EUROPA
T E K Í N T E T E
J e l e n v a l ó
T e r m é s z e t i , M í v e 1 e t i , és K o r m á n y i
/
A I I a p ο l j á b an.
S z e r k é z t e t t e
D Ó CZY J ÓS E F ,
C z i s z t e r c z i R . e n d ű S z e r z e t e s P a p ; Austriában a’ ligetes Völgyi Sz. Kereszt’, Honnában Sz. Gotthárd’
Monostorának tagja.
T É T
Az egész M unkához E u r ó p a földképe já ru l M agyar nyelven.
VII, K ö t e t.
N ém et Ország Szövetséges Királyi Országok. Szász (Saxonia, S ach sen ), W ü r t e n b e r g , és B u rk u s (Bo
russia, P reu szen ) Országok.
1» é t s b c n ,
Nyomta)látott Nemes Haykul Antal betűivel.
1 8 3 i h
G e r m a n i á b ó l :
Saxonia, (Szász O rszá g , Saxen) ; W ü r t e m b e r g , és Borussia (P ru ssia, B urkus O rszág , P reuszen)
Királyságok,
1 *
5
Szász Ország* Regnum Saxoniae.
I. O s z t á l y .
I. S z a k a s z .
R é g i Á l l a p o t ] a .
A Szász R é g i, ’s a’ T e u to (N ém et) név alatt es- m éretes N e m z e t; m ellyről Nagy B rita n n ia le írá s á nak elején bővebben szollottank. M á r 150 b a n il- lyen néven beszél a zo k ró l Ptolomaeus. Zosimus sze ré n t a’ Chaucok egy ré szé t tették a’ Szászoknak.
Meg szaporodván n y ú g h a ta tla n k o d ta k ; és tö b b k ö r tarto m án y o k at el foglaltak. ’S végre 4 5 0 - b e n egy ré sze azoknak által költözött B ritanniába H en g st, és H o rst v ezé re k a la t t; a’ kik vitán mindég tö bbek tó d u lv á n , nagy ré szé t ezen Szigetnek el foglalták, és olt 7 K irályságát a lk o tta k ; 5(i8-ban 20 ezeren m entek a’ szomszéd L o n g o b ard o k k al I t á l i á b a , de azokkal öszve nem férvén, ism ét viszsza fordultak.
Sok h a rlz o t visellek a’ F ran tz o k k a l a’ változó sze- rentse zászlója alatt. Végre Nagy K ároly vezérlé
sekor 785 - b e n , 35 esztendős had u tán a’ F ran tzo k - tol meg g y ő z eltek ; és W itte k in d vezérjek e k k o r meg k ereszteltetelt A’ k e re sz té n y H itt több üdéig szépen virágzott S a x o n iá b a n , a’ te m p lo m o k n a k , Klaslrom oknak, és oskoláknak száma n a g y ra m ent.
Pogány állapoljokban hasonló vadság durvíto tta szi
veket egyébb bűbájos nem zetekéhez.
T sak hogy jó Katonák voltak , mivel m á r 13 esztendős Korokban fegyver alá k e lle tik vala men- niek. A’ házasság törést kínos halállal büntették.
Három re n d b e osztatlak: A d d in g (n e m e s), F rilin g (szabados) és Lassi (szolgák). Királjok nem v o lt, hanem tsak K orm ányos U r a i k , (Sahrapae) a’ kik
β S a x o n i a .
k ö z ü l h á b o rú üdéjén egy f ő - v e z é r (Generalis) vá
la s z ta to tt, de annak Rangja, és hatalma meg szűnt a’ haddal együt. Későbben nagyon meg ri t k u l t a k , és Nagy K ároly sok F r a n k o k a t k ü ld ö tt a’ Rajna t á j j é k á r a , a’ kiket a’ Szászak W a ll o k n a k , (W allo- nes) az az id e g e n e k n e k , vagy jövevényeknek n e veztek N oha meg b ó d u ltak F r a n tz iá n a k , Bonni jussaikkal m indazon által szabadon é lte k : némelly- k o r a’ F r a n tz Királyok őket Isp á n y o k , (Comites) és Követek (Missi) által is vezérlelték. Későbben H e rtz e g e k igazgatták Országi dolgait a’ Szászi t a r to m á n y n a k ; ’s a’ Iíe rtz e g i Rang a’ Tsászárok oltal
m a alatt egyik H á z ró l a’ m ásikra szállott. II Albér
lő t o lvasni, hogy az Ila p sb u rg i R u d o lf alatt a’ vá
lasztó F ejedelm i T z ím e t viselte. Sigmond Tsá- s z á r Hadas (vitéz) H e n rik e t (H en ricu s B ellicosus), Meisseni M a r c h ió t, a’ H u szszíták ellen tett é rd e m e ire te k in tv e , nem tsak ezen tzimmel tisztelte m e g , 1425. h anem B udán M agyar O rszág b an a’ H e r tz égi ta rto m á n y t is nékie ajándékozta jutalom ul.
F ija i: F r i d r i k , és W ilh e lm el osztották magok k ö z t a’ b irt o k o t; a’ választó Jus m indazon állal az ö re b b n e k m aradott. W ilh e lm h e rtz e g el jegyezte m ag án ak 1445 - b a n II A lb e rt T s á sz á rn a k Austria f ő - h e r l z e g é n e k A nna L e án y át ; és 1445 az osztály
b a n meg n y e rte T h u r i n g i á t , O stlan d iát, és a’ F r a n k i részt. Meg holt W e im á rb a n 1 4 8 2 - b e n , minek u tá n n a b iro d a lm a it E r n e s t , és A lb e rt, két fijai k özt T estv érén e k el osztotta. E zek tő l sz á rm a z ik a’ most virágzó háza a’ K orm ányos F e ls é g n e k , és H ertze- geknek. Sokáig együt b írtá k a’ ta rto m á n y o k a t, és a k k o r különös áldását tapasztalták az égnek m in
d e n b e n , u t ó b b ; 1485, el váltak egy m á stó l, egy fo rm án osztozván; és 1486, F r i d r i k III T s á s z á r , E r n s t e t meg erősítette a’ választó F ejed elm i R an g b a n , és Jusban.
Az A lbertini Szászi L in ea szárm azik tehát Al
b e r t t ó l , F r i d r i k választó H e rtz eg ifjabbik Fijálól.
E n n e k vezeték neve lelkes (anim osus, cordatus) volt. Z e d e n a [felesége (P o d je b rá d n a k , a’ T sehek
7 K irályának leánya) szült n ékie 3 f i a t , a’ kik a’ T ö r ténetekben igen híresek. T u d n i illiki F r i d r i k e t , a’
ki a’ N ém et Piendnek Nagymestere vala; le tévén ezen tisztséget M agdeburg! segédpüspök (C oadjutor) le lt; G y ö rg y , és H e n rik Atyoknak örökségét b írták , a n n ak rendelése s z e r in t, a’ melly jussokban M ax i
m ilian T sá sz á r által meg erősíttettek 1500. György I l e r l z e g elejintén Kanonok volt M á in t z b a n ; ’s a zu tá n meg h ázasodott, és noha gyűlölte L u t h e r val
lá sá t, a’ re fo rm átz ió t mindazon, által kívánta az Anyaszentegyházban. H e n rik re pedig nagyon bo- szo n k o d o lt, hogy L u t h e r tanítását bé vette, és vit
te maga U radalm ába. E z t szakállos, vagy gazdag G yörgynek h ív tá k , a’ ki örökös n élk ü l holt meg 1559-ben. H e n rik le tt ö rö k ö s e , a’ ki azonnal el terjesztette abba L u t h e r vallását.
Sok viszontagságokban volt részes Szász O r szág fö k ép en a’ vallási n y ú g h a tatlan sá g o k , z e n e bo n ák , és h á b o rú k állal gyászszal b o ríto tt (idők
ben ; miglen 1 6 9 4 -b e n F r i d r i k August a’ Választó Fejedelm i szék re jutott. Nagy tettei, Szöveltségei, utazási, és had viselései sikeres helyet foglalnak az újjabb tö rté n e te k k ö n y v é b en , ’s a z é rt nem le h et
nek ism éretlen ek a’ tudós Olvasók élőt. Hűtves társával, K ristina E b e rh a rd in á v a l, a’ ki B ra n d en b u rg B a re u th i Kristian E rn est L eán y a v o lt, tsak egy h e rlz e g e t s z ü l t ; F r i d r i k A u gustot, 1 6 9 6 -b a n . A’ ki is a' K alholika A nyaszentegyházba viszsza térv én , ősei Sz. H itét v a llo tta , ’s az ólta a’ Szászi választó F e je d e lm i, most Királyi H á z , Kalholica vallásik F r i d r i k August 1719-ben el vette Hiitvcs- társnak M aria J o se p h á t, Josef T sászár ö re b b ik Leányát.
Az Erneslini L in eá n ak (a’ Szászi H ázban) to r
soké E rn est választó Fejedelem II F r i d r i k n e k ö re b bik fija v o lt, a’ ki is (a’ m int em lítettü k ) Albertéi 1405 ben meg osztozott. Következtek u tán n a két íijai 111 F r i d r i k , (a’ Költs) és J á n o s , (az Aihatatos) F r id rik 111 F r i d r i k és Maximilián T sászáro k halála után Ország H elytartója vo lt; 1519-ben Római Tsá-
Régi állapotja.
8 S a x o n i a .
szá rn a k választatott F r a n k f u r t b a n ; de ezen Mél
tóságot bizonyos indító okokból el m e llé k elte, és szavzatát K árolynak adta , a’ ki akkoron Spanyol O rszág K irá ly a , és A ustria f ő - H e rtz e g e volt. Nö- telen állapotban holt m eg 1525. U tán n a János öls- tse választó Fejedelem ; a ’ ki a’ L u th e ra n o k n a k nagy p á rtfo g ó ja , és a’ Smalkáldi kötésnek szerzője volt. M iképpen m e n t légyen által a’ Fejedelm i vá
lasztó Jus az A lbertin i h á z r a , m á r fellebb meg em lítettü k . Itt tsaTí azt leh et észre v e n n i, hogy j o b b á r a , az E rn e s tin i H ázból ere d tek azok a’ szá
mos Nagy h e r t z e g i , és h e rtz eg i H á z a k ; m ellyek m ost a’ N ém et szövetséges Országba olvastatnak, és k ö n n y ű el találni o k á t, m ié rt sza p o ro tta k légyen a n n y ira el a’ K orm án y H á z a k , fejedelmi b írto k o k - és U rad alm i ju s o k , leg inkább a’ szász elő név alatt. H á t ha m ég annyi ö rökösi ezen ta rto m á n y o k n a k örökös n é lk ü l nem holtak volna m e g ? T o v á b b á , a’ mit közönségessen m o n d o ttu n k a’ szövet
séges N ém et O rs z á g ró l, az k ülönössen is értetődik S a x o n i á r ó l ; hogy tu d n i illik a’ többi tarto m á n y o k k a l egyiit el hagyván a’ N ém et T sászár r é s z é t, a’
F r a n t z i a frigyességbe lépett Ctalám k é n te le n ű l) N a p o le o n a latt, a’ k inek is szárnyain 1 8 0 6 -b a n Ki
rá ly i m éltóságra em elkedett. H ogy p e d ig istenes F e je d elm e a’ kezet fogó H atalm asságok részére azo n n al által nem t é r t ; m időn a’ töb b i izm osabb N é m et Frig y esek ahoz á l l o t t a k : nem tulajdonilat h á tik an nak olly nagy g á n lsú l, m int talám tetsz
h e t n é k , mivel hogy ta rto m á n y in a k jeles tsorbulása,
’s az ö nagy áldozatja eleget bizonyítya a n n ak va
ló ság á t, a ’ m it ró íla a’ jó k m o n d a n ak ; hogy Lelki ism éretét félt m eg sérten i : mivel hogy a’ ke
re sztén y hivséggel ta rto z ik F rig y e ssé n e k , miglen ez á rta lm a s, vagy tiltott dolgot nem Kíván szövet
ségesétől.
§. 1.
E z e n k irá ly ság , melly 1815 a’ bétsi szövetkezé
sek szerint majd felényire meg k iseb b ed éit, magá-
í) ha foglalja nagyobb részét a’ Meiszni, és Lipsiai ke- riiletn ck , a’ felső - L u s a tz iá t, (Oberlausitz) lsekély részeit a’ N a u m b u r g - Zeitz , és M erseb u rg i k e r ü l e te k n e k , az egész Eftzhegységi m egyét, és a’ Voigt- landi k e rü le te t tsak nem egészlen.
H a t á r a i : k e l e t r e , és éjszakra a’ Burkus ta r t o m á n y o k ; ugyan azok nyiígotra is az A ltenburgi h er-
tzegséggel, és Reuszi ta rto m á n n y a l, délre Bajor, és T seh országok.
F ö ld ira ti fekvése a’ 29° 5 5 '-tói tói 52° 5 5 '- ig hoszszába ’s az 50° 1 0 '-tó i a’ 51° 5 0 ' - i g éjsz. szé
lebe.
Nagysága m érték éb en , és L akosi szám ában még a’ leg újjabb F ö l d - í r ó k is igen k ü l ö m b ö z n e k ; mi a’
k ö zép m ennyiséget veszszük fel, ’s igy k ö z elleb b j u tu n k a’ valósághoz. T e rje d e te m int egy 500 □ m.
Lakosi száma mintegy 1,400,000 lehet.
Folyó vizei k ö z t n e v ez eteseb b ; az egyedül h a józható A lbis, (Elbe) melly Tseh - o rszágból Saxo- n iáb a lé p , ’s azt F ic h te n b e rg falunál ismét el hadja.
2) a’ M u ld a , melly az Albis után le g je le s e b b . A’
F r e i b e r g i , és Z w ic k a u i M u ldákból s z á r m a z i k , mel- lyek a’ Tseh határszélek en fa k a d n ak , es Colditz-nál egybefo ly n ak . 5) a’ fejér E l s t e r , a’ Voigtlandi k e rü le tb e n e re d E lsz te r városán feliül, és R öptzig k ö r ü l a’ szál vizébe rohanik. 4) a’ N e isz e , Tseh o r szágból jön ; és felső L au satián ak egy tsekély ré szé n által megy. 5) A’ követk ezen d ő folyók a’ ta rto m á n y ban veszik ugyan e re d e te k e t, de a b b an még igen ts e k é ly e k : u. m. a’ fekete Elster. C am enzen feliül, a ’ felső L a u s a tiá b a n , k é t forrásokból. A’ S p r e e , felső Lausatiában egy épületes · k ő ib ő l a’ G e rsd o rf fa lu n á l, a’ tseh h a t á r széleken.
§ . 2.
A’ Földje átaljába te rm é k e n y , éjszaki része r ó na , déli vidéke meg van hintve h e g y e k k e l, a’ mel- lyck mind azon által re n d feletti m agasságra nem emelkednek. A’ leg magasabb tetők se ju tn a k 4 ezer lábnyi em eletre. Déli h atárain a’ felső Lausa-
Regi Allapotja.
10
tiá n a k , és T seh országnak vonódik egy egymásba függő hegylántz A’ leg magosabb tetődnek egyikét Tafelfichtenek hívják, mellynek magossága 5500 láb de ez m á r nem tarto z ik Saxoniálioz. Az Albis foly
tába K ö n ig stein n ál, és P irnanál nyúlnak el ama h íres hom ok kövi b e g y e k , mellyek igen m e re d ek e n á lla n ak , és göm bölü formájok v a n , és a’ Schandaui tájjékon az úgy nevezett Szászi Helvetziát k épelik;
melly egy 5 —4 , o r r á n y i , sött 4 m értföldnyi széles
ségben is ki terjed egész Tseh országig Szemlél
h etn i itt a’ leg k ü lö n ö s e b b , és ré m ítő b b form ájú kőszikla lántzokat, mellyek sokszor 100 könyöknyi- nél m a g o sa b b a k , és több helyeken fel h a ta tla n o k ; mély és szűk Ö rv én y ek et; széles bájitó v ö lg y ek et, mellyeket tsak az itt ott mozgó egyes malom k e re k ek e le v e n íln e k ; számtalan Ü re g e k e t, kőszikla nyilato
k a t , ’s a’ term észet által k épeltt p intzéket. Az AI- bistól fogva, a’ tseh h a tá r szélek hoszszába emeli fel magát Lassan - k é n t az E rtz hegyesség, melly éj
szak felé egész a’ D ödelni vidékig h ú zó d ik a’ Lip- siai k e rü le tb e n . L e g magosabb pontjait ezen hegy o ld a ln a k , mellyen a’ h a lá r megy Saxonia, és Tseh ország k özt, találni W ie s e n th a ln á l, és Eibenstoknál.
A’ leg magosabb tsútstsa, F ic h le lb e rg , (m ellyet a’
Fich tel-h eg y ség g el Bavariába fel n e m kell tserélni) 3700 láb. Egy része az E r tz hegységnek a’ Voigt- landi, k e rü le tb e h ú z ó d ik állal.
Ég alja majd m indéből egésséges, és m érsékeltt, tsak a’ déli hegyes vidékekben durvább.
§. 3.
M í v e l e t e .
E zen tartom ány jól van m ívelve, és a’ leg j o b b a k közé tarto zik N é m e t o r s z á g b a n ; mivel hogy oily bőséges termése , hogy az m agának is elég az é le
l e m r e , és külső tartom án y o k b a is adhat gyümöltsei- ből. Találtalik olt jó l ó , szarvas m arb a (leg inkább az e rtz h e g y i, és Voigtlandi k e rü le tb en ) júh, a’ S p a n y o lfa jt által nemesíttve, serlv és, kclskc, majorság,
Német Ország.
S a x o n i a . 11 sok v ad , h a í, számos m é h sz a p o ríta s ; valamenyl se
lyem te rm e sz té s; gyöngy ház az E ls te rb e n , fo r rá sától kezdvén m int egy 7 mértföldnyi terjedésig (az itteni gyöng ház halászat leg híresebb N é m e t - O r szágban ; m inden féle gabona, (ki vévén az E r tz he- hységet) úgy hogy azt ki is h o r d h a t n i ; sok rétek^
és ta k a rm á n y füvek, z ö ld sé g , l e n , k e n d e r , r é p a , d o h á n y , festő füvek ; gyümölts , (leg inkább a’
M eiszni és Lipsiai k e rü le tb en ). B o r az Elbe m enté
b e , k o m ló , es számos erdők. — Különös S ikerüek az ásványok; mellyek 15,000 bányászokat foglala- loskodtalnak; és esztendőnként m iliőm ta llé rt hoznak. M inden nem ei meg v annak ott az ásványok
nak , m cllyeket mind eddig esm érni le h e t e tt: u.
m. arany (k ev és); e z ü s t, (eszten d ő n k én t 60,000 M ark ) r é z , ó n , ó lo m , vas, T z i n ó b r i u m , k o b á lt, v iszm u t, (p lu m b u m c in ereu m ) p is k o ltz , t z i n k é r t z ; egérm éreg, sok n e m ű d r á g a k ö v e k ; timsó, salitrom , g á litz k ő ; b o ro s ty á n k ő , k ő , és b a rn a s z é n , jó k ő b á n y á k , (leg h íre seb b e k a’ Pirnaiak) M á r v á n y , ala- b á s tr o m , k í g y ó - k ö , g r á n i t , p o r f i r , Jasp is, a’ leg finomabb p o rtz e lá n föld, T u r f a , é rtz - források, e’
a’ t. E gy ed ü l só h ibázik , mivel hogy so bányái m ind B u rk u s o rszág n ak ju to tta k . A’ B u rk u s Király a’ szászi k o rm á n y n a k e sz ten d ő n k én t leg alább 150,000 mása sót ígért bizonyos á r r o n , és p e d ig oly fel té te llel, hogy a’ só mennyisége a’ szászi k o r mány kívánságára 250,000 m á’sára n evelkedhetik.
§, 4.
Mxveletesség a’ M esterségekben. E z igen nagy.
L e g izmosabb fábrikái gyapjú , l e n , p a m u t , és é rtz szerekkel foglaltoskodnak. A’ gyapjú fabri- k á k b a n készül p o sz tó , flanel, bojhos d a ró tz , r á ’sa, és harisnya. A’ gyolts fábrik ák fő helye Lausatziá- ban v a n , és tsinvatot, ’s damaszt is készítenek. A’
p a m u t fabrikak fő k é p p en C h e m n itz b e n , és Plauen- ben dolgoznak , ’s készítenek k a rto n t, mosolint, Pi- k é t e t , k a n a v á sz n a t, V allist, p a r k e t o t , e’ a’ t. és az egész o rszágban 400,000 e m b ern ek a d n ak dolgot.
12
E m lék e z etre m éltók továbbá a’ p á n tlik a ; ts ip k c , (leg inkább az E r t z h e g y sé g b e n , és V oigtlandban) b o r f á b rik á k , m ellyek a’ leg finomabb szattyán, és kordován n em ek et k é sz ítik , é rtz m ű h e ly e k , r é z , ó n , és vas h u t á k , p o r t z e l á n , edény föld, p i p a , és fegyver k é sz ítő k , gálitzolaj, és választó víz égetők, p u sk ap o rm alm o k , kékfesték b á n y á k , könyv nyom
ta tó k ; mesterséges f a - p o r t é k á k készítése, é. a. t.
A’ selyem fábrik ák tsekélyek. E z e n k é s z íte tt, és egyébb term és s z e re k k e l ki te rje d ett kereskedés fiz e tte tik , mellyet a’ h a jó # Albis elő segít. Lipsia (L eiptzig) a’ leg jelesebb szászi k ereskedő v áro s, és átaljába egy a’ leg h íre seb b kereskedő piatzi k ö z ü l N ém et o rs z á g n a k , noha hajózható víz m ellett n em fekszik is. Az esztendőnként oda bé vivődő p o rté k á k n a k menyiségét 960,000 m á’sára b e tsű lik ,
’s értékét 18 mill, ta llé rra . Jeles nyereség et nyújt itt a’ k ö n y v -k e re sk e d é s is , leg in k áb b L ip siá b a n , m ellyhez N ém et o rszágban egy k e re sk e d ő város se kasonlit ezen ötölre n é z v e , a’ ho l vásár üdéjén 500 k ö n y v - á r r a s n á l több jelen ik m e g , és az el adandó könyvek száma m ilio m o k ra megy. Mivel pedig a’
sok p o rté k a k ö z t közönségesen sok silány is találko
z i k , a z é rt a’ ki itt könyvet a k a r v e n n i, jól m eg vis- gálja m it vesz, hogy meg ne tsalatkozzék. Az egész országban van m in t egy 150 v á ro s , és 5400 falu. A’
K irályi ház k a th o lic a , nagy részével a’ n é p n e k ; na
gyobb része még is e n n ek p ro te stán s.
§. 5.
U r a l k o d ó h á z , és K o r m á n y .
Az Ország a’ szászi h á zb a n az A lb e rtin i Line- ához tarto zik ; a’ másik E rn eslin i h e rtz e g i linea, m elly ismét két ág ra o s z tó d ik , a’ W e i m a r i , és (Ju
t k á i r a , ez pedig n é g y r e ; a’ G o th a i, K o b u rg i, Mei- n u n g e n i , és H ild b u rg h a u sen i r a , a’ hertzegi szász Fejedelem séget b írja.
A’ törvényes K o rm án y magán - uralkodó, és tsak valam enyirc h atároztad!; meg az Ország Rendéi ál-
Német Ország.
Saxonia. Meiezni kerül. 13 lal : Ezek h á ro m R e n d ű e k , t. i. a1 P r a e la tu s o k , Grófok, és U r a k ; a’ nemesség, és városok küldöttjei.
A’ K o rm á n y széken ü l egy K irá ly , a’ ki most F r id e r ic u s A u g u stu s: született 23 D etz. 1750 szé
k é re lé p e t t 17 Detz. 1765. K orm ányozni k e z d e tt 16 Sept. 1768. Királyi R an g ra emeltetett 11 D etz.
1806. 16 Sept. 1818 az Ország 50 esztendei U ra lk o dása Ju b ila eu m á t ü n n e p elte. A’ K irálynak a’ szö
vetség szorosabb gyülekezetében e g y ; a’ tágasab
b an p e d ig 4 szavazatja van.
É rd em R en d vagyon 5 : 1) A3 H e n rik K atona R e n d j e , 1736 II. H e n rik T sászár tiszteletére a lk o t
ta to tt, és 1796 m eg újjíttatolt. 2) a’ R au len K o ro n a Rendje ( r u t a , v. r é ’sűt négy szegü K o ro n a ) Sa- x o n iá b a n , 20 J u l. 1807 alkottatott. 3) a’ p o lg á ri érd em R e n d j e , s z e re z te te tt 7 Jul. 1815, a’ Király viszszá térése napján.
Jövedelm ei áz O rszágnak m in t egy 9 m ilio m ra m en n ek . Az állandó Hadi sereg most alig áll 16,000 főből - 1 8 1 7 -b e n egy ta rta lé k sereg re n d e ltetett az O rszágban. II.
II. S z a k a s z . M e g y é s f e l O s z t á s a .
Az egész O rszág 5 k e r ü l e t r e osztatik fel: a’ mint következik:
I. A’ M e i s z n i K e r ü l e t .
Az Albis, M ü g lilz , W e is z e r itz , és a’ R ö d er folynak rajta k e r e s z tü l; egy a’ leg n é p e s e b b , és te rm ék en y eb b vidéki k ö z ü l N ém et O rs z á g n a k , és m ég most 74 □ m. foglal 250,000 lakossal. Jele sebb helyei:
1) D re z d a (D resd en ) f ő , és K irályi l a k -v á ro s , egy a’ leg szebb városi k ö z t N ém et o rs z á g n a k , az Albis két p a r t y á n , mellybe itt a’ W eisz eritz sza
k a d , egy g y ö n y ö rű völgyben fekszik* halmosokkal körül véve, ez elüt meg volt erösíttve. 1200 Lám-
14
pásokkal világosíttalik. Van b e n n e 17 tem plom , és k á p o l n a : 2650 h á z , ’s a’ katonasággal együt mint egy 50 e ze r L é l e k - H á r o m városból á l l ; ó , és újj D r e z d á b ó l , és a’ F r id rik -v á ro s á b ó l. Az ujj város az Albis jobb részén fek szik , és az ó várossal egy kö híd által kaptsoltatik e g y b e , m ellynek egy r é szét 1813. a’ F ra n tz o k el pusztították. E zen neve
zetes hid 17 faloszlopokon nyugszik 16 boltozattal, és 552 lépésnyi hoszszú. M ind a’ k é t ré s z rő l k ő la p o k b ó l é p ü lt folyosók em elkednek nyúg - p adok
k a l a’ gyalogosok r é s z é r e , mellyek vas5 rostéilal vannak kerítve. A’ szek ér út 13£ könyöknyi széles.
A’ F ra n tz o k tó l le ro n to tt r é s z , mellyen egy mes
terséges kö sziklán egy Feszület á llo tt, ismét fel ép ü lt k ö v e k b ő l, ’s a’ F e szü let m á r előbb viszsza állíttatott a’ mesterséges kősziklával az orosz üdeji K o rm án y alatt. Az ó város, 3 kői várossal, az Al
bis bal p a rty á n fekszik, és leg szebb része a’ vá
rosnak. A’ F r id r ik v á ro sa , vagy ostra hasonló kop
p é n b a l p a rty á t foglalja az E l b é n e k , a’ W eiszeri- tzcn t ú l , m ellyen egy 66 lépésű hoszszú kö híd vezet által, ’s azt az ó város hűl-v áro siv al kaptsol- ja. Szem léletre méltók a’ iöbbi közt: 1) a’ Királyi L a k v á r az ó v árosban, nagy k e rü le té v e l; zöld b o l
tozatjával, a’ d rága ö tlö k , és m e s t e r - m u n k á k gyűj
te m én y év el, fő k é p p e n sok drága k ö v e k k e l, és a’
fegyver - tá rra l egy különös é p ü l e t b e n , melly 50 szobában 20,000 d a ra b o t ta rt. 2) a’ rajzom ányi tár, egy különös é p ü l e t b e n , melly a’ várhoz tartozik , egy a’ leg gazdagabb, és felségesebb gyűjtem ények közt., 3) a? T z w i n g e r , közel a’ várhoz , pom pás é p ü l e t , melly 6 boltos s á to ro k b ó l, (Pavillons) á ll, m ellyek egy 250 lépés h o szsz ú , és 170 lépés széles h e ly et fo g la ln a k , a’ ho l is 8 u g ró k ú t , és nyáran egy valóságos naran ts erdő kedveskedik. A’ Tzwin- g e rb e n van egy é rlz , és term észet - ötli t á r , egy te rm é s z e ti, és m ek koraság m érő s ze r tá r a’ ré z m e tz ő ji, és kéz rajzolaté mesterségek tárja , és folyosója. 4·) A’ H ollandi Jopani palota , gazdag iu d o /n á n y o s, és mesterséges g v ü jlen én y ek k el, úgy
Német Ország.
Saxonia, Meiszni kerül. 15 m in t: egy válogalott C h in a i, és japáni p o r t z e l l á n , egy szép nagy p o rtzellán Váz gyűjteménnyel a’
Sevresi fa b rik á b ó l, m ellyetN apoleon 1809 a’ K irály
nál! a já n d é k o z o tt; egy r é g i , és mostani kép oszlo
p o k ’ tá rjá v a l , egy p é n z - t á r r a l , és ama h íres k ir- k ö n y v - t á r r a l , mellyben 200,000 k ö te te k , és 2600 kéz írá s o k találtatnak. 5) A’ Kalholika K irályi sze n te g y h az , melly 1759 - töl 17 5 6 -ig é p ü l t , re m e k m u n k á ja az építés m esterség én ek , m ellynek fel ál- littása többe k e rü lt 900,000 T a llérn ál. Két részből áll lapos fedelekkel, és kettős ki álló folyosókkal, m e lly e k en , valamint az alsó p o m p a - k a p u k o n is , 64 szépén munkáJlt kép oszlopok állanak. Belseje a’ tem plom nak m eg felel külső Ízléssel tellyes pom- pásságának. A’ szépen el re n d e ltt oszlopokból ősz
r e ra k o tt torony 5Ö3 láb m a g a s , ’s abba 50 m á’sás négy szegleti! kövek belé építtettek. 6) A’ Boldog Asszony tem plom a, hasonló k é p p e n felséges épü let, tsu p a négy szegletü k ö v e k b ő l, egy k e ttő s, négy szegű kövekkel boltozott tágos k ú p p a l , a’ melly egy szer ’s m ind a’ fő to rn y o t k é p e li, és 4 kisebb tornyokkal k ö rü l vétetik. Ez a’ k ú p egészlen a’
Római Sz. P é te r T em plom ájé sze rin t van építve.
7) A’ Sz. K ereszt T em p lo m a, ez is egy szép, egész
len 3 szegü kövekből álittatolt épület. 8) Az O p e rá k háza. 9) A’ játék szín. 10) A’ k a to n a neven- dék h á z , vagy Nemesi - Akadémia. T a lá ln i D res- dában sok tanuló, és kegyes intézeteket, ügyes mes
te re k e t, és izmos fa b rik á k a t p a m u tb a n , g y ap jú b a n , selyem ben, b ő rb e n , aranyban, e z ü s tb e n ; egy b o m b a , és ágyú öntőt e’ a’ t. A’ városon b e lő l, és kívül sok szép k e rte k e t szemlélni, m ellyek k ö z t szem be lőnnek a’ 2500 lépés hoszszű N á g y - k e r t , a’ B rü h li k e r t ; az A n ta l-k ir. H ertzegi k e rt. é. m.
t. A’ R ü k n itzi dombon D resd án ál áll M ó ro Gene
rálisn ak emlék oszlopa, mellyet S ándor orosz Tsá- szár em elt 1814,- b en azon h e ly e n , a’ hol az 1813 27 Aug. sebbe esett. 2. P la u s e n -fa lu a’ Weisze- ritz m e lle tt, ama szép Plaueni földről e sm é re te s, melly D resd áló l egy o rrá n y ira k e z d ő d ik , és a’ leg
IG Német Ország.
g y önyörüebb rajzolali hi látásokkal kedveskedik.
5. P iln itz; K irályi mulató v á r az Albis m e n té b e n , szeg k é rte z e te k k e l , és azon szomszédságában fek
vő 458 könyöknyi magos Bors begygye], inellyről bájító ki látás van a’ k ö r vidékekre. 4. U e b ig a u ; falu, az Elbe jo b b részén, egy K irályi mulató vár
r a l , és kertel. 5. Seifersdorf; falu egy kastéllyal, és szép k ertelettel. Egy fertál o rrá n y ira a’ falú
t ó l , dél felé h ú z ó d ik a’ Seifersdorfi v ölgy, melly o rrá n y ira t a r t , ’s a’ mellyen a’ R ö d e r k eresztül k a n y a r ú l , és a’ mellynek term észeti szépségeit a’
m esterség is fel emelte. 6) D ip p o ld is w a ld e , jó l é p ü lt város egy lassú le jlö n , egy v ölgyben, mel- lyet a’ veres W eiszeritz m o s , ketsegtetö fekvéssel;
250 é p ü l e t t e l , és 1500 lakossal. 7. P i r n a , város az Elbe m ellett az előbbi Sonnenstein hegyi vár K astéllyal, 450 h á z b a n , 4500 la k o ssa l, a’ kik n é h án y fa b rik á ltb ó l, és az E lb e - hajózásából élnek.
K özelében találni ama nevezetes hom ok kő bányá
k a t , m ellyekböl a’ P irn a i h o m o k - k ö v e k jönnek.
8. L a u e n s t e i n ; város a’ Miiglitz p a r t y á n , 95 h áz
z a l , és 550 lakossal, és Ujj - tz in v a ld , helység, a1 ho l is valami 62 é p ü le t , és 200 lakos v a n , a’ kik ón bányászok. 9. N e u - G e y s i n g , város, a’ M üglitz folytában egy l a p o n , mellyet hegyek vesznek kö r ü l , 105 h ázb a n 480 lakos l e h e t ; a’ kik is b á nyász mívelettel foglalatoskodnak. 10. K önigstein, erősség az Albis m e lle tt, egy m e r e d e k , 1400 láb magos hom okkő s z ik lá n , m ellynek tetején - orrá- nyi k e rü le te v a n , m ellyen az é p ü le te k e n , és bás
tyákon kívül egy kis e rd ő t is szemlélni. Egyetlen egy, jó l meg ő r i z e t t , fel m enetel vezet ezen vár
ba , mellyet se alá á sn i, se a’ k ö rü l fekvő begyek
r ő l meg lövöldözni; se könynyen nem lehet éhség
gel bé venni; kis szám ú ő riz e te és nagy bővség- gel történhető ellátása m iatt , melly védelmére szükséges. Eszre vételt érd em eln ek abban; a’
m é l y k ú t , mellyen 40 esztendőkig dolgozlak, ’s a’
m elly egészlen kő sziklába van vágva: és 586 kö- pyöknyi m ély; a’ p in tz é b en a’ nagy h o rd ó , melly
Saxonia. Meiszni kerül. 17 5709 akót t a r t , ’s nagyságára a’ IJe id elb erg il feliül halladja. A’ k őszikla láb án fekszik Königstein vá- rosolska , az E lb e bal p a r l y á n , egy mély völgyben 160 liázban 1100 lakossal. Az Elbe jobb r é s z é n , em elkedik fel függő egyenben az 1456 láb magos- ságú L ilie n s le in , m elly re egy igen veszedelmes ös
vény v ezet fel. 11. B e rg g iesz h ü b el, város Savanyú v í z z e l , és fe rd é v el, 85 ép ü letib en 500 lakos v a n , a’ kik r é z , ó n , és vas bányászok. 12) Höhnstein , város 100 h á z z a l , 600 e m b e rre l a’ Polentz p a tak m e lle tt, a’ hol is egy m e r e d é k , 5 felül retten etes örvényekkel k ö r ü l vett kö sziklán H ohnslein v á ra fekszik, m elly hajdon O rszági töm lötzül szolgált.
N em meszsze a’ V ártól fekszik az előtti m edve
k e rt, (B ä re n g a rte n ) irto zta tó , kőszikla falakkal k e rített hely. 15) S e b n i t z , város egy v ö lg y b e n , a’
Sebnilz p a r ly á n ; d e ré k l e n , és fél-se ly em fabri- k á k k a l, 520 ház. 2500 lak. 14) S c h a n d a u , város az Elbe m e lle tt, a’ Szászi Sveitz szom szédságában, van jó fördeje, 150 ház. 905 lak. 15) Sto lp en , vá
ro s , m e re d ek lejtőjén egy Basalt h e g y n e k , melly- nek tsiilslsán ama híres hegyi vár volt hasonló név a l a t t , 145,1 könyöknyi m élységű, tsupa Basalt k ö veken által vágott k u ta k k a l ; 180 házaiban laknak m integy 1100 e m b erek . A’ vár alatti régi vadas k e rtb e n most egy Királyi b irk á s m a jo r találta tilt Spanyol ju h o k k al. 16) Bischofswerda, város a’ W e- senitz p a rtjá n , g r á n i t , és hom ok kő hegyek k ö z t egy ö b ö lb en ; van b e n n e posztó, és len fabrika 550 liázban 1400 lakossal. 17) R a d e b e rg , város a’ R ö d e r p a rtjá n , és ama nagy D resd ai - p u s z t á n ; van egy v á ra ; p á n tlik a , l e n , és gyapjú fa b rik á ja , 258 h á z a , és 1560 lakosa. 18) M e is z e n , v á ro s , a’ hol a’ T r ie b i s c h , és Meisza az Albisba folyik, m ellyen által egy fedett, 1815 el p u s z títta to lt, most p edig ismét h ely re állíttatott fedetlen híd vagyon; egy bájíló v ö lg y b e n , a’ hol sok b o r t e r e m , van egy szőllő -m ív elő társasága, egy P üspöki T e m p lo m a , melly a’ golhi építő m esterségnek r e m e k m u n k á ja , 550 h á z a i, és 5000 lakosi vannak, A’ hajdoni Sz,
Európa Tekintete VH. Kötet. %
18
A fra’ K Ja stro m á b a n , egy magos kő s z i k l á n , von egy m e z e i , vagy fejedelmi o sk o la, a’ ho l 118 ta
n u ló k nagyobb ré szin t ingyen tartatnak. A z A1- b re c h tsb u rg nev ezetű régi v á rb a n von ama hires p o rlz e llá n fabrika, mellyben az utolsó háború élőt 600 szem ély d o lgozott, és d e ré k p o rlz e llá n készül, m elly e rő s s é g re , ta rtó s á g r a , fo r m á já ra , és ízletes ra jz o la tjá ra te k in tv e , a’ C h in a it, és ja p á n it feliül múlja. 19) G ro s z e n h a y n , jó l ép ü lt város a’ R öd er m e lle tt, igen tenyészes, és k ellem etes vidéken, von k a r i o n , p o s z tó , és harisn y a - fa b rik á ja , egy v á r a , 580 h á z a , és 3400 la k o sa , a’ kik izmos gyiimölls;
fő z e lé k , és egy kis b o r te rm esztésb en fáradoznak.
20) M o r i t z b u r g , Királyi m u l a t ó , és vadász v á r , egy vízzel k ö ríte tt kőszíkláson a ’ F r ie d e n aide par- tyán fekszik. Egy szép k e r t van mellette. 21) Os- c h a t z , v á ro s, posztó fabrikákkal 485 é p ü le tib e n 5500 e m b ert számlál. 22) W i l s d r u f , város 1500 lakossal. E z e n v á r o s , és Kesselsdorf, falu közt vesztettek el a’ Szászak 1745 egy ü tk ö z e te t a’ ílur- k u so k ellen.
2. A’ Lipsiai k e r ü l e t , a’ W u rtz e n M e g y e , és a’
N a u m b u r g i , ’s M erse b u rg i Megyék részei mellett.
Ez a’ k e r ü l e t , m in e k u tá n n a abból egy rész a’ B u rk u s n a k által e n g e d te te tt, m agába foglalja a’
N a u m b u r g i, és M e rse b u rg i m egyékből fenn’ m a ra do tt ré szt i s , melly m ind öszve 66 □ m é rlfö ld re t e r j e d , és m in t egy 230,000 e m b ert táplál. J e le sebb folyó vizek a b b a n ; az E l s te r, P a r d e , Pleisze, és M u l d a , ’s j o b b á ra igen te rm é k en y ró n a földje van. N evezetesebb h e l y e i :
1) Lipsia (L eip tzig ) jó l épült fő városa a’ ke
r ü l e t n e k , és D re sd a után a’ leg tekíntelesebb vá
r o s , egy term ék en y r ó n á n , az E l s z t e r , Pleisze, P a r d e , és L u p p e folyók m e n té b e ; több k ü l - v á r o s o k k a l; 1400 é p ü leteib en 35,000 em beri számlál
hatn i. A’ belső város k ö r ü l séta-fások ketsegtetik a’ szemet, és egy részén a’ hajdoni töltéseknek a n gol k e rte le te k moso Igának azon kellem ekhez, mel-
Német Ország.
lyek a’ bé m e n ő k et el le p ik a’ P é te r k a p u ja elüt am a szép m ulató helyen, mellyet a’ K irálynak már- vány kép oszlopa díszesit. Jelesebb é p ü le te i: 1) a’
Tamás t e m p l o m a , melly 288 láb hoszszd , és 115 láb széles. 2) A’ Miklós tem p lo m a, tisztelet íhle- 16, p o m p á s , és Oeser rajzolmányival ékesített é p ü let. 5) A’ Paulinusok vagy is Universitás te m p lo m a , a’ Paulinum i GoJIegiummal· 4) A’ János te m plo m a ; em lékezetes G ellert m árvány emlék oszlo
p á r ó l , melly 1775 tétetett. T ovábbá a’ játék szin, a’ p én z v á ltó , a’ t a n á l s - h á z , a’ r u h a - t á r , a’ Plei- s ze n b u rg v á r , az A u erb ach i h á z , és u d v a r ; vásár üdéjén a’ leg drág áb b , és betsesebb p o rté k á k ’ gyű
lök piatza. é. a. t. D e ré k o skolai, és tanító in té z e t e k e t , és ta n ó lt társaságokat találni i t t : az Uni- v e rs ilá s , m elly 1409 - b e n alkottatott , b í r egy k ö n y v - t á r t , tsillag visgálló to rn y o t, füvész k e r t e t , és te st-tag b o n tz o ló s z ín t: számas fab rik ák dolgoz
n a k k e r ü l e t é b e n , mellyek k ö z t a’ selyem , fél se
ly e m , b á rs o n y , b ő r , szőnyeg, d o h á n y , k á r t y a , a r a n y , és ezüst s ze r készítők n e v ez e tese b b ek ; a’
festőkkel, és viasz fejérítökkel egygyiitt. Lipsia egy a’ leg sikeresebb vásáros, és k ereskedő városi k ö z t n ém et O rs z á g n a k , mivel hogy nem tsak izmos vál
tó kereskedést gyakorol, hanem 5 nevezetes o r s z á gos vásárain, hazai, és külföldi p o rté k á k k al is igen jeles kereskedést űz. E szten d ő n k én t áltáljában bé megy oda 260,000 má’sa jó szá g , 18 miliőm tallér értekkel. Éhez já ró i a’ nagy könyv- k e re sk e d é s , mellyet a’ Lipsiai 52, és vásár üdéjén öszve gyűlt 500 idegen k ö n y v -á rro s o k űznek. A’ k ö n y v -n y o m tatásban 500, a’ sajtolásban 80 e m b erek fá ra d o z nak. Külömböztetí magát a’ többiek k ö z t a’ Breit- k ö p f- Härteli könyv - nyomtatás iro m á n y - öntőivel.
A’ város mellett sok szép k e rtek lá tta tn a k , ’s éj
szak ra az E lste r, és Preisze közt pipeskedik am a kollerndes Rosenthal (Kosa völgy) e r d ő ; melly több o rrá n y i meszszeségre terjed. Í815. M indszent ha
vának 1 6 , 18, és 19 napjain tö rtén t Lipsia vidékin ama szörnyű n em zeti tsata; melly állal az eddigi
Saxonia. Lipsiai kerül. jt»
2 *
20
F ra n tz hatalom le omlott, és ném et o rszág szabad
sága ismét virágjára ju tott. 2) T a u c h a , város, egy h a sté lly a l, és 150 lábossal a’ Pard e folytába, a’ hol igen jó asztalosok vannak. 5) G rim m a , város a’
M ulda p a r t y á n , m ellyen egy k ő -hid vezet állal, egy t e r m é k e n y , m inden felöl hegyekkel k ö r ü l vett la posban, van egy fejedelm i, és falusi oskolája, a’ hol 70 — 8Ö neven d ék ek jo bbára ingyen ta rt a t n a k ; van
n a k h e n n e : p o s z t ó , tserép — p ip a , és flanel - fab ri
k á lj, 480 h á z , 3000 la k o ssa l, a’ kik nagy k e re sk e dést ű z n e k fával, v á sz o n n a l, és tzérnával. 4) W u r- tz en , város a’ M u ld a vizén, mellyen által egy ko m p j á r ; nagy kiil v áro si, egy v á r a , 580, és 2000 lako
sa v a n n a k , a’ kik tsín v at, vászon, és fé l-g y a p jú s z e r e k készétésében foglalatoskodnak. 5) M ulzschen város 120 h á z z a l , és 700 lakossal. M ellette látni egy várt a’ hegyen, m ellyben a’ M utzsclieni gyém án
to k , vagy agát - gombok találtatnak. 6) H u b e r ts b u r g , m u la tó , és vadász v á r , egy kéllem etes tájjé- k o n a’ C u lm b e rg begy te te jé n , m ellynél egy angol fél p o rtz e llá n fa b rik a van. A’ vár emlékezetes az 1 7 6 3 -b a n ott kötött b ék esség rő l, és mivel a ’ 7 esz
te n d ei h á b o rú b a n el rongállatolt, nem lak h atn i b e n ne. 7) D ö b e ln , város egy sz ig e te n , mellyel a’ Frei- b e r g i M u ld a k é p e i ; van b en n e g y a p jú , p a m u t , és len f a b r ik a , 560 é p ü le t , és 4000 lakos. 8) Leisznig, város egy h e g y e n , melly alatt a’ M ulda fo ly ik , 5 k ü l - v á r o s s a l , p o sz tó , és k ap tza fabrikáltba!, gyolts- fe jé rítö k k e l, 500 h á z z a l , és 3000 lakossal. É jsz ak r a a’ várostól fekszik egy kő sziklán M ildenstein vára· 0) Rochlitz, vára a’ Zw iltaui M uldánál, m el
lyen egy híd vezet által. Van le n , g y a p jú , és pa
m u t fa b rík á ja , egy a’ város élőt egy kőszik lán álló v á r a , 430 h á z a , 2200 la k o s a , és szomszédságában d e ré k kő b á n y ája , m ellynek veres köve mcszsze el vivődik. 10) G e rin g s w a ld a , v á ro s , L e n , és pam ut fa b riliá k k a l; 225 h á z z a l, és 900 lakossal. 11) Gei- t h a y n , város p a rk é t s z ö v ő k k e l, 580 h . , 1700 lak.
12) W a ld h e im , város a’ Z sch o p au m e lle tt, m ellyen által egy 74 könyökn. hoszszú fedeles hídja v a n ,
^émet Ország.
21 posztó , len , és r u h a szer fa b rik á k k a l, 200 h á z z a l , 170U lak. A’ városnál fekvő várban van b i r s á k - s z e gény - és b e te g ház , a’ hol 800 szem élyek találtat
n a k , ’s a’ m elly esztendőnként 25,000 tallérb a k e r ü l . 13) C o ld itz , város a’ T z w ik a u i M u l d á n , mel
lyen egy b id vezet á lta l; van itt egy d e r é k , és k a r to n f a b r ik a , egy vár a’ h e g y e n , melly a’ várossal
egy híd által kaptsolódik. 250 h á z z a l, 1650 lakos
sal. 14) P eg a u , város egy igen te rm é k e n y , és kel- lemeles v id é k en , az E lste r p a r t j á n , 585 é p ü letib en 1700 e m b er lakik. 15) G ro itz sch , város nem mesz- sze az K is té rtő l, 180 h á z z a l , 1300 lakossal, kik k ö z t sok varga van , a’ kik nagy szám ú p a p u tso t k é szítenek szattyánból. 16) V o r n a , város a’ W y h ra p a r l y á n , van gyapjú fa b rík á ja , 2 k ü l - v á r o s a , 370 h á z a , 1400 lakosa. E z e k k ö z t 90 varga. Itt d e ré k fazékakot tsinálnak. 17) F r o h b u r g , város egy igen keilemetes vidéken , a’ W y h ra p a r l y á n , van egy vá
r a , gyapjú fabrikája. 500 h á z a , és 1800 lakosa.
1.8j Z w e n k a u , város az E lster m e lle tt, 2 kül város
s a l, 225 é p ü l e t t e l , 1250 lakossal. K özelében látni egy salétrom főzöl, és p u s k a p o rm a lm o t, és a’ szá- szi részben fekszik a’ M e rse b u rg megye szélén.
3. A z E r l z h e g y e s s é g i K e r ü l e t . Ezen k e r ü le t egészlen szász - nak m aradott.
Folyó vizei: a’ F r e i b e r g i , és Z w ic k a u i M u ld a ; a’
Z sch o p au , melly a’ F r e i b e r g i M uldába folyik; a’
F lö h e , és Plciszc, mellyek mind a’ tseh h a t á r széle
ken fakadnak, ’s délről éjszak felé ú szk áln ak által.
121 □ m. k e rü le te , m ellyen 523,000 e m b e re k élnek, jo b b á ra az értzes hegyek , és fabrikált mívelése ál
tal. A’ felső hegyességben a’ parasztság a’ durva ég’
alj miatt híjányos, a’ lionnét ezen k e r ü le tb e n sok gabonái kell bé h o rdani. Jelesebb L a k - h e l y e i :
1) F r e i b e r g - f ő , és jeles bánya város a’ F r e i berg i M ulda p a rtjá n ; ebbe folyik a’ M i l t z - p a t a k , melly a ’ várost keresztöl mossa, L a k - k e lv e a’ fő bá- nyatisztségnek, és van egy bányász altadeniája egy jeles é r t z , és kis mássaszeri gyűjtem énnyel, egy ér-
Saxonia Lipsiai lterük
22
tz i - r a k t á r r a l , fő bányász oskolával. P ü sp ö k i tem
plom a emlékezetes régi épületi fo rm ája, és az ott találkozó Választó fejedelmi temető hely végeit: van benne 880 h á z , 8800 lakossal, a’ kik is a’ jó forma serfözés m ellett leg inkább a1 b á n y ász ato t, és bánya fabrikáltat g y a k o ro ljá k ; ’s azon kívül tsipkét, L eoni a ra n y , és ezüst so d rá so k a t, sárga é r l z , r é z , tze- r u z a , g y a p jú , pam ut. é. a. t p o rté k á k a t készítenek.
A’ városon kívül fekszik a’ most pusztán álló F r e u denstein vár. A’ M u ld a-v ö lg y éb e n feküsznek a’ Ki
rályi b u t á k , és é rtz elegyítő m űhelyek fa’ kénesö vei). A’ F r e ib e rg i bányász - k e rü le tb e n 4,800 em
b e r dolgozik 175 b á n y á k b a n , m ellyekhöí e z ü s t , r é z , és ólom értz váiatik. A’ leg fizetőbb ezüst b á nya a’ Kimmelsfürst. 2) B ra n d , bánya v áro s, 170 h á z z a l, és 1600 la k o ssa l, a’ kik k özt 600 bányász.
Itt tsipkét is készítenek. 5) T h a r a n d , város a’ vad W eisz eritz p a r t j á n , egy ra g a d ó , szép m ulató h e lyekkel ketsegtető vidéken, van egy om ladozott hegy v á r a ; s ű r ű é n látogatott é rtz k ú t j a , egy Királyi e r
d e i - i n t é z e t e , 140 h á z a , és 770 lakosa. 4) Zscho
p a u , város a’ Z sch o p au m e lle tt, gy ap jú , és pamut, fa b rik á k k a l, 560 h á z z a l , és 5600 lakossal. Köze
léb en találkozk egy kék festék készítő műhely. 5) A u g u s t u s b u rg , Királyi v á r , egy b e g y en , egy 298 könyöknyi mély kúltal. 6) O e d e r a n , város a’ Höl- t z e l - p a t a k n á l , van p o s z tó , és gyolls - fa b r i k á j a , 500 é p ü le te , és 2600 lakosa. 7) C hem nitz, d e ré k fabri- k a város te rm é k en y r ó n á n , a’ C hem nitz p atak mel
l e t t , kettős fallal k ö rű i véve, tekintetes k ü l - városi, és igen sikeres p a m u t fabrikál vágynak nagy fonyó e rő - m ív e k k e l, mellyek esz te n d ő n k én t 2 miliőm ta llé rt k e r e s n e k ; h a r is n y a , fél sely e m , és posztó fa b rik á k k a l; tö rö k fonál fe s tő k k e l, és fe jé rítő k k e l;
960 h á z b a n , 15,000 lakossal 8) F r a n k e n b e r g , b á n ya város igen kéllem etes vidéken, a’ Zschopau m el
l e tt, van p a m u t, gyapjú, l e n , és b ő r fabrikája, 400 h á z a , és 5,100 lakosa. 9) N o ssen , város a’ F re ib u r- gi M uldának p a r t y á n , találtatnak benne posztó fá- b r i b á k , 150 h á z , 1000 lak. 10) K o sz w e in , város
Német Ország.
23 a’ F re ib e rg i M u ld a fo ly táb a; 500 h á z b a n , 2700 iab.
soh posztóssal, és szépen festővel. 11) F r a u e n s te in , bánya város 150 ép ületiben 900 láb. Egy várral. A’
régi nagy várból m ár tsak 2 torony van. 12) Alten- b e r g , bánya város egy durva vidéken ~ m értíold- n y ire a’ tseb h a tá rtó l ; 190 h á z a t, és 140 lakost szá
mol. Az ón bányák adnak esztendőként 1000—1500 m ását, 15) Glashütte (Üveg bánya) v á ro s , hegyek k ö z t , a’ Míiglilz p a r l y á n , mellyen egy nagy kő h íd visz á lla l, l ő 5 h á z z a l , 605 bányáz lakosokkal. 14) Z ö b l itz , város egy h e g y e n , melly rész sze rin t kí
gyó -kőből a l l , és az illyen köböl itt 2 4 — 40 láb magasságú sziklákat is lelni , 150 é p ü letib en 1000 lakos tartózkodik, kik k ö z t 54 kígyó kö esztergálos, a’ kik is porték áju k k al majd egész E u r ó p á n állal keresk ed n ek . 15) O lb e rn lia u , helység a’ Flöhe p a r tjá n , egy órányi hoszszú , 250 h á z z a l, és 1800 la k ., kik k özt igen sok b e r b e n t z é s , és szövő székes van.
16) W olkenstein, b á n y a v á r o s , a’ Z schopau m ellett, egy kö s z ik l á n , 150 h á z z a l, 1100 lakossal, a’ kik p á n tlik á k a t, és Isipkéket készítenek. K özelében van egy orvos fcrdö. 17) E h r e n f rie d e rs d o rf , bánya v á r o s , egy széles v ö lg y to ro k b a n , a’ Piohrgraben m e lle it, 220 h á z z a l, 2000 lakossal, kik tsipkét so
d o rn a k , és paszom ányokat szönnek. E zen vidéken van G reifen slein , egy g ra n itk ö s z í k la , melly 10 füg
gősen á lló , 160 lá b ra em elkedő magos tsúlsokon fekszik 18) M a r i c n b e r g , bánya város egy h e g y e n , 1856 láb magasságon a’ te n g e r színe fe le tt; egyenes ú ts z á k k a l; ren d es v á sá ro k k a l, egy ferdövel, 570 h á z z a l , és 2500 lakossal , a’ kik tsipke k é sz íté sb ő l, és bányászattal élnek. 19) Jö h sta d t, bánya v á ro s, a ’ tseb halár s z é le n , 200 h á z z a l , 1400 lakossal, a’
k ik tsipkévcl, s z a g o s - s z e r e k k e l , fü v e k k e l, szegek
k e l , szeg ek k el, ’s más vas p o rté k á k k a l k e re s k e d nek. 20) A n n a b erg , jól épült bánya v á r o s , vannak p á n tlik a fábrikáji, 600 h á z a , 4500 lakosa. Az E rtz hegységi leg finomabb tsipkék itt k észülnek, és h e tenként egy tsipke vásár tartatik A’ város éjszaki részén fekvő Schreiten hegyben h íre s b ányák vagy-
Saxonia. Ert/> hegyi kerül.
21
n a k , mellyek m ind azon által nem régi fizetők.
21) G e y e r, banya város egy v ölgyben, a’ Geyer b egy le jtő jé n , 255 k á z z a l, 2000* lakossal, a’ kik ts ip k é t, gálitz k ö v e t, és kén követ szoktak k é sz í
teni. 22) B u c h h o l z , vagy Sz. Katalin hegye Bucli- b o ltz b a n ; bánya v á ro s , a’ S c h o tten b erg léjtöjén, 185 h á z z a l , és 1500 lakossal, a’ k ik tsipkéket készí
ten ek . 23) G r ü n h a y n , bánya v á r o s , 1G0 épülettel, 1000 lakossal. E z e n tájjékon van a’ F ü r s te n b e r g a’
ho l a’ Kauíl’ungeni k n n z ló l el ra g ad tato tt Királyi h e rtz e g egy szénégető által m eg szabadítlatott. 24) Z w ö n i t z , b á n y a v á r o s , 195 h á z z a l , 1250 lakossal, a’ kik a ’ leg v é k o n y a b b , és B ra b a n t’ ival vetélkedő tsip k ék et tstnálják. 25) S to lb e rg , v áro s, a ’ felső e rtz - hegyrség lábán , egy term ék en y völgyben, van p o s z t ó , p a r k e t , és kanavászon fá b rik á ja , 515 h á z a , cs 1850 lakosa. 26) S c h n e e b e rg , szépen ép ü lt b á n y a v á r o s , egy h e g y e n , nem meszsze a’ M u ld átó l , p lé b á n ia tem plom a egy a’ leg szeb b ek k ö z ü l az egész O rs z á g b a n ; 600 é p ü l e t e , 4500 lakosa v a n , a’
kik tsipke , p a s z o m á n t, és csztergálos s ze r készí
tők. INem sok ára fel fedezése u tá n az itteni ezüst b á n y á k n a k , itt ebédelt A lbrecht h e rtz e g Tanálsosi- val egy bánya v erem b en egy tiszta érsz lé p ts ü n , m elly b ő l 400 m á’sa ezüst olvasztódott ki. 27) J o h a n n Georgenstadt, 2228 lábbal magasabban W itte n - b e r g n é l , 570 h á z z a l , és 2700 lakossal; a’ kik tsip k é v e l, gálitz k ő v e l, k é n - k ő v e l , és egyebb hegyi s z e re k k el k ereskednek. Az Illeni bányász k e r ü le t S c h w a rtz e n b e rg e l, és Eybenstohkal a’ leg sikeresebb ezü st b ányák közé ta rto z ik szászban. 28) Aue, b á nya város egy völgyben , a’ F e k e te víz tork o latján ál a’ M u ld á b a , 130 é p ü letib en 900 lakos la lá lta tik , a’
k ik t s ip k é t, pléh k a lá n t , és gálitz kő olajt készí
tenek. Ezen vidékben találni egy bizonyos gödör
b e n a’ fehér földet, m ellyből a’ M eiszni p ortzellán készül. 29) E y b e n s lo c k , bánya város részint egy halmos l a p o n , ré szin t k é t v ö lg y ö n , 585 tsnpa m a gán álló h á z a k k a l, és 3200 lak., a’ kik tsipkét, és piciit készítnek. 50) S c h e ib e n b e rg , bánya város a’
Német Ország.
S c h e ib en b e rg e n , 160 h á z z a l , és 1500 e m b e r r e l , a’
bilt jobbára tsipke hűtésből élnek. 51) O b e rw iese n - t h a l , jó re n d b e é p ü tt hánya v á r o s , közel a’ tseh h a
tá rn á l, és a’ F ic h te lb e rg lá b á n á l, 2545 lábbal fek
szik m agasabban W i t t e n b e r g n é l , 220 h á z z a l , 1600 lak., a’ k ik k ö z t sokan tsipke k ö tő k , és keresk ed ő k . 52) Z w i c k a u , város egy leg s z e b b , és b á jító b b völgyében SaxoniánaU, a’ M ulda p a r t j á n , melly a’
h ü l városokon által folyik, és a’ m ellyen két híd visz á l t a l , van b en n e p o sztó , b ő r , és k a rio n fabri- k a , egy fenyíték, és m unka ház az Osterstein v á r ban. 900 épü letib en 5000 L e lh e t számlál. K észíte
n ek itt g y a p jú -fé s ű k e t, V . g e r e b e n y e h e t , és g y á ra tokat a’ g y a p jú , és p a m u t fésűkliez , ’s nagy k e r e s kedést víznek gabonával ; és k ő -s z é n n e l. 55) W e r d a u , város a’ Pleisze m e lle tt, van gyapjú, és p a m u t fa b rik á ja , 560, és 5000 lak. 54) C rim itz s c b a u , a’
Pleisze p a rty á n , vannak e’ városban g y a p jú , és p a m ű t szer - m ű h e ly e k , szép festők, 280 é p ü leteib e n 1700 em b erek e t lelni. 55) W ild e n fe ls, város egy K astéllyal, 155 h á z z a l, 1000 l a k . , fő helye a’ h a sonló nevú U ra sá g n a k , melly a’ Solms W ildenfels G rófhoz ta rto zik . A’ m ellette fekvő F r id rik th a l fa
lu tsak nem egy helyet tesz a’ várossal.
Ezen K e rü leth ez ta rto z n a k a’ Scliönburgi lier- tz eg e k , és Grófok U radalm ai , m ellyek a’ szászi fő K orm ány alatt állanak. Ezek. ki te rje d n ek a’ Mulda- Völgy h o szszába, és igen kellem etes iájjéltől k é p e i
nek ; Uraiknak eszten d ő n k én t 180,000 tallért hozn ak , és 75,000 lakost táplálnak. A’ Sch ö n b u rg i Ház két fő L in eára osztódik , a’ S c h ö n b u rg - W a ld e n b u rg ira , vagy F e ls ő re , melly 1790 -fogva h e rtz eg i, és Schön b u r g P e n ig ire , vagy is alsó fő - lin eára. Itt j e l e sebb városok, és h elyek:
1) G la u ch a u , fő város nem meszsze a’ M uldá- tó l, m elly en két híd visz á ltal, fél hold form ában 7 kis d o m b o k o n fekszik , ’s két grófi lakvár van b e n n e , m ellyeknél szép k e rti intézetek lá t t a t n a k ; van egy vas, és ré z h á m o ra , g y a p jú , p a m u t , és len fa
b rik á ja , 715 h á z a , 4050 lakosa. 2) Hohnstein , ma- Saxonia, Ertz hegyi kerül. £5
2 6
gossan fekvő b án y a váro s, m ellyről egy meszsze ]<i látás van egész az E g e ri h e g y ig , és Lipsiáig 400 h áz
z a l , és 5600 L a k o s sa l, a’ kik b á n y á s z a tb ó l, L e n , és gyapjú szer szövésből táplálódnak. 5) E rnslhal , v á ro s, melly igen k ö z e l van Iloh stein b o z a’ Pfaflen- b e rg hegy lá b á n , g y a p jú , és p a m u t szereket készí
te n ek 260 épületben lakó 2000 Lakosinak nagy része. 4) W a l d e n b u r g , város a’ M ulda p a rtjá n , van b e n n e egy grófi la k v á r , g y a p jú , és p a m u t ía b rih a , 470 h á z , és 5050 Lakos. 5) L ic h te n s te in , város egy grófi v á r r a l , g y a p jú , s z e r , és gyolls szövő - szóbeli
b e ], 560 h á z , 2800 Lakos szemléltetik benne. Tsak egy p atak által válaszlatik attól C allenberg városa, niellyben 180 h á z , és 1500 Lakos van , a’ kik j o b b á ra ta k átso k , és k a p tzak ö tő k . 6) H artenstein , vá
r o s , egy grófi v á r r a l, 175 h á z z a l, ’s 100 0 Lakossal.
Egy ó rr á n y ir a innét van a’ P rin tz e n ü re g , v. b a rla n g , a’ hol az el ragadtatott E rn st Királyi H e rtz e g 5 nap ta rtó z k o d n i k é n telen íttete tt rablóival. 7) Löszn ilz, bánya város tsupa h egyek k ö z t , van p o s z tó , k a rio n p a r k e t , és k a p tz a fá b rik á ja , 560 h á z a , 5800 Lak.
8) P e n ig , város a’ M ulda p a r t j á n , egy grófi v á r r a l, gyapjú s z e r , és Karton fá b rik á v a l; 456 házaiban 2200 e m b eri lelni. 9) K o c h sb u rg , grófi la k v á r , egy magos kő s z ik l á n , fö ldhányalokkal, és fel vonó hidakkal.
4. A’ V o i g t l a n d i K e r ü l e t .
E z a’ K e r ü le t, ki vévén a’ Keuszi ta rto m á n y h oz Kaptsoltt h e ly e k e t, egészlen Saxoniának m a ra d o t t , annak jelesebb folyó v iz e i; a’ Z w ic k a u i M ul
da, és az E lste r, m ellyek gyöngyházokat, ’s a ’ Göltz, m elly arany h om okot visznek m agokkal. A’ K erü
let h eg y es, és erdős, és sok helyeken alkalmalosabb r é t e k n e k , m int szántóföldeknek. Nagysága 52^ □ m ., 960,000 Lakossal. Itt n e v ezetre m éltóbb helyek :
1) P la u e n ; fő v á ro s , az E lste r partján , van egy v á ra egy jó form án m e re d e k h e g y e n , egy gymna- s iu m a , ’s 570 h ázb a n 6100 L a k o sa, kik közt 160 p a m u t - s z e r r e l kereskedik. L eg nagyobb része a’
Német Ország.
S a x o n i a . 27 Lakosoknak az igen sikeres p a m u t, és muselin fá- tr i k ó k b ó l é l, m ellyehben a’ leg vékonyabb muselin készül , és 1802 esztendőben 116,212 vég készült.
A’ K arton kézm ű h ely ek is jelesek. 2) N e u k ir c h e n , város 260 h á z z a l, és 1200 Lakossal, kiknek fő k e re sete a’ m ásika s z e r s z á m , és h ú r készítés. 5) A d o r f , város az E lster p a r t j á n ; van benne 290 ház, 1400 L akossal, a’ kik a’ p a m u t fabrikáltból, musika s z e rszá m , ’s h u r tsinálásból élnek. 4) O elsznitz, város egy völgyben, az E lster p a r t j á n , van p a m u t , p osztó, es len fá b rik á ja , 380 é p ü le t e , 2500 Lakosa.
Ezen város esméretcs a’ gyöngyház halászatról, m el
lyel nyáran 10 — 18 hétig is ű z n e k az E lste rb e n , és több más patakokban.
5> S c h ö n e c k , város egy h e g y e n , magassága 2142 láb a’ te n g er színe felett, hideg durva vidé
k e n , erdőkkel k ö rü l véve, 140 h á z z a l, és 1000 L a kossal ; kik olly szabadsággal b í r n a k , hogy m inden
adóbelett Kormányas - U ro k n a k , é p p en ha v áro so k ba j ö n , esztendőnként egyszer egy fa p o h á rb a n 5 font fillért a d n ak ; ’s azért a’ házak számát nem sza
bad szaporítani. 6) N ie d e r a u e rb a c h , falu, az egyet
len Szász K irályi sárga értz b ányával, a’ hol m in den n é m ü sárga é r t z , és tom p ák készíttetik.
A’ K övetkezendő városok m in d g y a p jű , p a m u t és len fábrikákkal :
7) E l s le rb e rg , az E lste r m ellett magos hegyek k ö z t , egy omlott hegy v á r r a l , 235 h á z z a l , 1500 Lakossal. 8) K eichenbach , 925 h á z z a l , 5300 L a kossal. 9) L e n g efeld , 320 h á z z a l, 2200 Lakossal.
10) M ü h lto rf, 175 h á z z a l, 1200 Lakossal. — 11) JYlyhlau, a’ Göllz m ellett 230 házban 1650 Lakoss.
12) P au sa, 270 h á z z a l, 1600 Lakossal.
5. F e l s ő L u s a t z i a K e r ü l e t .
Az elöbbeni Lusatiai g ró fságból, melly a’ felső, és alsó L u sa tiá ra o s z ta to tt, Saxonia tsak a’ felső Lusaliának nagyobb felét tartotta meg. E z e n részen által folynak az E l s te r , a’ S p r e e , és a’ Neisze. Job-
28
b á ra h egyes, azo m b a n te rm é k e n y , és m agát Szór- galmatosság által külöm bözteti. M int egy 55 □ rn ., 180,000 Lakossal. Jelesebb h e l y e i :
1) B a u tz e n , vagy Budissin, jól épült város egy h e g y e n , m ellynek allján a’ völgyben a’ Spree folyik, m ellyen egy d e ré k kő híd visz á lta l; van benne g y m n a siu m , oskola m ester nevelő h á z , derék posz
t ó , p a r k e t , k a r t o n , k a p t z a , és b ő r fá b rilsa , 740 h á z b a n , 0200 Lakos van. A’ leg jelesebb ép ü letek közé ta rto z n ak a’ két O rszág - h á z a k ; a’ hol a’ Ren
dek gyűléseiket ta r t j á k , az E s p e r e s l i , és pléb án ia fő tem plom Sz. Péternél ; a’ hol a’ Katholikusok Isteni szolgállatjokat tartják. A’ grán it kő Szikla v é g é n , mellyen a’ város fekszik, á llO r le n b u r g vára.
A’ város m ellett van egy dohány fa b rik a , és egy réz h ám or. Itt esztendőnként 6 sikeres gyapjú vásárok tartatn ak . Em lékezetes ezen vidék az 18l3-ki ü tk ö z etrő l is.
2) H o c h k irc h e n , f a l u , a’ hol 1758 az Austria- b é lie k a’ B u rk u so k at meg tám adták. 3) K a m e n /, város a’ fekete E lste r p a rtjá n és a’ I lu l h b e rg hegy a lljá n , p o s z t ó , l e n , p a r k e t , h a ris n y a , és b ő r fá- b r i k á k k a l , 540 h á z z a l, és 5400 Lakossal. 4) Löb- au , város egy b a sa llh eg y en , a’ L ö b a u i víz m e lle tt, van savanyú v iz e , 500 é p ü le te , 2400 L a k o sa , a’ kik izmos kereskedést űznek, len vászonnal. 5) Königs- b r ú c k , város a’ Pulsznilz folytába, melly Lnsatiát a’ M eiszni k e rü le ttő l válaszlya, egy d o m b o n , nagy szép grófi v á ra , 210 h á z a , és 1100 Lakosa v a n , a’
kik K a rto n t, p o s z tó t, és igen belses ts e ré p edényt készítenek. F ő helye a’ hasonló nevű Kendi U ra s á g n a k , melly a’ H o henthal G rófnak tulajdona, ti) M a r ie n s te rn , Cziszterczi R en d ű A pátza K lastrom , m ellynek jó b irto k a i vannak 5,500 jobbágygyal. Ide ta rto z ik B ernstadt város is a’ Pleisznitz m ellett posz
tó fá b rik á k k a l, 500 h á z z a l , és 1700 Lakossal. 7) P u ls z n itz ; város a’ P u lsznilz p a r t j á n , 215 h á z z a l, és 1400 L a k o ssa l, a’ k ik v á sz o n n a l, és pántlikává!
keresk ed n ek .
Német Ország.
S a x o n i a .
8) 0 és Ujj É y b a u , k é t fa lu k , fö - h e ly e a’ L e n S zö v ő k n ek , m elly kézi m u n k á b a itt több 3000 szé k nél foglaltatik. Az elsőben találni 4,400 Lakost. 9) E b e rs b a c h , f a l u , a’ tseh h a tá r szélen, 800Lakossal, a’ kik a’ len vászon szövésben foglalatoskodnak. 10) S eifh e n n e rsd o rf, falu, egészlen a’ tseh h a táro n , 4050 L a k o s sa l, a’ kik közt sok tak áts, és vászon fejérítö van. 11) N e u k i r c h , f a lu , egy v ö lg y b e n , hoszsza egy m é rtfö ld , 2600 Lakos van b e n n e , a \ k i k k özt sok k e ré k j á r t ó , n y ereg j á r t ó ; nád fo n y ó , pipafej fá b rik á lló , és kereskedő van.
12) Z ittau , város az A ltw asser (rég i víz) vagy
is M an d au p a r t j á n , m elly nem meszsze in n é t a’
N e is z e -b e folyik, egy K ellem etes v i d é k e n , egy a’
leg izmosabb k ereskedő várasai k ö zü l az O rszágnak, jói é p ü lt, és séta - fásokkal van k ö r ü l véve, mellyek- b ö l a’ leg szebb ki látáso k v á g y n ak , leg in k á b b a’
Tseh Országi h eg y ek re. Van b e n n e 8 Szentegyház, m ellyek k ö z t az üjjonnan , és szép ízléssel ép ü lt S.
János fő tem plom a leg szem be tü n ö b b , gymnasium, p o s z tó , L e n , K a r t o n , és b ő r fa b rik a , több festők, és d e rék vászon fe jé rílö k , 1,109 ház (ném ellyek szerént 800), 8,000 Lakossal, a’ kik fö k é p e n gyolts- tsal, és posztóval jeles k ere sk e d ést űznek. A’ gyolts, és D am ast, m ellyet ki h o rd a n a k , eszten d ő n k én t m in t egy 8 Szász e z e r ta llé rt hoz. E gy m értföld- nyire a’ várostól áll az O y b in , vagy Ö yvin, egy pom p a o szlo p fo rm á jd , magányas k ő s z ik la , m ellyen egy v á rn a k , és Illastro m n ak omladéki lá tta tn a k , és a’ mellyröl igen g yönyörű ki látás van. A’ te n g e r színén feliül 1597 lá b n y ira emelkedik. Az űtazók a lk alm ára az Oybinon egy k o n y h a , és fellyebb egy jól hé rendellt nyári m ulató ház találtatik. — 12)
S a h le n d o rf, falu 360 h á z z a l , és 2000 L ak o ssal, a’
kik d e ré k p a m u t , tsin v a t, és kanavászon fábriká- kat tartanak.
14) II irsch feld a, város a’ Neisze p a r t j á n , L e n fá b rik á k k a l, 220 h á z z a l , és 1400 L akosokkal. 15) Groszschönau , falu, éppen a’ tseh h a t á r n á l , a’ ho l is 600 takálsok laknak. 1 6 )M a r ie n th a l, C ziszterczi
29
