6. ÖSSZEFOGLALÁS
6.3. A KUKORICAMOLY ORSZÁGOS RAJZÁSFENOLÓGIAI ÉS POPULÁCIÓ
segítségével (1999, 2000, 2001)
A Növény és Talajvédelmi Szolgálat országos fénycsapda hálózatának (NIR) adatai segítségével rajzásdinamikai megállapításokat tettünk Magyarországra vonatkozóan.
Elmondható, hogy a kukoricamoly két rajzáscsúcsú megjelenése hazánkban egyre északabbi területeken jelentkezik, amely az enyhe tavasznak és a meleg, csapadékos nyárnak tulajdonítható. Ezt a generációs
G = 3,94, Fejér megyében G = 3,44. Az elszaporodási kvóciensek, az
XQLYROWLQ SRSXOiFLyN pYHQNpQWL FV|NNHQ V]iP~ PHJMHOHQpVpW PXWDWMiN SO*\ U-Moson-Sopron megyében E = 0,22).
A kukoricamoly rajzása eltéréseket mutat Magyarország területén.
Ezeknek a rajzástípusoknak a megoszlása határozott földrajzi területekre
WHKHW DPHO\HNQHN NLWHUMHGpVpUH KDWQDN D] pYHN VRUiQ YiOWR]y NOLPDWLNXV
viszonyok. A klimatikus változások következtében az évente kétrajzású
|NRWtSXV PDJ\DURUV]iJL WpUQ\HUpVH pV pV]DNUD KDWROiVD ILJ\HOKHW PHJ
napjainkban.
$ NXNRULFDPRO\ PDJ\DURUV]iJL UDM]iViW D] RUV]iJ OHJK Y|VHEE pV]DNQ\XJDWL WHUOHWHLW O D PHOHJHEE GpONHOWL YLGpNHL IHOp KDODGYD QpJ\
NO|QE|] WtSXVUD VLNHUOW HONO|QtWHQL HJ\HWOHQ UDM]iVFV~FV M~OLXV
második felében, 2. az áttelelt nemzedék rajzáscsúcsa magasabb a nyári
HOV QpODNpWQHP]HGpNUDM]iVFV~FVDN|]HOtW HQD]RQRVPpUWpN pVD DQ\iULHOV QHP]HGpNUDM]iVFV~FVDPDJDVDEED]iWWHOHOWQpO
A vetésterületek és az átlagos csapdázott egyedszámok megyénkénti alakulásai nem mutattDNHJ\pUWHOP |VV]HIJJpVW
6.4. Optimális mintavételei stratégia a kukoricamoly
OiUYDIHUW ]|WWVpJEHFVOpVpKH]
-1998)
Tényleges kártételi felmérések (Somogyszil és Igal területén, amely
W|EE PLQW W iWYL]VJiOiViYDO MiUW pV PDWHPDWLNDL PRGHOOek, statisztikai számítások és adatfüggetlen szimuláció segítségével kerestük a kártétel fokának megbízható becslését biztosító optimális mintavételi eljárást.
Az optimális mintavételi stratégia keresésekor kiderült, hogy a pontos
IHUW ]|WWVpJPHJiOODStWiVDDWpQ\OHJHVIHUW ]|WWVpJLIRNWyODOiUYDV]yUyGiV
irányától, alakjától és nagyságától függ. Eredményeink részben formális módszertani, részben empirikus, részben szimulációs számításokból származnak.
A formális eredmények közül, kiemeljük a megbízható feUW ]|WWVpJ
becslésekor szükséges tövek minimális számára megállapított formulát:
N’ = (t/h)2 If / p
$ WpQ\DGDWRN pUWpNHOpVH VRUiQ NDSRWW HUHGPpQ\HN D NpW HOWpU IHUW ]|WWVpJ WiEOiQ HOWéU QDJ\ViJEDQ GH D]RQRV IRUPiEDQ DODNXOWDN $]
1997. évi somogyszili 1,5%-RVIHUW ]|WWVpJ WiEOiQDOHYL]VJiODQGyW V]iP
hektáronként 6.000-40.000 között ingadozott. Az 1998. évi igali 10%-os
IHUW ]|WWVpJ WiEOiQ D IHOYpWHOH]QL NtYiQW W V]iP -27.000 közé volt
WHKHW iWODJRVDQ $ NpW HOWpU IHUW ]|WWVpJ WiEOiQ Hgyaránt a
VRULUiQ\UD PHU OHJHVHQ HOQ\~MWRWW SDUFHOOD DODNRN DGWDN NHGYH] EE HUHGPpQ\W DPHO\HN D IHOWpWOHQO EHYL]VJiODQGy W V]iP FV|NNHQpVpW HUHGPpQ\H]WH0LQpOLQNiEEDVRULUiQ\UDPHU OHJHVHQHOQ\~MWRWWDSDUFHOOD
alak, annál inkább közelített az 1,5%-osIHUW ]|WWVpJ WiEOiQD]DOVypUWpNHW NpSYLVHO -HV W V]iPKR] LOOHWYH D -RV IHUW ]|WWVpJ WiEOiQ D]
optimális 1.500-hoz.
Az optimális mintaegység több sort tartalmaz, mint tövet (2:1, 3:2).
Mivel a sortávolViJQ\L V]DNDV]UD NE W HVLN D MHO]HWW cellaalak geometriailag korántsem négyzetV]HU $ MHOHQVpJ ELROyJLDL KiWWHUpW
keresve, a kukoricamoly tojásrakási etológiájában találtunk választ.
A szimulációs vizsgálatokból megállapítottuk, hogy a lárvák szétszóródásának iránya befolyásolja a mintavételi stratégiát, vagyis a
PLQWDYpWHOL HJ\VpJ DODNMiW QDJ\ViJiW pV D V]NVpJHV PLQLPiOLV W V]iPRW
A szétszóródás mérete (5-10 vagy 20 lárva szóródik szét egy lepke által lerakott tojáscsomóból) szintén befolyásolja az optimális mintavételi eljárást. NagyobE PpUHW V]yUyGiV HVHWpQ Q|YHNV]LN D V]NVpJHV W V]iP
de a mintaegység mérete és alakja nem.
A szimulációs vizsgálatok bebizonyították, hogy a mintavételi terv
FVDN HO ]HWHV WiMéNR]yGy MHOOHJ IHOPpUpVHN XWiQ G|QWKHW HO $ IHUW ]|WWVpJ IRND D OiUYDV]pWszóródás alakja és nagysága a mintavételi stratégia kialakításának része, amelyet befolyásol a táblán uralkodó
6.5. Kukoricahibridek tömeg- és beltartalmi változása a kuko-ricamoly károsítása következtében (2001)
A károsítás vizsgálatokat megel ] V]iUIHOYpWHOH]pV -ben a kukorica vegetációs ciklusának végén, Somogyszil területén található két kukoricatáblában zajlottak. A 20 sor x 20 töves mintaterületek hét ismétlésben szerepeltek a két táblában. A hibridérzékenység vizsgálatokhoz mintaterüOHWHQNpQW PROO\DO IHUW ]|WW pV HJpV]VpJHV Q|YpQ\U O OHW|UW FV|YHW V]iOOtWRWWXQN ODERUDWyULXPED $ OiUYDV]iP pV
elhelyezkedés vizsgálatokhoz a károsító jelenlétét igazoló összes növényt
FV|YHVW O pV HJpV]VpJHV Q|YpQ\U O OHW|UW FV|YHW YL]VJiOWXQN Peg.
Ezután öt „kárcsoportot” alakítottunk ki. Analitikai vizsgálatok segítségével kártípusonként megállapítottuk a tömeg- és beltartalmi paraméter veszteségek mértékét.
$WiEOiQPHJILJ\HOKHW NiUWtSXVRNV]i]DOpNRVDUiQ\DWHNLQWHWpEHQDI
megjelenési forma a növényenkénti egy- (74,5%), illetve kétlárvás (24%) típus. A kétlárvás típus arányának emelkedése, és a háromlárvás típus
PDJDVDEE V]i]DOpNRV HO IRUGXOiViQDN N|YHWNH]WpEHQ D M|Y ben a kukoricatermesztésben a károk drasztikusan fokozódhatnak.
$ FV DODWW HOKHO\H]NHG OiUYD iOWDO RNR]RWW NiUWpWHOHN DODNXOiVD SO PHJMHOHQpV UpV]DUiQ\D D] |VV]YHV]WHVpJE O D FV IHOHWW NiURVtWy OiUYD NiUWpWHOpW O HOPDUDGWDN SO PHJMHOHQpV UpV]DUiQ\D D] |VV]YHV]WHVpJE O DPHO\ D Q|YpQ\ PRUIRlógiájával és asszimilációs tevékenységével magyarázható.
9L]VJiODWDLQN LJD]ROWiN D PDJDVDEE IHUW ]|WWVpJL pUWpNHN PHOOHWW MHOHQWNH] HU VHEE FV W|PHJ FV|NNHQpV MHOHQVpJpW DPHO\ HJ\DUiQW
megmutatkozott a szem és a csutka tömegcsökkenésében is. A szem- és a
FVXWNDW|PHJ YiOWR]iViEDQ NO|QEVpJHNHW ILJ\HOWQN PHJ $ Q|YHNY NiURVtWiVUD D Q|YpQ\ FV |VV]HWHY LQHN DUiQ\iW HOWROMD D V]HP MDYiUD
(P = 99,6%; r = 0,799).
Mindkét felmérésnél megállapítottuk a „kényszerérés” jelenségét a károsítás megjelenésekor (P = 99,7%; r = 0,755), amely a kukorica szöveti roncsolódásának növekedésével fokozódó ütemben jelentkezett.
$ YL]VJiODWRN LJD]ROWiN KRJ\ D Q\HUV]VtU Q\HUVIHKpUMH pV NHPpQ\tW
beépülése is zavart szenved a károsítás következtében, azonban ezek változása kül|QE|] WpQ\H] NiOWDOEHIRO\iVROW
A nyerszsír tartalom alakulása szoros összefüggést mutatott a károsító jelenlétével, számával (P = 99,9%, r = 0,802) és elhelyezkedésével
3 U D]RQEDQDKLEULGHNEHQMHOHQWNH] NO|QE|] VpJHN
nem a hibrLGHN HOWpU WXODMGRQViJDLEyO DGyGLN KDQHP HJ\pE WpQ\H] NW O
függ.
$ NHPpQ\tW WDUWDORP YiOWR]iVD NRUUHODWtYQDN PXWDWNR]RWW D OiUYD
jelenlétével, számával (P = 90,2%, r = 0,479). Mennyiségének alakulása
KLEULGHNW O IJJ WXODMGRQViJ 3 U azonban a lárva elhelyezNHGpVHQHPEHIRO\iVROMDDNHPpQ\tW PHQQ\LVpJpQHNQDJ\ViJiW
$ Q\HUVIHKpUMH WDUWDORP FV|NNHQpVH PHJILJ\HOKHW D NiURVtWiV
következtében. Ennek alakulására sem a hibridsajátságok, sem a lárvák számának és elhelyezkedésének hatását nem tudtuk statisztikailag igazolni.
Ezen beltartalmi érték alakulására a károVtWiV PHOOHWW IHOOpS HJ\pE MHOHQVpJHNK PpUVpNOHWSiUDWDUWDORPVWEJ\DNRUROQDNKatást.