4. EREDMÉNYEK
5.4. O PTIMÁLIS MINTAVÉTELEI STRATÉGIA A KUKORICAMOLY LÁR -
lárva-IHUW ]|WWVpJEHFVOpVpKH]
-1998)
$ NXNRULFDPRO\ IHUW ]pV D WiEOiQ IROWV]HU HQ MHOHQWNH]LN $ IHOYpWHOH]HQG W V]iP D IROWV]HU VpJ Q|YHNHGpVpYHO pV D IHUW ]|WWVpJL
százalék csökkenésével növekszik.
A szimulációs vizsgálatokból kiderül, hogy a mintavételi terv csak
HO ]HWHVWiMpNR]ódó felPpUpVHNXWiQG|QWKHW HO$]HO ]HWHVIHOPpUpVHNQpO WiMpNR]yGXQN D IHUW ]|WWVpJ RNiUyO D OiUYD-szétszóródás alakjáról és nagyságáról.
E tájékozódás a mintavételi stratégia kialakításának része, amelyr O D
szimulációs eredmények részletes elemzése után fogalmazhatunk meg határozottabb ajánlást.
Az általunk kialakított foltossági index (If) segítségével lehetségessé vált az optimális mintavételi egységek méretének és alakjának optimalizálása.
Az elméleti úton felállított [N’= (t/h)2 Ifolt / p] vizsgálati munkaformula alkalmazásival megállapítható, hogy:
- 2%-RV IHUW ]|WWVpJ HVHWpQ D PHJYL]VJiODQGy W|YHN V]iPD -60.000, és
H]DPHQQ\LVpJDIHUW ]|WWVpJQ|YHNHGpVpYHODUiQ\RVDQFV|NNHQ
- Az optimális parcella méret (cella) – méret 500- W
mintaegységenként.
- A foltok iránya annyiban befolyásolja az optimális mintavételi eljárást,
KRJ\ LJ\HNH]QL NHOO D IROWRN LUiQ\iUD PHU OHJHV PLQWDYpWHOL FHOOiNDW
kialakítani.
Az említett megállapításokból és az elméleti munkaformulából
NLLQGXOYD VLNHUOW HJ\ J\DNRUODWL D V]DNHPEHUHN iOWDO HJ\V]HU HQ pV N|QQ\HQ NH]HOKHW PXQNDIRUPXOiW NLDODNtWDQL >1¶ 1 Vp.rel%/5%)2]. E
PXQNDIRUPXOD VHJtWVpJpYHO HO ]HWHV YL]VJiODWRNNDO YDJ\ D IHOPpUpV
közben folyamatosan) számíthatMXN D IHUW ]|WWVpJ EHFVOpVpQHN UHODWtY
hibáját. Ahányszor nagyobb ez a megkívánt 5%-os relatív hibánál, ezen arány négyzetével szorozva a már felvételezett tövek számát, megkapjuk
D]|VV]HVNtYiQWIHOYpWHOH]pVLW V]iPiW
5.5. Kukoricahibridek tömeg- és beltartalmi változása a kukoricamoly károsítása következtében (2001)
A 23%-os kukoricamoly-IHUW ]pV D PRQRNXOW~UiEDQ WHUPHV]WHWW
kukorica esetében átlagosnak mondható, amely a további monokultúra és az esetleges hibás agrotechnika következtében akár magasaEE PpUWpN LV
lehet. A második felmérés során megállapíWRWW W IHUW ]|WWVpJ DODFVRQ\DEEQDN EL]RQ\XOW D] HO ] YL]VJiODWEDQ WDSDV]WDOWDknál,
PLYHO D] HO YHWHPpQ\ E~]D PLDWW D] HO ] pYL SRSXOiFLyNEyO V]iUPD]y
imágókkal nem kellett számolni. A vetésváltásban termesztett kukorica esetében mégis magasQDN PRQGKDWy D W IHUW ]|WWVpJ DPHO\ D WiEOD
fekvésével (kukoricatáblákkal való szomV]pGViJ NLHPHONHG WHUOHW pV D
A hibridek tömegvesztése szoros kapcsolatban van a molykárosítással (P = 99,3%; r = 0,640). A hibridek közötti termésveszteség különbözetre, a Colomba drasztikus nyerszsírtartalom-vesztése jelenthet magyarázatot, mivel ez nagymértékben befolyásolja az átlagtömeg nagyságát. Az Occitan-nál egyik beltartalmi paraméter sem hozható ilyen szoros összefüggésbe az átlagtömeggel.
Mind a három hibridnél megfigyeltük a károsítás következtében
IHOOpS Yt]YHV]WHVpJHW DPHO\ D NXNRULFD VWUHVV]N|UOPpQ\HN N|]|WWL
élettani folyamataival magyarázható. Vizsgálataink szerint a kukoricamoly kártételére a növény kényszeréréssel reagál.
.LMHOHQWKHW KRJ\ PLQG D KiURP EHOWDUWDOPL SDUDPpWHU PHQQ\LVpJpQHNFV|NNHQpVHpVDNiURVtWiVN|]|WWKDHOWpU PpUWpNEHQLVGH
kapcsolat van. Míg a nyerszsír számával (P = 99,7%; r = 0,690), keményíW WDUWDORP 3 U pV D PRO\NiU N|]|WW V]RURV
szignifikáns a kapcsolat, addig a nyersfehérjetartalom-változás kevésbé hozható összefüggésbe a károsító tevékenységével.
$ KLEULGHN N|]|WWL NHPpQ\tW WDUWDORP PHQQ\LVpJ YiOWR]iViQDN NO|QEVpJH D NiURVtWiV PHOOHWW D NpW KLEULG NO|QE|] VpJpE O pV D KLEULGHNW O IJJ VDMiWRVViJRNEyO V]iUPazik (P = 91,5%, r = 0,444). A
Q\HUV]VtUWDUWDORP YiOWR]iViQDN HOWpUpVH QHP KLEULGIJJ KDQHP HJ\pE WpQ\H] NiOWDOEHIRO\iVROWWXODjdonság.
A károsítás típusok súlyozásánál, a növényenkénti két lárva kártétele a
I WHUPpVFV|kNHQW WpQ\H] PtJ D Q|YpQ\HQNpQWL KiURP OiUYD magas tömeg- és beltartalom-NiURVtWy KDWiVD D] DODFVRQ\ V]i]DOpNRV HO IRrdulása (1,5%) miatt elhanyagolható.
$ FV DODWW HOKHO\H]NHG OiUYD NiURVtWy KDWiVD PLQG D V]i]DOpNRV HO IRUGXOiViEDQ PLQG SHGLJ D NiURVtWiV WHNLQWHWpEHQ HOPDUDG D FV IHOHWW
rágó heUQ\yMHOHQW VpJpW ODFV DODWWHOKHO\H]NHG OiUYD-ban, míg a
FV IHOHWW HOKHO\H]NHG OiUYD -EDQ IRUGXOW HO (] D] DVV]LPLOiFLyV IHOOHWHN Q|YpQ\UpV]HQNpQWLHOWpUpVpYHOPDJ\DUi]KDWy $FV DODWWL KDW-hét internódiumon található levelek levélfelülete, és asszimilációs
WHYpNHQ\VpJHHOPDUDGDFV IHOHWWHOKHO\H]NHG OHYHOHNpW O$NO|QEVpJHW
azonban statisztikailag nem sikerült igazolnunk.
A hibridek tömegvesztése szoros összefüggésben van a lárvák számával (P = 100%, r = 0,896), és ezek elhelyezkedésével (P = 98,3%, r = 0,681). Megállapítható, hogy a növény a szállító edénynyaláb károsodásainak növekedésére a szem-csutkaarány változásával reagál. A növény stresszkörülmények hatására nem csupán a generatív szerveinek fejlesztésével válaszol, hanem D FV NLDOaNtWiViQ EHOO D WHOMHV pUWpN
szemek arányára fekteti a hangsúlyt a csutka hátrányára.
.LMHOHQWKHW KRJ\ PLQGKiURP EHOWDUWDOPL SDUDPpWHU PHQQ\LVpJpQHN
csökkenése, illetYH D OiUYiN V]iPD pV HOKHO\H]NHGpVH N|]|WW KD HOWpU
mértékben is, de kapcsolat van. Míg a szárazanyag-tartalmat a lárvaszám (P = 99,7%, r = 0,755) és az elhelyezkedés (P = 98,7%, r = 0,722) szignifikánsan befolyáVROWDDGGLJDQ\HUV]VtUDNHPpQ\tW WDUWDORPFVDND
lárvák számával, a nyersfehérje tartalom pedig egyikkel sem volt igazolható összefüggésben.
A nyerszsír beépülésének szoros összefüggése és érzékenysége a károsítás növekedésével a szemtömeg, csutkatömeg, szem-csutkaarány és víztartalommal való korrelatív kapcsolatával is magyarázható.
Az elméleti meggondolásokból következik, hogy a növényenkénti lárvák számának növeléVpYHO pV WiEODV]LQW Yp YiOiViYDO D WHUPpVYHV]WHVpJ UDGLNiOLV PpUHW OHKHW $ Q|YpQ\HQNpQWL OiUYDV]iP Q|YHNHGpVpYHO D
veszteségek minden tömeg és beltartalmi érték csoportosításnál azonos ütemben változtak. A két lárva kártételének megjelenésekor a veszteségek roKDPRVPpUWpN Q|YHNHGpVWPXWDWWDN
$ &RORPED pV 2FFLWDQ KLEULGHN N|]|WWL Q\HUV]VtU pV NHPpQ\tW
mennyiségválto]iVRN pV NO|QEVpJHLN EHIRO\iVROy WpQ\H] LQHN IHOWiUiVD YDODPLQW D NHPpQ\tW pV PLndinkább a nyersfehérje tartalom – károsítás növekedéséneN N|YHWNH]WpEHQ W|UWpQ – csökkenésének megismerése további kérdéseket és vizsgálatokat vet fel.
5.6. Parazitológiai vizsgálatok kukoricamoly populációkkal (2000-2001)
A két évig végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a parazitoidok és a kukoricamoly lárvák egyedszám változása hasonlóan alakult, tehát a parazitoidok mennyiségi növekedése összefügg gazdaállatuk felszaporodásával.
A 2001. évben tapasztalható lárva és bábparazitáltság százalékos emelkedését, a Lydella thompsoni ( NLIXWRWW HJ\HGV]iP SDUDzitálási
% = 12,75), a Sinophorus alkae (NLIXWRWWHJ\HGV]iPSDUD]LWiOiVL
= 6) és a Simpiesis viridula (NLIXWRWWHJ\HGV]iPSDUD]LWiOiVL
egyedszám növekedése okozta.
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Lydella thompsoni és a Sinophorus alkae fajok parazitoid tevékenysége a kukoricamoly populáció egyedszámával arányosan jelentkezik. Ezek a fajok együttesen 11-18-szor annyi lárvát pusztítanak el, mint a többi faj együttvéve.
A megtalált további három faj közül a Simpiesis viridula fémfürkész
HPHOKHW NL PLYHO MHOHQOpWpUH– ha kisebb mértékben is –, minden évben számíthatunk.
A futtatóban megjelent gyilkosfürkész és a Phaeogenes nigridens bábfürkész megjelenése, a felmérés tapasztalatai szerint, esetlegesnek mondható (parazitálási % a két év átlagában = 1). A kukoricamoly parazitoidjaival foglalkozó összefoglaló munkájában NAGY (1993) a Phaeogenes nigridens-t „ritkaságként” említi. Ezt a megállapítást ez a felmérés is alátámasztotta.
A Bracon nemzetségbe tartozó fajokat több publikáció is jelenW V SRSXOiFLyW FV|NNHQW pV D J\DNRUODWL Q|YpQ\YpGHOHP V]HPSRQWMiEyO IRQWRV WpQ\H] NpQW HPOtWL NAGY 1984, PAPP ËJ\ NLVVp PHJOHS DODFVRQ\HJ\HGV U VpJNSDUD]LWiOiVLDNpWpYiWODJiEDQ
A Malachius bipustulatus imágója levéltetvekkel és pollennel
WiSOiONR]LNPtJDOiUYiMDUDJDGR]yD]RQEDQVDMiWWHVWpQpOQDJ\REEPpUHW
WiSOiOpNiOODWRW YDOyV]tQ QHP NpSHVHOHMWHQL $ OiUYD D YpGHWW EL]WRQViJRV N|UOPpQ\HNPLDWWIHMO GKHWHWWDNXNRULFDPRO\OiUYDMiUDWiEDQ