3. Jogi szabályozás, főbb kapcsolódási pontok (XX. század vége - XXI
4.4. A kutatás eredményei
4.4.9. A továbbképzés hatása, az ismeretek felhasználhatósága
2001–2006 között a továbbképzéseken részt vett pedagógusoknak 2007. első felében kérdőívet küldtem ki. ( 6.számú melléklet) A kérdőív a résztvevők továbbképzésen szerzett ismereteinek gyakorlatban történő felhasználhatóságát, a továbbképzések hatását kívánta vizsgálni.
A 136 kiküldött kérdőív 75%-a (102 kérdőív) érkezett vissza, melyből 102 értékelhető is volt.
A 14 kérdésből álló félig strukturált kérdőív nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazott. Értékelve a kérdőívre adott válaszokat, az eredmények a következők:
A minta jellemzői
A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása: 87% nő és 13% férfi.
A kérdőíveket az életkor szerinti megoszlás szerint a középkorosztály (41-50 év) küldte vissza a legmagasabb százalékban (58,8%). Közel azonos százalékban jeleztek vissza a 31-41 éves (16,7%) és az 51-60 év közötti megszólítottak (14,7%).
Iskolai végzettség szerint a visszaküldők között a főiskolát végzettek száma volt a domináns (86%). Egyetemi végzettséggel 13%, középiskolai végzettséggel 1% rendelkezett.
Képzettség szerinti megoszlásban az óvodapedagógusok jelenléte volt a meghatározó (42,2%) (28. ábra).
6 1
5 0
19 43
0 17
11 0
5 10 15 20 25 30 35 40 45
Biológia Földrajz Környezetismeret Környezetvédelem Tanító Óvodapedagógus Főiskolai hallgató Más kétszakos Egyéb
Képzettség szerinti megoszlás
28. ábra
Munkahelyi megoszlás szerint a válaszolók közül 42,2% óvodában, míg iskolában összesen 45,1% dolgozik. A felsőoktatás 5,9%-kal képviselte magát a vizsgálatban. A megkérdezettek közül összesen 6,9% más területen dolgozik (29. ábra).
Megállapítható, hogy az adott mintában megjelenő két kiemelten fontos célcsoport az óvodapedagógusok és a tanítók, tanárok köre közel azonos számban jelent meg.
A válaszadók a legmagasabb százalékban a Dunántúl dombvidéke és a Dunántúl síkvidékéről jeleztek vissza. Ez talán nem meglepő. A legmagasabb létszámú továbbképzési helyszínek is itt voltak (Paks). A továbbképzés eredményének tudható be, hogy a többi területről érkezett visszajelzések száma is kimutathatóan jó. A további helyszínek résztvevőinek létszáma lényegesen kevesebb volt a paksinál.
43
Óvoda Általános iskola alsó Általános iskola felső Középiskola Felsőoktatás Nem oktat Egyéb
Munkahely szerinti megoszlás
29. ábra
A megkérdezettek többnyire kisvárosokban (66,7%), nagyvárosban (13,7%), és községben (16,7%) élnek. 2 fő nem válaszolt (30. ábra).
30. ábra
A megkérdezettek egyharmadának van a családjában erdőtulajdonos.
8. kérdés: Kitől értesült a továbbképzésről?
A 2001-2006 között megrendezésre került továbbképzések célcsoportjának eléréséhez többfé-le csatornát használtak a szervezők. Az utólagosan megkeresettek erre a kérdésre adott vála-szainak alapján kimutatható, hogy a pedagógusok eléréséhez a munkahelyi közvetlen infor-mációs csatorna bizonyult a leghatásosabbnak (57,8%) (31. ábra).
A szabadidő eltöltésének egyik lehetséges színtere az erdő. Az egy hetes továbbképzés alatt a résztvevők intenzíven megtapasztalhatták az erdő hétköznapi emberre gyakorolt hatását.
Lakhely szerinti megoszlás I.
7,84%
59
9 7
2 13
2 10
0 10 20 30 40 50 60
Főnökömtől A továbbképzések jegyzékéből Kollégámtól aki már elvégezte Az ismerőseim mondták Főnök + Kolléga Főnök + továbbképzési jegyzék Szervezők
Kitől értesült a továbbképz ésről?
31. ábra 9. kérdés: „Milyen gyakran jár erdőbe?”
A kérdésben a válaszadók erdőlátogatásának gyakoriságát vizsgáltam.
A válaszok szerint a megkérdezettek közül 30,4% havonta, 41,2% ritkábban, 16,7%
hetente jár erdőbe. Az egyéb kategóriába sorolt válaszok a „változó” megjelölést takarják. A kérdésre 3 fő nem válaszolt (32. ábra).
Milyen gyakran jár erdőbe?
1,96%
16,67%
30,39%
41,18%
4,90%
1,96%
2,94%
Naponta Hetente Havonta Ritkábban Évente Egyéb Nem jelölt
32. ábra
10. kérdés: Van-e a közelben erdő? Ha van milyen messze?
Az eredmények alapján látható, hogy az „igen” válaszok aránya kimagasló.
Az erdőlátogatás gyakorisága és az okok közötti összefüggések feltárásához érdemes az előző kérdésre kapott eredményeket és az erdő távolságra adott válaszokkal összevetni (33. és 34. ábra).
A kapott eredmények után nagy valószínűséggel megállapítható, hogy megkérdezetteknél erdőlátogatás gyakoriságát az erdő lakhelytől való távolsága is befolyásolhatja.
Van - e az Ön közelében erdő?
Milyen messze van az erdő?
34. ábra
11. kérdés: Változott- e az Ön erdőhöz való viszonya a továbbképzés óta ( hatására)?
A 11. kérdés a továbbképzés hatásának egyik mutatója. A könnyebb értékelhetőség miatt vá-laszlehetőségeket kínáltam a megkérdezetteknek, teret engedve az egyéni szabad vélemények, gondolatok megfogalmazásának is.
A kérdőívet kitöltőket a megadott válaszok rangsorolására kértem.
A rangsorolások összegzése után megállapítható, hogy a megkérdezettek első helyen, a legmagasabb százalékban, az erdő többfunkciós hasznának felfedezésével gazdagodtak (36,2%). Többen (23,5%) a „munkám során többet megyek az erdőbe” megállapítást sorolták első helyre. További magas százalékban (12,7%) jelent meg a válaszok között a
„környezetemben élőknek is igyekszem átadni, amit tanultam” megállapítás (35. ábra).
Az első helyre sorolt „nem” válasz 1 főnél jelent meg. A válaszadó magyarázattal is szolgált:
„ A párom erdész, vannak barátaink is, így én nagyjából képben voltam.”
Az egyéb kategóriában első helyen található válaszok közül felmérésem szempontjából fontos a következő:
„ A gyermekem tanulmányaihoz is tudok érdekességet, pluszt adni.”
Második helyen (29,4%) a legtöbben az „Igyekszem környezetemnek is átadni, amit tanultam” válasszal értettek egyet. Másképpen látja az erdőt a megkérdezettek 15,7%-a, másképpen értékelik az erdőgazdálkodást 13,7%-nyian, és ugyanannyian többször mennek a munkájuk során a gyermekekkel az erdőbe (13,7%).
Harmadik helyre a válaszok alapján a legmagasabb jelöléssel, azonos százalékban (19,6%), az „Igyekszem környezetemnek is átadni, amit tanultam”, és a „Jobban figyelek az erdővel kapcsolatos hírekre” válaszok kerültek. Az erdő többfunkciós haszna (17,6%) és a
„munkám során gyakrabban megyek erdőbe” (13,7%) kitételt is többen jelölték.
Érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek a családjukkal nem mennek többet kirándulni.
Ez a válasz a rangsor első három helyén nagyon alacsony számban jelent csak meg.
A kérdésre adott válaszok értékelése után megállapítható és kimutatható, hogy a továbbképzés után a megkérdezettek erdőhöz való viszonya változott, az erdővel kapcsolatos szakmai ismereteik, látókörük kiszélesedett. A megkérdezettek közül sokan többször mennek a munkájuk során az erdőbe, mint azelőtt, a tanult ismereteket többen igyekeznek a környezetükben élőknek is átadni. A válaszok között a „nem” kategória megjelölése elenyésző volt.
3 , 9 %
Azóta többet kiránduklok családommal során többször megyek a gyerekekkel eresem a kapcsolatot a helyi erdésszel Látom az erdő többfunkciós hasznát is em a környezetemben élőknek átadni a tanultakat figyelek az erdővel kapcsolatos hírekre Igen, bár ritkán megyek erdőbe ásként értékelem az erdőgazdálkodást Nem Egyéb Nem válaszolt
V á lto z o tt - e a z e rdőh ö z v a ló v is z o n y a ?
I. h e ly e n II. h e ly e n III. h e ly e n
35. ábra
A továbbképzés gyakorlati munka során történő felhasználhatóságát a 12. kérdés mutatta meg.
12. Mit használ fel a továbbképzésen megszerzett tudásból munkája során?
A megkérdezetteket ennél a kérdésnél is a megadott válaszok rangsorolására kértem, lehető-séget adva az egyéni szabad vélemények megfogalmazására is.
A válaszok összevetése és értékelése után megállapítható, hogy akik a képzésen részt vettek, a továbbképzés anyagából első helyen a gyakorlati ismereteket, az erdőpedagógiai játékokat, az elméleti és gyakorlati újdonságokat tudják felhasználni, beépíteni munkájukba.
A második helyre is a legtöbben ezeket a kategóriákat sorolták, ugyanakkor magasabb százalékban megjelent a szakmai kirándulás tapasztalatai és az elméleti ismeret, mint külön kategória is. A továbbképzés nyújtotta ismereteket 1 fő nem tudta használni.
A megkérdezettek harmadik helyen a legmagasabb számban a kirándulás tapasztalatait, az erdőpedagógiai játékokat és a kézműves foglalkozásokat említették (36. ábra).
0 ,0 % 5 ,0 % 1 0 ,0 % 1 5 ,0 % 2 0 ,0 % 2 5 ,0 % 3 0 ,0 %
Pedagógus - Erdész kommunikációt Elméleti ismeretet Gyakorlati ismeretet Erdőpedagógiai játékokat Kirándulás tapasztalatait Erdészeti megközelítéseket Elmélet és gyakorlat újdonságait Személyiségfejlesztő játékokat Kézműves ötleteket Nem nagyon használom Nem válaszolt
M it h a s z n á l fe l a to v á b b k é p z é s e n me g s z e rz e tt tu d á s b ó l mu n k á ja s o rá n ?
I. he lye n II. he lye n III. he lye n
36. ábra
A válaszok összegzése alapján kimutatható, hogy a pedagógusok elsősorban a gyakorlati, élmény alapú programok eredményeit kamatoztatják a gyakorlatban. Napi munkájukban a kirándulás tapasztalatait (szakmai ismeretek az erdőgazdálkodásról az erdőben, az erdész munkájának megismerése, fafeldolgozó üzem látogatása, erdészet, erdei iskolai látogatás - erdészeti szakemberek segítségével -, az erdőben játszott erdőpedagógiai játékokat (erdész-pedagógus segítségével), az elméleti és gyakorlati ismeretek újdonságait (erdészeti és pedagógiai szakemberek segítségével), és a kézműves foglalkozások ötleteit (pedagógus segítségével), tapasztalatait, ismereteit használják fel. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a továbbképzés sikeres volt, a pedagógusoknak használható ismereteket adott napi munkájukhoz.
A továbbképzés összességében eredményesnek és sikeresnek mondható. Sikerét a résztvevők továbbképzéssel kapcsolatos elégedettsége, véleménye, a 13., 14. kérdésre adott válaszok támasztották alá.
13. kérdés: Ajánlaná-e a továbbképzést a kollégáinak? Ha igen, miért?
A megkérdezettek kivétel nélkül ajánlanák a továbbképzést kollégáiknak. Az egységesen megjelenő pozitív válaszok nagy valószínűséggel az elégedettségre is utalnak. Az igen vála-szok indoklásához szabad kifejtési lehetőséget kínáltam.
Az indoklásokban az említések gyakorisága szerint a magas színvonalú szakmai és gyakorlati ismeretekhez való jutás (55), a megújulás, az újdonságok (45) valamint a szemléletmódváltozás (48) szerepelt leggyakrabban. Többségük az emberek informálatlansága miatt is indokoltnak tartják a továbbképzésen való a részvételt.
Ízelítő az indoklásból:
„Általában téves berögződések vannak az erdőgazdálkodással kapcsolatban, és az emberek egymásnak ezt adják tovább. Ez a továbbképzés a helyreigazítás miatt szükséges”
„Magam is sokat tanultam, amit be tudok építeni a tanítási órákba. Nagyszerű, erdő iránt elkötelezett, lelkes, nagytudású embereket ismertem meg. Nagyon jól éreztem magam!”
„Sok új ismeretet szereztem, más szemmel nézem az erdőt.”
„Az elméleti előadások rávilágítanak olyan dolgokra, melyeket a hétköznapi ember nem biztos, hogy reálisan ítél meg az erdőgazdálkodással kapcsolatban.”
„Olyan ismereteket kaptam az erdőgazdálkodásról, fafeldolgozásról, amiről előtte nem sok ismeretem volt. Ezáltal más szemmel nézem a világot, és az óvodás gyermekeket is ennek megfelelően nevelem.”
„Mindenkinek szüksége lenne ezekre az ismeretekre, talán akkor jobban értékelnék a környezetünket.”
„A továbbképzés komplex módon közelítette meg az erdőt, az elmélet, gyakorlat, személyiségfejlesztés, jól szolgálta a téma sokoldalú megközelítését.”
14. kérdés: További észtervételei, megjegyzése a továbbképzéssel kapcsolatban
A visszacsatoló kérdőívben lehetőséget biztosítottam a megkérdezetteknek a továbbképzéssel kapcsolatos egyéb észrevételeik közlésére.
A megkérdezettek 95%-a élt a válaszadás lehetőségével. A megnyilatkozások a továbbképzésnek pozitív megerősítést adtak. A résztvevők véleményükben a továbbképzéssel kapcsolatos nagyfokú elégedettségüknek adtak hangot. A válaszadók gondolataiban a továbbképzéssel kapcsolatos érzelmi megérintettségük erőteljesen érzékelhető volt.
Néhány gondolat a sok közül:
„Nagyon jó oktató gárdát sikerült összeszedni! GRATULÁLOK!
Egyike volt az életem jó továbbképzéseinek, a már majdnem megszámlálha-tatlanból!”
„Magas színvonalon szervezett továbbképzés. Minden részletre kiterjedt a szervezők figyelme. Nem „kötelesség”, hanem felüdülés volt az a hét!”
„Már 25 éve tanítok, és ez volt az egyetlen olyan továbbképzés, amire szívesen emlékszem vissza, mély nyomokat hagyott bennem!”
„Kár, hogy nincs folytatása! Folytatni kellene!”
„A képzés hihetetlen motivációs erővel hatott rám, további kutakodásra és önképzésre ösztönzött. Gratulálok a program kitalálójának, a szervezőknek.”
„Pedagógus pályafutásom egyik legtartalmasabb továbbképzésének tekintem, amelyben nagy érdem illeti Dr. Mészáros Károly professzor urat, akinek halála mélyen megrázott.”