VI. OLVASÓI ÉRDEKLŐDÉS, OLVASÓI ÍZLÉS
2. Olvasmányszerkezet
Eddig csak a jéghegy vízből kiálló csúcsával, a legolvasottabb szer
zőkkel és könyvekkel foglalkoztunk. Most a felmérés idején, illetve a legutoljára olvasott könyvekből összeálló teljes olvasmányanyagot (il
letve annak valamennyire is azonosítható túlnyomó részét) vesszük górcső alá. A magyarországi olvasáskutatás régi (még a hetvenes évekre visszanyúló) hagyományainak megfelelően három szempont szerint kódoltuk az olvasmányokat: a keletkezés ideje (a mű
megírásá-1 Korábbi országos reprezentatív felmérésünkből tudjuk, hogy megírásá-1985-ben Magyaror
szág lakosságának 44%-a rendelkezett Szentírással.
KiseesséGHUTflTns köiwvék
1 2 2
13. ábra
Van-e a családnak Bibliája? Öt ország felnőtt magyar népességének százalékában
Vajdaság Erdély Kárpátalja
Szlovákia Magyarország
■ Teljes Szentírás
üCsak Újszövetség
□ Nincs, vagy nem tudja
0% 20% 40% 60% 80% 100%
ról, nem az adott könyvpéldány kiadásának idejéről van szó!); az olvas
mányok fajtája („stílusa”), valamint a szerző nemzetisége szerint. A 19-21. táblázatok azonban nemcsak a szokásos magyar-magyar kör
képet igyekeznek felrajzolni, hanem szemléltetik azt az utat is, amelyet Magyarország 1978 és 2000 között bejárt. így a 19. segítségé
vel megtudhatjuk, hogy a régebben (a XIX. században) íródott művek fokozatosan visszaszorultak a magyarországi olvasmányszerkezet
ben (és ez történt az 1950 és 1970 között keletkezett könyvekkel is), hogy átadják a helyüket a közelmúlt kiadványainak.
2000-ben már a magyarországi könyvolvasó népesség 44%-ának olvasmánya a felmérést megelőző egy évtizedben íródott. A Kárpát
medence magyar közösségeiben ez sehol másutt nem fordul elő (Id.
14. ábra), és a régebbi keletkezésű (XIX. századi és a XX. század első felében írt olvasmányok aránya pedig mindenütt magasabb, mint az anyaországban. A határon túli nemzetrészek közül a felvidékiek állnak legközelebb a magyarországi tendenciákhoz, vagyis ott is viszonylag
KKBBSéGKUTRTRS KÖNVV6H 123
OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS
friss az olvasmányanyag, és háttérbe szorulnak a régebbi (a XX. sz.
dereka előtt íródott) művek. Felmérésünk időpontjában az erdélyi olva
sók tűntek e téren a leghagyományőrzőbbnek, de a Vajdasághoz (és még inkább Kárpátaljához) mért különbségeik nem voltak jelentősek.
19. táblázat
A legutóbbi olvasmányok összetétele
a művek keletkezésének ideje szerint öt ország felnőtt magyar könyvolvasóinak százalékában (1978-2000)
(18 éven felüli reprezentatív minták adatai)
A z o lv a s m á n y
A 20. táblázat szerint az utóbbi évtizedek alatt a romantikus és realista klasszikus irodalom olvasottságának aránya Magyarországon 20-ról 6%-ra csökkent, a szórakoztató („lektűr”, „bestseller” stb.) irodalomé pedig 42%-ra nőtt. Fokozatosan emelkedett az elolvasott ismeretközlő könyvek aránya is. (A nonfiction iránti kereslet növekedését természe
tesen nem tarthatjuk negatív tendenciának, legfeljebb akkor - bár ez is vita tárgyát képezheti - ha a szépirodalom teljes mellőzésével jár együtt, ami egyébként egyre gyakoribb jelenség.) Az adatok egyértel
műen megerősítik, hogy az utóbbi évtizedek olvasáskultúráját két alap
vető tendencia jellemezte: a kommercializálódás és a prakticizálódás.
HIS€BBS€GHUTRTfiS KÖNVV6H
124
14. ábra
A legutóbbi olvasmányok összetétele a művek keletkezési ideje szerint öt ország felnőtt
magyar könyvolvasóinak százalékában
20. táblázat
A legutóbbi olvasmányok összetétele
a művek stílusa-jellege szerint öt ország felnőtt magyar könyvolvasóinak százalékában (1978-2000)
(A 18 éven felüli reprezentatív minták adatai)
A z o lv a s m á n y o k M a g y a r o r s z á g S z lo v á k ia ( F e lv id é k ) 1 9 9 9
U k r a jn a ( K á r p á ta lja )
1 9 9 9
R o m á n ia (E r d é ly ) 1 9 9 8
S z e r b ia (V a jd a s á g )
2 0 0 0 s t í lu s a - j e l l e g e
1978 1985 2 0 0 0
R o m a n tik u s 12 8 3 6 8 9 8
K la s s z ik u s re a lis ta (X IX . sz.
é s k o rá b b i) 8 8 3 6 11 10 10
X X . sz-i re a lis ta 2 1 1 8 17 2 8 2 4 3 4 31
A tá b lá za t folytatódik!
KIS€88S€GKUT8TRS KÖNYV€K 125
OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS
A legutóbbi olvasmányok összetétele
a művek stílusa-jellege szerint öt ország felnőtt magyar könyvolvasójának százalékában
mercialitásokat pedig határon belül preferálják. (A nonfiction és a mo
dern irodalom iránt viszonylag kiegyensúlyozott az érdeklődés.) Tehát a kisebbségben élő magyarok körében kedveltebb az értékesebb iro
dalom, és erősebb a hagyományőrző attitűd, mint az anyaországban.
Az aktuális olvasmányok szerzőinek nemzetiség szerinti megoszlá
sa Magyarországon (Id. a 21.táblázatot és a 16. ábrát) a magyar és a (nyugat- és kelet-) európai szerzők iránt napjainkra csökkenő érdeklő
dést, a (túlnyomórészt észak-) amerikai szerzők iránt viszont jelentős növekedést (7-8%-ról 31%-ra) mutat. Itt is éltünk a határon túli össze
hasonlítás lehetőségével, és azt tapasztaltuk, hogy a Magyarországon kívüli vizsgálati terepeken mindenütt magasabb arányú a magyar szer
zők választása, mint 2000-ben az anyaországban; az amerikai szerző
ké viszont alacsonyabb, mint Magyarországon. Vagyis a határon túli ol
vasók jobban ragaszkodnak a magyar szerzőkhöz és a nemzeti iroda
lomhoz, és egyelőre nem (vagy csak lassabban és fékezetten) követik a Magyarországon egyre jobban kibontakozó (Nagy A. 1997) amerika- nizálódási tendenciát.
21. táblázat
A legutóbbi olvasmányok összetétele
a művek szerzőinek nemzetisége szerint öt ország felnőtt magyar könyvolvasóinak százalékában
(18 éven felüli reprezentatív minták adatai)
A z o lv a s m á n y o k s z e r z ő in e k
OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS
16. ábra
A legutóbbi olvasmányok összetétele a művek szerzőinek nemzetisége szerint öt ország felnőtt
magyar könyvolvasóinak százalékában Vajdaság
Szlovákia Magyarország
■ Magyar
□ Kelet-európai
□ Nyugat-európai
И Amerikai
□ Egyéb és nem megállapítható
0% 20% 40% 60% 80% 100%
A kilencvenes évek eleje óta végzett vizsgálatok révén tudjuk, hogy a határon túli magyarság körében az olvasás kultúrának (is) erős identi
fikáló hatása van, és a nemzeti hovatartozás kérdésének fontossága az olvasás fontosságát is erősíti (Gereben 1999, Gereben-Tomka 2000). (Erre az összefüggésre a későbbiekben részletesebben is visz- szatérünk.)
A különböző olvasmánytípusok különböző társadalmi rétegekhez kapcsolható speciális kedveltségével most nem foglalkozunk beha
tóan;2 az ismétlések elkerülése érdekében az olvasás minőségi arcu
latának rétegspecifikus vonásait az olvasói ízléssel foglalkozó fejezet
2 Megtettük ezt részletesen az erdélyi olvasmányok esetében, Id. Gereben-Tomka 2000: 96-99.
128 KIS€B8S€GKUTfiTflS HÖNVV6H
ben fogjuk felvázolni. Most csak annyit jegyeznénk meg, hogy ezekben a vonásokban egyaránt felfedezhető a hagyományőrzés gesztusa és a modernizáció erősödő hatása.