II. negyedév ... 25% 24%
III. negyedév ... 35% 34%
' IV. negyedév ... 25 % 25 %
Összesen: 100% 100%
Ahhoz, hogy a második év I. évnegyedé'nek termelését az előző év IV. évnegyedéével összehasonlíthassuk, szükséges tudnunk azt, hogy a 2. évben. az éves terv (az 1. évihez viszonyítva például 20%—k.al magasabb.
. , 17 x 1 ,2 . .
Ez esetben a Vlszonyszam: T :: O,92, vagyxs a termelés az I. negyed-—
0.)
évben csupán 8%——ka1 lesz alacsonyabb az előző év IV'. negy—edévéhez viszo—
nyitva.
]. J. Szemjonov ,,Az építőipari vállalatok forgóalapja" című (könyvtá—
ben (Goszfinizdat, Moszkva, 1948) az 1946. évre vonatkozóan az alábbi szovjet adatokat közli:
A munkák tenedelme'nek évnegyedek szerinti megoszlása az évi programm
%—ában A szervezet megnevezése
Össze-]. II. III. IV. sen
Nehézipari Építési Minisztérium ... 20 27 29 24 100 Fűtőanyagipari Épitési Minisztérium ... 16 25 31 28 100
A Szovjetunió Nehézipari Építési Minisztériumának a vállalátaí épí——
tési—szerelési munkákat az egyes években az alábbi negyedévi eloszlásban végeztek (III. negyedévi termelés:
100):-Évek I. II. III. IV.
1939-ben ... 60,6 81,4 100,0 99,0 1940—ben ... 51,3 76,8 100,0 98,7 1942—ben ... 70,5 82,9 100,0 96,0
1946-ban ... 67,3 93,4 100,0 82,8 §,
716 annns'rvht GYUFÁÁ
Ugyanezen minisztérium építőváualatainál 1946—ban a munka tetje—L * ; delmének évnegyledek szerinti eloszlása, munkafajtánként részletezve, a
következő volt:
A munkák teriedelmének, évnegyedek szerinti megoszlása az évi program
Építőszervezetek _a %-ában
és munkanemek megnevezése
1. 11. 111. IV. Össze—
sen
a) általános építőszervezetek ... 18,7 27,4 29,9 24,0 MM) 6) speciális építószervezetek ... 20,6 26,8 28',l 245 100,0 1. szerelési munkák ... 21,8 26,8 28,5 %A 100,0 2. villanyszerelésí munkák ... _ 21,1 25,3 27,8 253 1003
3. útépítő és külső egészségügyi munkák 20,o ms 29,1 24,4 100,o
4. különleges falazás ... 22,7 28,5 28,7 22,1 1003 Nehézipari Épitési Minisztérium vállalatai 19,6 272 29,1 24,1 100,0
A közölt adatok mutatják, hogy az ídényjelleg elleni küzdelem még a Szovjetunióban is nagy jelentőséggel bír, bár ott ———- a lényegesen hide-gebb és hosszabb tél ellenére —— az első negyedév termelése, az évi ter—
meléshez viszonyítva, jelentősen magasabb, mint nálunk; így tehát e téren is a Szovjet példa irányt mutat számunkra.
A negyedévi ütemezés mellett nem. kis jelentőségű a havi ütemezés sem. A legnagyobb és legkisebb termelésű hónap termelésének viszony-, száma nagyobb számot" ad, mint a) III. évnegyed termelésének az I.eéhez"
vett viszonya. Ezt hazai viszonyok között különösen január és február hónapoknak még a március havinál is alacsonyabb termelése okozza. Ter—-mészetese'n e viszonyszám csökkentésére is törekednünk kell.
Az építőiparban foglalkoztatott munkásoknak egy adott éven belüli ',maximális és minimális negyedévi, illetve havi átlag—létszámának a viszonya kisebb számot ad, mint a megfelelő termelési értékek viszonya.
Ebből következően a termelékenység értéke *a téli időszakban a többi idő—
szakokhoz viszonyítva alacsonyabb, az önköltség viszont —— még a téli fűtés, körülburkolás, stb. költségeit, figyelmen kívül hagyva is —— a rendes színvonal felett van. Ezeket az összefüggéseket a létszám-, termelékeny—
ség-, önköltség— és pénzügyi tervezésnél megfelelően figyelembe kell venni. Mind-ebből egyszersmind az is következik, hogy az előírt évi átlagos tennelékenységi, önköltségi, nyereségbefizetési, stb. feladatok teljesít—ésé—
hez az egyéb időszakokban —— elsőso'nban a III. évnegyedben —— az évi átlagnál kedvezőbb eredményeket kell az építőiparn—ak elérnie. A termelés mennyiségére vonatkozó terveknek minél egyenletesebb ütemezésben tör-ténő megvalósításán kívül törekedni kell azonban a minőségi mutatók minél egyenletesebb, az ídényszerűség minél teljesebb kiküszöbölése alap-ján történő megvalósítására.
Biztosítani kell az építőipar anyagszükségletének megállapításánál a téli többletszükségleteket is. Itt nemcsak szénre, kokszra, stb. kell gon-dolni, hanem például cementre is. Ha a téli időszak alatt, (decembm, január és február) az évi össztennelés 17%—át kívánjuk megvalósítani és ezen idő alatt a beton és vasbeton cementadagolását az egyébként használatosnál 10%-ka1 magasabban írjuk elő, akkor az anyagmérlegek felállításánál a cementszükségletet 1,7%—kal emelt mértékben kell figyelembevenni!
Tam Éri'rxmzízs , 717
A téli építkezések számos műszaki intézkedés megvalósítását igénylik.
Ezek a műszaki fejlesztés tervezésében kerülnek számszerű előirányzásra és statisztikai úton is mérhetők.
A téli időszaknak a termelés tervezésében való figyelembevétele egyik része: a téli időszak számára megfelelő építkezések biztosítása.
A téli klimatikus viszonyok többé-kevésbbé akadályozzák a téli épít--kezést. Egyes építkezési munkákat nem túl nagy többköltséggecl megfele-l lően lehet télen át elvégezni, másokat viszont egyáltalában nem, vagy csak igen jelentős többköltség mellett lehet jó minőségben végrehajtani.
Mivel az építkezések gazdaságos kivitelezése a téli időszakban is fontos,_
igyekeznünk kell a téli időszakban olyanfajta munkákat végezni, melyek nem túl nagy költségtöbblettel, télen át is jól végezhetők. Az ilyen munka—
fajták köre új és új műszaki megoldások bevezetésével kibővülhet, vala-mely időszakban azonban e munkafajták köre ismert.
Ugyanakkor azonban biztositani kell az építőiparban foglalkoztatott számos szakma mindegyike számára a megfelelő foglalkoztatást. Hiába gondoskodunk például elegendő szerelőmunkáról, ha egyszer nincs pál—-dául az asztalosoknak, lakatosoknak, kőműveseknek, stb. elegendő mun—
kájuk. A Szovjetunióban, ahol a tél kemény és hosszú, ez a kérdés még kiélezettebben vetődik fel, mint nálunk és ott e nehézségek leküzdésére
—- többek között —— az egyes szakmunkások második, sőt harmadik szak—
mát is megtanulnak. Ez a mozgalom a szovjet építőiparban Vaszilij Salajev kezdeményezése volt. Salajev tulajdonképpen bádogos volt, de megtanulta az üvegező—, a vasbeton—, a kőműves-, sőt végül a villanyhegesztő—szak—
mát is. Salajev kezdeményezésének hazai meghonosítása rendkívül fontos lenne és a több szakma elsajátítása nemcsak télen, de az év minden idő—
szakában a munkaerő tökéletesebb felhasználását eredményezhetné.
Mindemellett a téli időszak bekövetkeztekor az elkészültség külön— _ böző fokán álló épületekre van szükségünk azért, hogy a különféle épitő—
szakmák munkásai számára foglalkoztatást tudjunk biztosítani. Ez annyit jelent, hogy szakítani kell azzal a rendszerrel, hogy építési munkákat csak az év első három negyedében (döntően pedig a második évnegyedben) ' kezdjün'líik; az év negyedik évnegyedében is kell új építési munkákat
kez-denü . ,
Amennyiben ezek a téli időszakban is épülni fognak, akkor építé—si időtartamuk természetesen hosszabb lesz, mintha kizárólag az építőipari ,,idény" alatt épülnének, mert hiszen télen az építkezések előrehaladása műszaki okok folytán lassúbb.
Jelenleg a beruházások tervezése — helytelenül —— a téli építkezés kérdését nem veszi figyelembe és ez a hiba az 1951. évi (és ezen 'belül az 1951. évi IV. negyedévre kerülő) beruházási tervben is fenyeget. A téli időszakban való kivitelezésre jelenleg csak kétféle építkezést irányoz—
nak elő:
1. az olyan építkezést, melynek elkészülése rendkívül sürgős, de amely-nek megkezdése valamely oknál lfogva csak oly időben (például III. vagy IV. negyedévben) lehetséges, hogy az építkezés a téli időszak beállta előtt műszakilag nem fejezhető be;
2. az olyan nagyösszegű építkezést, melynek megvalósitása szükség—
szerűen két, vagy három évre terjed ki.
A fentieken kívül a spontaneitás alapján a téli időszakra maradtak az idei évben az évi építőipari kapacitást meghaladóan engedélyezett
épit-2 Statisztikai szemle
718
SEBESTYÉN: ram úrirxnzse _* kezesek. Kivételesen a téli időszakra irányozzák elő laz építtetők azokat az építkezéseket, amelyek teljes megvalósítása nem lehetséges a részükre engedélyezett hítelkeretből. Ez azonban csak kivétel. Az általános tőnek—
más az, hogy minden építtető a részére engedélyezett hitelkeretbe minél
inkább csak az év végéig (december Zil-éig) (befejeződő építkezéseket *
vegyen fel.
A beruházóknak azt az észszerű óhaját, hogy beruházásaik minél hamarabb elkészüljenek, összhangba kell hozni az építőipar kapacitásával és a negyedévi anyagmérlegekkel.
Ha a IV. évnegyedben erőltetett módon arra vesszük az irányt, hogy az építőipar teljes kapacitásával a már elkezdett építkezéseket befejezze, akkor új munkák csak háromhónapos kiesés után, tavasszal kezdhetők.
Ilyen szervezés mellett egyszerre van torlódás egy—egy szakmában: az egyes , szakmák foglalkoztatottsága nem oszlik meg az egész évre. így az építő-ipar term-előképessége kisebb lesz és valójában kevesebb építkezés hajt-ható végre az év folyamán, mintha az év minden szakára esnék munka-kezdés és befejezés.
A kezdési és befejezési határidőknek az egész évre való elosztása növ-eli az építőipar kapacitását. A III. és IV. negyedévben annál nagyobb szükség van építkezések megkezdésére, mivel január és február hónapokban csak kivételesen és csak nagy többletköltséggel indíthatók munkák, viszont az alapozási és szigetelési munkák elvégzése után ezen hónapokban a mun-kák továbbvitele lehetséges.
Az építőipar folyamatos termelését nemcsak egy naptári éven belül kell biztosítani, de gondoskodni kell az egyik évről a következő évre való törésmentes átmenetről is. E tekintetben beruházásaink tervezésében még hiányosságok vannak.
Még több nehézséget és aprólékos munkát okoz _a téli időszakban való építkezés vállalatonkénti biztosítása. Az építővállalatok részben szakmailag (gyárépít—ő, lakásépítő, stb.), részben pedig területileg vannak profilozva.
Igy a feladat az, hogy minden vállalat számára a saját tennelési profiljába:
beilleszkedő és az előbb tárgyalt feltételeket is kielégítő építkezéseket biz-tosítsunk a téli időszakra. Mindez meglehetősen bonyolultan hangzik és ma valójában az is. A kérdés csak akkor nyer tervszerűbb megoldást, ha az országos évi építkezési programm helyes ütemezésben készül és ezt a programmot, a fenti szempontokat is figyelembevéve, bontjuk fel. Termé-szetesen az ilyen tervszerű előkészítés esetében sem. lesz. elkerülhető ilyen kényes kérdésben a gyakori operatív beavatkozás.
A téli építkezés tervgazdasági problémái —— mint látjuk —— végső fokon öszefüggnek egész építőipari tervgazdálkodásunk kérdéseivel. Ez ter-mészetes is. A téli időszak szerves része az egész évnek és a téli építkezés tervszerűsége is csupán az egész építőipar terVgazdálkodásával egy-ütt sej-lődhet tovább.