Nemet Ország. Borussia

S i l e s i a . 73 2. L i e g n i t z K o r m á n y ί.

M egye, m elly a’ nyúgoti a lsó -S ile siá t, és Lu- satziának egy részét foglalja m a g áb a , tesz 256 □ m.

705,470 lakossal.

Jelesebb városok ezen megyében :

1) L ie g n itz , a’ fekete v í z , és m a ts k a - p a ta k elegyeténél, 9620 lak. Helyes vára van. Lakhelye a’ k o rm á n y n a k : látni benne egy nemes - a k a d é m iá t, g y m násium ot; nevezetes számas fabrikájiról, selyem te rm e sz té sé rő l, jó kertészség irö l, és az 1760 hartz- ról. 2) G o ld b e rg , a' K atzbachnál 5700 lakossal, több fa b rík á k k a l, és jó hasznot szerző gyiimölts ke*

reskedéssel. 5) L ü b e n , az O b erau i víz m ellett 2450 lak. flanel fabrik. 4) H a in au a’ Deichsel p a r t o n , 2700 lak posztó fabr. 5) L ö v e n b e rg , a’ B o b er fo­

ly tá b a , 4515 lak. viasz fejérit. 6) G r e if e n b e r g , a’

Queis mentébe 1910 lak. vászon keresk. 7) L i e b e n ­ thal (L öventhal) Benedeki - Apátza K lastrom m al.

8) B u n tz la u , a’ B ob er mellett 5000 lak. Királyi á r v a , és oskolai i n t é z e t ; .f a b r ík á k k a l; születése h e ­ lye az O p itz , és T se rn in g vers szerző költőknek.

9) G ro szg lo g au , az O d era p a rty á n 11,185 lak. , a’ kik k ö z t 1285 ’S i d ó ; jegyzésre méltó erős v á r a , p ü spöki te m p lo m a ; L a k h e ly e a ’ tarto m án y i itéllö széknek; szemlélni abban 1 kath. és 1 lu th r gymna- siu m o t, több féle fabrikákat, jó kereskedéssel. Szü ­ letése helye boldogult kasche M ik ló sn a k , hajdoni Sz. K e resz ti, (A ustriában) és Sz. G otthardi (Magy- Országban) A p á tu rn a k , a’ k i sok M agyar T a n u ló k ­ n a k nagy jó -tév ő je v a la, ’s a’ M agyar N em zetet tisztelettel kedvelte. 10) G rü n b e rg , 8815 lak. p o l­

g á ri oskolákkal, több féle fa b rík á k k a l, sz ö llö , és gyiimölts m ív e le tte l; talkföldje van. 11) S p r o tta u , a’ ho l a’ hasonló nevű víz a’ B oberbe folyik, 2590 lak. 12) F re is ta d t, fabrikás város 500 lakossal.

15) Neusaltz az O deránál 2100 lak. 14) G ö r­

litz a’ Neisze m e lle tt, 9900 lak. Van itt egy tu d o ­ mányos társaság könyvházzal; föld a b ro szi; ré z

m etszeti, ’s egyébb más term észeti, m e stersé g !, tu ­ dományos gyűjtem ényekkel, egy gym nasium , több fa b rik á lt, m ű h e ly e k , és len kereskedés. 1 órrányi- r a látni az 1504 láb magos L a n d sk ro n e t, szép ki látással. 15) L a u b a u , a’ (jhieis parto n 4400 lak. egy L y c e u m m a l ; C zisterczi Apátza Klaslrommal ·, posz­

t ó , és gyolts szövőkkel; és egy szép temető hellyel.

16) R o th e n b u r a’ Neisze mellett 765 lakossal.

17) L a n d s h u t , a’ Ziederbacli bé folyásánál a’

B o b e r b e , 5055 lak. gyolts, és k a rto n festőkkel ; h í­

res a z ; 1745—57—60 tsatáról. 18) d a u er, az Orias begyek lábán a’ Neisze p a r t o n , 5270 lak. oskolával, hazai gazdasági társasággal, tö b b féle fabrikával.

19) H irs c h b e rg , a’ hol a’ Zacken a’ B oberbe szakad, 6240 lak. gym nasium m al; több fabrikáltba!.

20) S c h m ie d e b e rg , a’ Schneekuppe hegy a la tt, az Eglitz patak n ál 5960 lak. sok féle fa b rik á v a l, és kereskedéssel. 21) K u p f e r b e r g , egy h e g y e n , m el­

lyel a’ B ob er m o s , 722 lak. Van m ellette ré z b á ­ n y a , ó lo m , és gálitz kő. 22) R u d elsta d t, a’ Bober p a rto n 1250 lak. ezüst b á n y a , esztendőnként ád 1008 m á r k o t ; réz b á n y a , (287 m á’sát) és egér mé­

re g bánya van k erületében. 25) W a r m b r u n n , az Ó riá s , és Zalten hegyek a la tt, 1890 lak találni m e l­

lette meleg ferd ö k e t; szegény betegek szállását;

ü v e g , és k ő fa ra g ó k a t. 24) Ilo p e rs v e rd a , a’ fekete E lste r m ellett; méhes társasága van. 25) Sprem- b e r g , egy S p r e e -Szigeten 2570 lak. kerti mívelet.

26) N iesk y , helység a’ H e r r e n h u t e r e k é , a’ k i k ­ n e k itt oskolája, és Sem inariuinja találtatik 651 lak..

27) A’ falúk: F lin s b e rg , sós kút. 28) W a h l ­ statt , nevezetes az ü tk ö z e te k rő l 8. A p r. 1241 a’

M ongolokkal, és 26. Aug. 1815, a’ K atz pataknál Eiclihóf m ellett, m ellyröl a’ B lö c h er M arsai Wahl- stalti h e rtzeg n ek lüvatlatott. 19) A ltgebhardsdorf 2100 lak. szarv, és fa p o rté k á k k al. 5 0 ) W e h r a u , vashuta. 51) M eífersdorf 2250 lak van egy vára, tö b b fabrikája. K özelében a’ Tafelfichte 5579 láb magos. 52) H o h n d o rf, é s B u c h v a i d , szép kerti i n ­ tézetekkel. 55) S ch rcib ersh au 1880 lak gálitz kü 74 Német Ország. Borussia.

S i l e s i a . 75 műhely. 34) K ru m m h ü b e l a’ Schneeklippe a la lt, a’

hol a’ hegyi füvekből sok orvosságok készíttetnek.

55) F is c h b a c h , szép v á ra , és Kertye W ilhelm Prussiai Királyi hertzegnek. 56) H o h e n frie d b e rg , 582 lak. 1745 itt tsata volt. 57) H e rm sd o rf, 1300 lak. g r ó f Schafgoti v á r r a l, k ő , és üveg pallérozása van. 58) Ide ta rto z n ak a’ közbe vetett hertzegsé- g e k : S a g a n , C urlandi hertzegasszony jószág a, Sa­

gan városával a’ Köbér p a r t o n : 1 kath. gym nasium ­ m a l , polgári O sk o lák k al, több féle fabrikákkal.

2. Carolath h ertzeg ség , Keuthen, v. N ie d erb eu - then városával az Odera m e lle tt, 2650 lak. szalma kalap fabrikával; fazéka’s m ű h e ly e k k e l, hajó épí­

téssel, szöllö m ívelcttel; hajókázással, és Ispotállal.

5. C aro lath , falu , 600 lak. és h e rtz eg i várral.

Továbbá a’ Kendi U ra d a lm a k : S e id e n b e rg , az Eisiedeli g rófé; és M oskau a’ P ü c k l e r - M uskaui her- ttzegé ; a’ Muskau várossal a’ Neisze p a rto n 1240 lak.

5. A z O p p e l n i K o r m á n y i m e g y e , melly nagyobb részét magába foglalja felső Silesiának 24 8 |

□ m. 647,400 lak. Itt nevezetesebb helyek:

1) O p p eln , fő város az O d e rá n á l, 5980 lakos.

Lakhelye a’ K o rm án y s z é k n e k ; deák o sk oláknak, tö b b fáb rik á k n a k , és gazdaságas társaságoknak.

2) Koséi, város a’ Klodnitz to rk o laty á n á l az O d e rá b a , 1610 lak. Vagyon erőssége. 3) K atikor, az itten hajózható O dera m ellett - 5520 lak. van itt lakhelye a’ Kormányi itéllő szé k n e k , g y m n a siu m ; gyiileke a’ gazdasági társaságnak, és több fabrikált m ív-helye. 4) Gleivitz, a’ Klodnitz folyó, és K lod­

n itz tsatorna m ellett, 4781 lak. van fő b án y ász tisz ­ ts é g e , v as-ö n tő je, kő szén bányája. 5) K re u tz b u rg a1 S lo b erau p a r to n , 2925 lak. szegény házzal.

6) R o se n b e rg , 2074 lak. 7) N eustadt a’ Prud- nik m e lle tt, 4580 lak. ts ip k e , ’s egyébb más féle fa­

brikákkal. 8) O b erg lo g au , 2150 lak. 9) Z ulz, 2462 lak (1109 ’Sidó). 10) Során, 2254 lak. 11) Carls- ru h e , mező város, szép mulató várával, és e r d e ­ jével a’ W ü rte m b e rg i Eugen hertzegnek. 12)

Pros-k a u : Fajansz fabriPros-ka. 13) Slavenzitz az Ingelfíngen H ohenlohe h ertzegé a’ Klodnitz p a r t o n , 500 lak.

szép v á r r a l , és k e rtte l bánya h á m o r, m ellynek ka­

ján fabrikája esztendőnként 60,000 duszatot k é sz ít, és sárga ré z - h u ta van mellette. 14) A’ falúk: Ma- la p a n e , F rid ric h sth a l (vashuták) K ra se o v , J e d li tz e , és D em b ih am m er. 15) Tillovitz, fél portzellán fa- b rik a . 16) Z b o ro v szk i, vas huta, gyps p ipa fabrika.

17) G linitz, po rtzellán föld fabrika. 18) Kam- n i g , r é z víz főző. 19) Ide ta rto z n a k 1) a’ N eisze, vagy G ro ttk a u h e rtz e g s é g , m ellynek ' része Au- striaí Silesiában fekszik, a’ B reslaui P ü s p ö k é , N ei­

sze fő v árosával, és erősségével, nem meszsze a’

B ielau torkolatjától a’ N e isz e b e , 11,900 Jak. kath.

gymnasiummal, több féle fa b rik á k k a l; pálin k a föző- v e l, kereskedéssel, (deszk áv al, fo nállal, és gabo­

nával) és puska p o r malommal. Z i e g e n h a l s a’

Biele p a rto n 2410 lak. fonál fejérítövel. P a t s - c k a u a’ Neisze m ellett 2500 lak. a’ p ü spöki Biz­

tos L akhelye. O t t m a c h a u , a’ Neisze p a r t o n , 2180 lak 2) T r o p p a u , és J ä g e n d o rf hertzegség, m ellyekböl n éhány részek Austriai Silesiában fe- Juiszn ek , és L ich ten stein h ertzeghez ta rto z n a k : l^eo b sch ü tz, vagy is L ü b sch ü tz várossal 4570 lak.

Kathol. g y m n a siu m m a l, tö b b féle fabrikákkal.

3) R atib o r h ertz eg sé g , 1822 előtt a’ R atibor- R au d ten jószágai a’ Hessen - R o th e n b u rg Landgraf- nak. T o v á b b á , a’ Katschi k e r ü l e t , vagyis B urkus M orva O rszá g , melly az O lom útzi É rsek h ez ta r­

t o z ik ; K ätscher városával, 1550 lak. A’ R endi U ra sá g a k : P lesz, Anhalt K öthen Plesz H enrik h e r tz e g é , P l e s z városával 2070 lak. és Nicolai vá­

rossal 2170 lakossal.

2) Beuthen U ra d alo m H en k el - D o n n e rsm ark g r ó f é , B euthen váro sáv al, 2630 lak. Galamia ége­

tővel. 2) T a r n o v it z , 237Ö lak. vas, galam ia, ezüst és ólom bányákkal. 3) A’ Szabad kis Uradalom Loslau. 4) A’ kis U ra d alo m O d e rb e r g , m ellynek egy része az Austriai Silesiában fekszik.