Alakításának időpontját az Akadémiai Almanach évi kötetei 1855 helyett következetesen 1856-ban Jelölik meg. Melich János emliti - Hunfalvy Pálra hivatkozva - hogy a bizottság megalakítása 1855-ben történt. (Ak.Ért. 1936. 256.p.) Az alakítás időpontja körüli vita eldöntésére idézzük az alábbiakat: A nyelv- és széptudományi osztály tizenegyedik ülését Eötvös József elnökletével 1856. Jan. 14-én tartotta. Az ülésen "a mélt. másod Elnök ur jelentvén, hogy múlt évi szeptember elején a tagokhoz intézett körlevél azon pontja, mely okt. 20-ig észrevételeket kivánt az akadémia Helyesírására ós Nyelv-tanára, foganat nélkül maradt; ez utóbbi munka példányai pedig vég-kép elfogyván, annak revisiója többé nem használható mindkettőnek tárgyalására, valamint egyéb koronként előforduló szorosan nyelvé-szeti kérdések véleményezésére egy állandó nyelvényelvé-szeti bizottmány kinevezését javasolja:
mi elfogadtatván e bizottmány tagjaiul Toldy, Czuczor és Foga-rasi rendes, meg Ballagi, Hunfalvy és Brassai levelező tagok nevez-tettek ki, azon felszólítás mellett, mielőbb a Helyesírás és Magyar Nyelv Rendszere munkálatot adná be; azonkívül a Nagy-Szótár mibefa-létéről is tudósítaná az osztályt." (Kgy.Jk. 1855-1856. 36-37.p.)
A bizottság működési köre az első hat évben még eléggé kidol-gozatlan volt; a megszabott feladatok inkább csak jelzik munkálkodá-sának irányát. A megválasztott tagok sem kedvezményezők; elvégzik az osztály által rájuk bizott munkákat. Jól szemlélteti ezt egy 1857«
Jan. 16-ról fennmaradt jelentés, amely szerint a bizottság foglalko-zott a "Nagyszótár" dolgozataival: "... és ugy találta, hogy 1855 októberétől mostanig a szerző (Czuczor Gergely) a Szala szótól
82
Toklár szóig haladt 5286 szócikkben, melyek ... mindenre ki-terjedő gonddal dolgoztattak...". Foglalkozott továbbá a Teleki ju-talomra beérkezett pályamunkák, és a Nádasdy Tamás-féle eposzi juta-lomra vonatkozó jutalmazás szempontjaival a magyar nyelvben haszná-latos kettős betűk egyszerűsítésével. (RAL. 17/1857)
A bizottság rendszeres működését 1862-től számithatjuk, ami-koris részletesen kidolgozott előterjesztést nyújtott be az összea UléBnek, és amelyben pontosan körülhatárolta működési területeit:
1. Nyelvtani ügyek (helyesírás, nyelvrendszer, nyelvjárások) 2. Szó-tárügy (Nagyszótár, tájszétár, mestermüszótár stb.) 3. Nyelvtörténe-ti ügyek (nyelvemlékek másolása, kiadása, szerkesztése) 4. Az iroda-lom emlékeinek felkeresése (kiadása) 5. A hasonlító nyelvészet.
Az előterjesztés uj tagok és előadó választására, a Magyar Nyelvészet c. füzetek megszüntetésére, a Nyelvtudományi Közlemények megindítására és az 1862. évi bizottsági költségvetésre is kitért.
Az összes ülés elfogadta az előterjesztésben tett javaslatokat, így lettek a bizottság tagjai 1862-től - az előzőek mellett - Arany Já-nos, Budenz József, Rlsdl Szende ós Vass József, Az Akadémia Igazga-tótanácsa az első dotációt a következőkben állapította meg:
A Nyelvtudományi Közlemények kiadására 1200 Ft., az előbbi fo-lyóirat éB a Régi Magyar Nyelvemlékek szerkesztésére 300 Ft., az utóbbi nyomtatására 400 Ft., anyaggyűjtés, másolatok levelezés költ-ségeire 200 Ft., összesen 2100 Ft. (Ak.Ért., UJ Folyam: A Nyelv- és széptudományi osztály közlönye 1861-62. 207-211.p.) Működése folya-mán további évi kiadásait e munka 87-89. oldalán közöljük.
A Nyelvtudományi Bizottság célkitűzései egy évtized multán annyiban változtak, hogy nagyobb súlyt helyezett a magyar nyelvészet problémáira. Feladatai közé számította:
A. A szorosabb magyar nyelvtudományt, amelynek célja "a magyar nyelv tudományos ismeretét eszközölni s azt szigorú kritikával ki-dolgozott munkálatokban közrebocsájtani( a gyűjtött ós gyűjtendő nyelv-anyagot, a nyelv természetes fejlődéséhez alkalmazott rend-szerben előadni: eszerint a körülményekhez képeBt nyelvtanokról és szótárakról gondoskodni, különösen a tájszótárt folytatni, a mester—
müszótárt megindítani.
i műnyelv alakulását szemmeltartani s általában az irodalmi nyelv mivelést olyképpen ellenőrizni, hogy egyrészt hiányos
nyelv-ismeretből folyó erőszakos szóképzésre ne vetemedjék, másrészt
pedig
az Idegen nyelvek hatása a magyar nyelvnek grammatikai különösen syntaktikai szerkezetét meg ne hamisítsa, nemkülönben arra is töre-kedni, hogy az eddig elkövetett nyelvrontésok lehetőleg orvosol—
tasa&nak,
B. A szélesebb magyar nyelvtudományt, melynek feladatai a ma-gyarral hason alkotású altáji nyelveket s ezek között elsősor-ban a finn-ugor, másodikelsősor-ban pedig a török-tatár nyelveket behatóan tanulmányozni, s amennyiben módjában áll, ismertetőket, nyelvtanok éa azőtárak utján íb köztünk előmozdítani. Ez ismereteket tudományo-san feldolgozni, kiválő tekintettel arra, hogy azok a magyar nyelY tényeinek földerítésére vagyis tudományos megfejtésére szolgáljanak*
Egyéb, bár merő idegen nyelveknek, amelyek a magyarral törté-nelmileg érintkeztek, ugyanarra gyakorolt hatását feltüntetni,
C. Az irodalomtörténetet, melyre nézve a bizottság teendójat az alapszabályok 3 §-a értelmében az irodalom emlékeit felkeresni a azokat megismertetni,
A magyar nyelvemlékeket kiadni* A "Magyar Nyelvemlékek" szer-kesztője a bizottságtól veszi utasításait, a másolások, kiadások a egyes szerkesztési kérdések körül,
D. Az Akadémia által tett ügyek elintézését. A bizottság egyéb-iránt fenntartja magának, hogy működésének A, ós B. alatti tervraj-zából folyó egyes feladatokat időről-időre a rendelkezhető anyagi módhoz képest meghatározza." (RAL. 1323/1871)
Lényegében az ekkor kitűzött elvek alapján működött a bizottság egészen 1949-ig. Működésének 80 éves történetét Melioh János foglal-ta össze 1936-ban. Melioh János ismerteti a bizottság megalakulását, elnökeit, előadóit, első tagjait. Értékelése szerinti a "bizottság munkássága nemcsak a magyar, nemcsak az urál-altaji nyelvészet egéaz körére terjedt ki, hanem kiterjedt a sémi éa az árja nyelvhaBonli—
táara is. Ezen felUl a magyar helyesiráa, a magyar nyelvjárások, a régi magyar nyelvemlékek és nyomtatványok terén is, úgyszintén szó-tári téren sokat munkálkodott a bizottság." Melich János megállapít-ja, hogy a Nyelvtudományi Közlemányek 1-14. kötetét Hunfalvy Pál szerkesztette, sokszor nagyrészben ő maga irta, ami "a magyar éa az urál-altaji nyelvtudomány hazai művelésének minden időkre szép ás alapvető emléke marad"... Budenz József előadósága ós ezerkeBztősé—
ge alatt a Nyelvtudományi Közlemények tisztán a finnugor nyelvtudo-mány folyóirata lett..." Budenz József után rövid ideig Simonyi Zsigmond, majd 35 éven ét Szinnyei József szerkesztette Budenz nyom-dokain a folyóiratot. "Szinnyei szerkesztése alatt a finnugor nyelv-tudomány mellett, kisebb mértékben ugyan, de mégis szép számmal
Je-84
lent.ek meg a Közleményekben tisztán magyar nyelvtudományi dolgozatok is, továbbá az indogermán nyelvészet körébe eső értekezések, s
kü-lönösen kiemelendők a török nyelvtudomány körében... megjelent alapvető értekezések."
A továbbiakban Gombocz Zoltán vette át a Közlemények szerkesz-tését. A kiváló szakember a XLVIII. kötetet befejezte, de a követ-kezőt - elhunyta miatt - csak elkezdte. A bizottság - Melich János szerint - "a magyar őb a hazai finnugor, s nagymértékben a külföldön müveit finnugor nyelvtudomány egyik legfontosabb tényezője lett...
akár mint kezdeményező, akár mint vezető, irányitó, végrehajtó."
(Ak.Ért. 1936. 256-260.p.)
Az általunk 89-91.oldalakon közölt bizottsági kiadványok jegy-zéke egyébként is tükrözi a bizottság tevékenységének a magyar nyelvtudományra gyakorolt hatását. Említésre méltó ezenkívül, hogy Budenz József indítványa, amelynek alapján 1879-től "Reguly-Alap"
létesült az "ugor nyelvek kidolgozására módot nyújtó, külön "utazó-alap" céljaira". Ezt rendszerint fiatal kutatók utazási segélyeként használták fel, ami nagyban elősegítette Bzakmai fejlődésüket.
(Biz.jegyzk. 1879.jun.9.) A bizottság hosszú éveken át támogatta anyagi eszközökkel is az 1903-ban alakult Magyar Nyelvtudományi Tár-saságot. Tevékenysége gyakorlatának megismerését nagyban segitik az egyes jegyzőkönyvek mellé csatolt beadványok és egyéb előterjesz-tések, amelyekkel kapcsolatosan a bizottság állást foglalt, határo-zatokat hozott. Ezek sok esetben egy-egy fontos munka elindítói vol-tak. Például: Utasitás a Magyar Nyelvtörténeti Szótár szerkesztői számára (Biz.jegyzk. 1882.jan.ll. melléklete); Szinnyei József:
Finn-magyar szótára, kiadása ügyében tett indítvány (Biz.jegyzk.
1881.nov.l6. melléklete); Indítvány a mesterszók egybegyűjtésére (Biz.jegyzk. 1882.okt.14. melléklete); Zolnai Gyula indítványa egy havonta megjelenő nyelvművelési folyóirat megindítására (Biz.jegyzk.
1921.dec.19. melléklete).
A bizottság tevékenysége az I. világháború közepétől csökkent, illetve lelassult. A "Nyelvtudomány"-t megszüntették. Az elkezdett munkákat nem tudták a tervezés szerint folytatni. Az Uj
Nyelvemlék-tárból csak a Bécsi Codex első füzete Jelent meg. A Magyar Nyelvtu-domány Kézikönyve c. sorozatból 1922-től 1936-ig kilenc füzet hagyta el a nyomdát és több elkezdett mü kéziratának kiadása befejezetlen maradt. A Nyelvtudományi Közlemények is csak csökkentett ivszámban jelenhetett meg.
1933-ban a Nyelvtudományi Bizottságbői vált ki a Nyelvművelő Bizottság, amely kezdetben Nyelvművelő Szakosztály néven mint albi-zottság működött.
A II. világháború után a Nyelvtudományi Bizottság 1946 január-jában gyűlt össze először. Ekkor vált meg elnöki tisztétől Melich János. Az uj elnök Pais Dezső lett. (I. Nyelv- ós széptudományi osz-tály jegyzk. 1946. 2.p.) A többi bizottsághoz hasonlóan a Nyelvtudo-mányi Bizottság 1945 utáni munkálkodásáról - adatok hiányában - m a még CBak hiányos képünk van. Ennek oka részben az lehet, hogy a b i -zottság iratainak Jelentős hányadát még nem sikerült felkutatni.
Egyébként az Akadémia átszervezését közvetlenül megelőző idők-ben az anyagi feltételek még nem voltak elégségesek átgondolt, terv-szerű munka folytatására.
A N Y E L V T U D O M Á N Y I B I Z O T T S Á G M U N K A T Á R S A I
Elnökök 1862-1865 Lukács Mórioz
1865-1875 Toldy Ferenc 1876-1878 Lukács Móricz 1878-1883 Hunfalvy Pál
1895-1897 Volf György 1897-1898 Gyulai Pál
1898-1943 if j .Szinnyei József 1943-1945 Melich János
1946-1949 Pais Dezső 1883-1895 Joannovics György
Előadók 1856-1861 Toldy Ferenc
1862-1878 Hunfalvy Pál 1878-1892 Budenz József
1892-1919 Simonyi Zsigmond 1919-1939 Melich János 1939-1949 Zsirai Miklós
86
Tagok
Arany János 1862- 1882 Kégl Sándor 1908-1920 Asbóth Oszkár 1893-•1920 Klemm Antal 1921-1945 Ballag! Mór 1856-•1891 Kniezsa István 1939-1949 Bánóczi József 1895-•1920 Kodály Zoltán 1943-1949 Bárczl Géza 1939-•1949 Kunos Ignácz 1893-1945 Barna Ferdinánd 1879-•1895 Lakó György 1943-1949 Beke Ödön 1946-•1949 Laziczius Gyula 1934-1949 Beöthy Zsolt 1896-•1922 Lehr Albert 1883-1924 Bleyer Jakab 1912-•1933 Ligeti Lajos 1936-1949 Budenz József 1862-•1892 Lukács Móricz 1862-1881 Császár Elemér 1914-•1940 Mátyás Flórián 1867-1878 Csefkó Gyula 1943-•1949 Melich János 1897-1949 CsUry Bálint 1928-•1941 Mészöly Gedeon 1912-1949 Czuczor Gergely 1856-•1866 Moravcsik Gyula 1946-1949 Eckhardt Sándor 1942-•1949 Munkácsi Bernát 1890-1937 Fogarasi János 1856-•1878 Nagy József Béla 1931-1949 Fokos( Fuchs)Dávid 1916-•1919 Négyesy László 1899-1933 Fokos(Fuchs)Dávid 1946-•1949 Németh Gyula 1921-1949 Gáldi László 1942-•1949 Pais Dezső 1923-1949 Goldziher Ignác 1B79-•1921 Pápay József 1908-1931 Gombocz Zoltán 1901-•1935 Petz Gedeon 1895-1943 Gyornlay Gyula 1900-1942 Riedl Frigyes 1899-1921 Gyürke József 1943--1946 Riedl Szende 1862-1873 Gyulai Pál 1872--1909 Rubinyi Mózes 1946-1949 Hadrovics László 1943--1949 Sági István 1937-1949 Halász Ignác 1893--1901 Schmidt Henrik 1912-1945 Helnrich Gusztáv 1884--1922 Schmidt József 1909-1933 Horger Antal 1912--1946 Sebestyén Gyula 1900-1927 Horváth János 1921--1949 Simonyi Zsigmond 1881-1919 Hunfalvy Pál 1856--1891 Szarvas Gábor 1872-1895 Jakubovich Emil 1924--1935 Szemerényi OBZvald 1943-1949 Joannovdcs György 1872--1909 Szidarovszky János 1937-1947 Katona Lajos 1893--1910 Szilágyi Loránd 1946-1949
Szilády Áron 1872-1922 Vámbéry Ármin 1868-1913 Sziláéi Móricz 1895-1905 Vargha Dámján 1921-1945 Szily Kálmán 1896-1924 Vass József 1862-1873 ifj.Szinnyei József 1889-1943 Vikár Béla 1893-1945 Tamás Lajos 1940-1949 Volf György 1879-1897 P.Thewrewk Emil 1877-1917 Zichy István 1925-1945 Thlenemann Tivadar 1924-1945 Zolnai Béla 1941-1949 Thury József 1905-1906 Zolnai Gyula 1895-1949 Toldy Fereno 1856-1875 Zsirai Miklós 1928-1949 Tolnai Yilmos 1900-1937
Meghívott ( (segéd) tagok
Balassa József 1896-1916 Schwartz Elemér 1928-1945 Czeglády Károly 1946-1949 Szabó Dénes 1946-1949 Deme Láezló 1946-1949 Szabó T.Attila 1943-1945 Frecskay János 1883-1919 Szamota István 1895 Oráb Gyula 1928-1945 Telegdi Zsigmond 1946-1949 Qyóni Mátyás 1946-1949 Tompa József 1943-1949 Juhász Jenó 1946-1949 Tóth Béla 1899-1905 Kertész Manó 1916-1919 Trócsányi Zoltán 1916-1924 Losonczl Zoltán 1935-1941