• Nem Talált Eredményt

Kedvenc írók, emlékezetes olvasmányok

In document Gereben Ferenc (Pldal 132-137)

VI. OLVASÓI ÉRDEKLŐDÉS, OLVASÓI ÍZLÉS

3. Kedvenc írók, emlékezetes olvasmányok

Régi gyakorlata az olvasáskutatásnak, hogy a konkrét aktuális olvas­

mányanyag regisztrálása mellett emeltebb szinten is érdeklődik a kér­

dezettek olvasmányokkal, szerzőkkel kapcsolatos preferenciái iránt. A kutatási szempontból jól kezelhető konkrét aktuális olvasmányanyag kiválasztása sok esetleges elemet is tartalmaz, ugyanakkor ezeket a választásokat általánosabb (és mélyebben gyökerező) beállítódások szövik át, és ez utóbbiak vizsgálata épp oly indokolt, mint konkrét indí­

tékoké. A kurrens olvasmányanyag ismeretében meglehetősen furcsa érzés ezeknek a „kedvenc”-listáknak az áttanulmányozása, olyan, mintha valami virtuális régiségboltba lépne be az ember, ahol szebb- nél-szebb „tárgyak” egy elsüllyedt Atlantisz emlékét őrzik. Amikor ugyanis a könyvolvasóktól az iránt érdeklődünk, hogy a legkedve­

sebb íróik”, a névsor élmezőnyében (lásd a 22. táblázatot) a ma is so­

kat olvasott szerzők mellett - olyan írók neve is fel-felbukkant, akiket ma már nem, de régebben olvastak, és akikhez egykori olvasóik kelle­

mes emlékei fűződnek. Az ilyen „olvasás-múzeumi” listán még az ez­

redfordulón is Jókai Mór áll az élen a Kárpát-medence minden magyar­

lakta övezetében (még Magyarországon isi). Sőt az anyaország listá­

ján is Jókai mellett Mikszáth, Petőfi és Gárdonyi nevével is találkozhat­

tunk. A „tegnapelőtt” klasszikus kedvencei mellett még a „tegnapiak” is előfordulnak (Szilvásiék személyében), és természetesen a „maiak” is:

Cook, Steel, Lőrincz L. stb. (A lista tehát csak részben „múzeumi” !). A régebbi szerzők azonban 2000-re mind hátrébb sorolódtak, vagy leg­

alábbis (és ez általános tapasztalat) jelentős mértékben veszítettek említőik korábbi arányszámából.3

3 A korábbi évtizedek hasonló listáit részletesen dokumentálja: Gereben, 1998/b.

KISffiSSéGKUTftTRS KŐNW 6K 129

OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS

Mindebből a magyarországi helyzetre vonatkozólag két következte­

tés vonható le: 1. az ezredfordulón a kommercializálódás tendenciája már a hagyományőrzőbb „kedvenc”-listákat is elérte; manapság az olvasóknak már kevésbé akadnak „bensőből vezérlő” kedvencei, és helyükbe egyre inkább a tömegkultúra divatos sztárjai lépnek.

táblázat

„Kik a legkedvesebb írói?”*

Öt ország felnőtt magyar olvasóinak válasza alapján (1998-2000)

(18 éven felüli reprezentatív minták adatai: említők az olvasók százalékában)

S o r ­ s z á m

M a g y a r o r s z á g 2 0 0 0

S z lo v á k ia (F e lv id é k ) 1 9 9 9

U k r a jn a ( K á r p á ta lja ) 1 9 9 9

R o m á n ia ( E r d é ly ) 1 9 9 8

S z e r b ia (V a jd a s á g ) 2 0 0 0

N é v % N é v % N é v % N é v % N é v %

1. J ó k a i M. 16 J ó k a i M. 2 2 J ó k a i M. 32 J ó k a i M. 38 J ó k a i M. 2 7

2. C o o k , R. 8 M ik s z á th K. 10 M ik s z á th K. 13 M ik s z á th K. 18 M ik s z á th K. 11 3. M o ld o v a Gy. 7 S te e l, D. 7 M ó ric z Zs. 11 M ó ric z Zs. 14 M ó ric z Zs. 9

4. S te e l, D. 6 R e jtő J. 6 G á rd o n y i G. 10 P e tő fi S. 13 R e jtő J. 8

5. M ik s z á th K. 6 A d y E. 5 R e jtő J. 9 A ra n y J. 7 P e tő fi S. 7

6. S z ilv á s i L. 5 M ó ric z Zs. 5 P e tő fi S. 7 G á rd o n y i G. 6 A ra n y J. 6

7. P e tő fi S. 4 P e tő fi S. 5 D u m a s ,A. 5 R e jtő J. 5 Kosztolányi D. 6

8. L ő rin c z L. L. 4 C o o k , R. 4 V e rne , J. 5 A d y E. 5 S z ilv á s i L. 5

9. G á rd o n y i G. 3 G á rd o n y i G. 4 T o lszto j, L. 5 T a m á si Á. 5 Z ila h y L. 4

10. B e rk e s i A. 3 S z ilv á s i L. 3 N é m e th L 4 S ü tő A. 5 K ing , S. 4

N = 5 0 0 fő 5 8 6 fő 3 4 7 fő 6 5 9 fő 3 5 3 fő

* A kérdés - a többi kedvenc-kérdéshez hasonlóan - nyitott volt.

Ami a határon túli adatokat illeti (beleértve a két erdélyi részvizsgála­

tot - Id. 23. táblázat- adatait is), a klasszikusokat középpontba állító érdeklődés kevésbé meglepő, mert ott az aktuális olvasmányok összetétele is meglehetősen hasonló volt. A legnépszerűbb írók

cso-KIS€BB5€GKUTflTFIS HÖNVV6H

130

portjai közül az erdélyi író-listák (a kolozsváriak és a zetelakiak ked­

venceivel is számolva) sugallják talán leginkább a veretes klasszici- tást, s egyúttal a saját regionális irodalmi hagyományaik ápolását (ahogy ezt az aktuális olvasmányok esetében is láttuk).

23. táblázat

„Kik a legkedvesebb írói?”

Két lokális erdélyi minta felnőtt magyar könyvolvasóinak válasza alapján (18 éven felüli reprezentatív minták adatai)

S o r-s z á m

K o lo z s v á r * 2 0 0 0 Z e te la k a * * 2 0 0 2

N é v E m líté s e k s z á m a N é v E m lít é s e k s z á m a

1. J ó k a i M. 2 8 9 J ó k a i M. 7 4

2. P etőfi S. 131 P e tő fi S. 5 7 '

3. M ik s z á th K. 129 M ik s z á th K. 2 8

4. M ó ric z Zs. 119 M ó ric z Zs. 2 7

5. G á rd o n y i G. 8 5 A ra n y J. 18

6. A ra n y J. 6 2 G á rd o n y i G. 18

7. V erne, J. 52 T a m á si Á. 18

8. R ejtő , J. 4 7 S ü tő A. 17

9. D u m a s , A. 4 5 W a s s A. 16

10. E m in e s c u , M. 3 8 V e rne , J. 14

11. Ady, E. 3 7 A d y E. 12

12. H ug o , V. 3 7 S te e l, D. 12

13. C h ris tie , A. 3 4 R e jtő J. 6

14. D o s z to je v s z k ij, F. M. 2 6 J ó z s e f A. 5

15. W a s s A. 2 4 N y író J. 5

* Forrás: Miklós-Kiss D. 2000/a:27.

** A PPKE-vizsgálat adatai alapján: Havas 2005:12.

Egyébként a délvidékiek is számon tartják a szabadkai születésű Kosztolányit, és olvasói érdeklődésükkel is őrzik emlékét. (A

kolozs-HIS68BS6GHUTRTRS HÖNVV6H 131

OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS

vári olvasók által kedvelt írók között több külföldit is találunk, jó helye­

zéssel egy román szerzőt is Eminescu személyében.) Ismét a felvi­

dékiek ragaszkodnak legkevésbé - mármint Magyarország után - a klasszikus irodalmi hagyományhoz: kedvelt íróik élmezőnyében - akár még „dobogós” helyen is - meglehetősen sok bestsellerszerző sze­

repel.

Az említők százalékos arányszámai még beszédesebbé teszik az összehasonlítást, ugyanis az íróknak nemcsak a sorrendje, hanem említési aránya is számít. Ahogy már szó volt róla, Magyarországon is Jókai vezet ugyan, de a könyvolvasóknak csak egyhatoda tartja ked­

velt írójának, szemben a kárpátaljaiak egyharmados, és az erdélyiek 38%-os arányszámával. Érdemes megfigyelni, hogy határon túl milyen előkelő helyezést ért el Mikszáth és Móricz Zsigmondi általában mind­

járt Jókai után következnek a népszerűségi rangsorban. (Kolozsváron és Zetelakán még Petőfi előzi meg őket.) Magyarországon azonban Mikszáth említése csak az 5. helyhez elég, Móricz népszerűsége pe­

dig erősen lecsökkent, mert nem jut be az első tíz kedvenc író közé.4 (Gárdonyi is éppen hogy.) Tehát a jelen és a „félmúlt” határán mozgó kedvenclisták üzenetében is ott húzódik a határon inneni és túli olva­

sók közötti (nem túl éles, de jól érzékelhető) választóvonal.

Az olvasókhoz (legalábbis lélekben) közel álló irodalmi értékek utá­

ni nyomozást még kiegészítettük azzal, hogy rákérdeztünk az interjú- alanyok legemlékezetesebb olvasmányaira, amelyek - akár életük ko­

rábbi szakaszaiban - maradandó nyomot hagytak bennük (Id. 24. táb­

lázat).

Az alacsony említési arányokból is látszik, hogy meglehetősen nagy a vélemények szóródása (és a válaszadók is kevesebben voltak) így nem is tulajdonítanánk túl nagy jelentőséget a legemlékezetesebb­

nek mondott, de a könyvolvasóknak csak 5-10%-át megmozgató műveknek, ha azok nem ugyanazok lettek volna a Kárpát-medence minden szögletében, ahol magyarok élnek: Gárdonyi Egri

csillagok-4 Móricz a népszerűségi rangsorban - R. Merle társaságában - a 11-12. helyen ta­

lálható, utánuk Móra Ferenc következik.

KiS€BBS€GKUTRTfiS HÖNVV6H

132

járói van szó és két Jókai regényről: A kőszívű ember fianó\ és Az arany ember-ről.5

24. táblázat

Legemlékezetesebb olvasmányok

Négy ország felnőtt magyar könyvolvasóinak válasza alapján (1999-2000) (18 éven felüli reprezentatív minták adatai: említők

a könyvolvasók százalékában)

5 A kilencvenes évek elején elkezdett kutatásunk során Közép-Európa nyolc orszá­

gában tettük fel - többek között - az emlékezetes olvasmányokra vonatkozó kérdést, az ezredfordulós vizsgálati terepeink mellett Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriá­

ban is. Az eredmény akkor is ugyanaz volt, mint most, vagyis az Egri csillagokvoW a Kár­

pát-medence legemlékezetesebbnek mondott olvasmánya, továbbá akkor is Jókait ta­

láltuk mind a nyolc országban a legkedveltebb írónak. (Gereben 1999:207-208.)

KI5688S6GKUTRTR5 HÖNVV6H 133

OLVASÁSKULTÚRA ÉS IDENTITÁS

Erdélyben az ezredfordulós vizsgálat során nem tettük fel ezt a kér­

dést, de a kolozsvári magyarok ugyancsak ezt a három művet (csak némileg más sorrendben) említették meg legnagyobb könyvélményük­

ként (olyan művek társaságában, mint a Légy jó mindhalálig; A Pál ut­

cai fiúk; Dallos Munkácsy-könyvei; az Elfújta a szél stb.). Ezek a regé­

nyek - néhány más ún. „kötelező olvasmánnyal” (pl. A Pál utcai fiúk) és a korábban említett (a 22. táblázatban szereplő) klasszikus íróval (Jó­

kai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz stb.) együtt a különböző országokba szakadt magyarság közös kulturális talapzatának mutatkoznak. Ter­

mészetesen nem csak a 100-150 éves művek tölthetik be ezt a kultu­

rális kohéziós szerepet, de e művek és szerzők esetében manifesztá­

lódik a leglátványosabban a kultúrnemzeti konszenzus.

A realitásokhoz való ragaszkodás jegyében hozzá kell még ehhez tennünk, hogy ennek a konszenzusnak a körvonalai nemcsak a klasz- szikusok, hanem olyan szórakoztató és bestseller jellegű olvasmányok körül is kialakulóban vannak, mint Rejtő Jenő, Dallos Sándor, M. Mitchell egy-egy könyve. Ugyancsak a minél reálisabb kép kialakításának a szándéka mondatja velünk, hogy a „kedvenc”-listákat sem tekinthetjük

„csodafegyvernek”, alkalmazásuknak természetesen fogyatékosságai is vannak. Az erényük (hogy felülemelkednek az utolsó olvasmányok konkrét egyediségében rejlő esetlegességeken) egyúttal hibájuk is:

nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent a megnevezett írók és művek

„kedveltsége”, mennyiben áll a válaszok mögött igazi befogadói élmény, és mennyire vezeti a válaszokat a puszta nosztalgia, vagy netán - mint olvasási fedezet nélkül is könnyen mozgósítható információ - egy-egy név vagy könyveim széles körű ismertsége. Ugyanakkor úgy véljük, hogy az utóbbi esetben sem véletlen, hogy az emberek a több közis­

mert név vagy cím közül melyiket tartják „illő” vagy „jó” válasznak.

In document Gereben Ferenc (Pldal 132-137)