te it akadályozza meg.
Zrínyi Miklós 800 huszárja élén július 22-én dél
től estig nyolcízben intézett rohamot az átkelő török sereg ellen és azt minden esetben veszteségek
kel visszado'bta. E rohamokban lovát kilőtték alóla, aranyos m entéjét ágyúgolyó tépte szét. Hősiessége az ellenségnek is annyira feltűnt, hogy csata közben a verőcei bég Zrinyi nevét kérdezte, mire éz meg
nevezte m agát és egyben üdvözölte a budai pasát. A csata után este a pasa Zrínyinek üdvözlő levelet kül
dött. I
Következő nap hajnalban a török sereg nagyobb része mégis átkelt a patakon, de ekkor az erősbítése- ket kapott Zrinyi m ár többezer lovassal indult ro
ham ra és a törököt visszaverte. A nádor ekkor, m int
hogy á szándékolt cél. Szigetvár felmentése elére
tett, csapatainak visszavonását rendelte el és az utó
védet Zrínyire bízta. Ez a török újabb tám adását váltotta 'ki, "mire Zrinyi újabb rohammal felelt, a m agyar sereg is arcot fordított az ellenségnek s azt véglegesen a Rinnya keleti p a rtjá ra kergette vissza.
E harcok alatt egyik török hadoszlop a m agyar csa
tarendet megkerülte és a m agyar táb o rra ütött. Ek
kor a fáradhatatlan Zrinyi lovasai élén itt is bevá
gott s megmentette a m agyar tábort.
A babócsai diadal tanúságot tesz amellett, hogy Zrinyi Miklós elsőrang-ú lovasvezér volt.
E h ad járat azt eredményezte, hogy Szigetvár az ostrom alól felszabadult, a török Babócsát kiürítette.
Zrinyi lovasai aztán lóról szállva elfoglalták Korotna várát, majd m agyar ké^re kerültek a Szigetvártól
keletre fekvő kisebb erődök (Szentlőrinc, Görösgál, Selye és Szentmárton) is. E hadműveletek eredmé
nyét Zrinyi babócsai hőstette alapozta meg.
1557 őszén Zrinyi lemondott horvátbáni méltó
ságáról és ehelyett üresedés esetén Szigetvár kapi
tányságát kérte, hogy a törökkel a legközvetlenebb szomszédságban maradhasson. A király Zrínyinek ezt az óhaját 1561-ben teljesítette s egyben kinevezte őt tárnokm esterré és a Dunántúl főkapitányává az
zal, hogy Szigetvár ostroma esetén a v á r védelmét helyettesére bízhatja. Tudjuk, hogy Zrinyi ezzel a joggal nem élt.
Szigeti kapitányságának második évéről újabb haditettet jegyez fel a történelem.
A pozsegai bég, hogy a szigetvári őrség dráván- túli portyázásait megakadályozza, Monoszlónál, a D táva déli p artján. Szigetvártól délkeletre erődítést a k art építeni és ezért 1562-ben ide jelentékeny had
erőt és munkaerőt összpontosított.
Zrinyi erre a közeli várakból Barcs mellett 3000 főnyi hadat gyűjtött össze, átkelt ezzel a Dráván és a török tábor ellen indult. A török csapat csatarend
ben fogadta a m agyar tám adást, de midőn észre
vette, hogy Zrinyi vezényli a m agyar sereget, meg
futamodott. Az üldöző m agyarság kezébe esett az egész tábor, számos fogollyal és h at ágyúval.
Bécs, Pest, Somlyó, Babócsa és Monoszló állo
másai annak a diadalútnak, amelyen Zrinyi Miklós, a veretlen lovasvezér elérkezik utolsó és legnagyobb hőstettének helyéhez. Szigetvárhoz, hogy itt a ma
gyar önfeláldozó hősiesség egyik legfényesebben ra gyogó, örök emlékét állítsa fel.
189
II.
Az 1566-ban k itört háború közvetlen előzménye, az 1565. évre nyúlnak vissza.
Miksa király és János Zsigmond erdélyi feje
delem, a szultán pártfogolt ja között határvillongások keletkeztek, amelyekbe Szulejmán is beleszólt. A tá r gyalások során követelte, hogy Miksa Tokajt, Sze
rencset és N agybányát Erdélynek ad ja át, míg ő (Szulejmán) m aga Gyula, Szigetvár és E ger vá
ra ira ta r to tt igényt. E teljesíthetetlen követelések elájrulták, hogy a török új háborúra készül.
Bizonyos előjelek azt m utatták, hogy a h a d járat első célja Szigetvár elfoglalása lesz. A töröknek elég oka volt a rra , hogy Zrínyivel leszámoljon. Elfogott kémek m ár 1565-ben utaltak erre. Azt kell hinnünk, hogy a török a Dunántúl délnyugati részében u ral
m át a Balaton—Muraköz vonalába a k arta kiterjesz
teni, hogy h atárainak védelmét s egyben a m agyar király német tartom ányai ellen intézendő offenzívá- já t megkönnyítse. Ennek a törekvésnek Szigetvár állt útjában. E zt á v á ra t kellett teh át a töröknek elfoglalni.
A török tervszerűen fogott a dologhoz. Az 1566.
év nyarán egy török csoport Gyulát vette ostrom alá, egy másik török csoport Eger felé tü n tetett, jelentékeny török haderő Székesfehérvár környékén biztosította a szigetvári vállalatot a Győr—Komárom vonalából esetleg várható tám adás ellen, maga a fő
erő, mintegy 100.000 főnyi harcos a szultán szemé
lyes vezérlete alatt Szigetvár ellen fordult.
Mielőtt a vázolt török erőcsoportosítás megtör
tént volna, az ellenségeskedések m ár megindultak.
1566 tavaszán a török Pécs felől jövet a Sziget
vártól északnyugatra, Eianizsa felé fekvő Segesdet tám adta. Zrínyi felmentő vállalata ez alkalommal is fényes sikerrel já rt. A török Pécsre menekült.
Június elején a m agyar királynak a német biro
dalmi sereggel megerősített hadereje is kezdett fel
vonulni. A főerő Salm parancsnoksága a latt Győr—
Komárom vonalában, a balszámy — 12.000 fő — Schwendi Lázár alatt Kassánál, a szintén 12.000 fő erejű jobbszámy — a stá je r és horvát hadak Károly főherceg a latt a Muraközben gyülekeztek. E jobbszárny gyülekezését — helyzeténél fogva — biztosította Szigetvár, melynek védelmét Zrínyi vál
lalta magára. A főerőnél és a balszárnynál lejátszó
dott, a király fegyvereire előnyös küzdelmek (Veszprém és Palota körül, Husztnál) kívül esnek e tanulmány keretén. Elég, ha annyit tudunk, hogy a főerő június végén m ár a 60.000 főt (kétharm ad rész
ben m agyar lovasság), sőt később a 100.000 főt is elérte, s így elég erős volt arra, hogy a Balaton bár
melyik széle mentén Szigetvár környékére előretör
jön, s itt a döntő csatát Szulejmánnal megvívja.
Zrínyi Miklós is bizonyára sz&nított arra, hogy nem hagyják cserben, hiszen a fegyverbecsület legele
mibb szabályai közé tartozott a felmentésnek kísér
lete még akkor is, h a az ostromló sereg erősebb volt.
Maga Zrínyi erre ismételten példát adott. De meg
történt a hihetetlen eset! Az osztrák vezérek addig tanácskoztak, míg régi szokás szerint elkéstek és így Zrínyit feláldozták.
191