OLVASÓ MUNKÁSOK A TUDÁS FÁJA ALATT
IV. MIT OLVASNAK ÉS MIT KEDVELNEK LEGINKÁBB?
Ezt a kérdést nagyon sokféleképpen lehet és kell feltenni, ha meg
felelően akarjuk jellemezni egy-egy réteg, csoport vagy egyén iro
dalmi érdeklődését, tájékozottságát és ízlését. Meg kell kérdezni, hogy életük folyamán milyenfajta műveket olvastak és milyen sor
rendben, hogy mit akarnak vagy nem akarnak elolvasni, hogy mit szeretnének még egyszer elolvasni.
A „Mit leginkább?” kérdés külön fejezet tárgyát is képezhetné, de a „M it?” kérdéshez olyan szorosan kapcsolódik, hogy csak együtt célszerű őket vizsgálni. Érdemes összehasonlítani a „Mennyit?” és a
„Hányfélét?” kérdésre adott válaszokat is, és érdemes ezeket a kér
déseket időről időre föltenni, majd összevetni a különböző időpon
tokban kapott válaszokat. Feltételezhető, hogy a fogyasztás, a sza
bad idő eltöltése, vagyis az életmód változatossága és az irodalmi olvasmányok sokfélesége között összefüggés van.
Külön kérdést követelne az ízlés és a divat. Meg kellene vizsgál
ni, hogy a munkásság ízlésében mennyire érvényesül a div^t. Meg kellene tudni azt is, hogy a divat megalkotásában milyen szerepet játszik a munkásság. A „M it?” kérdéssel együtt fel kell tenni a
„K it?” kérdést is, és meg kell vizsgálni, hogy kik és mikor olvas
nak műveket, kik és milyen szerzőket.
A „Mit olvas?” kérdés tulajdonképpen elválaszthatatlan lenne a
„Minek olvassa?” , azaz a „Hogyan olvassa?” kérdéstől. Gondoljunk a következőkre: a munkásságnak nem több mint öt százaléka olvas rendszeresen mai novellát könyvből és irodalmi folyóiratból, de még a könyvet nem olvasó munkásoknak is harmada-fele olvas mai no
vellákat a napilapokból, de elsősorban a képeslapokból és ezek kö
zül is elsősorban a Nők Lapjából. Olvas és mégsem olvas. Olvas, mert „kiolvassa” az egész lapot az elejétől a végéig, ahogy a mo
noszkóp megjelenésétől a másnapi műsor konferálásáig végignézi szombaton és vasárnap az egész tévéműsort. Mégsem olvas, mert ha megkérdezzük őket, hogy a múltkori Nők Lapjából mit is olvasott,
akkor nagyon sokan semmire sem emlékeznek, sokan viszont úgy sorolják fel az olvasottakat, amiből arra lehet következtetni, hogy a lapban található irodalmi művet nem mint irodalmi művet ol 1900 munkás legfrissebb könyvolvasmányai között a következő tíz irodalmi mű45 szerepelt a leggyakrabban (KMK— 1.):
Gárdonyi: Egri csillagok Jókai: A kőszívű ember fiai Berkesi: Sellő a pecsétgyűrűn Rejtő: Piszkos Fred a kapitány Berkesi: Pisztrángok és nagyhalak Jókai: Az aranyember művek előzetes olvasottságának ismerete nélkül mélyebb következ
tetést még a divatra vonatkozóan sem vonhatunk le. Legkönnyebb az Egri csillagok „fölényes győzelmét” megmagyarázni, hiszen eb
ben nagy szerepe van a Várkonyi rendezte filmnek. Igaz, ha a film olvasásra ösztönző hatását levonjuk a „végeredményből” ,
valószí-72 említés
nűleg így is első helyen maradt volna. Az első tíz helyre került mű
vek ugyanis csak 267 olvasmányt jelentenek, az 1169 olvasmánynak mindössze 16 százalékát. Kérdés, mit mutat a többi kilencven szá
zalék, vagyis a jéghegy víz alatti része. Az első tíz mű alapján ro
mantika-]-lektűr képlettel jellemezhetnénk a magyar ipari munkás
ság irodalmi olvasmányait a hatvanas évek végén, és mivel az ilyen
fajta jelenségek lényegesen nemigen változnak ilyen viszonylag rö
vid idő alatt, valószínűleg a hetvenes évek elején is.
Valamivel többet árul el az első ötven helyre befutott mű, hiszen ez már 533 olvasmányt, illetve olvasót jelent, vagyis 32 százalékot.
Az első ötven mű között 10 Rejtő-, 7 Jókai- és 6 Berkesi-mű sze
repel, 103, 101 és 83 olvasó említette ezeket mint legfrissebb olvas
mányát. Ezzel szemben a leggyakrabban említett klasszikus realista mű, Bronte Üvöltő szelek című regénye a 13., a leggyakrabban em
lített huszadik századi realista regény, Móricz Rokonok című műve a 47. helyet szerezte meg. Értékes irodalmi művet alkotó mai ma
gyar és külföldi szerző nem található az első ötven között. Ez a kép nagyjából megegyezik azzal, amit az első tíz helyezett mű muta
tott. A legfrissebb olvasmányaként irodalmi művet említő 1660 munkás azonban majdnem hatszázféle művet említett. Ez arra kény
szerít, hogy valamennyit figyelembe véve vázoljuk fel a munkásság irodalmi olvasmányainak összetételét. Tanulságos lesz, ha az értel
miség46 olvasmányszerkezetével hasonlítjuk össze a munkásokét:
!
Munkások 1
Értelmiségiek
Berkesi— Dallos— Rejtő-típusú lektűr 45 40
Dumas— Hugo— Jókai-típusú romantika 26 6
Tolsztoj— Móricz— Zola-típusú klasszi
kus realizmus 18 24
Bulgakov— Fejes— Hemingway-típusú
mai irodalom 11 30
összesen 100
százalék
100 százalék Az első tíz, majd az első ötven mű alapján kirajzolódó lektűr-\-ro- mantika képlet az összes olvasmány alapján sem „dőlt meg?’, de az uralkodó olvasmánytípusokon kívül — ha szerényebb, de mégis 32 százalékos aránnyal — másfajta, értékesebb, illetve a mához
köze-46 A KMK 1969—70-ben végzett kutatásának adatai alapján, mely a vidéken élő értelmiség körében folyt, 1200 fős mintán. (Kamarás István—Polonyi Péter: Értel
miség, olvasás, könyvtár. Bp. 1970. NPI.)
lebb álló irodalmi művek is kiegészítik a két uralkodó olvasmány
típust. Az értelmiség és a munkásság olvasmány szerkezete közötti különbség — sokak vélekedésével szemben — nem elsősorban a lek
tűr olvasottságában mutatkozik meg leginkább, hanem elsősorban a mai irodalom (itt háromszoros a különbség), illetve a romantika (itt több mint négyszeres a különbség) részesedésénél. Ez persze csak egy adott időpont olvasmányaira vonatkozik, ez csak a keresztmet
szet, a hosszmetszet, éppen például a romantikus művek vonatko
zásában kissé más képet mutat.
* * *
1978-ban a KMK—MKKE kutatás adatai alapján47 a munkások körében a következő szerzők művei szerepeltek leggyakrabban a legutoljára olvasott könyvek között: Berkesi, Jókai, Szilvási, Mol
dova, Dallos, Cooper, Dumas, Gárdonyi, Heller, May, Rejtő, Szabó László, L. Tolsztoj. A folyamatosságot Berkesi, Jókai, Gárdonyi, Dal
los és Rejtő művei jelzik, Moldova, Szilvási, Heller, Szabó László, May és Cooper művei pedig a változás irányát. Az alacsonyobb esz
tétikai értéket képviselő művek, a cselekményes olvasmányok, a társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó kortárs irodalom és az ifjúsági irodalom részaránya nő az aktuális olvasmányok köré
ben. May és Cooper olvasottságának növekedése a fiatal munkások olvasóvá érésének lassulását is jelzi.
H Á N Y Á N O L V A STÁ K ?
A hosszmetszetről, vagyis egy-egy olvasó, illetve egy-egy olvasó
réteg összes olvasmányairól elég nehéz teljes képet felvázolni, eb
ben a tekintetben is a mintavételes eljárásra kényszerülünk. Az egyik lehetőség különböző olvasmánylisták összeállítása. A KMK— 1.
kutatásban 37 szerző 101 művéről48 kérdeztük meg a közel 2000 könyvolvasónak minősített munkást, hogy melyeket olvasta közü
lük, és hogy melyek nyerték meg tetszésüket. A lektűr kategóriából 7 szerző 15 műve, a romantika kategóriából 5 szerző 16 műve, a klasszikus realizmus kategóriából 10 szerző 30 műve, a mai iroda
lom kategóriából pedig 9 szerző 40 műve szerepelt.
A 101 mű közül az 1900 olvasó munkásnak több mint fele olvasta a következő műveket:
47 Gereben Ferenc i. m.
48 A lista összeállításánál figyelembe vettük a munkásolvasók leggyakoribb és legkedvesebb olvasmányaira vonatkozó előző adatokat.
Gárdonyi: Egri csillagok
A legfrissebb olvasmányok összetételének romantika-{-lektűr kép
lete továbbra is érvényes, az a tény viszont, hogy minden második magyar olvasó munkás „találkozott” a Háború és békével vagy a Rozsdatemetővel, feltétlenül örvendetes.
A Rozsdatemető olvasottsága magasabb a magyar munkások kö
rében, mint Andrzejewski Hamu és gyémántjának olvasottsága a lengyel munkásoknál.49 Az angol munkások körében kevésbé ismert Tolsztoj és Dosztojevszkij50, mint a magyar munkások körében.
Tolsztojtól a magyar munkások másfélszer, Dosztojevszkijtől kétszer annyian olvastak, mint az angol munkások.
A magyar olvasó munkásoknak kevesebb mint tíz százaléka olvas
49 Bokszanszki, Zbigniew: Robotniczy-czytelniczy literatury elitarnej w srodo- wisten todskim. — Przeglad sociologiczny, 1966. 2. sz.
lektűr-vulkánok nem csupán az idősebb generáció emlékeiben él
nek, hanem a fiatal munkások viszonylag nagy részének is friss él
ményei.
A magyar közművelődési könyvtárakat használókra kiterjedő KMK— 6. vizsgálatban, amely Gondos Ernő kutatásának51 szerves folytatása — egy olyan listát használtunk az olvasmányszerkezet és az ízlésképlet vizsgálatára, amely 115 szerző 150 művét tartalmazta.
Ezúttal a könyvtárat használó mezőgazdasági fizikai dolgozók (MF), a technikusok (TE) és a mérnökök (MÉ) olvasottságával ha
sonltjuk össze a könyvtárat használó szakmunkások olvasottságát:
Szakmun
Fejes: Rozsdatemető 75 77 87 8 4
Hemingway: Akiért a harang szól 75 63 86 91
Charriere: Pillangó 48 33 47 4 4
Passuth: Esőisten siratja Mexikót 45 20 54 6 1
Keyes: Virágot Algernonnak 2 2 0 31 39
Cronin: Réztábla a kapu alatt 21 22 40 4 4
Szerb: Pendragon legenda 21 10 27 45
Bradbury: Marsbéli krónikák 19 4 16 29
Updike: A kentaur 19 8 18 31
A felsorolt 35 mű52 közül a mezőgazdasági fizikai dolgozók né
gyet, a technikusok és a mérnökök egyformán huszonhetet olvastak nagyobb arányban, mint a szakmunkások. Ez azt mutatja, hogy a könyvtárat használók társadalmában a szakmunkások a velük nagy
jából egyenlő végzettségű, de falusi életmódot folytató mezőgazda- sági fizikai dolgozók, és a náluk magasabb végzettségű és szakkép
zettségű technikusok, mérnökök között középheiyet foglalnak el.53 A mezőgazdasági fizikai dolgozóknál jóval nagyobb arányban ol
vasták a szakmunkások elsősorban Faulkner, Merle, Kertész Á kos, Keyes, Updike, Szerb A., Bradbury, másodsorban pedig Camus, Gol
ding, Jókai A., Mitchell, Szilvási, Charriere, I. Shaw, Zola, Rejtő és Dosztojevszkij műveit. A könyvtárba járó ipari munkások olvasott
sága, a romantikus művektől eltekintve valamennyi irodalmi ol
vasmánytípusnál magasabb, mint a könyvtárba járó mezőgazdasági fizikai dolgozóké, és sokkal magasabb ez az arány a szokatlanabb formájú, áttételesen közlő modern irodalomnál. A mérnököknél Mann, Camus, Golding, Bradbury, Szerb, Merle, Hemingway, Keyes, Passuth és Cronin műveinek olvasottsága jóval magasabb, mint a munkásoknál. (A technikusoknál kisebb különbségekkel nagyjából ugyanezen művek az olvasottabbak.) A döntő különbség a szakmun
kások és a műszaki szellemi dolgozók között — akár az ipari mun
kások és a mezőgazdasági fizikai dolgozók között —- az áttételeseb
ben közlő modern irodalomnál észlelhető, de ez korántsem abszolút érvényű, hiszen A nagy utazás, a Doktor Faustus és A Mester és Margarita nem kevésbé olvasott a könyvtárba járó munkásoknál, mint a könyvtárba járó technikusoknál és mérnököknél. Választó - vonalnak tekinthetők még a munkások és a műszaki szellemi dol
gozók között a középiskolai kötelező és ajánlott olvasmányok (Mann, Hemingway, Zola művei), a különlegesebb ismereteket kívánó mű
vek (Passuth regényei és a tudományos-fantasztikus irodalom) és a nehezen hozzáférhető művek (Mitchell, Cronin), mindhárom típusú olvasmány a műszaki szellemi dolgozóknál szerepel gyakrabban.
* * * Ф
Tekintettel arra, hogy különböző jellegű művek találkoznak az olvasók élményvilágában, joggal vetődhet fel a kérdés, hogy olvas
mánnyá válva mennyire őrzik meg ezek a művek eredeti jellegü
ket. Például: vajon a munkások körében olvasottnak számító Rozs
datemető és Húsz óra milyen „olvasatokra” számíthat a
iektűr-ol-52 Mely megközelítőleg a listán szereplő 150 mű reprezentatív mintájának te
kinthető.
53 A technikusok és a mérnökök között is van különbség, a mérnökök javára, de ez a különbség kisebb, mint a munkások és a technikusok között.
vasmány környezetben? Éppen Sánta eme regényének viszonylagos olvasottsága és ehhez képest feltűnően alacsony kedveltsége irányít
hatja figyelmünket arra, hogy milyen helyet foglalnak ezek a mű
vek az „élményalakzatokban” ?
Erre az egyáltalán nem könnyű kérdésre úgy próbálok meg vá
laszt adni, hogy megvizsgálom a munkások körében olvasott művek
„szociometriáját” , az együttesen kedvelt és elutasított művek rend
szerét, elhelyezkedését az „élményalakzatokban” . Azt a tényt, hogy valaki Hemingway mellett Mitchell regényét említi legnagyobb él
ményének, másképpen minősíti az illető Hemingway-élményét, mintha Faulkner vagy Semprun regényét említette volna „hasonló élményként” . A KMK—5. kutatásban 150 mű „élményalakzatban”
elfoglalt helyét vizsgáltuk a könyvtárhasználók körében. A könyv
tárat látogató munkásoknál a Rozsdatemető és a Húsz óra „élmény
alakzatokban” elfoglalt helyét most öt másik művel kapcsolatos vi
szonyával érzékeltetem, vagyis azt vizsgálom, közel vagy távol ke
rül-e ez a két regény — mint olvasmányélmény — olyan művektől, mint a Gróf Monte Christo, a Buddenbrook ház, az Akiért a harang szól,' az Elfújta a szél és a Sellő a pecsétgyűrűn. A kérdés tehát az, hogy milyen gyakran fordulnak elő velük együtt mint kedvelt mű
vek a könyvtárba járó munkások olvasmányélményei között, gyak
rabban vagy ritkábban az átlagosnál?
A hét szerző lehetséges kapcsolatai között nem volt olyan erős, mint Hemingway és T. Mann regénye között. A második legerősebb kapcsolat Hemingway és Sánta regénye, a harmadik Berkesi és Sán
ta regénye között alakult ki. Mit is jelent ez? Azt, hogy az ízléskö
rök jócskán átfedik egymást, pontosabban: a Berkesi- és a Sánta
regényt egyaránt kedvelők aránya viszonylag nagy, a Sánta-regényt kedvelők egyik része a Berkesi-regényt, másik része pedig a Mann- regényt is tetszéssel fogadja. Annak ellenére, hogy a Berkesi-regény és a Sánta-regény kedvelőinek köre igencsak átmetszi egymást, a két tábor — a két kör — olvasói arculata különbözik is. Ezt az is bizonyítja, hogy a lehetséges kapcsolatok között mindössze egyetlen
egy kizáró (taszító) jellegű akadt, a Sánta-regény és a Mitchell-re- gény együttes kedvelése meglehetősen ritka volt (természetesen együttes elutasítása is). Ezzel szemben a Berkesi-regény kedvelése korántsem zárta ki a Mitchell-regény kedvelését, bizonyítva, hpgy
— minden ellenkező híresztelés ellenére — mindkét lektűr lektűr
ként is „funkcionál” .
A Hemingway- és a T. Mann-regény „olvasatai” a Rozsdatemető
„olvasataihoz” állnak közelebb. A Berkesi-regény és a Sánta-regény együttes kedvelése (vagy elutasítása) egyszerre jelenti a két regény
„lektűrszintű” olvasásának eléggé gyakori előfordulását és a „lek
tűrolvasók” előrelépésének lehetőségét.