KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Manapság az emberiség egyik legnagyobb megoldásra váró problémája a természeti környezet növekvő mértékű elszennyeződése. A különböző kémiai vegyületek környezet-ben kifejtett hatásait (mellékhatás, utóhatás) figyelemmel kell kísérni, ugyanis a növényvé-dő szerek többségéről felületes ismereteink vannak arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorolnak hosszabb távon a biológiai környezetre. A nem körültekintő permetezés-technika, a szerek elsodródásából adódó veszélyek, a készítmények nem előírás szerinti alkalmazása növelik a szárnyas apróvadak tojásainak közvetlen expozíciós lehetőségét.

Vizsgálataimhoz az interakciós hatások modellezéséül két nehézfémsót (réz-szulfát, kadmium-szulfát), továbbá a Dual Gold 960 EC (960 g/l S-metolaklór hatóanyag tartalom), valamint a Stomp 330 EC (33% pendimetalin hatóanyag tartalom) herbicideket választot-tam. A két herbicid széles körben felhasznált készítmény a kisgazdaságokban és a nagy-üzemekben egyaránt. A peszticidek gyakorlati permetlé töménységben kerültek felhaszná-lásra, a nehézfémek egyedi és együttes méreghatás vizsgálata alatt alkalmazott koncentrá-cióit egy előkísérlet során választottam ki.

A rezet a mezőgazdaságban egyrészt tápanyagként, másrészt gombaölő szerként alkal-mazzák permetező, csávázó, fa sebkezelő szerek hatóanyagaiként. Az állattenyésztésben növekedés-serkentő, takarmány-kiegészítő, betegségmegelőző tulajdonsága miatt használ-ják.

A kadmium az egyik legveszélyesebb, legmobilisabb nehézfém. Könnyen felszívódik és felhalmozódik a növényekben (ERDEI és mtsai, 1998). Az ipari eredetű szennyvizek öntö-zésre való felhasználása - kadmium tartalmukból adódóan - rendkívül veszélyes, mert a táplálékláncba bekerülve károsítják az élő szervezetek anyagcseréjét.

A természetes körülmények között élő vadmadarak vizsgálatai és laboratóriumi körül-mények között beállított etetéses terhelési kísérletek is bebizonyították (BOKORI és mtsai, 1995; WEN-SHYG és mtsai, 1997), hogy a tojók szervezetéből számos fémion kerül át a megtojt tojásba, mely hatást gyakorolhat a későbbiekben az embrió fejlődésére (BURGER és GOCHFELD, 2000). Habár a kadmium esetében felnőtt házityúkon injektálással elvég-zett vizsgálatok alapján feltételezik, hogy a petefészek kumuláló képessége jelentős szere-pet játszik az utódok védelmében (SATO és mtsai, 1997). Sajnos az élő szervezetek - köz-tük is a madarak - tényleges nehézfém terheléséről kevés információval rendelkezünk. A Távol-Keleten természetes úton, illetve baleset és környezetszennyezés következtében

el-88

hullott édesvízi és tengeri kacsafélék veséjében 0,0063-174,4 mg/kg, a májban 0,063-21,2 mg/kg kadmiumot találtak (MOCHIZUKI és mtsai, 2002). Míg farmokról begyűjtött ka-csatojásokban, a fehérjében átlagosan 1,8 ng/g (kadmium), 0,83 µg/g (réz), a tojássárgában 3,8 ng/g (kadmium) és 1,36 µg/g (réz) koncentrációt határoztak meg (JENG és YANG, 1995).

Irodalmi források szerint ugyanakkor embrióhalandóságot és fejlődési rendellenességet nemcsak mesterségesen előidézett környezeti hatások indukálhatnak, hanem jelentkezhet-nek genetikai mutációk eredményeként is (SINKOVITSNÉ, 1968). ROMANOFF és ROMANOFF (1972) szerint a torz embriók gyakran egyszerre többféle fejlődési rendelle-nességet is mutatnak, ez különösképpen igaznak bizonyult a kísérletileg indukált fejlődési rendellenességek megjelenésére. Megállapították, hogy embrióhalandóság szempontjából a csirkeembrió fejlődésének két „kritikus” pontja van. Egyik a keltetés első három napja, a másik pedig a kelés ideje. A kelés előtti elhalások főbb okaként ROBERTSON (1961) az embrió nem megfelelő fekvését, helyzetét tartja a tojáson belül.

6. 1. Korai embrionális vizsgálat

A korai embrionális fejlődés vizsgálata során megállapítottam, hogy a nehézfémek fo-kozták az elhalások előfordulásának gyakoriságát, de sem a réz-, sem a kadmium-szulfát felhasználásának eredményeként nem tapasztaltam a vizsgált paraméterek tekintetében szignifikáns növekedést, amit más szerző eredménye is igazolt (FEJES, 2005).

A kadmium-szulfáttal történt kezelés hatására nem szignifikánsan emelkedett az elhalások és a fejlődési rendellenességek aránya, azonban a csoportban mért 20%-os embriomortalitási ráta biológiai szempontból jelentősnek minősíthető. KERTÉSZ (2001) a korai fejlődési stádium vizsgálata során házityúk és vadkacsa embriókon az általam alkal-mazott dózis töredékénél – már 0,5 ng kadmium-szulfát/tojás dózisnál – írt le teratogén hatást, amely saját vizsgálataimban nem realizálódott.

Az elhalások és a fejlődési rendellenességek százalékos arányait figyelembe véve a há-zityúk-embriók nehézfémekkel szembeni érzékenysége a következőképpen alakult:

 Embriomortalitás: réz < kadmium

 Fejlődési rendellenességek: réz < kadmium

89

A korai fejlődési stádium vizsgálata során az embriók mind embriomortalitás, mind a fejlődési rendellenességek vonatkozásában érzékenyebben reagáltak a kadmium-szulfáttal történt kezelésre.

Az elhalások és a fejlődési rendellenességek százalékos arányait figyelembe véve a há-zityúk-embriók herbicidekkel szembeni érzékenysége a következőképpen alakult:

 Embriomortalitás: Stomp 330 EC > Dual Gold 960 EC

 Fejlődési rendellenességek: Stomp 330 EC > Dual Gold 960 EC

A korai fejlődési stádium vizsgálata során az embriók mind embriomortalitás, mind a fejlődési rendellenességek vonatkozásában érzékenyebben reagáltak a Stomp 330 EC-vel végzett kezelésre.

A házityúk-embriók fejlődésére ebben a szakaszban a gyakorlati permetlé töménység-ben felhasznált Stomp 330 EC bizonyult az egyedileg tojásba juttatott nehézfémek és peszticidek közül a legtoxikusabbnak. Az egyedi kezelések egyike sem eredményezett szignifikáns eltérést a kontroll csoporthoz viszonyítva.

Az együttesen kezelt csoportok közül a réz-szulfát és Dual Gold 960 EC kombináció al-kalmazásakor szignifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya mind a kontroll, mind a Dual Gold 960 EC-vel egyedileg kezelt csoportokhoz képest.

A fejlődési rendellenességek vonatkozásában összefoglalóan elmondható, hogy mindegyik kezelt csoportban fordult elő rendellenes fejlődésű embrió, szignifikáns eltérést azonban a statisztikai feldolgozás során egyáltalán nem tapasztaltam. A fejlődési rendellenesség első-sorban az érhálózat és a szomiták fejletlenségében, valamint az agyhólyag és a szemhólyag rendellenes fejlődésében nyilvánult meg.

6. 2. Kórbonctani feldolgozás

A desztillált vízzel kezelt kontroll csoportban az elhalt embriók aránya 6,52%-ot, a fej-lődési rendellenességeké 2,33%-ot. A desztillált víz esetében több szerző is beszámolt an-nak embriotoxikus és teratogén hatásáról (KERTÉSZ, 1996; VARGA, 1999; PALKO-VICS, 2003). Ebben az esetben az embriomortalitás sporadikusnak, a fejlődésbeli eltérés spontánnak tekinthető (ROMANOFF és ROMANOFF, 1972), ami lehetővé teszi a csoport viszonyítási alapként történő alkalmazását.

90

A tizenkilencedik napon elvégzett feldolgozás folyamán a nehézfémek szignifikánsan növelték az elhalások arányát, sőt a réz-szulfát ezen felül szignifikánsan csökkentette az állatok testtömegét is, amit alátámaszt FEJES (2005) ugyancsak házityúk-embrióval vég-zett kísérleteinek eredménye.

A réz- és kadmium-szulfát esetében az elhalások és a fejlődési rendellenességek száza-lékos arányait és a testtömeg átlagokat figyelembe véve, a következőképpen alakult a tyúkembriók nehézfémekkel szembeni érzékenysége:

 Embriomortalitás: réz > kadmium

 Fejlődési rendellenességek: réz < kadmium

 Testtömeg átlagok: réz > kadmium

A tizenkilencedik napi feldolgozás eredményeként elmondható, hogy az embriomortalitás és a testtömeg átlagok alapján az embriók érzékenyebben reagáltak a réz-szulfáttal végzett kezelésre, viszont a kadmium-réz-szulfáttal történt kezelés hatására megnö-vekedett a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisága. Ugyanakkor a korai fejlődési stádium vizsgálatakor, a kadmium-szulfáttal történt kezelés hatására mind az embriomortalitás, mind a fejlődési rendellenességek aránya nőtt. A fejlődés korai szaka-szában a réz-szulfát kevésbé volt embriotoxikus.

A gyomirtó szerekkel és a nehézfémekkel egyedileg kezelt csoportokban egyaránt szig-nifikánsan nőtt az elhalt embriók aránya a kontroll csoportban mért értékhez képest.

A gyomirtó szerek (Dual Gold 960 EC, Stomp 330 EC) egyedi felhasználásakor a kezelt állatok negyede pusztult el, ami szignifikánsan növelte az elhalt embriók arányát a kontroll csoportban mért értékekhez viszonyítva. A korai fejlődési stádium vizsgálatakor tapasztal-takhoz hasonlóan a készítmények embriotoxikus hatása már közvetlenül a keltetést követő időszakban megnyilvánult mind a két peszticid esetében.

Az egyedileg kezelt csoportokban a fejlődési rendellenességek előfordulásának gyakorisá-ga mindvégig viszonylag alacsony (2,33-8,57%) szinten maradt. A testtömeg értékek alap-ján megállapítottam, hogy a gyomirtó szerek egyedi felhasználása során a Stomp 330 EC szignifikánsan csökkentette az embriók testtömegét.

A Dual Gold 960 EC és a Stomp 330 EC esetében az elhalások és a fejlődési rendelle-nességek százalékos arányait és a testtömeg átlagokat figyelembe véve, a következőképpen alakult a tyúkembriók herbicidekkel szembeni érzékenysége:

91

 Embriomortalitás: Dual Gold 960 EC < Stomp 330 EC

 Fejlődési rendellenességek: Dual Gold 960 EC < Stomp 330 EC

 Testtömeg átlagok: Dual Gold 960 EC < Stomp 330 EC

A tizenkilencedik napi feldolgozás eredményeként elmondható, hogy mind az embriomortalitás, mind a fejlődési rendellenességek, mind a testtömeg átlagok alapján az embriók érzékenyebben reagáltak a Stomp 330 EC-vel történt kezelésre. A korai embrioná-lis fejlődés vizsgálata során hasonlóképpen érvényesült a pendimetalin hatóanyag erősen toxikus hatása.

Az együttesen kezelt csoportok közül, a nehézfém komponensként réz-szulfátot tartal-mazó kombinációk esetében elmondható, hogy szignifikáns emelkedés az elhalt embriók szempontjából csak a kontroll csoporthoz viszonyítva volt megfigyelhető. A kadmium-szulfáttal és a Dual Gold 960 vel, valamint a kadmium-kadmium-szulfáttal és a Stomp 330 EC-vel együttesen kezelt csoportok esetében szignifikánsan nőtt az embriomortalitás mind a kontroll, mind az egyedileg kezelt csoporthoz képest, tehát megállapítható, hogy mindkét csoportban egyértelműen fokozódott az embriotoxikus hatás a felhasznált komponensek egyedi embriókárosító méreghatásához viszonyítva.

A fejlődési rendellenességek szempontjából szignifikáns eltérést csak egy esetben, a réz-szulfát és a Stomp 330 EC együttes alkalmazásakor tapasztaltam, ahol az embriók ötöde mutatott valamilyen fejlődési rendellenességet. A többi együttesen kezelt csoportban az egyedi kezelésekhez hasonló alacsony szinten maradt a fejlődési rendellenességek előfor-dulása. A fejlődésbeli eltérés típusát tekintve leggyakrabban ödéma, csőrkáva rövidülés a láb és a nyak hibás állás jelentkezett. A réz-szulfáttal és a Stomp 330 EC-vel, valamint a kadmium-szulfáttal és Dual Gold 960 EC-vel végzett együttes kezelés hatásaként a kezelt embriók testtömege szignifikáns módon csökkent a kontroll és az egyedileg kezelt csopor-tokhoz mérten, tehát megállapítható, hogy a kombinált kezelés hatásaként egyértelműen fokozódott az embriotoxikus hatás a felhasznált komponensek egyedi embriókárosító hatá-sához viszonyítva.

92

6. 3. Csontvázfestés

Egyedileg kezelt csoportok

A nehézfémekkel és herbicidekkel egyedileg kezelt csoportokban a desztillált vízzel, a réz-szulfáttal és a Stomp 330 EC-vel kezelt csoportokban fordult elő több fejődési rendel-lenesség. A rendellenességek típusai a nyak, illetve a láb hibás állásában, valamint a növe-kedés elmaradásában nyilvánultak meg. A kadmium-szulfáttal és a Dual Gold 960 EC-vel egyedileg kezelt csoportokban a fejlődési rendellenességek előfordulása mérsékeltebb volt.

A rendellenességek típusai ezen esetekben is jellemzően a nyak és a láb hibás állása, vala-mint növekedési retardáció voltak.

Kombináltan kezelt csoportok

A kombináltan kezelt csoportok esetében a réz-szulfát és Stomp 330 EC, valamint a kadmium-szulfát és a Dual Gold 960 EC együttes felhasználása esetén nőtt meg a fejlődési rendellenességek száma az egyedileg kezelt csoportokhoz képest. A rendellenességek típu-sai jellemzően a nyak és láb hibás állása, valamint növekedési retardáció voltak.

6. 4. Szövettani feldolgozás

Egyedileg kezel csoportok

A nehézfémekkel és a herbicidekkel egyedileg kezelt embriók esetében sem a nyak-izomban, sem a májban nem fordult elő szerhatásra utaló szövettani szinten detektálható elváltozás.

Kombináltan kezelt csoportok

Az együttesen felhasznált nehézfémek és herbicidek – az egyedi kezelésekhez hasonló-an – nem bizonyultak toxikusnak, nem idéztek elő károsodást, szövetthasonló-ani szinten detektál-ható elváltozást a májban és a nyakizomban.

93

6. 5. FTIR és FT – Raman spektroszkópos feldolgozás

A két különböző módszerrel történt feldolgozást és értékelést követően megállapítot-tam, hogy az általam alkalmazott nehézfémek és gyomirtó szerek közül csak a Dual Gold 960 EC okozott molekuláris szinten elváltozást az embriók máj- és agyszövetében. Az em-lített herbicid hatásaként a koleszterinszint csökkenését és a bilirubinszint emelkedését tapasztaltam, ami az alábbiakkal magyarázható:

 A koleszterin minden sejtben, a vérplazmában is előfordul. Legnagyobb mértékű szintézise a májban zajlik. A szervezetben szabad állapotban vagy zsírsavas észte-rek formájában fordul elő. A májsejtek súlyos károsodása esetén csökken a máj ko-leszterin tartalma (MANDEL és mtsai, 1949; FELDMAN és GRANTHAM, 1964).

Károsodás bekövetkezhet mérgezés vagy elhalás során.

 Az indirekt bilirubin a vörösvértestek lebontásakor képződik a hemoglobinból az RHS-sejtekben. Kiválasztása a májon keresztül történik (WOLTHIUS és mtsai, 1999). Kimutatható volt, hogy a keletkezett bilirubin koncentrációjának növekedése összefügg a Dual Gold 960 EC gyomirtó szer alkalmazásával. A máj a normális mennyiségben képződő indirekt bilirubint nem tudja megfelelő mértében feldol-gozni a toxikus hatás miatt. A májsejtek citoplazmájában vagy az epe erekben thrombusok formájában jól felismerhető (VÁRNAGY, 2002). Fentiek az általam fellelt szakirodalomban nem embrionális szervezetre leírt folyamatokat jelentenek, amit a vizsgálat eredménye is igazolt. További kutatási célt jelenthet a spektroszkó-pos technika és az embrionális vér vizsgálatának összekapcsolása.

6. 6. Javaslatok

Megítélésem szerint az általam elvégzett vizsgálatsorozat az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülő vizsgálati módszerekkel, illetve feldolgozási metodikákkal tovább bő-víthető, ezáltal a kísérletbe vont kémiai ágensek egyedi tulajdonságai, valamint interakciós viselkedése az élő szervezetekben jobban megismerhető.

94 A vizsgálatsorozat kiegészíthető:

 A szövettani feldolgozás céljára eltávolított (szív, máj), valamint egyéb szervek tömegének lemérésével.

 A hosszú nyakizmon és a májon túl további szervekre kiterjedő kórszövettani vizs-gálatokkal.

 Az alkalmazott vegyi anyagok, valamint azok metabolitjainak biokémiai, bomlás-dinamikai vizsgálatával.

 A száraz és nedves testtömeg lemérése, illetve a szervfejlődés és test differenciáló-dása alapján az embriók részletes értékelésével az embrionális fejlődés középső szakaszában, amikor az embriók méretéből adódóan a bemutatott festési eljárással nem nyílik lehetőség tartós preparátum készítésére.

 Embrionális korban az arteria umbilicalisából üvegkapilláris segítségével nyert vérmintákból (VÁRNAGY, 1981; KERTÉSZ és HLUBIK, 2002), egyes vérplazma paraméterek (glükóz, kalcium, magnézium, anorganikus foszfát, AST, ALT, ALP, LDH, pChE, összfehérje, albumin) vizsgálatával.

 Mivel a Dual Gold 960 EC gyomirtó szer alkalmazásakor a spektroszkópiai értéke-lés a toxikus hatással összefüggésben a keletkezett bilirubin koncentrációjának nö-vekedését mutatta ki, célszerűnek tartom a vérplazma paraméterek vizsgálata során az epefesték plazmában történő koncentrációjának vizsgálatát.

 A vadmadár fajok fokozott érzékenységéből kifolyólag javasolom a vizsgálatok víziszárnyas (vadkacsa), valamint magevő (fácán, japán fürj) fajokon történő elvég-zését.

 A kísérletek folyamán alkalmazott injektálásos kezelési módon túl megítélésem szerint célszerű volna az elvégzett vizsgálatot kiegészíteni a növényvédelmi gya-korlat során érvényesülő expozíciós viszonyokat jobban modellező bepermetezéses

95

(bemerítéses, fürösztéses) kezeléssel, valamint az alkalmazott eltérő kezelési tech-nikák során nyert eredmények összehasonlításával.

 A kísérletek keltethetőségi és posztembrionális vizsgálatokkal egészíthetők ki, me-lyek további információt szolgáltathatnak a felhasznált anyagok biológiai rendsze-rekben történő egyedi és együttes viselkedésére vonatkozóan.

A vegyszeres növényvédelemben peszticidként széles körben felhasznált réz-szulfát, va-lamint a gyakorlati permetlé töménységben kísérletbe vont gyomirtó szerek vizsgálatából származó eredmények alapján javaslom az embert körülvevő élővilág védelme érdekében a növényvédelmi gyakorlat során az integrált növényvédelmi technológiák és a biológiai védekezés eszközeinek (FISCHL, 2000) minél szélesebb körben történő meghonosítását.

Agronómiai és agrotechnikai kutatások alapján például kertészeti ültetvényeken vegyszer-kímélő technológia – növényérzékelős permetezőgépek – használata révén a kijuttatott peszticidek mennyisége akár 75%-kal is csökkenthető, melynek eredményeként a környe-zet terhelése jelentősen mérséklődik (DIMITRIEVITS, 2004). A vegyszeres növényvédel-mi munkák során a peszticidek kijuttatását végző ember egészségének védelme érdekében érdemesnek tartom a dolgozatban bemutatott Raman spektroszkópia felhasználási lehető-ségeinek vizsgálatát, amely révén az emberi szervezetbe bekerülő mikromennyiségek, il-letve a hatóanyagok és azok metabolitjainak felhalmozódása biológiai mintából – például hajból – jól detektálható.

Összességében elmondható, hogy a feldolgozás során alkalmazásra javasolt újabb mód-szerek és eljárások bevezetésével, illetve a vizsgálatba vont környezetkárosító anyagok körének bővítése révén az élővilágra gyakorolt emberi hatás jobban megismerhető, továb-bá a kapott eredmények gyakorlati felhasználásával környezetünk nagyobb eséllyel őrizhe-tő meg eredeti állapotában magunk és unokáink számára.

96

7. ÖSSZEFOGLALÁS

A mezőgazdasági termelésen belül a vegyszeres növényvédelem az egyik leginkább környezetszennyező terület. Óriási mennyiségben kerülnek ki a környezetünkbe olyan ké-miai anyagok, amelyeknek a biológiai aktivitása, illetve az adott hatóanyag toxikológiai tulajdonságai ma még nem minden tekintetben ismertek, annak ellenére, hogy a növényvé-dő szerek engedélyeztetési eljárása az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment ke-resztül.

Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése következtében tehát az embert és az embert körül-vevő élő környezetet jelentős kémiai terhelés éri napjainkban, amelyen belül „előkelő he-lyet” foglalnak el maguk a növényvédő szerek. A mezőgazdaságban alkalmazott kemikáli-ák felhasználása egyrészt segítséget jelent a kártevők és kórokozók leküzdése révén a ter-mésbiztonság növelésében, ugyanakkor - mivel minden vegyi anyag potenciális méreg – egyúttal kockázatot is rejt magában. A vegyi terhelésnek elsősorban a mezőgazdasági mű-velésbe vont területek állatvilága, valamint a növényvédő szert a munkája során felhaszná-ló ember van kitéve. Az agrárterületek táplálékforrást, búvó- és költőhelyet jelentenek vadmadarainknak. A növényvédelmi munkák során kipermetezett szerek nemcsak a kifej-lett madarakra, hanem a tojásban fejlődő embrióra is hatással lehetnek. A fácánok szaporo-dási periódusa rendszerint egybeesik a vegyszeres növényvédelmi munkák elvégzésével, ami indokolja, hogy ökotoxikológiai szempontból foglalkozzunk a peszticidek élő szerve-zetekre gyakorolt káros hatásának kérdéseivel. A peszticidek ökotoxikológiai tesztelése során döntő részben az egyes kémiai ágensek külön-külön kerülnek alkalmazásra, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a vegyi terhelés általában komplex módon jelentkezik, így számolni lehet az egyidejűleg jelen levő vegyi anyagok együttes méregha-tásával, interakciójával, amelynek következtében a komponensek egymás méreghatását módosíthatják.

Vizsgálataim célja az volt, hogy a környezetben legnagyobb mennyiségben előforduló és az élő szervezetekre fokozottan veszélyesnek minősülő nehézfémek (réz, kadmium) és két széles körben felhasznált herbicid (Stomp 330 EC – 33% pendimetalin, Dual Gold 960 EC – 960g/l S-metolaklór) egyedi és esetleges együttes embriókárosító hatását feltárjam. A kísérletbe vont vegyi anyagok toxikus hatását az embrionális fejlődés korai és kései szaka-szában is vizsgáltam, amelynek első lépéseként a nehézfémek és peszticidek egyedi

emb-97

riókárosító hatását mértem fel az általam alkalmazott vizsgálati rendszerben. A korábban elkezdett – és kísérleteim révén új hatóanyagokra kiterjesztett - vizsgálatsorozat alkalmas annak tanulmányozására, hogy a környezeti nehézfém terhelés mellett miként érvényesül a vizsgálatba vont peszticidek méreghatása a tesztszervezetként választott fejlődő madár-embrióban. Mivel a gyakorlatban használatos ökotoxikológiai vizsgálati módszerek első-sorban az egyedi méreghatás vizsgálatára szorítkoznak, ezért a növényvédő szerek interak-ciós hatásaira vonatkozó adatok hiánypótlónak tekinthetők.

A kísérletek elvégzéséhez összesen 540 db Ross 308 és Shaver Rusticbro házityúk (Gallus gallus f. domestica) tojást használtam fel. A szállítás és az azt követő huszonnégy órás pihentetést követően kezdtem meg a tojások keltetését. A kezelések időpontjául a kel-tetés megkezdésének napját választottam. A vizsgálati anyagokat, - nehézfémek esetében az alkalmazott koncentrációt egy előzetes vizsgálat eredményeit alapul véve választottam (réz-szulfát: 0,01%, kadmium-szulfát: 0,01%), a gyomirtó szereket a vegyszeres növény-védelmi munkák során felhasznált gyakorlati permetlé töménységben (Dual Gold 960 EC:

0,375%, Stomp 330 EC: 1,25%) alkalmaztam - illetve azok kombinációit injektálással jut-tattam be a tojásokba. Az eljárás előnye, hogy a vizsgálati anyag pontosan mért dózisban, a tojás tetszőleges részébe injektálható. A kezelést megelőzően a tojások héján át lyukat fúr-tam, majd ezt követően juttattam be a vizsgálati anyagokat 0,1-0,1 ml térfogatban. A nyílá-sokat paraffinnal zártam le, majd a tojányílá-sokat be-, illetve visszahelyeztem a keltetőgépbe.

Az elvégzett kísérlet során két eltérő időszakban került sor feldolgozásra. Az embriók egy részéből a korai fejlődési stádium tanulmányozása céljából a csírakorong kimetszésé-vel tartós preparátumot készítettem a keltetés második és harmadik napján. A többi kezelt tojást a keltetés tizenkilencedik napján – a kelés előtt két nappal – dolgoztam fel. Felje-gyeztem az elhalások számát, a makroszkópos deformációkat és elváltozásokat, továbbá az embriók testtömegét. FTIR és FT-Raman spektroszkópos feldolgozás céljára a májból és

Az elvégzett kísérlet során két eltérő időszakban került sor feldolgozásra. Az embriók egy részéből a korai fejlődési stádium tanulmányozása céljából a csírakorong kimetszésé-vel tartós preparátumot készítettem a keltetés második és harmadik napján. A többi kezelt tojást a keltetés tizenkilencedik napján – a kelés előtt két nappal – dolgoztam fel. Felje-gyeztem az elhalások számát, a makroszkópos deformációkat és elváltozásokat, továbbá az embriók testtömegét. FTIR és FT-Raman spektroszkópos feldolgozás céljára a májból és

In document Környezetszennyező nehézfémek (réz, kadmium) és herbicidek (Dual Gold 960 EC, Stomp 330 EC) egyedi és együttes toxicitása házityúk embriókon (Pldal 91-107)