A. AZ ELLENFÉL MUNKÁJA I. Az orosz megszállás pusztítása
II. Az orosz viselkedése
A fent felsorolt anyagi pusztítást és erkölcstelenségeket az első rohamban művelték. Egy-két hét múlva az utóbbi enyhült. Ma már csak szórványos.
1. Napi érintkezésben
Katonái brutálisak, hivatalos közegei igen udvariasak.
A szegény embert épp úgy kifosztották és meggyalázták, mint a gazdagot.
A gyermeket feltűnően szeretik és dédelgetik.
Több gróf elbeszélte nekem, hogy – főleg tisztek – azonnal tisztelettel kezd-tek beszélni velük, amint megtudták, hogy mágnások.
2. A politikában
a/ Nem engednek nyugati kapcsolatokat
Az orosz főhadiszálláson figyelmeztetett engem a vezérkari főnök szárnyse-gédje, hogy hagyjunk fel minden nyugati kapcsolattal.
Ugyanezt beszélte le nekem Simonffy Tóth Ernő79 magyar vezérkari őrnagy is, akit erre Moszkvában Molotov titkára figyelmeztetett.
78 Apor Vilmos, báró (1892–1945): győri püspök. 1945 nagypéntekén, miközben védelmezte a püspöki vár pincéjébe menekült nőket, egy orosz katona agyonlőtte.
79 Simonffy-Tóth Ernő (1911–1980): vezérkari őrnagy, a Magyar Front küldötteként Moszkvá-ba repült 1944 novemberében, hogy tárgyalásokat kezdjen más hivatalos és félhivatalos küldöttek társaságában a fegyverszünetről, az újjászervezendő és a németekkel szembeforduló magyar had-sereg fölállításáról. P. Nagy 1945 januárjában találkozott vele Debrecenben.
b/ Látszólag, semmibe sem avatkoznak bele
Minden gonoszat a magyar kommunisták művelnek, hogy így minden új in-tézkedés az ország saját akaratának tűnjék fel. De a be nem avatkozás csak látszólagos! Egyik-másik miniszter többször keserűen panaszolta nekem, hogy megint kapott egy új magyar rendeletet az orosztól, amit a saját neve alatt kell kiadnia.
c/ A kormányon lévő nem kommunista minisztereket rendszeresen szabotálja A pénzügyminiszter,80 akivel hetekig együtt laktam,81 naponta panaszolta, hogy az orosznak döntésre beadott írásaira még csak választ sem kap.
Ugyanakkor a kommunista miniszterek tudtak eredményes és a nép érdekeit nagyon érintő intézkedéseket tenni.
Budapest közellátása csak akkor indult meg, amikor a keresztény Csorba82 helyett a zsidó kommunista Vas83 vette át.
A keresztény pénzügyminiszter beszélte el nekem, hogy miként kényszerítette ki nála az orosz, hogy az új magyar pénzt Moszkvában nyomják. Most annyit nyom külön a kommunista pártnak, amennyit akar. A kommunista párt beval-lott rendelkezési alapja erre az évre 2 milliárd pengő. Ugyanakkor a magyar államkassza február 25. körül összesen csak 86.000 pengő volt. A miniszter engem kért, hogy ismerőseimtől én kérjek gyors kölcsönt, hogy elsején kifizet-hesse a miniszteri tisztviselőket.
A kormány 25-30 autója néha 10-12 napig is állt, mert az orosz nem adott benzint. Ugyanakkor a kommunisták 70-80 autója állandóan úton volt.
3. Vallási vonatkozásban
a/ A vallásosság némi jele megtalálható a szovjet hadseregben Öregebb katonákat láttam templomban térdelni.
Több katona s egy százados is azzal dicsekedett nekem, hogy az apjuk pap.
A fiatalabb generáció teljesen hitetlen, úgy néz ránk, mint mi a néger varázs-lókra.
80 Vásáry István (Debrecen, 1887. jan. 29. – Debrecen, 1955. aug. 25.): kisgazdapárti politikus, a Debrecenben alakult Ideiglenes Kormányban 1944. dec. 21-től 1945. júl. 2-ig a pénzügyminisz-teri tárcát töltötte be.
81 Debrecenben, 1945. január/februárban.
82 Csorba János (1897–1986) ügyvéd, kisgazdapárti politikus, a német megszállás után, 1945.
január 19. és május 16. között Budapest első polgármestere.
83 Vas Zoltán (eredeti neve: Weinberger Zoltán, Budapest, 1903–1983) kommunista politikus, író, újságíró, polgármester. 1945. februártól májusig Budapest közellátási kormánybiztosa, majd májustól novemberig a főváros polgármestere volt.
b/ Hivatalosan szinte támogatták is az egyházat
A papi taláris egyelőre igazolványnak számít, ezért a protestáns papok is ál-landóan hordják az utcán a palástjukat.
Több püspöknél a bevonuló orosz generális tiszteletét tette. Tiszaföldvárról a református pap elmenekült; az orosz saját kezdeményezésére minden vasár-nap autón hozta át a szomszéd lelkipásztort. Ez másutt is megtörtént.
Miskolcon az orosz városparancsnok nagy kísérettel részt vett a karácsonyi éjféli misén. Az oltárhoz díszőrséget állított.
Pécsett a közmunkára megjelenő jezsuitákat hazaküldték, mondván: a papok ne dolgozzanak.
c/ Van egy dísz-papjuk is: Balogh István, katolikus plébános, államtitkár, sajtófőnök. Zsidó származású, aki évek óta csak akkor misézik, ha külö-nösen jól megfizetett intenciója van. Híres volt egyházmegyéjében kétes üzleti vállalkozásairól. Köztudomásúan színésznőkkel szokott mulatni. Ma az orosznál a legbefolyásosabb ember. Országszerte botrányos propaganda- előadásokat tart az orosz érdekében. Ő akar katolikus napilapot indítani.
d/ Végső céljuk a kereszténység lejáratása és eltörlése
Ezt baráti körben nyíltan és sokszor megmondják. Így pl. P. Skudrzyk84 je-zsuitának is, aki mint kommunista disznókereskedő élt közöttük: egyelőre hagyni kell ezt a butaságot a buta európaiak miatt.
Ugyanígy nyilatkozott előttem is a főhadiszálláson egy félig részeg orosz ez-redes.
III. A magyar politikai erők kialakulása 1. Elindulás
Erkölcstelen politikai játékkal majdnem teljesen kizárták a keresztény ele-meket a politikából, pedig tekintélyes számmal voltak benn. A választás, amelyet még januárban85 tartottak meg, teljesen önkényes volt. Révész Imre86 debreceni református püspök beszélte el nekem, hogy egy ismerőse félelem-től remegve szállt ki egy orosz katonai teherautóból, s kérdezte őt, hogy
va-84 Talán: Stanislaw Skudrzyk (1901–1980) lengyel jezsuita. A második világháború elején len-gyel menekültekkel jutott Romániába. Valószínűleg itt került kapcsolatba oroszokkal.
85 Helyesen: 1944 decemberében. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjait a már felszabadult ország-rész mintegy 50 nagyobb városában választották meg vagy jelölték ki dec. 15–20. között, a nemzeti bizottságok szervezésében. A Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottsága választotta meg dec. 21-én az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, amelynek összetételét a szövetséges nagyhatalmak hagyták jóvá.
86 Révész Imre (1889–1967): református püspök, egyetemi tanár.
jon miért hurcolták el hazulról. Hamarosan megtudta, hogy nem elhurcolták, hanem képviselőnek hívták be.
2. Kommunista párt az uralmon a/ Kik a kommunisták?
A kevés kommunista a következő elemekből áll:
– emigrációból visszatért régi kommunisták, – zsidók és
– a külvárosi népesség egy része.
A rendőrséget valóságos párthadsereggé cserélték ki. Debrecenben egy alkalommal Miklós Béla87 miniszterelnökkel megyek az utcán, s mutat nekem egy rendőr főfelügyelőt, akinek még érettségije sincsen, deportált zsidó volt, s önmagát nevezte ki erre a rangra. Ez egészen általánosan így ment.
A kommunista párt abszolút fölényét azzal biztosították, hogy a pártokkal egyenrangú szavazati joggal behívták az összes szabad szakszervezeteket is külön-külön számos képviselővel, s ezek mind kommunisták.
A kommunista párt vak eszköze a szovjetnek.
b/ Milyen módszerrel dolgoznak?
Végigjárták a budapesti házakat, s kijelentették: ahol a házbizalmi nem kom-munista lesz, ott a lakók nem kapnak élelmiszerjegyet.
Aki a kisgyermekét nem akarta odaengedni a kommunisták nyaraltatására, azt nácinak nevezték, és üldözni kezdették.
Deportálással fenyegetve kényszerítették a parasztságot arra, hogy földosz-táskor földet igényeljen.
Számtalan faluban magam láttam, hogy 10-15 kommunista terrorizálja az egész vidéket.
A legkisebb gyanúra vagy rágalomra mindenkit elhurcolnak. Egy teljesen ár-tatlanul elhurcolt ismerősöm üzent a feleségének, hogy küldjön mankót, mert nyomorékká verték. Eszközeik sokkal durvábbak, mint a náciké volt.
87 Vitéz dálnoki Miklós Béla (1890–1948) magyar katonatiszt, politikus. 1944. dec. 22-től 1945.
nov. 15-ig miniszterelnök.
3. Az egyházüldözés kialakulása
Felújították a 30-40 év előtti vallásellenes egyesületeket (pl. a Galilei-kört88).
Ifjúsági egyesületekben nagy vitákat rendeznek a vallás ellen.
Az egyházi nagybirtokot már teljesen szétosztották.