3. Jogi szabályozás, főbb kapcsolódási pontok (XX. század vége - XXI
3.3. A Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram és a Nemzeti Erdőprogram (NEP) . 62
3.3.1. A Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram nemzetközi előzményei – 1990-től kiemelt figyelem fordul az erdők és erdőgazdálkodás kérdései felé – 1990. Strasbourg (MCPFE I.) Miniszteri konferencia az erdők védelmében – Tartamos erdőgazdálkodás és az erdők megőrzése.
– 1992. Rio de Janeiro Föld-Csúcs: AGENDA 21. Az aláíró országok számára előírja az erdő fenntartását, és az erdőgazdálkodás tartamosságát biztosító nemzeti akcióprogramjaik kidolgozását. Az egyezményt hazánk is aláírta.
– Megkezdődnek a Nemzeti Erdőprogramok (NEP) elkészítései.
– 1993. Helsikni (MCPFE II.) A második konferencia az európai tartamos erdőgazdálkodásról.
H I határozatban megszületik a fenntartható erdőgazdálkodás európai definíciója.
– 1994. Tartamos erdőgazdálkodás kritériumainak kidolgozása három regionális folyamat:
Helsinki (pán-európai), Montreal (Európán kívüli), Tarapoto Amazon szerződés.
– 1995. New York (IPF) Kormányközi Keretösszefogás az Erdőkért – 1995. Genova (IPF/IFF) Különleges Nemzetközi Összefogás az Erdőkért
– 1997-tól van az Európai Unióban Erdészeti Stratégia (nem közös EU-politika, hanem EU – stratégia, az elsődleges döntéseket a tagországok maguk hozzák meg.
– 1997. New York (UNGASS)
– 1998. Lisszabon (MCPFE III) Harmadik konferencia az erdők többcélú hasznosításáról.
– 1999. Tulln, Ausztria a Miniszteri Konferenciák (MCPFE) nemzetközi munka csoportjának ülése. Megalkotják a nemzeti erdőprogramok alapelveit.
– 2001. Lillehammer, Miniszteri Konferenciák (MCPFE) nemzetközi munka csoportjának ülése is foglalkozott a nemzeti erdőprogramokkal és alapelveivel
– 2002. Riga, a Miniszteri Konferenciák (MCPFE) nemzetközi munka csoportjának ülése a nemzeti erdőprogramok kérdésével is foglalkozik
– 2002. New York (UNFF 2) Végrehajtás kérdéseinek megvitatása, finanszírozás, környezet-kímélő technológiák kapacitásbővítés a tartamos erdőgazdálkodás érdekében.
(Forrás: Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram 2002)
3.3.2. A Nemzeti Erdőprogram Magyarországon
Solymos Rezső akadémikus 2001-ben az erdőstratégia kidolgozásához az ezredfordulón a nemzetközi és hazai viszonylatban is felerősödött törekvést, a természetközeli erdő, a természetközeli erdőgazdálkodás általános kiterjesztését szorgalmazza.
„A természetközeli stabil erdei ökoszisztémák és a természetközeli erdőgazdálkodás jelentik a jövő útját” (Solymos R. 2001.)
A természetközeli erdőgazdálkodás során minden emberi beavatkozás a természet törvényéhez igazodik, egyben megvalósítja az erdőgazdasági és más elsődleges célokat is. A hazai erdőgazdálkodás, az erdőstratégia kidolgozásához, a XXI század elvárásainak megfelelően a jövő útjának, a hazánkban nem ismeretlen, természetközeli erdők fenntartását, létesítését és a természetközeli erdőgazdálkodás általános elterjesztését tekinti.
A hazai erdőgazdálkodásban 1996-2001 között kimutatható, hogy a gazdasági rendeltetés súlya relatíve csökkent, az erdő jövedelemtermelő képessége, a fenntartható erdőgazdálkodás egyik pillére felértékelődött.
A Nemzeti Erdőprogram elkészítésének ütemtervének az első lépésre, a helyzetfeltárásra 2001. június és 2001. december között kerül sor (Lengyel A. – Mészáros K. 2002).
A vágás érettségi korok növekedtek, a fakitermelés a tartamosan biztosítható szinttől állami, nem állami szinten is és összességében is elmaradtak. (Mészáros K. 2002)
A helyzetfeltárás után a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram stratégiai fejlesztési tervének szakmai és társadalmi vitaanyagának elkészítése 2002. január - 2002. szeptember között megtörténik.
2002-ben elkészül a Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram Társadalmi és információs vitaanyag (Fehér könyv 2002). Meghatározzák a stratégiai célokat:
– Az erdő területe, termő és jövedelemtermelő képessége, ökológiai és immateriális értéke nem csökkenhet.
– Az erdő használatba, igénybevétele, úgy történjen, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő generációi számára is biztosítottak legyenek.
– Az erdőállomány-gazdálkodásban a tartamosságot kell biztosítani, az anyagi hozam racionális hasznosításával
– A társadalom ösztönzése a fa, mint környezetkímélő nyersanyag szélesebb körű használatára.
– Az agrárszférán belül az erdőgazdálkodásnak megfelelő helyet, kedvezőbb megítélést és lehetőséget kell biztosítani.
– Európai Uniós harmonizáció a csatlakozáshoz
– A célok, elvek betartása nemzeti, össztársadalmi érdek.
A Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram külön kérdésként foglalkozik a konfliktusokkal az erdőgazdálkodásban. A kommunikációs kapcsolatokban résztvevő csoportok, a kommunikáció erőssége vagy hiányosságai, a köztük fennálló konfliktusok ismerete, a stratégiakialakítás szem-pontjából elengedhetetlen. Az erdőgazdálkodás kommunikációs rendszere szereplőinek konfliktus mátrixa rámutat a problémákra és a hiányokra. Erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos közvéleménykutatásokra és átgondolt PR stratégiára van szükség (Mészáros K. 2004b, Stark M.
2002).
A kommunikációs kapcsolatokban feltüntetett résztvevő csoportok között, a közvetítői oldalra bekerült az oktatás, a tanár és diák is.
A Nemzeti Erdőstratégia társadalmi vitaanyag megszületése idején e kommunikációs csatorna lehetőségeinek kiaknázása már folyamatban van. 1996 óta működik az erdészetek által fenntartott és működtetett erdőgazdálkodási ismereteket is nyújtó erdészeti erdei iskola.
2001-ben Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási Intézet akkreditáltatja az általa kidolgozott „Környezetünk az erdő” pedagógus- továbbkép-zést. A pedagógus erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseinek feltérképezése, az ismeretközvetítés, a megfelelő kommunikáció, a pedagógus, oktató - nevelő munkájában be-töltött szerepe miatt hangsúlyos.
Az erdőgazdálkodás, erdőstratégia alapelvei az erdőstratégia szereplőitől a közvetítőkön keresztül jutnak el a társadalomhoz, mely folyamatban a pedagógus szerepe felértékelődik.
Nemzeti Erdőprogram társadalmi vitája 2002. szeptember - 2003. augusztus között zajlik le.
Nemzeti Erdőprogram szakmai javaslatának elkészítése 2003. szeptember - 2003. december.
Az „Előterjesztés Magyarország Nemzeti Erdőprogramjáról” Országgyűlési határozat-terv-melléklet szakmai szövegjavaslata (2003.) az Ember-Erdő Viszonyának Javítása Cél-program alcéljai között kiemeli a szemléletformálás, oktatás, nevelés megerősítését. A várható eredmények tekintetében a környezettudatos gondolkodás fejlődését társadalmi és szakmai körökben, az erdő értékének, jelentőségének felismerését vetíti elő. Kiemelt csoportnak tartja a városi lakosságot, a pedagógusokat, az erdőhöz kötődő szakmai szervezeteket és szakembe-reket, az erdőhöz kötődő oktatás és kutatás szakembereit. Kidolgozza a jogi, pénzügyi, támo-gatási, szervezeti, kommunikációs/PR intézkedéseket, az innováció, kutatási-oktatási intézke-déseket. Hangsúlyozza, hogy pedagógus-továbbképzésnek legyen része a témakör, a tovább-képzéseket az OM és más tárcák finanszírozzák, készüljön hatáselemzés a szemléletformálás eredményességéről.
A Nemzeti Erdőprogram (NEP) végrehajtásának menetét ábrázolom a 2. sz. mellékletben. Az 1110/2004. (X. 27.) kormányhatározattal elfogadásra került a 2006-tól 2015-ig szóló program, a megvalósítás a szakminisztériumok szervezeteire, a magánszféra vállalkozóira és a civil szer-veződésekre vár.
A hazai NEP stratégiai céljai, a kapcsolódó nemzeti célok, és az európai NEP célok har-monizációjára való törekvés. Az Európai célok között található „növekvő ismeretterjesztés és partnerség megvalósításával, a regionalitás, decentralizáció erősítése”, a hazai kapcsolódó nemzeti célok körében a vidékfejlesztés, agrár-környeztvédelem és környezettudatos gondol-kodásmód (oktatás, kommunikáció) célokkal harmonizál. A megvalósításához a „Hatékony
kommunikáció az erdőről, PR” és a „Természetvédelem az erdőben” „Harmónia ember és erdő között”erdőgazdálkodási célprogramok kapcsolódnak.
A NEP erdőterület növelésére irányuló törekvéseit a 2007-2013-as időszakra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terve a Nemzeti Erdőprogrammal összhangban támogatja.
Az áttekintett időszak országos törvényhozási szinten megvalósított jogi hátterei áttekintése után látható, hogy az elfogadott törvények rendeletek, programok, megerősítően állnak a környezettudatos nevelés mellé. Az iskola, a pedagógus és a továbbképzés szerepét hangsúlyozzák. Ezzel a további utat is kijelölik. Az oktatáspolitikai, környezetvédelmi és erdészeti politikai törekvések egymáshoz való közeledése előmozdítja a fenntarthatóság pedagógiájának hazai előretörését.