mellyel bennünket ma is bámulatba ejt.
Ma, mikor a világháború hadviselési nehézségei még mindenkinek élénk emlékezetében vannak és mindenki tudja, hogy valamelyik hadviselő fél moz
gósítása, felvonulása, csapatainak az ellenséges föl
dön való mozgatása mily súrlódásokat vált ki a leg
gondosabb előkészületek és a technika csodái dacára, s hogy mily nehézségekkel já r a csapat anyagi el
látása még a jó utak, vasútak és autók világában is, milyen bajos az ellenségről való hírszerzés, még az alaposan megszervezett kémkedés és a repülőgépek mellett is, mennyi tévedés fordul elő a jelentőszol
gálatban a dróttalan távíró és tábori távbeszélő alkal
mazása mellett, méltányolhatjuk érdem szerint e nagy vezérnek szerény hadviselési eszközökkel, túl
erővel szemben, nagy távolságokra végrehajtott me
rész, sőt vakmerő hadműveleteit, különösen, ha szem előtt tartju k , hogy Hunyadi lovasseregeket hatal
mas folyamokon és magas hegységeken vezetett át.
I • ; , • 1* !
Hunyadi és a török hadműveletei között nehéz párhuzamot vonni. A töröknél a hadvezér maga az államfő yolt, ki minden korlátozás nélkül állíthatta hatalmas birodalmának minden segélyforrását a had
viselés szolgálatába. A török védőrendszer minden európai államénál fejlettebb volt, a török állandó hadsereggel, a szó szoros értelmében gárdának ne
vezhető janicsár hadtesttel is rendelkezett. Hunyadi kormányzósága a latt csak a rigómezei hadjáratot vezette a török ellen, a többi török háborúban még
nem, vagy m ár jiem ült a kormányzói székben. A m agyar történelem ismételten említi, hogy a fő
nemesség irigységével, vagy közönyösségével és gyakran a királyi udvar féltékenységével kellett küz
denie. Legtöbb esetben nem kapta meg azt a fegy
veres tám ogatást a főrendek részéről, melyre jogo
san szám íthatott és rendesen nem ju to tt kezeihez idejében az a pénz, mely a kellő erejű sereg felállí
tásához le tt volna szükséges. így például a nándor
fehérvári h ad járat előtt maga Hunyadi adott a ki
rálynak 8000 forintnyi kölcsönt, ahelyett, hogy ez éppen fordítva tö rtén t volna. !
Hy körülmények között az ő támadó seregei leg
jobb esetben csak művészi rögtönözések voltak, me
lyek katonai hiányosságait az ő tudásának kellett pótolni.
Hunyadi katonai műveleteinek hadászati veze
tésében felismerhetjük azt a m esteri egyszerűséget, mély a világ legnagyobb vezéreinek hadművészetét jellemzi. H adjáratai nélkülöznek minden merevséget és mesterkéltséget. Szöges ellentétben áll ez azzal az osztrák hadművészeti tudálékossággal, melyet a későbbi korokban megismertünk. Hunyadi úgyneve
zett oldalállásokat, komplikált átcsoportosításokat és időtrablő kombinált manővereket nem ismert.
I i f '
Magyarország Hunyadi korában a törökkel szemben a politikai és a hadászati védekezés állapo
tában volt. Törökország terjeszkedett. Magyarország csak meglevő birtokállományát akarta délfelé meg
95 védeni. Ezt a védelmet Hunyadi offenzív módon oldotta meg. Hadművészetének talán ez a legfigye
lemreméltóbb sajátsága. Még o tt is, ahol a török váratlan támadása, vagy semmi módon ki nem egyen
líthető túlereje folytán eleinte a védekezésre szorul, m int az 1442. évi (erdélyi) és az 1456. évi (nándor
fehérvári) hadjáratokban, éles szemmel figyeli az alkalmat a védelemből a tám adásra való átm enetre és hamarosan kezeibe ragadja az olyannyira fontos kezdeményezést.
Csatáiban a harcászati védelmet egyáltalában nem ismeri. Támadás és mindig tám adás a jelszava, míg csak az ellenség valahol meg nem rendül, hogy ezt a kezdeti előnyt döntő sikerré fejleszthessa
Hunyadi csatatervezésében megtaláljuk azokat a form ákat, melyeket későbbi hadvezérek is sikere
sen alkalmaztak. így például a szentimrei csatában (1442) oly átkarolással idézi elő a döntést, m int Moltke a königgratzi csatában, a Karánsebes és Hátszeg között vívott csatában (1442) kettős átka
rolással semmisíti meg a törököt, miként Hinden- burg Tannenbergnél az oroszokat, 1444-ben Kuno- vicánál — visszavonulás közben — azt a megroha- nást alkalmazza, mint Napóleon 1813-ban Hanau- nál, stb.
A nándorfehérvári dicső győzelemhez hasonlót azonban a történelem alig ismer. Szinte meseszerű az, ahogyan az ostromolt és erőszakos rohammal m ár majdnem bevett vár kis helyőrségének kirohanása felmentéssé és döntő győzelemmé fejlődött. Ez m ár a hadvezetés művészetének legmagasabb fokán túl
emelkedő haditény és egyben személyes hőstett.
Ennek végrehajtásához a csapatával összeforrott és istenített, lángeszű és vakmerő vezér és oly csapat kellett, melynek harci erényei nem csupán a nevelés
ben, hanem a fajban gyökereznek.
Hunyadi, ez a ragyogó hős és vezér az utókor
nál nem találta meg a megérdemelt méltánylást.
Halála után egy esztendővel a király az ő működését m ár kárhoztatandónak ítélte. Az osztrák haditörté
netírás őt is — m int Zrínyi Miklóst, a költőt és had
vezért — elsikkasztotta. A fővárosban emlékét ma egy szerény gyalogszobor őrzi s az is eldugott he
lyen. Bécs szállította le a lóról ezt a vezért, ki legszebb diadalait lovasrohamokkal a ratta. Az ő lovasszobrá
nak helyét a fővárosban ima egy osztrák hadvezér bitorolja. Vájjon kegyeletsértés volna-e, ha ezen a visszásságon a független m agyar nemzet változ
tatn a?
5. M átyás k irá ly
I. Bevezetés.
A magyar haditörténelemben a Hunyadiak fél
százados időszaka: az 1440-től 1490-ig terjedő 50 esz
tendő jelenti a m agyar hadművészet aranykorát.
E félszáz esztendő egyharmada Hunyadi János ve- zéri szereplésének, kétharm ada pedig Mátyás király uralkodásának idejére esik.
Ha azt kérdezzük, hogy mi a jellegzetes különb
ség Mátyás király és dicsőséges atyja, a nagy Hu
nyadi János hadművészete között, úgy erre legjob
ban egy hasonlattal felelhetünk meg.
Hunyadi János úgy tűnik elénk, mint a sötét égboltozaton nappali világosságot gyújtó ragyogó meteor. Ennek valdtó csillogása mellett az égbolt csillagai elhalványulnak. Mátyás a tiszta ég legtün- döklőbb csillaga, de ennek fénye mégsem vakít any- nyira, hogy a m agyar ég más elsőrendű csillagai:
Mátyás magyar alvezérei szemünkbe ne ötlenének.
Az apában az utólérhetlen hadművészt, a fiúban már inkább az ő korszakalkotó hadművészeti rend
szerét csodáljuk. A kettő között különbség rejlik még abban is, hogy az apa katonai működése csupán az önfeláldozó honvédelmet, a fiúé m ár a hódítást is
szolgálta. Az előbbi a naturalista, ösztönös, az utóbbi a tudományosan képzett vezér.
Mindkettő nagy hadvezér volt, de ha a m agyar vezéreket rangsorba szedjük össze, annak élére mégis Hunyadi Jánost kell állítanunk.
i
Mátyás királyságának majdnem egész idejét háborúskodás töltötte ki. A történelem Mátyás 33 esztendős uralkodása a la tt csak 4 békeévet jegyez fel azzal, hogy a honvédelem érdekei talán keve
sebb háborúskodással is kielégültek volna. H adjára
tainak tömegét az alábbi számadatok m utatják:
A 29 hadiév alatt Mátyás minden szomszédja sorra került.
Négy hadjáratot viselt — 6 hadi év alatt — a Felvidéken garázdálkodó csehek ellen (1458, 1459, 1460—62 és 1465—66.)
Három hadjártban 10 hadiévet töltött Frigyes császár ellen (1459, 1477 és 1480—88.)
Öt nagy és két kisebb háborúja volt — ugyancsak 10 hadiév alatt — a törökkel (1458, 1460, 1462—64, 1475—76, 1479— 1481.)
Három évig tartó hosszú háborúba keveredett a csehekkel (1468—1470) és még hosszabb, négy évig tartó háborúja volt a szövetkezett lengyelekkel és csehekkel (1471—74).
H adat viselt a lázadó erdélyi vajda és vele szö
vetkezett moldvai vajda ellen (1467).
E számadatok azt is m utatják, hogy Mátyás több esetben egyidejűleg k ét fronton is hadakozott.
99