XX. Bzázad elején annak a szükségnek a felismerése, hogy a változott
viszonyok közt, a felmerült uj történelmi, követelmények sürgetővé
teBzik a TB feladatainak, működési terének uj körvonalazását. Ez először 1905-ben merült fel, amikor szó volt a TB állami dotációjá-nak felemeléséről, A minisztérium hajlandó volt az emelésre "ha a bizottság meggyőző okokkal s a történelmi kutatások terén reá váró feladatok nagyságával indokolná kérését." Az indokolás kidolgozá-sára ugyanekkor albizottság létesült, amely Fejórpataky Láezlót bizta meg az elkészítéssel. Ez nem törtónt meg, Fejórpataky László előadó szerint: "az előadó nem volt abban a helyzetben, hogy e meg-bízásnak eleget tegyen. Különben is a változott közviszonyok ez idő szerint nem nyújtván kilátást a bizottság kérésének teljesítésére, indítványozza, hogy e memorandum elkészítése későbbi időre halasz—
taesék, mikor is az alapos megvitatás tárgyává lesz teendő*'-, A bi-sottság a bejelentést tudomásul vette és az indokolást elfogadta*
(Biz.Jegyzk. 1905.Jan.7. és március 4 . )
Másodszor 1910-ben Csánki Dezső bizottsági elnök véli kívána-tosnak, "hogy a bizottság jövendő munkásságára nézve, réazlfetSS, tervszerű programmot dolgozzon ki, aminek már igen becses előmun-kálatai is vannak; igaz, hogy a bizottság dotatiojának korlátolt volta és fennálló kötelezettségei ily tervszerű program megvaló-sítását egyelőre nem teszik lehetővé, de esetleg ily program alap-ján a bizottság elégtelen dotatioalap-jának kellő emelése lesz kiesz-közölhető. [Uj bekezdés.] A bizottság megvitatás után ez Ugybei ja-vaslattételre albizottságot küld ki, melynek tagjai: Csánki Dezső biz. elnök, Angyal Dávid, Békefi Rémig, Borovszky Samu, Komáromy András, Tagányi Károly, Vécsey Tamás biz.tagok ós Fejórpataky Lász-ló biz. előadó. Ez albizottság munkálatának elkészítésére határidőt nem állapit meg." (Biz.Jegyzk, 1910.máj.6.) Ez a program sem ké-szült el és a bizottság az egyre szűkebbre szoruló anyagi keretek között és a több mint félszázaddal előbb megállapított feladatai-nak "vélt" teljesítése mellett folytatta munkálkodását.
Az ekkor elfogadott álláspont sajnálatosan meghatározta a TB egész tevékenységének további menetét és nem engedte meg, hogy a bi-zottság nagyszabású, uj forráskiadványok létesítéséhez fogjon. Elv-ben kimondta ugyan a régi, illetőleg a folyamatban volt Borozatok köteteinek folytatását és befejezését, gyakorlatában mégis az
egyé-192
nileg kiadásra felajánlott - legtöbb esetben persze fontos és hézag-pótló - müvek megjelentetését segítette elő. Igaz, hogy a jövőbeni fejlődésbe már beleszólt az első világháború kitörése is.
A háborús évek, az egyre emelkedő nyomdai árak, alig egy-két mü megjelentetését tették lehetővé. A háború után bekövetkezett sú-lyos gazdasági válság alatt - amelyben az Akadémia csaknem egész vagyonát elvesztette - megbénult a bizottság működése is. 1923-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól kapott segélj valamivel kedvezőbb helyzetbe Juttatta a bizottságot és igy a régebben elkez-dett müvek kiadását folytathatta, ujak megindítására azonban nem gondolhatott. (Biz.iratok: 10/1922) Ez a helyzet nem bizonyult tartósnak. Az 1920-as évek vége felé és a harmincas évek elején válságba került a TB. Költségvetése egyre kevesebb lett, forrás-kiadói tevékenysége megszűnt; már nem is a bizottság, hanem a Fő-titkári Hivatal bonyolította le a kiadványok technikai műveleteit.
Egyre ritkultak a bizottsági ülések; volt oljran eset, hogy fél évig nem ülésezett és az ülések is kevés számúak, érdektelenek. Már nem a bizottság irányította a magyar történeti források kiadását; ezt a munkát a Magyar Történelmi Társulat vette át a Fontes históriáé Hungaricae aevi Recentioris c. sorozat megindításával. (Az 1920-as évek elején indult meg a sorozat kiadósa.) A hivatalos kormánykörök korábban oly Jelentős támogatásának nyomót sem találjuk. Egyedül gr. Vigyázó Ferenc-vagyónnak végrendeletileg az Akadémiára hagyott várható öröksége táplálta a reményt az Akadémia ós vele együtt a TB tevékenyságének felélesztéséhez. (Az örökséggel kapcsolatos akadémiai intézkedések részleteit 1. Gergely Pál már idézett mü-vében.) 1928-ban előterjesztés készült arra nézve, hogy az örökség-ből várható dotáció összege milyen mértékű legyen. (Biz.iratok:
7/1928). Ebből az látható, hogy a bizottság ezekben az időkben is a régebben megindított vállalkozások folytatását, illetőleg be-fejezését szorgalmazta.
Az Akadémia - régebbi hagyományaihoz hiven - igyekezett a Vigyázó-vagyon felhasználásával anyagi alapjait szilárddá, jövedel-mezővé tenni. Ezért bocsátkozott perbe a végrendeletet megtámadó
leszármazottakkal, ezért épitette a Muzeum krt. és Rákóczi ut sar-kán ma is meglévő hat emeletes egykori bérpalotát és ezért igyeke-zett rendezni a rákoskeresztúri és más helyen fekvő mintegy húsz-ezer holdas birtokait (Vö.: Gergely Pál: i.m. 21-26., 55-60.p.). Ez több évi erőfeszitő munkát igényelt és emiatt még évekre elhúzódott a bizottságok dotációjának rendezése, s általában a kiadványügyek gondozásának kérdése. Az ezekben az években a TB számára juttatott dotáció csak egy-egy munka megjelentetését, a régebbiek folytatásá-nak egyes köteteit és az állandó segélyezéseket engedte meg.
Áldásy Antal halála után Lukinich Imre vette át a bizottság előadói tisztét. Már első jelentésében fontos kérdésekre irányítot-ta a bizottság figyelmét. A bizottság hagyományainak szellemére hi-vatkozva, az egyes sorozatok folytatására, illetőleg a csonkán ma-radt müvek befejezésére utalt. Ilyen volt a Csánkl Dezső halálával befejezetlenül maradt Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. mü folytatásáról szóló gondoskodás. A közeledő Rákóczi-évfordulóra figyelmeztetve, többféle javaslatot terjesztett az Igaz-gatótanács elé, amely a javaslatok közül az Archívum Rakóczianum folytatása mellett foglalt állást, lukinich Imre kezdeményezésére határozta el a bizottság az Anjoukori Okmánytár folytatását is, amit még Nagy Gyula gyűjtött és amelynek sajté alá rendezésével Szent-pétery Imrét és Eckhart Perencet bízta meg (Biz.iratok: 13/1933 ós 16/1934). Még élesebben tárta fel a TB forráskiadói munkájának hi-ányait és a bizottság másolatgyüjteménye használhatatlanságának ügyét az 1934. évi jelentéséhen. Ezután rövid fellendülés követke-zett be a bizottság működésében, ami természetesen az anyagi viszo-nyok javulásával is összefüggött. Ismét megjelent a Magyar Törté-nelmi Tár és a magyar történelem néhány kiemelkedő egyéniségének közeledő évfordulója - (II. Rákóczi Ferenc halálának 1935-ben 2Q0., I.István király halálának 1938-ban 900., és Mátyás király születé-sének 1940-ben 500.) - arra késztette a bizottságot, hogy méltó-képpen ünnepelje meg a centenáriumokat. Ekkor vetődött fel ismét az évtizedek óta szünetelő Archívum Rakóczianum folytatásának, majd a Szt. István és a Mátyás király emlékkönyvek kiadásának gondolata.
194
Szómba vette a TB mindazokat a sorozatokat és müveket, M e l y e k évtizedek óta csonkák, vagy befejezetlenek maradtak, és erőfeszíté-seket tett kiadásukra. így előkészületek történtek a Magyar Törté-nelmi Emlékek folytatására ós az első, vagyis az okmánytárak osz-tályában sajtó alá került a 41. és 42. köteti VeresB Endrei Carrilló Alfons levelezései ós iratai II. kötete és Veress Endre: Báthory István király levélváltása az erdélyi kormánnyal c. müvek.
Ugyancsak a Monumenták sorozatában tervezte a bizottság - Szekfü Oyula javaslatára Cserei Mihály kiadatlan müveinek éa -Szittya! Dénes szerkesztésében - Arator (Szántó) István Erdélyről irt munkájának megjelentetését. E két utóbbi a gyakorlatban már ne«
valósulhatott meg. (Biz.jegyzk. 1944.márc.13.)
Kisérlet törtónt az Országgyűlési Emlékek folytatására is, amennyiben a bizottság a Magyar Országgyűlési Emlékek anyagának elő-készítésével (Károlyi Árpád hagyatékónak felhasználásával) Szabó Istvánt, s az Erdélyi Országgyűlések anyagénak kiadásával ismét Lu-kinlch Imrét bizta meg. (LuLu-kinlch először 1912-ben kapott megbízást erre. Biz.iratok: 15/1912.) A Török-magyarkori Történelmi Bnlókek további részével Fekete Lajos foglalkozott: a Zsigmondkori Okmány-tár összeállítására Mályuez Elemér vállalkozott. Régebben ugyan rendelkezett már a bizottság az Anjoukori Okmánytár VIII-IX, köte-tének sajtó alá készíttetéséről, ugy látszik azonban, hogy szüksé-ges volt ujabb szerkesztő-változtatás ÓB a választás Sinkovics Ist-vánra esett. (Biz.jegyzk. 1942.ápr. 27. és okt.19.)
A TB második világháború előtti tevékenységéhez tartozik, hogy tervbe vette az 1848/49-i szabadságharc történetének megiratását is, ami uj irányvonalat jelentett. A munka előkészítésére albizottságot nevezett ki, Angyal Dávid, Gyalókay Jenő, Hajnal István, Jánossy Dénes, Madzsar Imre, Szekfü Gyula és Lukinlch Imre tagokból. Az erő-feszítések és tervek, már nem mehettek teljesedésbe. (Biz.jegyzk*
1942.okt.19.)
A felszabadulás után a TB munkájáról egyetlen jegyzőkönyv ta-núskodik, amely az 1946. évi március 11-én tartott üléséről készült.
Az előadó ezen az ülésen számolt be a bizottság másolatgyüjteménye
megőrzésének módjáról| előterjesztette a további munkálkodás terve-zetét és a személyi Javaslatokat az uj tagválasztásra. A munkaterv-ben kiadásra ajánlotta mindazokat a munkákat, amelyek megvalósítását a bizottság közvetlenül a háború előtt irányozta elő. UJ program-jának Ismertetésére az alábbiakat közöljük munkatervéből:
"A TB nem elégedhet meg a régebbi sorozatok kiegészítésének éa továbbfolytatásának elintézésével, hanem - számolva az uj idők szükségleteivel - olyan kiadványok létesítését is tervbevette, ame-lyek megfelelnek az Akadémiára hárulő ujabb követelményeknek.
Kívánatosnak tartja a Brüsszeli és a Londoni Okmánytár mintájá-ra egy Moszkvai Okmánytár kiadását is, amely azokat az okleveleket tartalmazná, melyek eredetije, vagy fordítása a moszkvai állami levéltárban található. Ebből a levéltárból a bizottság másolatgyüj-teménye sok másolatot őriz, Supala Ferenctől és Géresi Kálmántól, Mátyás király, II. Ulászló, Báthory István, Bethlen Gábor, II. Rá-kóczi György és II. RáRá-kóczi Fereno korára vonatkozólag. Ezt a má-solatgyüjteményt ujabb kutatásokkal kellene kiegészíteni.
Kívánatosnak tartja, hogy azok a munkálatok, amelyek 1848-ban a jobbágyság eltörlésére és a közteherviselés elrendelésére vezet-tek, előzményeikkel együtt kiadassanak, Az 1848/49-i szabadságharc két év múlva esedékes évfordulója egy ilyen kiadvány megjelenését feltétlenül indokolná..."
..."Időszerű volna és ezért a bizottság tervbevette a magyar parasztság történetére vonatkozó irat-anyag összegyűjtését abból a célból, hogy belőle megismerjük a magyar parasztság életét és sor-sát a magyar történelem folyamán..."
..."A bizottság kívánatosnak tartaná továbbfolytatni azt a so-rozatot, amely a külföldi egyetemeken tanuló magyarokra vonatkozó anyagot tartalmazza, idáig négy kötetben. 8 egyeltalában egy Monn-menta Hungáriáé Paedagogica c. vállalat megindítását is fontolóra veszi..."
"Rendkivül sürgős volna a bizottság meggyőződése ezerint az 1400 után kelt okleveleknek kivonatos közzététele sorozatos kiadvá-nyokban. .."
A TB tervezte továbbá, legrégibb eredeti okleveleink hasonmás-kiadását, a legrégibb magyarnyelvű levelek betühü közlését, a magyar cenzúrára és ezzel kapcsolatosan a magyar könyvkereskedelemre, a magyar könyvnyomdászatra vonatkozó iratok, általában a XVI. száza-di "száza-dicális conscriptiok"-nak kiadását, az ezekben található gazdag politikai, népesség- és gazdaságtörténeti anyag miatt,
"Keleteurópa története cimen az úgynevezett keleteuropai
nem-zetek vagy államok története volna megírandó - folytatta a tervezet
ismertetését az előadó amely megvilágítaná azt a hatást, amelyet
196
az egymás mellett évszázadokon át élő népek egymás életformáira és történetük fejlődésére gyakoroltak." (Biz.iratoki 1/1946)
A TB a munkátervben szereplő feladatokat részletes ütemtervbe is felvette (üo.).
A bizottság munkálkodása még 1949-ig folytatódott, erre az időszakra azonban az Akadémia Könyvtárának Kézirattárában levő, jelenlegi akadémiai iratanyagban nem találtunk adatokat. A régi TB tevékenysége tehát 1949-ben ért véget, amikor az egész Akadémiával egyidőben átadta helyét egy ujabb szervezeti keretek között és uj feladatokkal induló bizottságnak.
A TB közel egy évszázados működése a magyar történetírás szem-pontjából igen jelentős. Nincs az Akadémiának még egy bizottsága, amely olyan szolgálatokat tett volna a magyar tudomány ügyének, mint a Történettudományi Bizottság. Munkálkodásának döntő bizonyítéka az a közel 400 kötet, amelyben a magyar történelem forrásainak egész sorát tárta fel a kutatás számára. íinellett egy időben a magyar tör-ténetkutatás legjelentékenyebb központja volti irányította a kutfő-kiadást, gyűjtötte a magyar történelem forrásanyagát, és megbizástrk, pályázatok utján gondoskodott fontos történeti problémák megoldásá-ról is. Több mint félszáz azoknak az egyéni müveknek a száma, amelyek megjelenését a bizottság segítette elő, és jelentős össze-geket fordított az egyes folyóiratok, sorozati müvek, társaságok támogatására.
A T Ö R T É N E T T U D O M Á N Y I B I Z O T T S Á G MUNKATÁRSAI
Elnökök 1856-1871 B.Eötvös József
1871-1878 Horváth Mihály 1878-1880 Csengery Antal 1880-1886 Ipolyi Arnold 1886-1895 Fraknói Vilmos
1895-1899 Szilágyi Sándor 1899-1909 Thaly Kálmán 1 9 0 9 - 1 9 3 3 C s á n k i D O Z B Ő 1933-1943 Angyal Dávid 1944-1949 Szentpétery Imre
Előadók
1854-1875 Toldy Ferenc 1889-1914 Fe jérpataky László 1875-1880 Fraknói Vilmos 1915-1932 Áldásy Antal 1880-1889 Pesty Frigyes 1932-1949 Lukinich Imre
Tagok
Acsády Ignácz 1891-1907 Hajnal István 1931-1949 Áldásy Antal 1912-1932 Hajnik Imre 1886-1902 Alföldi András 1940-1949 Házy Jenő 1932-1949 Angyal Dávid 1907-1943 Herczog József 1932-1941 Ballagi Aladár 1891-1928 Hodinka Antal 1916-1946 Barabás Samu 1910-1940 Holub József 1919-1949 Békefi Rémig 1899-1924 Hóman Bálint 1916-1945 Berzeviczy Albert 1909-1936 Horvát Árpád 1872-1894 Bolgár Elek 1946-1949 R.Horváth Jenő % 1910-1915 Borovszky Samu 1899-1912 Horváth Mihály 1867-1878 Bruckner Qyőző 1932-1949 Illés József 1913-1944 Csánki Dezső 1891-1933 Ipolyi Arnold 1870-1886 Csengery Antal 1859-1880 Iványi Béla 1916-1949 Csontos! János 1889-1918 Jánoesy Dénes 1940-1949 Czech János 1854 Jerney János 1854-1855 Darkó Jenő 1915-1940 József főherceg 1918-1945 Deák Farkas 1880-1888 Karácsonyi János 1904-1929 Deér József 1946-1948 Károlyi Árpád 1886-1940 Domanovszky Sándor 1913-1949 Klebelsberg Kuno 1922-1932 Eckhart Ferenc 1928-1949 Knauz Nándor 1869-1898 Ember Győző 1946-1949 Kniezsa István 1940-1949 Eötvös József 1856-1871 Kollányi Ferenc 1907-1933 Érdy János 1854-1871 Komáromy András 1895-1931 Fe jérpataky László 1886-1923 Kováts Ferenc 1919-1949 Forster Gyula 1918-1932 Kováte Gyula 1893-1935 Fraknói Vilmos 1871-1924 Lukinich Imre 1916-1949 Gombos F.Albin 1925-1938 Madzsar Imre 1925-1946 Gyalókay Jenő 1928-1945 Majláth Béla 1891-1900
198
Mályusz Elemér 1931-1949 Szabó István 1941-1949 Marczali Henrik 1893-1940 Szádeczky Kardosé Lajos 1907-1935 Márki Sándor 1918-1925 Szalay László 1855-1864 Marké Árpád 1934-1949 Szekfü Gyula 1925-1949 Melich János 1913-1949 Szendrey János 1909-1927 Miskolczy Gyula 1934-1945 Szentkláray Jenő 1904-1925 Nagy Gyula 1888-1924 Szentpétery Imre 1915-1949 Nagy Imre 1873-1894 Szilády Áron 1892-1922 Nagy Iván 1861-1898 Szilágyi Lóránd 1946-1949 Nagy Miklós 1931-1949 Szilágyi Sándor 1868-1899 Nyáry Albert 1874-1886 Tagányi Károly 1894-1924 Nyáry Jenő 1901-1914 Takáts Sándor 1912-1932 Ortvay Tivadar 1907-1916 Thaly Kálmán 1867-1909 Pauler Gyula 1875-1903 Thallóczy Lajos 1886-1916 Pesty FrigyeB 1875-1889 Toldy Ferenc 1854-1875 Piloh Jenő 1922-1937 Tóth Zoltán 1928-1949 Podhradszky József 1854-1870 Váczy Péter 1940-1949 Radvánszky Béla 1888-1906 Vécsey Tamás 1893-1912 Repiczky János 1854-1855 Wellmann Imre 1946-1949 Salamon Ferenc 18 7-1892 Wenzel Gusztáv 1854-1891 Schönherr Gyula 1895-1908 Wertheimer Ede 1910-1930 Simonyi Ernő 1871-1882 Zsilinszky Mihály 1907-1925 Szabó Dezső 1932-1949
A T Ö R T É N E T T U D O M Á N Y I B I Z O T T S Á G ÉVI KIADÁSAI 1871 - T Ó L
1871 12000 Ft 1878 15000 Ft 1872 20000 n 1879 13000 n 1873 20000 n 1880 13000 H 1874 15000 n 1881 13000 w 1875 15000 n 1882 13000 n 1876 15000 ?t 1883 12000 n 1877 15000 V 1884 12000 «