is.117 Az õ ajánlására lett Görög Kollonich László nevelõje (1787–
1795), s ahogy Révai Miklós írja: az okos szülõk „Gondosan tart-ván idegen csodától, // Néked, a közjót szeretõ magyarnak, // Ad-tanak által.”118 S azáltal, hogy egy igaz hazafi, Görög Demeter lett a „kis úrfi” nevelõje, megelõzik azt, hogy elaludjon ereiben a buzgó hazaszeretet, a magyar erkölcs, s hogy „gõgös utálást ve-szen a hazához // Gyenge erébe”.119
A nevelõ földrajzi mûveltsége kiemelkedõ volt, s nem véletlen, hogy a fiatal gróffal sokat utazott – ahogy késõbbi tanítványaival is: Magyarország tizenöt vármegyéjét látogatták meg. Határozott nevelési célja volt ezzel: „az országnak egy részét vele megesmér-tesse, s idõvel, ha nevendékje a haza szolgálatába lépne, ezen uta-zásában szerzett esméreteit és tapasztalásait hazájának annál na-gyobb sikerrel hasznára fordíthassa.”120 Az utazások valószínûleg részét képezték annak a kétoldalú szerzõdésnek, amely a nevelõ és az apa között köttetett.121 Útjaik során nemigen volt megfelelõ térképük a tájékozódáshoz, s Görög Demeterben ekkor érlelõd-hetett meg a magyarországi vármegyék térképeinek elkészítése, a majdani Magyar Átlás (Bécs, 1802–1811) gondolata.
A fiatal gróf édesapja a bécsi magyar testõrség hadnagya, majd kapitánya, Kollonich Maximilián (1761–1827) volt.122 Görög kapcsolata a családdal és a magyar testõrséggel meghatározó lesz késõbbi pályáját tekintve, hiszen így ismerkedhetett meg többek között Báróczi Sándorral is. A Kollonichoknál eltöltött idõ alatt
117 A Kollonich család több tagja a magyarországi görögkatolikusok támogatója volt.
Közülük is kiemelkedik Kollonich Lipót (1631–1707) esztergomi érseknek, a mun-kácsi egyházmegyében élõ görögkatolikusok uniója érdekében végzett tevékenysége.
VÉGHSEÕ 2008, 267–282.
118 RÉVAI 1794.
119 Uo.
120 MÁRTON, 1834, 20; MOLNÁR 1975, 15.
121 A Kollonich-levéltár anyaga Bécsben van, 1957-es kutatásaikor Nagy Júlia nem fért hozzá az anyaghoz: NAGY 1977b, 403. A Kollonich-iratokról jelenleg semmilyen információval nem rendelkezünk.
122 KÓKAY 1970, 327; MOLNÁR 1975, 6, 15.
Maximilián grófot is megismerhette közelrõl, s így nem véletlen, hogy a Hadi és Más Nevezetes Történetekben részletes jellemzést tudott adni róla: „Vitézségét az érdemes ifjú májor úrnak nagyon ékesíti szép tudománya. A magyar nyelven kívül tótul, deákul, németül s franciául tökéletesen beszél. Igen járatos a nevezetes fr. írókban. Midõn ezen virtusokhoz még a jószívûség, víg kedv, egész társaságokat elmulattató kellemetes nyájasság, s a szép ter-met is hozzájok járulnak: méltán megérdemli a májor úr azt a tiszteletet és kedvességet, melyben vagyon mindazoknál, akiknél kíván abban lenni.”123
AZ ESTERHÁZY CSALÁDNÁL
„…egyikönknek rendszerént való foglalatosságai különösebben meggyûltek mostanában egy örvendetes változás által, úgymint amely szerént nagyreménységû ifjú gróf Kollonics Lászlónak sze-rencsésen végrehajtott nevelésébõl, a nagy fényességû Eszterhá-zy hercegi ház örökösének, EszterháEszterhá-zy Pál hercegnek nevelésére hívattatott által, akinek jó neveltetésébõl sokat várhat mind a két magyar haza”124 – e tudósítással adta az olvasók tudtára (valószí-nûleg) Kerekes Sámuel, hogy Görög 1795-ben újabb kitüntetõ felkérést kapott: Esterházy II. Miklós (1765–1833) kérte meg, hogy legyen fia, Pál Antal (1786–1866) nevelõje.125 A herceg nem véletlenül választotta Görögöt: jó hírû, mûvelt nevelõ, feltehe-tõleg szellemes társalgó, s fõleg magyar volt. Ez utóbbi is fontos volt számára, ezért is taníttatta fiát magyar anyanyelvû tanárral:
„Mindazonáltal semmiképp sem szabad elfelejtened a magyar nyelvet, mert az a mi hazánk nyelve”126 – írta fiának. A családi
123 HMNT, 1790. május 25. 666–667.
124 MH, 1795. november 27. 672.
125 Berényi László adatai szerint Görög késõbb a hercegi kertészet tanácsadója is volt.
BERÉNYI 2002, 104.
126 Idézi: HAJNAL 1927b, 274.
levelezésben többször is elismerõen szólnak az új nevelõrõl, vagy ahogy nevezték, a Gouverneurrõl. A késõbbi miniszter nagyanyja különösen sokra becsülte: „…oly kormányzó vezet, akinek tudo-mánya és elvei máris általános elismerést és csodálatot arattak”
– írja, s édesanyja is hasonlóan szólt róla: „Görög drága kincstár, használd szíved gazdagítására.”127
Leginkább azonban maga a növendék lelkesedett érte, s nap-lójában meleg hangon szól errõl az idõszakról, pontosan leírva Görög Demeter jellemét és szándékait: „oly korszak virradt reám, mely mindig felejthetetlen lesz elõttem; amikor tudniillik addi-gi nevelõm eltávozott és Görög jött hozzám. Ezt az idõpontot valósággal második újjászületésemnek nevezhetem. Görög, az én második és voltaképp egyedüli nevelõm […] a becsület embere volt, eltelve a vágytól, hogy jót alkothasson. Nemes szív, tele ha-zafisággal. […] Anyámmal nem mindig harmonizált egészen, in-kább nagyanyám szigorúbb alapelveivel. Mennyiben volt igaza s mennyiben nem, nem akarom vizsgálni, de hogy mindig csak jót akart, az kétségtelen. Ez lehetett egyik oka annak is, hogy elhatá-rozta magát a tõlünk való elválásra és hogy az udvarnál az ötéves József fõherceg nevelését vállalja el. Különben is mindig észre-vettem, hogy van valami elõszeretete az udvar iránt. […] Hiszem, hogy sok szeretet és hajlandóság volt benne irántam is, különösen azonban hazája iránt. Nem is hagyott volna el engem soha, ha ki-szemelt utódjában második énjét meg nem találta volna.”128
127 Idézi: HAJNAL 1927a, 116.
128 Magyarul idézi: HAJNAL 1927a, 116. – Az eredeti, német nyelvû naplóból idéz:
RESS 1995, 199–200.
Esterházy Miklós és Görög Demeter szerzõdése
Görög szerzõdésének (Contract) megkötésére Bécsben, 1795.
november elsején került sor,129 amelyben a herceg kilenc (négy + öt) pontban fogalmazta meg elvárásait, a leendõ nevelõnek (Gou-verneur) való juttatásokat és feltételeket. A tudós hazafi nevelõi módszerének fontos elemeként Pál Antallal is sokat utazott, így
„ismerte hát hazáját Pál herceg, s bizonyára alapos oktatást kapott annak történetérõl, közjogi helyzetérõl is”.130 Az utazásokat maga az apa, Esterházy Miklós kifejezetten elvárta Görögtõl, amelyek-re a kettejük között létamelyek-rejött szerzõdés harmadik pontjában ki is tértek:131 a nevelõnek nemcsak a szülõföldön (Vaterland), hanem Európa más országaiba is el kell kísérni neveltjét, melynek „során a legnagyobb gondossággal” járjon el, kéri a herceg.132 A Magyar Átlás kiadója számára ezen utazások kiváló alkalmak voltak arra is, hogy a térképeket minél pontosabban rajzoltathassa meg.
Esterházy a nyolcadik pontban rendelkezik Görög járandósá-gáról, mely szerint 1000 forint évjáradékot biztosít neki féléven-kénti kifizetéssel.133 (Takáts József évi 300 forintot kapott Feste-tics Györgytõl a fiatal László gróf neveléséért.134)
Görög Demeter az Esterházyaknak nemcsak adott, hanem a neves családtól õ maga is sokat kapott, hiszen „a fényes udvari élet biztosította számára a fejlõdés lehetõségét”.135 Közel hét évet töltött el tanítványával, s a kismartoni és a bécsi udvar a lehetõ legjobb hely volt számára ahhoz, hogy mûvészeti és tudományos érdeklõdésének élhessen: „a botanikus kert szépségének, az
Es-129 Contract, Wien, 1. November 1795. Helye: Fraknó, Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung, Archiv, 1795. november 1. Jelzet: 3695/1802. fol. 1–2.
130 HAJNAL 1927b, 273.
131 Contract, fol. 1r.
132 Uo., fol. 1r.
133 Uo., fol. 1v.
134 STOHL 2009, 21.
135 MOLNÁR 1975, 16.
terházy gyûjtemény mûkincseinek, a Haydn vezette zenekarnak ugyanúgy élvezõje lehetett annak idején, mint növendéke s annak családja”.136
A HABSBURG UDVARBAN
1802-ben Görög Demeter újabb megtisztelõ megbízást kapott, s nem akárhová került: a császári udvarban lett fõnevelõ. Pál her-cegnek fájó szívvel kellett tudomásul vennie, hogy szeretett neve-lõje elhagyja õt.137 Tulajdonképpen Karolina nápolyi királyné, a császár édesanyja vette rá leányát és vejét, Ferenc császárt, hogy gyermekeik nevelésével Görögöt bízzák meg – véli Mikó Pálné.
Egy laxenburgi nyári ’cercle’138 alkalmával ugyanis felfigyelt Es-terházy Pál jólneveltségére, s miután megtudta, hogy „ki ennek a vonzóan okos és szeretetreméltó fiúnak a nevelõje, »több íz-ben magához hívatván ezután Görögöt, vele a nevelésrõl és ta-nítás módjáról sokat beszélgetett«.”139 Esterházy Miklós herceg kifejezte legmelegebb köszönetét fia gondos neveléséért, s egyben felmentette minden további kötelezettsége alól; továbbá évi 1000 forint életjáradékot kapott.140
Görög Demeterre eredetileg a trónörökös nevelését bízták vol-na, de Esterházy Pál szavaival, „az ármány elütötte tõle”.141 1803.
136 MIKÓ P. 1986b, 49.
137 HAJNAL 1927a, 117.
138 Mikó Pálné szerint a jelentése valószínûleg kerti ünnepély vagy gyerekzsúr. Néhány-szor a Magyar Hírmondóban is elõfordul ez a kifejezés, például amikor a lap egyik tudósítója a francia követ meghallgatásáról számol be: „Az audiencia után cercle volt, azaz a követek és a Monarchia-béli méltóságok innepi öltözetben megjelentek Ôfelsége, a császár elõtt. Jelen volta még a cercle-ben (szerkelben) a fr. és török köve-tek is.” MH, 1798. április 10. 495.
139 MIKÓ P. 1986a, 93.
140 RICHTER 1868, [1.]
141 HAJNAL 1927a, 117.
február elsejétõl József fõherceg142 nevelõje lett, akinek korai halála miatt 1808-ban egy rövid idõre Ferdinánd143 trónörökös mellé ke-rült, majd Ferenc Károly fõherceg144 lett a növendéke 1808–1824 között. Nevezetes eseménynek számított ez, hiszen a császár ma-gyar emberbe vetette bizalmát, mama-gyar nevelõt választott fia szá-mára145 – ez pedig a kortársak meglátása szerint kiváló lehetõség volt arra, „hogy [Görög] egy Habsburg-nemzedéket a magyar nemzet iránti jóindulatban neveljen”.146 A „szenzációról” barátai, tisztelõi közül többen is megemlékeztek, így többek között Baróti Szabó Dávid,147 Kazinczy Ferenc148 és Márton József levélben,149
142 József Ferenc fõherceg (1799–1807): Ferenc császár második feleségétõl, Mária Terézia Karolinától született gyermeke. RICHTER 1868, [1.] – A család tagjainak életrajzi adataira lásd: Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums. I.
Wien, 1807–1843.
143 I. Ferdinánd (1793–1875): osztrák császár és V. Ferdinánd néven magyar és cseh király (1835–1848), Ferenc császár és második felesége, Mária Terézia Karolina fia.
1848. december 2-án lemondott a trónról.
144 Ferenc Károly (1802–1878): osztrák fõherceg, I. (V.) Ferdinánd öccse, 1824-tõl Zsó-fia bajor hercegnõ férje, I. Ferenc József apja, Sissi apósa.
145 MIKÓ P. 1986a, 92–93.
146 V. S. 1894, 38.
147 Baróti Szabó Dávid levele Takács Józsefnek, Virt, Böjt elõhavának 9. napján, 1803-dikban. Kiadta: TAKÁTS 1890, 115–116: „Éltessék az egek Görögöt! mi is kiáltottuk. Vajmi sokat ígérhet hazánk általa magának! Vajon a Magyar Hírmondótól nem szakadt-e el egészen a mostani szerencsés hivatal viselésével?”
148 Kazinczy Ferenc levele Nagy Gábornak, 1803. február 27. Kiadta: KazLev. III. 1892, 27.
Nr. 575.: „Igen szép kegyelem õfelségétõl, hogy a jövendõbeli Palatinus nevelésére Görög urat felvévén, a nemzetnek kívánságát teljesíti; de kár, hogy megszûnt a Hír-mondó. Mi lesz a vármegyék mappájából?”
149 Márton József levele Mándik András iskolaigazgatónak, Bécs, 1802. november 23. He-lye: MNL OL Camer. E 594, 1802. év, 723. Idézi: MIKÓ P. 1986a, 92; Márton József levele Csokonai Vitéz Mihálynak, Bécs, 1802. november 26. Kiadta: CSOKO-NAI 1999, 214–215: „Ezért a fontos újságért akarék írni. Kedves Görög barátunkat Ôfelsége a Korona Örökös Herceg fõnevelõjévé méltóztatott nevezni, és már holnap vagy holnap után bé is megy az udvarhoz. Ez igen fontos újság. És még tudom, nem tudja senki.” Márton a hírt nyilvánosan csak a Magyar Hírmondó 1803. február 15-i számában jelentette be.
Révai Miklós150 és Berzsenyi Dániel151 versben. Görög lapjában, a Hírmondóban pedig ezen sorokat olvashatjuk: „Tekintvén Fel-séges urunk Görög úrnak a nevelésben mutatott szerencsés pró-báit, valamint szinte egyéb szembetûnõ érdemeit is, azzal akarta eránta való felséges bizodalmát megmutatni, hogy második szü-lött fiának, fõherceg József õkirályi hercegségének nevelését rá-bízni méltóztatott.”152 A tudósítás írója pedig hozzáteszi, hogy az új nevelõnek minden figyelmét ezen „szent célra” kell fordítania, így pedig „megszûnnek a Magyar Hírmondó körül tett dajkál-kodásai, s 14 esztendeig tartott sok szíves fáradozásai”.153
A császári udvarban eltöltött idõszakról több forrással is ren-delkezünk: Görög Demeter rendszeresen írt leveleket az uralkodó párnak neveltjei fejlõdésérõl, tanulási elõmenetelérõl, jellemérõl.154 Ezek nemcsak élvezetes tudósítások, hanem egyben „a melegszívû nevelõ pszichológiai érzékének megnyilatkozásai” is.155
Görög maga több nevelési tervezetet is kidolgozott:156 az elsõ 1803-ban készült József fõherceg számára (20 oldal); a másodikat – amely egy részletes, több évre szóló tantervet tartalmaz –, 1809-ben nyújtotta be I. Ferencnek157 (Erziehungs und Unterrichts-Plan für Seine Kaiser. König. Hoheit den durchl. Erzherzog Franz Karl, 138 oldal);158 a harmadikat pedig levél formájában, 1816-ban küldte el a császárnak (10 oldal).
150 RÉVAI 1807
151 BERZSENYI–KIS 1985, 54–55.
152 MH, 1803. február 15. 185.
153 MH, 1803. február 15. 186.
154 ÖStA HHStA Familienakten Sammelbände Kt. 49.
155 MIKÓ P. 1986a, 95.
156 MIKÓ M. 1984, 386. Az iratok lelõhelye: ÖStA HHStA, Familienakten, Kt. 57.
Konv. 3. – Fazekas Istvánnak és Oross Andrásnak köszönöm a dokumentumok lelõhelyének és jelzetének pontosítását.
157 Habsburg-Lotaringiai Ferenc József Károly osztrák fõherceg (1768–1835): 1792-tõl Ausztria uralkodó fõhercege, I. Ferenc néven magyar király (1792–1835), II. Ferenc néven az utolsó német-római császár (1792–1806), majd I. Ferenc néven az elsõ oszt-rák császár (1804–1835).
158 Elemzi: MIKÓ M. 1986, 175–197.
Nem kevésbé érdektelen az az utasítás sem, amit maga az ural-kodó készített Görögnek József fia nevelésével kapcsolatban, 1802-ben (Instruktion für den Demetrius Görögh für die Erziehung meines Sohnes Joseph).159 I. Ferenc mint uralkodó, s mint apa uta-sításában a kiválasztott nevelõ iránti bizalmáról is szól: „Hízelgõ számomra, hogy az önrõl beszerzett tájékoztatás nyomán önben találtam meg azt a férfiút, aki alkalmas e feladat ellátására. Na-gyobb bizonyítékát bizalmamnak nem adhattam volna, mint azt, hogy önre bízom Fiam nevelését. Minekutána Fiam, mint minden apának az övé, nagyon a szívemhez nõtt, rendkívül fontos Nekem, hogy jó nevelést kapjon […] Azt várom el öntõl, hogy teljes buz-galmával és igyekezetével kizárólag ennek a rendkívül fontos ügy-nek szentelje magát.”160 Görög Demeter évekig, teljes mértékben élvezte a császár bizalmát, hiszen három Habsburg-fiú, trónörö-kös és fõherceg nevelését is irányította.
A Hof- und Staatsschematismus sorozatai hierarchikus rendben, a protokollnak megfelelõen sorolják fel a családtagok és az udvar-ban élõ tisztviselõk neveit. Természetesen Görög neve is ott talál-ható az összeírásokban. Az 1808-as adattárból látszik, hogy nem egyszerûen a trónörökös nevelõje (Erzieher), hanem a nevelését irányító testület (Kammer) vezetõje (Vorgesetzer).161 Ugyaneb-ben az évUgyaneb-ben vette át Ferenc Károly fõherceg nevelésének irányí-tását, s hasonló beosztásban dolgozott a Burgban.162
159 MIKÓ M. 1984, 386. A levélbõl hosszabban idéz: MIKÓ P. 1986a, 94; Lelõhelye:
ÖStA HHStA, Familienakten. – Az eredeti, német nyelvû instrukciót kiadta: RICH-TER 1868, 1–3.
160 MIKÓ P. 1986b, 49–50; MIKÓ P. 1986a, 94.
161 Kammer Sr. kais. Hoheit des durchlautigsten Prinzen und Herrn Ferdinand, des Kaiserthums Oesterreich kaiserl., zu Ungarn, Böhmen, Galizien und Lodomerien königl.
Kronprinzen und Thronfolgers, Ritter des goldenen Blitzes etc. etc. In: Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums. Wien, 1808, 123: „Herr Demetrius v.
Görög, woh. in der Burg I.”
162 Uo., 124. – 1824-ben, mikor befejezte Ferenc Károly nevelését, neve mellett már nemcsak az szerepel, hogy a Burg lakója, hanem hogy kamarás, udvari tanácsos és
Mikó Pálné veti fel azt a kérdést,163 hogy I. Ferenc választása miért pont arra a Görög Demeterre esett, akinek a titkosrend-õrség jelentései alapján, elõtte is ismert volt elkötelezettsége a felvilágosodás eszméi, a magyar nyelv és kultúra ügye iránt, kap-csolata a „fõnemesi hazafias ellenzék”-kel és a kivégzett Hajnóczy Józseffel, s aki soha sem tagadta meg patrióta nézeteit. A válasz, Görög személyiségét ismerve, a jelleme. A császár tudott sok-oldalú érdeklõdésérõl, kiváló képességeirõl, becsületességérõl, megbízhatóságáról és elismert nevelõi tevékenységérõl. Továbbá igen jó ajánlói voltak mind a Kollonich, mind az Esterházy család tagjai.164 S ne feledkezzünk meg arról a tényrõl sem, hogy azzal, hogy a Habsburg-udvarban lett nevelõ, végleg fel kellett hagynia a bécsi Magyar Hírmondó szerkesztésével, ami egyben a lap meg-szûntét is jelentette.
Görög Demeter képességeinek köszönhetõen a Magyar Király-ság és a Habsburg Birodalom legnevesebb és legbefolyásosabb grófi, hercegi és királyi házainál volt nevelõ. A kortársak azért is tartották ezt nagy dolognak, mert „ha nagyjaink jól nevelve vagy-nak, áldás és boldogság áradnak ki tõlök az egész hazára”.165
több tudományos társaság tagja: Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums. I. Wien, 1824, 175.
163 MIKÓ P. 1986b, 47–48.
164 Esterházy Miklós ajánlólevele: Bécs, Hof- Staats- u. Kriegsarchiv [ma:
ÖSTA KA HKR Akten], 1801/1803, 1802. Litt. G. Ruhr. 14-112: „Wien. 23. Nov.
1802, Nachdem S. Majestät der Kaiser den bisherigen Erzieher meines Sohnes, Hr. v. Görög, bei der Erziehung des Kronprinzen Ferdinand Königl. Hoheit anzustellen…” Említi: BERÉNYI 2002, 104, 5. jegyzet.
165 KÁLLAY 1833, 181.
GÖRÖG JÁNOS
Bár szülõföldjétõl messze élt, sok gondot fordított a szüleitõl örö-költ dorogi birtokaira, családjára, s kiemelten Mihály testvére fi-ának, Görög Jánosnak sorsára. Az Orosz András táblabíróhoz és az unokaöcshöz írt leveleiben többször kitér a fiatal János tanítta-tásra, s a tanulás fontosságára: „Csak tõled függ, ha dibdáb ember akarsz-e lenni annyi a te korú s elébb-elébb menõ ifjak között, vagy pedig a tanulásod, gyakorlásod s érdemeid által a kedvezõ szerencsének felsõbb lépcsõire hágni.”166 Késõbb a pereskedések miatt megromlott köztük a viszony, s megkérte Orosz Andrást, hogy „tartsa zabolában Görög János rossz atyámfiának rosszra tö-rekedõ igyekezeteit, álnokságait, amelyek közül egy-kettõt ma-gam is szemére hánytam Pesten”.167
166 Görög Demeter levele Görög Jánoshoz, Bécs, 1818. Kiadta: MOLNÁR 1938, 40. Molnár az eredeti leveleket tanítványa apjától, Görög Péter hajdúdorogi állatorvostól kapta, amelyek azóta elvesztek. MOLNÁR, 1975, 3. Görög Demeter egyik leszármazottja, Kardos János pontosította ezen utóbbi adatot: a levelek a háborúban semmisültek meg.
167 MOLNÁR 1938, 42.