SZINERGIZMUS ADDÍCIÓ
10. NEW SCIENTIFIC RESULTS
1. Using FTIR and FT-Raman spectroscopic technique I provided new basic data con-cerning the accumulation of certain chemicals in embryonic stage, furthermore I was also focusing on lesions as a result of these agents.
2. Studying the toxic substances individually and jointly I concluded that in the groups treated with Stomp 330 EC, embryo-mortality, backwardness in development was much higher than in the control groups and in those treated with herbicides indivi-dually; consequently the agent „pendimethalin” proved to be highly toxic by itself and also when used in combinations with heavy metals.
3. Having completed the FTIR and FT-Raman spectroscopic analysis, it can be stated that – as a result of injection – treatment, only Dual Gold 960 EC herbicid was found to have caused lesions on molecular level in the liver and brain tissues of the embryos. The herbicide induced a decrease in cholesterol level, while an increase in bilirubin level in the samples.
4. I also concluded that toxicity might greatly increase when heavy metals and pesti-cides are used jointly as compared to the toxic-effect of the components used indi-vidually. Death-rate in early development stage reached 10-40% when heavy met-als and pesticides were applied in combination, while during the 19th day of evalua-tion it came near to 50%.
105
11. IRODALOMJEGYZÉK
ÁDÁM V. (szerk.), (2001): Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 537-540.old.
ADRIANO D. C. (1986): Trace elements in the terrestrial environment. Springer-Verlag.
New York-Berlin-Heidelberg-Tokyo. p. 533.
ÁNGYÁN J., TARDY J., VAJNÁNÉ M. A. (szerk.), (2003): Védett és érzékeny természe-ti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 1-625. old.
AZZA EL-SEBAI M. (1995): Effect of two heavy metals (Cd and Pb) on some physiological and productive traits of the domestic fowl. PhD thesis. KÁTKI. Gödöl-lő.
BALLA L. (szerk.), (1999): Mérgezések és első orvosi ellátásuk. Toxikológiai vademecum. Melania Kiadó. Budapest. 138. old.
BARÁTH CS., ITTZÉS A., UGRÓSDY GY. (1996): Biometria. Mezőgazda Kiadó. Buda-pest. 37-217. old.
BASF. Hungária Kft. BIZTONSÁGI ADATLAP, (2004): 30131476/SDS CPA (H/HU).
BERTALAN M. (Szerk.), (1976): A japán fürj tenyésztése és hasznosítása. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 36-41. old.
BHUNYA S. P., JENA G. B. (1996): Clastogenic effects of copper sulphate in chick in vivo test system. Mutat. Res., 367 (2): 57-63.
BIZTONSÁGI ADATLAP, 16271. Reanal Finomvegyszergyár Rt.
BIZTONSÁGI ADATLAP, 27952. Reanal Finomvegyszergyár Rt.
BOGENFÜRST F. (2004): A keltetés kézikönyve. Gazda Kiadó. Budapest. 42-63. old.
BOKORI J., FEKETE S., KÁDÁR I., ALBERT M., KONCZ J. (1994): Effect of Cd load on the Cd content of eggs. 6th Int. Symp. New perspectives in the research of hardly known trace elements. Proc., pp. 183-188.
BOKORI J., FEKETE S., KÁDÁR I., ALBERT M. (1995): Complex study on the physiological role of cadmium II. Effect of cadmium load on the cadmium content of eggs. Acta Veterinaria Hungarica, 43 (1): 45-62.
106
BOLOGNESI C., LANDINI E., ROGGIERI P., FABBRI R., VIARENGO A. (1999):
Genotoxicity biomarkers in the assessment of heavy metal effects in mussels:
Experimental studies. Environmental and Molecular Mutagenesis, 33 (4): 287-292.
BURGER J., GOCHFELD M. (2000): Metals in Albatross Feathers from Midway Atoll:
Influence of Species, Age, and Nest Location. Environmental Research, 82 (3): 207-221.
CSÉKI I. (2000): A rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve. ABM Hungária Kuprál Kft.
CSÍKY P. (1968): Klinikai toxikológia. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 70-72., 87-89.
old.
DANIELSSON B. R. G., OSKARSSON A., DENCKER L. (1984): Placental transfer and fetal distribution of lead in mice after treatment with dithiocarbamates. Arch.
Toxicol., 55: 27-33.
DARESTE C. (1891): Production artificielle de monstrosites. Reinwald et Cie, Paris. 1-590.
DARVAS B. (2003): Virágot Oikosnak. Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürü-gyén. L’Harmattan Kiadó. Budapest. 21-252. old.
DAWSON A. B. (1926): A note on the staining of the skeleton of cleared specimens with alizarin red. S. Stain Techn., 1: 123-124.
DIECKERT J. W., DIECKERT M. C., CREGER C. R.(1991): On the existence of a basement membrane at the inner surface of the avian eggshell membrane:
implications for differentiation of the chorioallantoic membrane. SAAS Bulletin:
Biochem. and Biotech., 4, 34-39.
DIECKERT J. W., DIECKERT M. C., CREGER C. R. (1992): The avian shell membrane specialized extracellular matrix: implications for differentation of the chorioallantonic membrane. SAAS Bulletin. Biochem. and Biotech. 5. 30-37.
DIMITRIEVITS GY. (2004): Eredmények növényérzékelővel felszerelt permetezőgépek-kel. Növényvédelmi Tanácsok, 13 (5): 38-40.
DOWDY R. P. (1969): Copper Metabolism. The American Journal of Clinical Nutrition, 22 (7): 887-892.
ERDEI S., DELLEY Z., HEGEDŰS A., HORVÁTH G. (1998): A kadmium okozta válto-zások árpa csíranövényben. Lippay János – Vas Károly Tudományos Ülésszak. Bu-dapest. 1998. szeptember 16-28. Összefoglalók, 14-15. old.
107
FÁBIÁN F. (1993): Mérgek és ellenszerek. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 140., 160.
old.
FEJES S: (2005): Egyes nehézfémek és növényvédő szerek egyedi és együttes méreghatá-sának vizsgálata madárteratológiai tesztben. Doktori (PhD) Értekezés. VE GMK.
Keszthely
FEJES S., VÁRNAGY L., BUDAI P., TAKÁCS I. (2001): A réz-szulfát és a BI 58 EC interakciós vizsgálata házityúk-embrión. TOX’ 2001 Konferencia. Eger. 2001. októ-ber 25-27. Összefoglalók, C2-4.
FELDMAN G. L:, GRANTHAM C. K. (1964): Poulty Sci., 43. 150-153. In: Romanoff A.
L., Romanoff A. J.: Biochemistry of the avian embrio. John Wiley and Sons, New York, 1967. pp. 70., 82.
FISCHL G. (szerk.), (2000): A biológiai növényvédelem alapjai. Mezőgazda Kiadó. Buda-pest. 8-114. old.
FRIEND J. N. (1961): Man and the chemical elements. Charles Griffin. London. p. 158.
GEORGOPOULOS P. G., ROY A., YONONE-LIOY M. J., OPIEKUN R. E., LIOY P. J.
(2001): Copper: Environmental Dynamics and Human Exposure Issues. Prepared for:
The International Copper Association. Nu Horizon Enterprises Inc. Cranford. pp. 44-45.
GUECHEVA T., HENRIQUES J. A. P., ERDTMANN B. (2001): Genotoxic effects of copper sulphate in freshwater planarian in vivo, studied with the single-cell gel test (comet assay). Mutation Research/Genetic Toxicology and Environmental Mutagenesis, 497 (1-2): 19-27.
GYALMOS I., MOLNÁR K. (1999): Az egészséges táplálkozás élelmiszer-toxikológiai problémái. Ökotáj, 22. 61.
HALLENBECK W. M., CUNNINGHAM-BURNS K. M. (1985): Pesticides and Human Health. Springer-Verlag. New York. pp. 40-41.
HAMISH K., DAVID R. J. (eds.), (1990): European Directory of Agrochemical Products.
Vol. 1. Fungicides. The Royal Society of Chemistry. Athenaum Press. Cambridge.
pp. 350-650.
HENNING A., GEORGI K., JEROCH H. (1971): Für Kontrazeptiven-wirkung des Kadmiums. Arch. Exp. Vet. Med., 25: 793-798.
HOFFMANN D. J., GAY M. L. (1981): Embriotoxic effect of benzo(a)pyrene, chrysene and 7,12-dimethylbenz(a) anthrance in petroleum hydrocarbonmixtures in mallard ducks. J. Toxicol. Environ. Hlth., 7. 775-787.
108
HUMPERDINCK K. (1968): Cadmium and lung cancer. Med. Klin., 63: 948-951.
HUNT E. C., REINHART B. S.: Development of The Chicken Embryo. Audio visual presentation. Jamesway Co, University of Guelph, Ontario Ministry of Agriculture and Food, Guelph.
HUNYADI K., BÉRES I., KAZINCZI G. (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombioló-gia. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 386., 395., 411-413., 419-421. old.
INSTITÓRIS L., SIROKI O., DÉSI I. (2000): Kombinált permetrin, As3+ és Hg2+ expozí-ció immuntoxikológiai vizsgálata patkányon, szubakut rendszerben. TOX’2000 Kon-ferencia. Balatonkenese. Összefoglalók. P 2.2.
INSTITÓRIS L., SIROKI O., DÉSI I. (2001): Kombinált cipermetrin Hg2+ és As3+ expozí-ció immuntoxikológiai vizsgálata patkányon. TOX’2001 Konferencia. Eger. Előadás.
JENG S. L., YANG C. P. (1995): Determination of lead, cadmium, mercury, and copper concentrations in duck eggs in Taiwan. Poult. Sci., 74 (1): 187-193.
KÁDÁR A. (2001): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Factum Bt. Budapest. 60-61., 82-85. old.
KÁDÁR I. (1995): A talaj – növény – állat – ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Buda-pest. 9-373. old.
KARRUPPIAH M., LIGGANS G., GUPTA G. (1997): Effect of River and Wetland Sediments on Toxicity of Metolachlor. Ecotoxicology and Environmental Safety.
Vol. 36(2): 180-182.
KERTAI P. (1982): Közegészségtan. Medicina Könyvkiadó. Budapest.
KERTÉSZ V. (1996): Herbicidek hatása a madárembrió fejlődésére. Diplomadolgozat.
GATE. Gödöllő.
KERTÉSZ V. (2001): Nehézfémek és PAH-vegyületek embrionális fejlődésre gyakorolt hatása madarakon. Doktori (PhD) Értekezés. SZIE MKK. Gödöllő.
KERTÉSZ V., HLUBIK I. (2002): Plasma ALP activity and blood PCV value changes in chick fetuses due to exposure of the egg to different xenobiotics. Environmental Pollution, 117: 323-327.
KHERA K. S. (1966): Toxic and teratogenic effects of insecticides in duck and chick embryos. Toxicol. Appl. Pharmacol., 8: 345-348.
109
KHERA K. S.; CLEGG D. J. (1969): Perinatal toxicity of pesticides. Can. Med. Ass. J.
100. 167.
KLEIN N. W., VOGLER M. A., CHATOT C. L., PIERRO L. J. (1980): The use of cultured rat embryos to evaluate the teratogenic activity of serum: cadmium and cyclophosphamide. Teratology, 21: 199-208.
KOLPIN D. W., SKOPEC M., MEYER M. T., FURLONG E. T., ZAUGG S. D. (2004):
Urban contribution of pharmaceuticals and other organic wastewater contaminants to streams during differing flow conditions. Science of The Total Environment. Vol.
328(1-3): 119-130.
KOMLÓSI V., VÁRNAGY L., MINK J. (2003a): Növényvédő szerek FTIR ATR mikrospekroszkópiai detektálása állati szövetben. 46. Magyar Spektroszkópiai Ván-dorgyűlés.
KOMLÓSI V., MINK J., ANDA E., VÁRNAGY L. (2003b): FTIR microscopic study of human and animal tissues. Wroclaw-Ladek Zdroj.
KORHONEN A., HEMMINKI K., VAINIO H. (1981): Application of the chicken embryo in testing for embryotoxicity. Thiurams. Scandinavian journal of work. Environment and Health. 8. 63-69.
KORHONEN A., HEMMINIKI K., VAINIO H. (1982): Embryotoxicity of Industrial Chemicals on the Chicken Embryo: Thiourea Derivatives. Acta Pharmacol. Toxicol., 51: 38-44.
KOVÁCS GY., FEHÉR GY. (1966): Fejlődéstan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 148-149.
KRAFFT C., NEUDERT L., SIMAT T., SALZER R. (2005): Near infrared Raman spectra of human brain lipids. Spectrochimica Acta Part A 61: 1529-1535.
KRUTSAY M. (1980): Szövettani technika. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 17- 61. old.
LACZAY P. (1995): Állatorvosi Toxikológia. Egyetemi jegyzet, Állatorvostudományi Egyetem. Budapest. 59-63., 158-160. old.
LENGYEL B., PROSZT J., SZARVAS P. (1971): Általános és szervetlen kémia. Tan-könyvkiadó. Budapest. 882-915.old.
LIN Y. J., KARRUPIAH M., SHAW A., GUPTA G. (1999): Effect of Simulated Sunlight on atrazine and Metolachlor Toxicity of Surface Waters. Ecotoxicology and Environmental Safety. Vol. 43(1): 35-37.
110
LORR N. A., BLOOM S. E. (1987): Ontogeny of the chicken cytocrome P-450 enzyme system. Expression and development of responsiveness to phenobarbital induction.
Biochemical Pharmacology, Vol. 36(18): 3059-3067.
LUTZ H. (1974): Pesticides et reproduction chez les homeothermes. Bull. Soc. Zool.
France, 1: 49-50.
LOCH J., NOSTICZIUS Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 108-109., 246., 304. old.
MANDEL P., BIETH R., STOLL R. (1949): Compt. Rend. Soc. Biol., 143. 1224-1226. In:
Romanoff A. L., Romanoff A. J.: Biochemistry of the avian embrio. John Wiley and Sons, New York, 1967. pp. 82.
MARLIAC J. P., VERRET M. L. (1963): Injections of chemicals into chicken eggs a toxicology test. Fed. Proc., 21: 450.
MEINIEL R. (1974): Action protectrice de la pralidoxime vis-á-vis des effects tératogenes du parathion sur le squelette axial de l’embryon de Caille. CR Acad Sc Paris 279 (D):
603-606.
MEINIEL R. (1977): Teratogenesis of axial abnormalities induced by an organic phosphorus insecticide (parathion) in the Bird embryo. Wilhelm Roux’s Arch., 181:
41-63.
MOCHIZUKI M., HONDO R., KUMON K., SASAKI R., MATSUBA H., UEDA F.
(2002): Cadmium contamination in wild birds as an indicator of environmental pollution. Environmental Monitoring and Assessment, 73 (3): 229-235.
NAGY E., ERNHAFT J. (1962): A fácán (Phasianus colchicus L.) fontosabb mennyiségi jellegeinek szakaszos növekedése az embrionális korban. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, Gödöllő. 81-93. old.
NAS (1986): Mineral tolerance of domestic animals. National Academy of Sciences. Wa-shington D. C. pp. 6-11.
NEAL M. J. (2000): Rövid farmakológia. B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. Szentendre. 94-98.old.
NORDBERG G. F. (1972): Cadmium metabolism and toxicity. Environ. Physiol.
Biochem., 25: 3-42.
NYÍRI L. (szerk.), (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 405. old.
111
OSANO O., ADMIRAAL W., KLAMER H. J. C., PASTOR D., BLEEKER E. A. J.
(2002): Comparative toxic and genotoxic effects of chloroacetanilides, formamidines and their degradation products on Vibrio fischeri and Chironomus riparius.
Environmental Pollution. Vol. 119(2): 195-202.
OSKARSSON A. (1983): Redistribution and increased brain uptake of lead in rats after treatment with diethyldithiocarbamate. Arch. Toxicol., 6: 279-284.
PAIS I. (1991): Criteria of essenciality, beneficiality and toxicity. What is too little and too much. In: PAIS I. (ed.): Cycling of nutritive elements in geo- and biosphere. Proc., IGBP. Budapest. pp. 59-77.
PÁL K. (2003): Kadmium a környezetben. Környezetvédelmi Füzetek. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest. 2-6. old.
PALKOVICS A. (2003): Egyes növényvédő szerek toxikus hatásának vizsgálata a fácán reprodukciójára. Doktori (PhD) Értekezés. VE GMK. Keszthely.
PAPP A., PECZE L., NAGYMAJTÉNYI L. (2001): Kombinált toxikus expozíció hatása az in vivo regisztrált hippokampális populációs spike-ra patkányban. TOX’2001 Kon-ferencia, Eger. Összefoglalók. C 1-5.
PETERSON M. E., TALCOTT P. A. (2001): Small animal toxicology. W. B. Saunders Company. Philadelphia. pp. 469-473.
POTTS C. L. (1965): Cadmium proteinuria – the health of battery workers exposed to cadmium oxide. Ann. Occup. Hyg., 8: 55-61.
PRASAD A. S., OBERLESA D., RAJASEKRAN G. (1970): Essential Micronutrient Elements. Biochemistry and Changes in Liver Disorders. The American Journal of Clinical Nutrition, 23 (5): 581-591.
ROBERTSON, I. S. (1961): Studies of chick embryo oroentation using X-rays. Brit Poultry Sci, 2, pp. 49-58.
ROMANOFF A. L., ROMANOFF A. J. (1972): Pathogenesis of the Avian Embryo. Wiley Interscience. New York. pp. 14-34.
RYTWO G., GONEN Y., AFUTA S., DULTZ S. (2005): Interactions of pendimethalin with organo-montmorillonite complexes. Applied Clay Science. Vol. 28(1-4): 67-77.
SATO S., OKABE M., EMOTO T., KURASAKI M., KOJIMA Y. (1997): Restriction of cadmium transfer to eggs from laying hens exposed to cadmium. Journal of Toxicol.
and Environ. Health, 51 (1): 15-22.
112
SEPRŐS I. (szerk.), (2002): Növényorvosi (permetezési) tanácsok. Szaktudás Kiadó. Bu-dapest. 248. old.
SEVERCAN F., TOYRAN N., KAPTANN., TURAN B. (2000): Fourier transform infrared study of the effect of diabetes on rat liver and heart tissues int he C-H region.
Talanta 53: 55-59.
SHABANA E. F., BATTAH M. G., KOBBIA I. A., ELADEL H. M. (2001): Effect of Pendimethalin on Growth and Photosynthetic Activity of Protosiphon botryoides in Different Nutrient states. Ecotoxicology and Environmental Safety. Vol. 49(2): 106-110.
SIMON F. (1981): Állatorvosi toxikológia. Állatorvostudományi Egyetem. Budapest. 80-83., 100-103. old.
SINKOVITSNÉ H. I.. (1968): A Galliformes rendbe tartozó néhány madárfaj, fajta, illetve hibrid gáz-anyagcseréje és redoxpotenciál értékei az embrionális életszakaszban.
Doktori értekezés. Gödöllő.
SINKOVITSNÉ H. I., BENKŐ Z. (1993): Foszforsavészterek hatása a csirkeembrió fejlő-désére. Állattani Közlemények, 79: 95-103.
SOMLYAY I. (1990): Dikamin D, Kolfugo 25 FW és Nevifosz 50 EC növényvédő szerek embrió- és magzati toxicitása házityúkon. Kandidátusi értekezés. Keszthely.
SPEAKE B. K., NOBLE R. C., McCARTNEY R. J. (1993): Tissue-specific changes in lipid composition a lipoprotein lipase activity during the development of the chick embryo. Biochimica et Biophysica Acta, 1165, 263-270.
SPEIJERS G. J. A., SPEIJERS M. H. M. (2004): Combined toxic effects of mycotoxins.
Toxicology Letters, 153 (1): 91-98.
STRANGE R. J., KERR W. E. (1976): Teratogenic and toxicological examination of 2,4,5-T in developing chick embryos. Toxicology, 6. 35.
STRIKAUSKA S., OZOLA V., BERZINS A., LETVIETIS J. (1995): Lead and cadmium as a nutritional hazard to farm livestock. Mengen- und Spurenelementen. 15.
Arbeitstagung. Friedrich Schiller Universaität. Jena. Proc., pp. 295-297.
SYNGENTA CROP PROTECTION AG BIZTONSÁGI ADATLAP, (2001): A9396B.
SZABADI G. (szerk.), (2005): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok. Agrinex Bt.
Budapest. 168., 438-439. old.
113
SZABÓ S. A., REGIUSNÉ M. Á., GYŐRI D., SZENTMIHÁLYI S. (1987): Mikroelemek a mezőgazdaságban. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
110-131. old.
TOMLIN C. D. S. (ed.), (1997): The Pesticide Manual. The British Crop Protection Council. Farnham. pp. 414-763.
VALVERDE M., FORTOUL T. I., DIAZ-BARRIGA F., MEJIA J., ROJAS DEL CASTILLO E. (2000): Induction of genotixicity by cadmium chloride inhalation in several organs of CD-1 mice. Mutagenesis, 15 (2): 109-114.
VARGA T. (1999): Egyes növényvédő szerek toxicitása tyúk- és fácánembriókon. Doktori (PhD) Értekezés. PATE GMK. Keszthely.
VÁRNAGY L. (1981): Vörösvérsejt és hematokrit értékek meghatározása fürj, csirke és fácán magzatokból. Magyar Állatorvosok Lapja, 36: 112-113.
VÁRNAGY L. (1985): A peszticidek teratológiai hatása. In: A biológia aktuális problémái.
Medicina Könyvkiadó, Budapest. 9-38. old.
VÁRNAGY L. (Szerk.) (2002): Állategészség védelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 45., 256. old.
VÁRNAGY L. (2005): A toxikológiai követelmények változása a peszticidek magyaror-szági engedélyezésében (1964-2004). Magyar Állatorvosok Lapja. 127. 184-188. old.
VÁRNAGY L., BUDAI P. (1995): Agrárkémiai higiéne. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 45., 50-52., 64-65. old.
VÁRNAGY L., BUDAI P. (2003): A mezőgazdasági vegyi anyagok higiéniája és toxiko-lógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém. 70-83. old.
VÁRNAGY L., IMRE L., FÁNCSI I., HADHÁZY Á. (1982): Paration és metil-paration hatóanyagú készítmények teratogén hatásának vizsgálata madármagzatokon, különös figyelemmel a csontvázrendszerre. Magyar Állatorvosok Lapja, 37: 389-397.
VETÉSI F. (2002): Állatorvosi hisztopatológia/Veterinary Histopathology. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 7-16. old.
VIRÁG Á. (1981): A mezőgazdasági kemizálás környezetvédelmi összefüggései. Mező-gazdasági Kiadó, Budapest.
WARKANY J. (1977): History of teratology. In: Handbook of teratology: General principles and etiology. J. G. WILSON and F. C. FRASER (eds.). New York. Plenum Press. 1. 3.
114
WILSON, J. G. (1978): Review of in vitro system with potential for use in teratogenicity screening. J. Environ. Pathol.. 2. 149.
WEN-SHYG P. C., KUO-LUNG C., BI Y. (1997): Toxicity, tissue accumulation and residue in egg and excreta of copper in laying hens. Animal Feed Science and Technology, 67 (1): 49-60.
WOLTHIUS R., M. VAN AKEN, BRUINING H. A., PUPPELS G. J. (1999): Raman spectroscopic characterization of liver. SPIE 3608: 2-6.
YAMADA A. (1968): Teratogenic effect of organophosphorus insecticides in the chick embryo. Report of Osaka City Institute of Hygiene. pp. 30-121.
YOUN-JOO A., YOUNG-MI K., TAE-IM K., SEUNG-WOO J. (2004): Combined effect of copper, cadmium, and lead upon Cucumis sativus growth and bioaccumulation.
Science of The Total Environment, 326 (1-3): 85-93.
ZBORAY G. (1991): Embriológia. ELTE egyetemi jegyzet. Budapest. 105-108.
115
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetet mondok témavezetőmnek, Dr. Várnagy László egyetemi tanárnak, aki kutatási munkám irányításán túl hasznos elméleti tanácsaival és gyakorlati észrevételeivel járult hozzá doktori értekezésem elkészítéséhez.
Külön megköszönöm a disszertáció elkészítésében nyújtott önzetlen segítségét Dr.
Budai Péter egyetemi docensnek. Továbbá köszönetemet fejezem ki Dr. Fejes Sándornak, Dr. Keserű Mihálynak, Tóthné Takács Ildikó üzemmérnöknek, Tarsoly Gáborné, Németh Józsefné laboránsoknak, Juhász Éva, Tavaszi Judit Ph.D. hallgatóknak a laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában való tevékeny részvételükért.
Külön köszönettel tartozom Dr. Kertész Virág tudományos munkatársnak, aki a korai embrionális fejlődés vizsgálatában és értékelésében nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.
Dr. Fáncsi Tibor egyetemi adjunktusnak a szövettani metszetek értékelésében nyúj-tott segítségéért tartozom hálával.
Komlósi Viktóriának és Dr. Mink János egyetemi tanárnak köszönöm az FTIR és FT-Raman spektroszkópiai vizsgálatokban nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért.
Dr. Molnár Tamás egyetemi docensnek köszönöm a doktori értekezésben szereplő adatok statisztikai feldolgozásában való részvételét és segítségét.
Végül és legfőképpen köszönettel tartozom Szüleimnek, Családomnak és mindazoknak, akik támogattak és bíztattak.