Hardverigény

Ennek meghatározása jelentős mértékben függ a választott adattár-alkalmazástól. Meghatározó tényező ugyanis többek között, hogy milyen környezetet igényel a szoftver a futáshoz. Elmondható, hogy minden java-s alkalmazás viszonylag nagyobb memóriaigényt követel meg. Ugyanakkor, ha olyan szolgáltatás bevezetésén gondolkozunk, mely kiszervezett üzemeltetést von maga után, akkor a hardverigénnyel egyáltalán nem kell foglalkozni, hiszen ennek biztosítása a működtető feladata.

Amennyiben mégis megfontolás tárgyát képezi az infrastruktúra kiválasztása, akkor a repozitóriumszoftver mellett a következő paramétereket feltétlenül figyelembe kell venni:

• Tárolni kívánt dokumentumok típusa

• Tárolni kívánt dokumentumok várható száma, éves növekedése

• Egyidejű felhasználók száma

4. fejezet - Összefoglalás

Az open access egy komplex rendszer, mely a rendelkezésre álló technológiai, informatikai infrastruktúra segítségével átrendezi a tudományos kommunikáció évszázados rendszerét.

A nyílt hozzáférés átfogó értelmezésben egy koncepció, mely a hagyományos publikálási modell újragondolásával alakult ki. Az újragondolás a technológiai változások tükrében mindenképpen szükségszerűvé vált, ám a megszokott rendszer és a financiális terhek tarthatatlansága forradalmi intenzitásúvá változtatta a folyamatot. A szemléletváltás folyamatos, a különböző tudományterületeken, földrajzi helyszíneken eltérő intenzitású. A kommunikációs folyamat egyes szereplői számára különböző kommunikációs és érvelési módszerek, formák alkalmazhatók a váltás, az elfogadás indukálásához.

Az open access technikai értelemben eszközök, szoftverek, szabványok, aggregátorok, szolgáltatások összessége, melyet a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek terveznek, koordinálnak és működtetnek.

Szakmai szempontból a nyílt hozzáférés a tudományos könyvtárak és könyvtárosok fejlődési irányát - lehetőségét mutatja, mely kijelöli a megszokott alapismereteken felül elsajátítandó képességek körét.

A nyílt hozzáférés az elmúlt egy-másfél évtizedben ugrásszerű fejlődést mutatott mind technikai, mind mennyiségi és minőségi tekintetben.

Olyan technológiák, szoftverek és szabványok születtek, melyek céltudatosan az open access infrastruktúra működésének gördülékenységét, hatékonyságát szolgálják. A nyílt elérésű publikálás és szerzői archiválás intenzitását intézeti és finanszírozói rendeletek serkentik. Az open access két stratégiája alapján kialakultak a tudományos kommunikáció új modelljei, melyek kezdenek gyökeret verni a folyamat egyes szereplőinek a tevékenységében, ismeretrendszerében. A tudatosság jelenlegi fokán már elmondható, hogy a hagyományos módon publikált anyagokkal egyenlő minőségű nyílt hozzáférésű publikációk látnak napvilágot.

Az open access jelenség nem csupán földrajzilag és tudományterületeket átívelve terjed, hanem olyan tartalmakat, információkat is bekebelez, amelyek eddig a tudományos kommunikáció melléktermékei voltak: a fejlődés jelenlegi iránya a kutatási adatok gyűjtése, metaadatolása, archiválása és kereshetősége, nyílt elérése, valamint a cikkekhez kötése. Ehhez a lépéshez is kész vannak a tárhelyek, szabványok, kísérletek, tanulmányok.

Megszületett az ún. "enhanced publications‖, azaz a ―gazdag‖ publikációk fogalma, amely olyan cikkeket jelent, melyekbe beágyazódnak vagy linkelődnek a kutatás során összegyűjtött adathalmazok (táblázatok, hangfájlok, mérési adatok, képek, interjúk, stb.) és a cikkhez fűződő kommentárok (http://www.driver-repository.eu/Enhanced-Publications.html).

Az elektronikus információhordozók térhódítása és a felhasználók információszerzési szokásainak, valamint a tudmányos kommunikáció átalakulása a tudományos könyvtárakat radikális változásra kényszeríti. Új szolgáltatások, munkafolyamatok kidolgozása és az ezekhez fűződő szaktudás elsajátítása elengedhetetlen.

A felsőoktatási könyvtáraknak jelentős szerep juthat a kommunikáció új rendszerében. Amennyiben felismerik és megragadják a lehetőséget, kulcsszereplővé válhatnak a publikációs folyamatban: a nyílt hozzáférés intézményi infrastruktúrájának kiépítésében és fenntartásában, ezekre épülő szolgáltatások kialakításában.

Irodalomjegyzék

Bánhegyi, Zs.: Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative) – Kitekintés és körkép Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 50 6-7 p. 2003

Brindley, L.: Re-defining the library Library Hi Tech 24(4) 484-495 p.

Berlin Declaration on Open Access to Knowledge in the Sciences and Humanities, 2002. október 22.

http://oa.mpg.de/lang/en-uk/berlin-prozess/berliner-erklarung/ 2013. január 15.

Bethesda Statement on Open Access Publishing, 2003. június 20.

http://www.earlham.edu/~peters/fos/bethesda.htm [2013. január 15.]

Budapest Open Access Initiative, 2002. február 14. http://www.soros.org/openaccess/read.shtml [2013. január 15.]

Directory of Open Access Journals http://www.doaj.org/ [2013. január 15.]

Foulonneau, Muriel, Francis, André: Investigative Study of Standards for Digital Repositories and Related Services Amsterdam University 2008

Giles, J.: Encyclopaedias go head to head. Nature 438 900-901 (15 December 2005) [doi:10.1038/438900a]

Hajjem, C., Gingras, Y., Brody, T., Carr, L., Harnad, S.: Open Access to Research Increases Citation Impact.

http://eprints.ecs.soton.ac.uk/11687/

Hajjem, C., Harnad, S., Gingras, Y.: Ten-Year Cross-Disciplinary Comparison of the Growth of Open Access and How it Increases Research Citation Impact. 2005.

Hey, J.M.N., Simpson, P., Carr, L. A.: The TARDis Route Map to Open Access: developing an Institutional Repository Model. = ELPUB2005 From Author to Reader: Challenges for the Digital Content Chain:

Proceedings of the 9th ICCC International Conference on Electronic Publishing Katholieke Universiteit Leuven, Leuven-Heverlee, Belgium, 8-10 June 2005. http://eprints.soton.ac.uk/16262/

Leuven, Peeters Publishing 2005 179-182 [2013. január 15.]

Jones, R.,Andrew, T., MaCcoll, J.: The Institutional Repository. Oxford, Chandos, 2006 247 p.

Karácsony, Gy.: Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma: a nyílt hozzáférés lehetőségei. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 54, 8 (2007)

Lawrence, S.: Online or Invisible? Nature 411 köt. 6837 sz. 521 (2001)

Lynch, C. A.: Institutional Repositories: Essential Infrastructure for Scholarship in the Digital Age.

http://www.arl.org/resources/pubs/br/br226/br226ir.shtml ARL Bimonthly Report, 226 (2003) [2013.

január 25.]

Manghi, P., Bolikowsi, L., Manola, N., Schirrwagen, J., Smith, T.: OpenAIREplus: the European Scholarly Communication Data Infrastructure http://www.dlib.org/dlib/september12/manghi/09manghi.html D-Lib Magazine, Vol. 18. No 9/10. (2012) [2013. január 25.]

NARCIS http://wiki.surf.nl/display/standards/NARCIS

Pepe, Alberto, Joanne, Yeomans: Protocols for Scholarly Communication http://arxiv.org/abs/cs.DL/0611005 Simpson, Pauline: TARDis Project Final Report http://eprints.soton.ac.uk/16122/

Swan, Alma: What is New in Open Access? LIBER Quarterly Vol. 16. No. 1-4. (2006)

Zeng, Marcia Lei, Jian, Qin: Metadata (2008) Facet Publishing, London 364 p. ISBN: 978-1-85604-655-8