azon nemesek, kik la kóházaiknál egyébbel alig bírnak, a' törvényszéknek megegyezésével a’ fenyítö ища!“ után tüstént fugas.
sanak be , és vason idéztessenek meg. Továbbá Ноgy a' vérhatalommal birók ezután a' gonosztevóknek mog no
kegyelmezhessenek. f `
, I. Leopold’ tò're'éngeíáo'l:
Az l659dikì 16d. баянa‘: hogy a' ‘стадий’ üldözé.
pére minden szищa vagy jobbágy, 12 forint büntetás Нa‘! felkelni tartozzék. Továbbá, hogya’ vármegye min- den" földes uraknak és városoknak, valamint szintè a'ki rályi felségnek jószágaiban is, szabiidon üldözhesle n’
gonosztevôket, ne is tartozzók поka! a’ földes “пай!
nak áltnladni, ’s ha ki a' .wirmegyét спeшит gálolnń,
500 ft. büntetés aй essék.
Ugyanott a’ 17d. ágazat, melly nzokra , kik a' gonna:
tevóket befogadnák, vaдy pártolnák, fôveszteséget, azok ra peйg, kik lopott jószágot venni, vngy nyakaxan Мин-Мишa! merészelnének, a' nemesekre' ugyan 200 ft.
birságot, fa' nemtelenekre pedig ‘Щ büntetést rendol.
Ugyanott a’ 18d. ágazat: hogy a’ súlyosb gопитe!
tekrôl elhiresedett f6 unikat, ha ôket a‘ vármegyei “sп viselök nlegperelni átallanák, vagy elmulasztnnák, l’
nádorispńn, liorvátországban peйg a’ bán, idéale él büntesse meg.
Ugyanott a’ l04d. ágazat: ho`gy a' hivségtelenkedés
szenyjében megmarasztalt személy' ártatlan gyм-meнei nek vagy testvéreinek jószńgrészeiket ne a' Идя-61)’! fis
kus késdbben, hanem a' biró maga. шлем az itélef-vég.
rehajtásakor нakaszны: és adja ki.
Az l662diki 47d. ágazat: hogy a.' tetten kapott él a' hazán kivúl valamelly külföldi törvényszék által meg marasztalt hazafiaknak vagyonát az опan hozott НИМ mellett a’ királyi tШин ne foglalja el. .
Az темам 14d. ágazqt, melly az 1655diki 38d. wr vényágazatnnk rendelését a' szegényebi», de niég .is lak.
helyes nemesek iránt arra változtatja; híigy nинг! meg azoktak szökni, a’ vármegyék’ tisztyiselói ôket, mihelytt gonosztettökrôl`elégséges tudományt цeпeй“. I' vill- gálatnak megte’tcle clôt( il befogathassl'k.
40 . A’ m. l'enyítö törvény’ lörténetei.