A MECÉNÁS

Ahogy Görög Demetert gyermekkora óta éveken át pártfogolta Bacsinszky András, úgy õ is több tehetséges, tanulni vágyó fiatalt, kapcsolatok nélküli, pénztelen írót, költõt, mûvészt támogatott.

Ez egyrészt azt jelentette, hogy saját orgánumában publikálta az adott szerzõ költeményét, írását, és saját anyagi lehetõségeit is felhasználva, segítette a terjedelmesebb mû kiadását. Másrészt pedig, ha minderre nem volt lehetõsége, akkor másik mecénást szerzett. Bécsben élve, s majd a Hofburg lakójaként befolyásos ismerõsökre, barátokra tett szert, s ezen kapcsolatait is használta, ha kellett.

Görög Demeter és hírlapja mecénássága azt is jelentette, hogy szerkesztõtársaival pályázatokat írtak ki,²⁸⁰ folyamatosan be-számoltak a megjelenés elõtt álló mûvekrõl, az újonnan kiadott könyvekrõl,²⁸¹ folyóiratokról, hírlapokról, társaságok mûködésé-rõl: így többek között megjelentették Batsányi János verseit, és tu-dósítottak a kassai Magyar Museumról, valamint a Kassai Magyar

280 A témáról legújabban: ANTAL 2014, 435–439.

281 MH, 1802. november 9. 616. „Sok nagyérdemû hazafiak jelentették a közelebb múlt ország gyûlése alkalmatosságával, hogy igen szeretnék, ha Hírmondónkban olvas-hatnák, micsoda könyvek jönnek ki idõrõl idõre magyar, deák s német nyelven a hazában. Kérjük azért hazánk érdemes tudósait, s úgyszintén a könyvnyomtató és könyváros urakat, méltóztassák tudtunkra adni, ha valamely új könyv adatik ki, annak egész titulusát, nagyságát és árát, s ha szükséges, a könyvbe béfoglaltató dolgok sum-máját is, hogy azokat érdemes olvasóinkkal közölhessük.”

Társaság mûködésérõl;²⁸² a Hírmondóban volt olvasható elõször Nagy János szanyi plébános több verse (Erszényházi Pál gyomordi kisasszony, azaz a kávénak és nádméznek drágasága; Felséges herceg Leopold Sándornak, Magyarország kedves palatinusának halálakor).²⁸³ Kiadták Pálóczi Horváth Ádám pszichológiáját (Pest, 1792),²⁸⁴ Verseghy Ferenc értekezését a muzsikáról (Bécs, 1791);²⁸⁵ tájé-koztattak Benke Mihály Campe filozófiai munkájának fordításá-ról.²⁸⁶ Péczeli József újonnan elindított Mindenes Gyûjteményérõl és a Komáromi Társaságról is beszámoltak, valamint a komáromi tudós folyóiratából több cikket át is vettek.²⁸⁷ Mindez, ahogy más esetben is, kölcsönös figyelmesség volt, hiszen Péczeliék is fel-hívták olvasóik figyelmét a bécsi újságra és szerkesztõinek tevé-kenységére.

A hírlapszerkesztõ az Auróra megjelentetését is segítette, ugyanis udvari nevelõként elérte, hogy a királyné támogassa e vállalkozást.²⁸⁸ Ôt tekinthetjük az elsõ olyan lapszerkesztõnek, aki a megjelent közleményekért tiszteletdíjat is fizetett. Ez a korban még annyira szokatlan volt, hogy néhányan verset is írtak errõl a furcsa szokásról: „Egy-két versemért aranyat jutalomba fizet-tél // Esküszöm, ezt még más senki se tette velem.”²⁸⁹ Görög és Kerekes hírlapjukban nemcsak a már ismert irodalmárok írásait közölték, hanem az akkor pályakezdõ fiatalokét is, így segítve

in-282 Batsányi János és Görögék kapcsolatáról lásd: KÓKAY 1983b, 126–136; HMNT, 1789. december 4. 594–595.

283 MH, 1792. július 24. 129–135; MH, 1795. szeptember 1. 303–304.

284 Görög könyvjegyzékén lásd a 546. tételt. – A mû a Görög Demeterék által kiírt pá-lyázatra érkezett be. Az elsõ díjat ugyan Bárány Péter mûve nyerte el, de mivel nem vállalta annak átírását, helyette Horváthét adták ki. Vö. DEÁK–ZVARA 2012, 24.

285 Görög könyveinél lásd a 846. tételt.

286 CAMPE 1789. Kézirat. Helye: Kismarton, Esterházy-könyvtár, Zimmer III. Kasten C. Regal 2. Jelzet: 9346. – HMNT, 1790. március 2. 276: „A pesti elsõ esztendõs nevendék papok útmutatójok, T. Beke[!] úr, Campének a lélekrõl való tanításit (Seelenlehre) fordítja magyarra.”

287 KÓKAY 2000e, 152.

288 MOLNÁR 1975, 71; HORVÁTH 1955, 30.

289 KÓKAY 2000d, 181.

dulásukat. Így tettek Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály esetében is.²⁹⁰

A Magyar Minerva három kötetének²⁹¹ megjelenése után Feste-tics György megvonta támogatását a sorozattól. Péteri Takáts Jó-zsef a gróffal való szakítása után mindenképpen folytatni akarta a munkát. Helyzetérõl, terveirõl Aranka Györgynek (1799) és Földi Jánosnak is beszámolt.²⁹² Az utóbbinak írt levelébõl világosan ki-derül, hogy Görög a Minervának a szerkesztésében és megjelen-tetésében is részt vett: a gróf szándékának „okát fel nem érhetvén, több ízben egész illendõséggel és fontossággal kértem, hogy ezen hazafiúi hasznos igyekezetet ne hagyja kihalni. De semmire nem mehettem. Fájt szívemnek ezen álhatatlanság, annyival is inkább, mert a reám bízott hivatal szerint több tudósokat buzdítottam munkáiknak beküldésére. Ilyen környülállásokban lévén, közlöt-tem a dolgot Görög Demeter kedves barátommal – szíveinkben hordozván a tudományokat és a hazai nyelvet – arra határoztuk magunkat, hogy a Minervát továbbra is akarjuk folytatni, legalább is két kötetet adván ki esztendõnként.”²⁹³

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Görög Demeterrel és Kerekes Sámuellel már az 1793-as évek eleje óta kapcsolatban állt, ekkor jelentették meg a Brough-ton religiói lexikonára címû versét, tudósítását tervezett mûveirõl, s a Diétai Magyar Múzsa utáni elképzeléseirõl.²⁹⁴

1800-ban, Kerekes Sámuel halála után szerkesztõtársat keres-tek a Hírmondónál. Csokonai a megüresedett állásról abból a

fel-290 KÓKAY 1983c, 208.

291 Görög könyvjegyzékén a 417. tétel 292 A leveleket idézi: CSÉBY 2013, 167–170.

293 Uo., 168. A levelet kiadta: SZILÁGYI F. 1998b, 100–101; idézi: VIRÁG 2011, 98.

294 CSOKONAI 1999, 607.

hívó levélbõl értesült, amelyet Görög Demeter és Márton József fogalmazott meg, s az országban több helyre is elküldtek – egyet Benedek Mihály debreceni református lelkésznek.²⁹⁵ Költõnk is jelentkezett, amire többen is ajánlották.²⁹⁶ Görög Demeternek

„az elõadott conditiókra nézve” megírta, hogy „a deák, olasz, fráncia és német nyelveket értem, a geographia és historico-po-litica tudományok egyedül való foglalatosságaim, hazámat mind a könyvekbõl, mind, sõt respective 6 esztendeig való utazásimból kívántam megesmérni”.²⁹⁷ Mivel 1801 tavaszáig nem kapott vá-laszt, ezért Márton Józseftõl²⁹⁸ érdeklõdött afelõl, hogy „vette-é Görög úr az én még a télen küldött levelemet, és ha válaszolt-é arra vagy nem?”.²⁹⁹ Csokonai a Kerekes Sámuel elhunytakor írt alkalmi költeményének címét (Kerekes halálára) nem véletlenül írta át Görög úrhozra,³⁰⁰ amely így inkább egy „udvarló vers”-nek tekinthetõ – de ez sem segített, mert végül is nem alkalmazták.

Ha újságírói munkálataira nem is tartottak igényt, írásait azonban szívesen közölték lapjukban,³⁰¹ hiszen fordításaival maguk a szer-kesztõk is igen elégedettek voltak: „(…a fordítással megelégedett Görög úr, de meg is lehetett.) Azonban csakugyan azt mondta, hogy originálisnak sokkal jobb a te eszed barátom!”³⁰² A Márton

295 Lelõhelye: Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, I.27.a.1; Kiadta: CSO-KONAI 1999, 607–608; lásd még: RÉVÉSZ 1877, 237–238; VARGHA 1960, 561;

MOLNÁR 1975, 72.

296 Rozgonyi József és Kövy Sándor is bátorította, hogy jelentkezzen a megüresedett szerkesztõi állásra.

297 Csokonai Vitéz Mihály levele Márton Józsefnek, Debrecen, 1801. május 19. Kiadta:

CSOKONAI 1999, 129–130.

298 Csokonai és Márton Debrecenben iskolatársak voltak. A Csokonai mûveket teljes-ségre törekedve elõször Márton adta ki Bécsben. MIKÓ P. 1986b, 140–158. Görög könyvjegyzékén a 120. tétel.

299 MIKÓ P. 1986b, 129.

300 CSOKONAI 2002, 60, 460–461.

301 CSOKONAI 1999, 175, 228, 264.

302 Uo., 228.

Józseffel való levelezésébõl is tudjuk, hogy mely verseket fordí-totta le a Hírmondó szerkesztõinek kérésére, így például egy „ex-cellens dallot”.³⁰³

Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc Görögékkel is rendszeres kapcsolatban állt: le-veleztek, s ha Bécsben járt, nemigen mulasztotta el a találkozást velük.³⁰⁴ A hírlapszerkesztõk nagymértékben segítették irodal-mi mûködését, sokat tettek mûveinek megismertetéséért, hiszen lapjuk közel másfél ezer olvasóhoz jutott el.³⁰⁵ (Batsányival való

303 VARGHA 1960, 565: ez „A szabadságfához. Schweitzer nóta”, melynek megjelenését a cenzúra nem engedélyezte.

304 Görög Demeter levele Aranka Györgynek, Bécs, 1791. május 24. OSZK Kézirattár, Le-velestár; Kazinczy Ferenc levele Aranka Györgynek, Kassa, 1789. december 20. Kiadta:

KazLev I. 1890, 518; BENDA 1952b, 368.

305 Pl. HMNT, 1791. március 4. 278: „A magyar literatúra gyarapodását, s a tudomá-nyoknak azon lehetõ virágzásokat tárgyazó szíves törekedései Kazintzy Ferenc úrnak eddig is esméretesek a hazában, most pedig újabb jelenségeit közölhetjük azoknak.

Nemrégiben következendõ címû munkát bocsátott az említett úr világ eleibe: Júlia levelei Ovidiushoz. Németbõl szabad fordítás, Kassán Ellinger Jánosnál. A fordító-ja ezen könyvnek tanácsos Aranka György úr. – Pozsonyban Véber úrnál jõnek ki:

Helikoni Virágok, 1791-dik esztendõre, szerzette Kazintzy Ferenc. – Sajtó alatt van Kazintzy úrtól Klopstock Messziásának 10 elsõ éneke is, melynek eleibe ama híres berlini metszõ, Chodovieky Dániel, azt metszi ki a 7-dik énekbõl, mint beszél Mária Partia a Pilátus feleségével. A kép kicsin lesz, mégis 60 forintot kíván munkájáért a metszõ. Két forinttal lehet elõre fizetni az említett nagybecsû munkára. – Örömest letesszük érette azon kevés summát mi is; és ha tetszeni fog másoknak is nálunk leten-ni: szolgálatunkat szívesen ajánljuk. – Magyar köntösbe öltöztetett Kazintzy úr által továbbá: a Vieland Diogenese, melyben minden órán meg is jelenhet a világ elõtt.

Ez egy oly munka, melyben a legjózanabb filozófiaigézõ kedvességû formában jele-nik meg. Szinte készen vagynak a már sokszor nevezett érdemes hazafinál Geszner Salamonnak minden munkái is; úgy nemkülönben II. Fridrik prusszus királynak antimachiavellje, melyhez toldalékul járul, arról való elmélkedése a fels. szerzõnek:

miként kellessék törvényeket hozni, vagy a régibbeket eltörleni? Az antimachiavellel együtt maga Machiavell is megjelent, úgy amint a franciában, nem mint a németben vagyon.”

konfliktusáról és a Magyar Museummal való szakításáról elegán-san hallgattak, 1790. március 2-án csak egyszerûen bejelentették, hogy „Kazintzi úr, Hamlet fordításán kívül, egy új magyar mun-kán is dolgozik, melyet nemsokára Orfeus név alatt világ eleibe szándékozik bocsátani”.³⁰⁶) Kazinczy rendszeresen elküldte saját mûveit a szerkesztõknek, hogy tájékoztassa mind õket, mind az olvasókat azok megjelenésérõl – készülõ munkáira pedig náluk is elõ lehetett fizetni.³⁰⁷ Egyik levelében, amelyet Görögék szintén megjelentettek, azt kéri, hogy a szerkesztõk segítsenek neki: for-díttassák le valakivel Rousseau-nak az Emberek hasonlatosságáról írt munkáját, mert egyéb irodalmi elfoglaltságai miatt erre neki nincs ideje.³⁰⁸

Kazinczy Bécsben rendszeresen bejárt Artaria mûkereskedésé-be, ahol visszaemlékezése szerint egy beszélgetésük alkalmával az üzletvezetõ felajánlotta neki, hogy mindig szívesen látja akkor is, ha nem vásárol semmit. Mindehhez Görög kapcsolatai is hozzájá-rultak: „Udvari tanácsos Görög úr még inkább megnyeré nékem hajlandóságát, s ennek köszönhetém, hogy néhány kötet festõi utazásokat végigforgathaték itt.”³⁰⁹

Kis János

Kis János, a késõbbi evangélikus püspök, a soproni líceumban 1790. március 20-án „magyarul tanuló társaság” néven egyesüle-tet alapított.³¹⁰ A Soproni Magyar Társaság tevékenységének híre hamar eljutott Bécsbe, Görög Demeterék környezetébe is, akik kezdettõl fogta segítették mûködésüket. Olvasóikat így

tudósítot-306 HMNT, 1790. március 2. 274.

307 KÓKAY 1983f, 121.

308 HMNT, 1790. március 30. 415; Kazinczy Ferenc levele a Hadi és Más Nevezetes Törté-netek szerkesztõségének, Kassa, 1790. március 8. Kiad. KazLev II. 1891. 45, 554.

309 KAZINCZY 2009, 526.

310 DEÁK–ZVARA 2012, 20.

ták: „A soproni tanulók közül egy kis társaság állott öszve oly ne-mes szándékból, hogy magát nemzeti nyelvében, egyesített erõvel annál elõmenetelesebben gyakorolhassa. Hogy mi ezen dicséretre méltó igyekezetet, tõlünk kitelhetõképpen elõmozdíthassuk, kí-vántunk hazafiúi kötelességünkhöz képest az említett kis társa-ságnak néhány szép magyar könyvecskékkel, s munkánknak elsõ szakaszával kedveskedni; s egyszersmind megkértük, hogy ben-nünket jeles foglalatosságaikról tudósítani ne terheltessen.”³¹¹ A soproni líceum professzora, Raics Péter mutatta be a tanulók munkálkodása iránt érdeklõdõ Széchényi Ferencnek a tehetsé-ges Kis János egy éppen akkor elkészült fordítását. A gróf titkára, Bárány Péter elkérte a Herkules választása címû versezetét, s fel-olvasta azt az éppen Cenkre utazó grófnak.³¹² A mû fordításának költségeit Széchényi, a kiadás ügyét pedig Görög Demeter intéz-te (Bécs, 1791).³¹³ A két hazafi megvásárolta a példányokat, és a hazai latin iskolák igazgatóival a tanulók ösztönzésére kiosztották.

A könyv árát Széchényi az ifjú teológushallgatónak utalta, aki eb-bõl a pénzeb-bõl fedezte göttingeni, majd jénai tanulmányait.³¹⁴

311 HMNT, 1790. június 3. 705–708.

312 DEÁK–ZVARA 2012, 20.

313 Görög könyveinél lásd a 838. tételt.

314 BERZSENYI–KIS 1985, 845, 875.