vagy országbirája által irtassa ki.
A’ m. fenyítö törvény’ 'történeteL
Ugyan azon törvénynek 38d. ágazata, melly megenge di: hogy a’ király ellen hivségtelent, ha barátjánál иgy,'
valamelly ország’ nagyjánál menedékhelyet keresne, az 40 napig büntetetlenůl magánál tarthassa.
A’ ll. törvény' Bd» ágazata: Моgy ha valakit a' király hivségtelenség’ szen'yjébe marasztalni akarna, országgyi'i lést bii-dessen, és a.’ bévádoltat oda személyes megjele nésre idéztesse; a’ ki ha. meg nem jelenne, vagy ártat lanságát meg nem mutathatná, ottan marasztaltassék
meg, és ezután ar király мы se szabad menetelt, se и] itéleti kegyelmet ne adhasson.
Ugyan ott a' 4d. ágazat, mellyben a' hivségtelenség’
шишek esetei elôszámláltatván, a’ Mátyás’ törvényé .ben ki'jelelteken túl azok is hivségtelenkedök közé szám láltatnak, kik a’ törvényszékekhez utazó perlekedöket meggyilkolják; valamint szintén azon arm meg nem ha tározott birák is, kik valakit csonki'tásra vagy szemki vájásra itélnek.
Ugyanott a’ 19d. ágazat, melly Mátyás' XVII. törvé
nye’48d. ágazatján azon jobbítást teszi; hogy a' földes,
‘пak a' jószágaikon lappangó gonosztevôket a’ megye' ispánjának vagy alispánjának folszólít‘ására' nem ki
kergetni, hanem a’ gonosztevök' egész díjaiknak bünte
tése alatt, azokat a’ v'ármeg'ye’ törvényszéke elejébe ál
lítani tartozzanak, kivévén ha önmagok gonosztevôket bl'intetö hatalommal birnának, következésképen úgy ne vezett szabad grófok volnának. Továbbá ugyan ezen töi’
vényágazat azon megyés ispánokra, alispánnkra, по!
gabirókra, és szabad grófokra, kik a’ gonosztevôket a kár gondatlansVágból , akár készakartva elszöktetik , fô' váltság büntetést, becsület- és hivatal-veszteséggel egyт!
.rendeL ~
Ugyanott a’ 31d. ágazat: hogy ha az idegenek egyházi hivatalt'valakitôl mайны} ‚ mint a' kiknek` országunkban egyház-pártfogói igazság‘ok vagyon, magoknak szerez nének, иgyщиì"! az ország’ szabadsága'nak nyilvánságos
megsértöi, МЫ)‘: vettessenek. `
Ugyanott a’ 33. és 35d.ágazatok, mellyek azokra élet
és `jószágvesmteséget rendelnek, kik valamell'y eleséggel illf‘ndöcn megrakott határvárut feladnnk, vagy abból á
III. idöszak: I. Mátyástól III. Károlyig. 33
gyúkat, eleséget, vagy más szükséges пer‘Жe! kivisz
nek. '
A’ lll. törv. 14d. ágazatja: melly a' káptalan', vagy
„metes egyesület‘ állevelet pecsétló tagjaira, egy házi haszonvételeik’ veszteségén túl azt a’ büntetést ren' deli, hogy homlokaikra és pofáikra égô pecsét süttessék.
Ugyanott a’ 19d. ágazat: hogy az ország' kapitányii, ha. az ország’ seregét hamis hírek miatt felültetné, hiv ségtelenkedés’ szenyje al1i essék.
Ugyanott a’ 72. és 73d. ág‘a'zatok, mellyek ugyan eze"
ъамe1ем: rendelik azok ellen, kik a’ törököknek fegy vert vagy eleséget eladnak, шaгy szökevényeiknek aka- `
dályt tesznek. Végre
A’ VLtörvényének 8d. ágazatja: hogy a' kik az or szág’ végzései ellen uyilván cselekednének, ‘s Moka:
vakmerôen знамепи, a’ fôpapok ugyan méltóságokat 's egyházi haszonvét'eleiket, a’ világiak pedig minden neml’i javaikat ésingatlan nemes jószágaikat veszszék el,
’s azon túl számkivetettek gyanánt tartassanak.
") Verböczy’hármas törvényköhyvében fenyítô törvényeink
re nézve említést érdemlenek ..
Az l. résznek 9d. czimje: hogy `a’ neтese!‘ közůl tör~
vényes idézés és megmarasztalás elôtt senki le ne tar~
tóztatliassék, kivévén lla fôben járó tetten megfogatnék';
melly esetben paraszt kéz által is letartóztathatik.
-- 14d. czimje, melly a' hivségtelenség' szenyjének e~
seteit elôszámlálja.
— 15d. czimje, melly elôadja, hogy a’ tolvajok tör vényfára, a’ latrok és rablók nyársm' vднy kerékre, a‘
gyilkosok pallosra itéltetnek.
-— 16d. czimje, melly a‘ fôben járó itéletnek a' hiv ségtelenkedésétöl való különbségét fejtegeti. '
A’ lI. résznek 16d. czimje, melly elôterjeszti, hogy az állevél költésért az ország‘ rendszeres birái életeket jó szágaikkal együtt, .- a' káptalanok és szeшиe; egye sí'lletek pecsétjeiket, ’s azoknak af költésnél Змeи volt tagjai, egyhá`zi haszonvételeiket elvesztik, ezek azon Щ!
pofáikon és homlokaikon tüzes pecséttel megbélyegei'.
tetvén.
--- 30d. czimje, melly a’ hamis esküvésnek büntetéxét
leirja. l
u. nsxi'rö rònv. . 3
34 A' mJenyl'tó törvény’ történetei.
— 39d. czimje, melly el'öadja, hogy a’ fejedelem, fö«
ben járó itМeню, föváltságba, vagyjószágveszteségbe so ha sem marasztaltatik.
-- 44d. czimje, melly eldterjeszti: hogy felségbántás, hivségtelenkedés, szántszándékos gyilkosság vagy lator
eág miatt az egyházi személyek is fôben járó itélet alá
“тeтek, és az'rajtok, egyházi rendjektôl mindazáltal elóhb megfosztatván, végre is hajtatik.
-— 65d. czimje, melly megjegyzi: hogy hivségtelenke dés által a’ gonosztevö, szeм koronánk alatt akárholta láltató jószágait elveszti.
A' 111.i'észnek 20d. czimje , melly a' királyi városok~
na!‘ fenyítô шaхmаt elóterjeszti, kijelelvén egyszers mind anon büntetést, melly alá a' biró és az esküdt pol gárok esnek, ha nemen személyt igazságos ok nélkůl ha.
lállal' büntetnének. `
-— 2l, 22, 23, és 24d. czimjei, mellyek a‘ büntelen îinvédelemnek feltételeit és Войти fejtegetik.
.- 32d. czimje , melly elôndja.: hogy a' vérhatalommal nem biró nem'esek ás közönségek, az általok kézre keri
tett gonosztevöket , naponként mind egyik személyre néz ve lizetendô három márka büntetés alatt, harmad napra e' vármegyének általadni tartozuak; az minduzáltal meg lévén nekik is engedve, Воgy a’ tetten kapпtt gyilko вонa‘ , gyújtogatókat, es erószakos paráznákat, törvény' rende szerint megbüntethessék.
”‘) Ezen rendeléseket Ulászló' VlLtöi-vényének 14, 33', 37, 41, 47, 48, és 60d. ágazatai adják elô.
18. ß. II. Lajosról e’s uta'na uml/sodo# lairályaz'nk и”, III. [Штоф/{5.
` E’ királyainknak kora, u’ mint azt ILLajosnak,
'1. Ferdinándnak, Maximiliánnak, Rudolfnak, Il. Mátyásnak, ll. és III. F erdinándnak, ŕ’s I. Leopgldnak tör
vényei bizonyítják, temérdek sokaságú és szerfelett ke~
mény rendeléseknek volt bölcsöje, mellyeket a’ haza ñaknak hitbeli szakadások és polgári háborúk által bosz
szúra lobbant indulataik, és a’ had ’s hosszú török já
ш. мать; l. Mmyástól ш. Károlyig. ‘ 35
rom által elvadult er.kölcseik tettek szükségesekké. It