ÁTALAKULÁSA A MAGYAR MAGÁNJOGBAN
2. Az 1959. évi Polgári Törvénykönyv – a személyiségi jogok generálklauzula jellege
3.3. Nevesített személyiségi jogok
A Ptk. követi azt a kodifi kációs megoldást, amit az 1959.évi Polgári Törvénykönyv is alkalmazott, és kiemeli a legfontosabb nevesített személyiségi jogokat, néhányat közülük bővebben ki is fejt. Arra még nem kaptunk választ, hogy mi alapján választotta a törvényhozó ezt a csoportosítást, azonban gyakor-lati jelentősége tulajdonképpen nincs.37 Itt is, ahogy a régi törvénykönyv kifej-tésénél, csak néhány ide tartozó nevesített személyiségi jog kifejtése indokolt, ami szorosan összefügg az emberi méltóság jelenlegi értelmezésével.
3.3.1. A becsület és a jóhírnév megsértése
A Ptk. a becsülethez való jogot az 1959-es kódexhez képest bővebben szabá-lyozza. Olyan magatartásokat tilt főként, amelyek valamely ember társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmasak. A becsület megsértése tulajdonképpen véleménynyilvánítás egy adott személyről, azonban ez a véle-mény kifejezésmódjában indokolatlnaul bántó, megalázó. A becsület megsérté-séhez tény állítása nem szükséges, és az sem, hogy az hamis állítás legyen, csak hogy a szövegkörnyezet, kifejezésmód, indokolatlanul bántó legyen.
36 23/1990. (X.II). [4].
37 P Ferenc – P András: Polgári Jog. Budapest, HVG-Orac, 2013. 149.
Az indokolatlanságnak lényeges szerepe van, hiszen vélemény, kritika min-denkiről megfogalmazható, ez a véleménynyilvánítás joga, azonban tiszteletben tartva személyiségi jogait. A becsülethez való jog megsértése a gyakorlatban sok esetben nehezen azonosítható olyan tényállítások, vélemények megfogal-mazásakor, amikor bár a tényállítás igaz, azonban azzal kapcsolatos, véleményt kifejező értékítéletét megjelenítő szövegkörnyezet már bizonyos fokú értékelést is tartalmaz.38 A törvény a becsület mellett a jó hírnév tartalmi meghatározását is adja. A hírnév általában a személy értékeléséhez alapul szolgáló tényállítások valódiságara vonatkozik. A törvény szövegéből nem következik, hogy a jog-sértés csak valótlan tény állításával következik be, erre a szövegben szereplő
„különösen” szóról következtethetünk.
A bírói gyakorlat szerint a jó hírnév sérelmét megvalósítja, a más személyre vonatkozó valótlan tényállítás, és a valós tény hamis színben való feltüntetése is. A valós tények közlése és a közlés hangneme a jó hírnevet nem sérti, azon-ban más személyiségi jogot sérthet. A mástól szerzett információ továbbadása is sértheti a személy hírnevét: ez a valótlan tény híresztelését valósítja meg.
Híresztelésnek kell tekinteni más személy tájékoztatásának, nyilatkozatának a közlését, akkor is ha ugyanazt az értesülést adja tovább, amit őmaga is kapott.39 Érdekes, hogy a kegyeleti jog(ok) helyzete hogy alakul a jó hírnévvel és a becsülettel öszefüggésben. Ez az a jogintézmény, ami áttételesen az elhunyt személyiségi jogát védi. Az elhunyt halálával jogképessége megszűnik és így személyiségi jogait sem lehet sérteni, tehát aki kegyeleti jogot sért, tulajdonkép-pen a hozzátartozó személyiségi jogát, jó hírnevét, becsületét sérti.40 A követke-ző ügyben a becsület, jó hírnév, valamint a művészet szabadsága áll egymással szemben. Az „Elment az Őszöd” című fi lmalkotás kapcsán megállípította a bíróság, hogy a közéleti szereplőknek nagyobb tűréshatárral kell rendelkezni-ük, mivel e minőségük – amit maguk vállaltak – miatt nagyobb társadalmi bírálatnak vannak kitéve, mint bármely magánszemély. A közéleti szereplők becsülete és jó hírneve is sérthető, azonban ezen sértés végső határa emberi méltóságuk sérthetetlensége, azonban mivel ez nem valósult meg ezen ügyben, valamint a magasabb tűrésküszöb miatt, itt nem volt indokolt megállapítani a jogsértést.
38 O Andárs (szerk.): A Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsoló-dó jogszabályok nagykommentárja. Budapest, Opten Informatikai Kft., 2014. 279.
39 K András: Polgári jog. In: W György (szerk.): Az új Ptk. magyarázata I/VI.
Budapest, HVG-Orac, 2013. 153–154.
40 K Krisztián: Az új Ptk. személyiségi jogi és kártérítési újdonságai. Konferencia előadás. 2016.
3.3.2. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése
Az emberi személyiség legalapvetőbb megkülönböztetésének eszköze az ember képmása és hangja. Azember mint a személyiség megjelenése a külső világban, az ember megkülönböztetésének és azonosításának eszköze, valamint feltétele.
A képmás valamint a hangfelvétel e külső megjelenés tárgyi eszközzel történő rögzítése. A képmás, hangfelvétel az ember azonosítására szolgál. Személyiségi jogot sértenek, ha nem kérnek engedélyt képmás, hangfelvétel készítéséhez az érintett személytől. A régi Ptk. szerint e jogsértést csak az követte el, aki azt engedély nélkül felhasználta. E visszaélésből egyet külön ki is emelt a régi Ptk., méghozzá a nyilvánosságra hozatalt. A Ptk. az elkészítést is engedélyhez köti, nem csak a felhasználást. Az egyénről kép, hangfelvétel készítése kizárólagos rendelkezési körébe tartozik, csak az érintett személy hozzájárulásával lehet elkészíteni.
A felhasználást tágan kell értelmezni, tehát minden ebbe a körbe tartozik, ami által az más számára megismerhetővé, hozzáférhetővé válik. Nincs engedélyhez kötve képmás, hangfelvétel készítése, ha azt közszereplés közben készítik. Aki valamilyen közszerepléssel járó tevékenységet végez számolnia kell azzal, hogy róla kép, hangfelvételt készítenek. A közszereplők esetében a magánéletük azonban már nem tartozik ebbe a körbe, tehát ha nem közszerepléskor, hanem magánéletükben készítenek kép, hangfelvételt, ezzel megsértik személyiségi jogukat.41
A gyakorlat kialakította a tömegfelvétel fogalmát, amikor is képtelenség minden egyes embertől engedélyt kérni. Tömegfelvétel készítésének azonban több feltétele van: olyan eseményen kell készülnie, ahol megszokott képés hangfelvétel készítése, aki ezen részt vesz ezzel számolnia kell. Tömegfelvétel készíthető akkor is, ha ott nem megszokott a felvétel készítése, azonban ebben az esetben már szükség van az érintett, érintettek hozzájárulására. A hallgató-lagos hozzájárulás csak akkor állapítható meg, ha az ábrázolt személy tudott arról, hogy róla felvétel készül.42 Itt éredmes ismertetni néhány olyan alkot-mánybírósági határozatot, amelyek lényegesek a továbbiakban: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre
41 K i. m. 157.
42 Uo. 158.
számot tartó tudósításhoz kapcsolódik és a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.43
„Amennyiben a közhatalmat gyakorló személy fellépésére a közéletet befolyásoló események során kerül sor, úgy a képmáshoz való szemé-lyiségi jogainak gyakorlása, azok korlátozhatósága az általános, azaz a közéleti eseményeken pusztán jelenlévő magánszemélyek jogvédelmé-nek szabályaihoz képest eltérő megítélés alá eshet.”44
Fontos, hogy ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből fi nanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat. Ha valaki rejtett kamerával készí-tett felvételt felhasznál, sérti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát, ha a felvételen elhangzottak nem járulnak hozzá a közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatásához, illetve ezt elősegítő információértékkel sem bírnak.45