kadt faluk és puszták.
Tompa. Régen egyik magyar helysége volt Arad vármegyének. A’ 17dik században Gálfy nemzetség erősíttetett meg annak birtokában Beth
len Gábor’ új adománylevele által Ma mint puszta Csanád vármegyéhez tartozik.
Kovácsháza, K u rtile, Komlós, E rn ye, Pető és Czipán. Azonegy donationalis - levél mellett adattak I. Rákóczy György fejedelem által Jeney, Szegédy, Magovics és Simándy nemzetségeknek 1645dik esztendőben II). Puszta volt mind a’ hat;
’s Kovácsházán, melly másként Pranddnak is hí
vatott , és Kurtilén kívül, mellyek Zaránd vár
megyében feküdtek, a’ többi négy Orod várme
gyéhez tartozott. Ma közülök Kovácsháza Csanád, a’ faluvá népesült Komlós Békés vármegyéhez van foglalva; a’ többi pedig, minthogy régi neve alatt már nem létezik, hihető, e’ kettőnek határával forrott egybe.
Kaszapereg. Még a’ 15dik század’ vége felé is Orod vármegyei magyar helység volt. Akkori
földesurához (LineL neret nem tudjuk) irt a* Csa
nádi esperest Ramohházy Albert egy levelet, mellyben neki a’ Kaszaperegi parochiára valami
JBacsányi András nevű papot ajánl; kérvén, hogy azt oda plébánosnak nevezze ki A’ 17dik szá
zadban már mint pusztát, II. Rákóczy György fe
jedelem Tatay Istvánnak ajándékozta KlCy Ma Csanád vármegyéhez tartozandó.
Feliák, Serfeatő, Farkastelek. Ezen helysé
gek túl a’- Maroson feküdtek, azon részén Arad vármegyének, mellyet tőle a’ Karloviczi béke el- szakasztott és a’ Bánáthoz, jelesen Temes várme
gyéhez toldott. Az első fenn van máig i s , mint derék oláh helység: de a’ két utolsó, vagy más helységekhez kapcsoltatott, vagy a’ Bánátban
bé-sr) A9 levél magyarul igy hangzik: „Xemzetes U r, állan
dó tiszteletre méltó Uram! Ajánlom jelenvaló soraim által kegyelmednek, a ’ Csanádi egyház oltáránál szolgáló
B a c h a n y i A n drás fe lszentelt papot, mint elegendő papi tudománnyal bíró , tisztességes erkölcsű, és dicséretes társalkodásu 9s ritka virtusokkal felruházott egyháziférj- liut ; Ki Istennek tett fogadásait a* kegyelmed K a s z a p e r s g t P lébániájában óhajtaná mig é l , áldozatokkal leszolgálni,:
ha ugyan azt kegyelmed kegyesen neki adná. Mire nézve egész becsülettel kérem kegyelmedet, hogy ezen András papot az ó tisztességes erkölcseinek érdeménél *s az én közbevetett kérelmemnél fogva vegye pártfogásába, és neki az említett Kaszaperegi Plébániát kegyesen adja oda, a* mellé adandókkal egyetemben, hogy azonnal építésbe*
és igazításokhoz foghasson, minthogy a* mondott András pap nem magában, hanem szüléivel együtt menne oda, hahogy kegyelmed adakozásának kegyelmében részesülhet
ne. Költ Csanádon Tiburcz Martyr innepe után való Szombaton, Urunk 1486dik esztendejében. Ramocházj A lbert, Thorontáli Fo Esperest és & Csanádi egyház ká-
Konokja.** — Jankó t i c s M ik ló s1 gyű jtem én yéből.
vett rossz szokás szerént, új nevekre bérmáltatott, minthogy a’ régiek alatt olt ma már fel egyik sem találtatik. — A’ 15dik században mind a’ hármat a’ nevezetes Jaxith familia bírta JLL).
Kamarás. Mint ma , úgy régenten is puszta v o lt’s Arad vármegyéhez tartozott. A’ 15dikszá
zadban Literáti Kéry Balázs b írta, ki azt 1455- ben Athanasia nevű feleségével együtt áhitatos
ságból az Orodi káptalannak testálta Ma N agy-és Kis - Kamarásra feloszolva Csanád vár
megyében foglal helyet.
Kisfalud, Tornya, Sop Cserfalva. Szinte mind Arad vármegyei faluk voltak hajdanában.
Idővel Kisfalud Krassó vármegyéhez: Tornya pe
dig , melly rég Mathustornya nevet viselt, Csa- nádhoz kapcsoltatott; a’ két utolsó: Sofrony és Csermö nevezetek alatt ma is Aradhoz tartozik. E’
négy helységekben régenten feles birtokos volt a’
Czibai familia, mellynek egy ivadéka O svál, maga részét az Orodi káptalannak ajándékozta
XIV.
j í megye' régi lakosai.
66. $.
Több okok meggyőzhetnek bennünket a rró l, hogy Arad vármegye’ lakói az előidőkben , sőt még a’ középkorban is , ha nem egészen is , de bizon
nyal nagyobb részint Magyarokból állottak. Ide mu
tatnak a’ tőlünk föntebb leirt, vagy megemlített megyebeli városoknak ’s faluinak diaijában ma-?
gyár hangzású nevei; ide az, hogy Föld vary’ laj
stromában ’s donationálisokban, a’ birtokosok közt egy idegent sem találunk; hogy a’ Boros-Jenőben, Boros-Megyeren’s egyebütt lakók közt mind magyar szabadosokra akadunk ; hogy a’ ma egészen idegen ajkú Lippa’ városának tanácsában, még Bethlen Gábor’ idejében is 161 lben csupa magyar polgá
rokat szemlélünk; hogy — mint mindjárt alább látni fogjuk —. megyénk’ nagy részét egykor re
formatus köznép lakta, melly , köz tudomány sze
ré n t, honunkban a’ legmagyarabb felekezet.
Megyénk’ idegen nemzetbeli lakói közt, al
kalmasint az Oláhokat tarthatjuk legrégiebbeknek ; k ik , ha igaz, hogy még Trajanusnak Dáciái te - lepítményeiből valók, Aradnak, úgy szólván , Ab- originesei gyanánt tekintethetnek. Az Oláhok azon
ban , e’ régiségök mellett i s , számra a’ Magyarok
kal soká nem mérkőzhettek ; ’s elszaporodni leg
inkább csak a’ múlt század’ elején kezdettek a’
megye’ éjszaki és keleti részein, honnét már ak
kor az ezen vidék’ sok viszontagságait megunt, és az örökös háborúk által is nagy részben elemész
tett magyar lakosok jobbára kipusztultak.
Ráczokat Zsigmond király alatt látunk először a’ megyében megjelenni; a’ midőn belőlök az A- radban is birtokot nyert Serviai despota -vies György ide jó nagy számot beköltöztelett.
De ez a’ szállítás innét majd a’ későbbi zivataros időkben egészen kiveszett; ’s mostani Ráczaink csak az I. Leopold és Yl-dik Károly alatt hazánk’ alsó népetlen részeire béhívott Ráczoktól veszik szár
mazásukat.
Német jövevények már első királyaink’ korá
ban , egyenként és csoportosan szállták meg az or
szágot : de megyénkben belőlök telepítvényeket nem tudunk egész a’ lő d ik századig. A’ melly né
met helységeink ma vannak, azok mind II. József idejéből valók.
A’ Tótoknak nálunk csupán az egy T ó t- f á radt helység’ nevében mutatkozik nyoma ; de hogy miféle szláv nép? ’s mi időszakaszban lakhatta e’
helyet? arról semmi tudományunk nincsen.
Ezen elszámlált népségeken kivűl tartózkod
tak még itt rég falukon, városokon és pusztákon, kisebb számban elszórva, ’s mezei gazdaságot, vagy kereskedést űzve más egyéb jövevények i s , m in t:
Görögök, Bolgárok, Örmények, Csehek, Morvák, Oroszok ’s több effélék ; kiknek, minthogy állandó maradásuk nem v o lt, és szabadon jöttek és men
tek , b é - és kiszármazásukat történetesen elő nem adhatjuk.
XV.
Vallás állapot) a.
67. $.
Megyénk’ lakosai a’ 1 ódik század’ végéig — a’
még addig nem igen számos óhitii Oláhokat s Rá—
czokat kivéve — mind a’ Római catholica vallás’
követői voltak; mellynek e’ vidéken való egykori nagy virágzását az általunk föntebb elszámlált sok klastromok ’s apátságok is eléggé bizonyítják. — A’ régi Orod vármegye egyházi tekintetben, elei
tői fogva a’ Csanádi püspökséghez tartozott j ha
nem a’ Zarándból később ide kapcsolt d arab, va
lamint annak többi része i s , Heves, Külső-Szol
nok, Borsod, Abauj, Zemplin, Ung, Szabolcs, Bereg és Ugocsa vármegyékkel együtt az Egri püspöktől függött, és annak is adózott. Kitetszik ez V-dik István királynak 1271ben kiadott azon diplomájából, mellyel az Egri püspökségnek a’ Ta
tárjáráskor elveszett, majd IV-dik Bélától megú
jított , de valami Sámuel nevii tiszttől újra tűz ál
tal semmivé tétete tt, minden privilégiumait meg
erősítette. Minthogy e’ nevezetes diplomából, nem
csak az Egri püspök’ egykori jövedelmeire, hanem átaljában a’ hierarchiának hazánkban akkori ma
gas állására nézve is, érdekes isméreteket merít
hetni : azt alább , maga helyén egész kiterjedésé
ben közöljük olvasóinkkal OO).
, A’ catholica vallás’ ezen kiterjedettségén nagy csorbát ejtett a’ 16dik század’ elején ide is be
származott Reformatio; mellyet a’ Maros és Körös közt eső vidéken az ismeretes György Branden
burgi marchio, Massay Imre ,.Jaxith Péter’ özvegye, Petrovics Péter Lippai commendans, ’s több ha
talmas birtokosok már 1522. óta különös buzga
lommal terjesztettek; később pedig az e’ részen uralkodott Erdélyi protestáns fejedelmek olly nagy gyarapodásra hoztak, hogy nem sok idő múlva Arad vármegyének majd minden magyar helysé
géi a’ reformált religio’ híveinek vallották mago
kat. Milly közönséges részvétel foglalt itt el min
dent.abban az időben a' reformatio irán t: látszik többek közt a’ catholicus Rákóczy Zsigmond’ le
-jedelcmnek eg y n e m nagy diplomatiai udvariság- gal szerkeztetett nyers leveléből, mellyet ezért Váradon fekvő Magyarországi hadaiboz ’s az oda
való lakosokhoz bocsátott. Ezt a’ laconicus levelet mulattató genialitásáért ide mindjárt egészen bé ás iktatjuk:
„Sigismundus Dei gratia Transylvaniae, Mol
d áv iáé , Valachiae Transalpinae et S. R. I. Prin
c e p s , Partium Hungáriáé Dominus , Aurei vel
l e r i s E ques, et Siculorum Comes etc. Universi no
d i s sincere d ilecti! salutem et gratiam. Hitigaz- ,,gatásnak az mi nem ti dolgotok, hadjatok bá
jté t. Szablya, kopja, katonához illendő fegyver.
j,az ti dolgotok. Te pedig Király György U ram ,
„felnyisd a’ szemedet, meglásd mit cselekszel, ki
„előttök vagy a’ szolgáló R endnek, szájokon tartsd
„őket, jövendő háborúságra semmi okot ne adja
t o k , se proteststiókkel ne fenyegessetek senkit,
„se egybegyűléstekkel, közönséges magatok tu
d a tla n balgatag felfuvalkodástokbul hitet ne gassa to k j m ert valaki légyen kezdője, vagy K a-
„pitány, vagy Lovász, vagy P ap , vagy secularis,
„egy istrángszálat meg nem kíméllek tőle. Enne-
„hányotokra nem szóllok, de ha minnyájon olly
„vitéz emberek volnátok, az mint hitet tudtok igaz
g a tn i , eddig régen Constantinápolyból is kiűztük
„volna a’ Törököt. Darabos Gáspárt és György
„deákot, az bestye áruló kurafiakat ki vond a*
„Lajstrombul, mingyárást elűzd, "Váradon se hadd
„őket lakni. Ha én szolgáim voltak a’ bestye ku-
„rafiak, szabott regulát én elömbe ne hozzanak.
„Ebbe ha másképen cselekszel, gondold Te
ma--,gad mi következik belőle. Ti pedig, kik jámbor
„és tős gyökeres nemes renden kivűl valók vagy-
„to k , Bírák, városbeliek és Yáradi fő polgárok,
„minden R endek, szántás, kapállás az ti dolgo
s o k , nem hitigazgatás; nem paraszt emberhez
„illik az hitigazgatás, sem vargához, sem szűcs-
„höz, sem a’ protestatióval való fenyegetés egy
„pór bestye áruló kurafiához is. Valete. Da-
„tum Albae Juliae 2da Juny Anno 1597.“ o) A’ reformata vallásnak megyénkben nyert nagy előmenetelére nézve, elegendő bizonyságul szolgál
hat az, hogy Kolosváry István F. Gyarmati pré
dikátor ’s egyszersmind a’ felekezetbeli Boros-Je
női egyházi vidék’ utolsó seniora vagy is esperestje azon reformatum templomoknak számát, mellyek a’ Török’ kiűzetésekor az ő említett districtusában népestül együtt egészen elpusztíttattak, 66ra te
szi , illy renddel jegyezvén fel azokat:
„Senior at us JB oros-Jenőviens is : Ecclesia: Boros - Jenőviensis. 55 Miske.
» Telek. (Apatelek) 5 5 Adgya.
55 Hetsoka. 55 Sziutó.
5 ) Sikola. 55 Kis-Jenő.
55 Gáb. 55 F. Gyarmat.
55 Társ. 55 Szerénd.
9 5 Karolyos. 55 Gelváts.
55 Ölyved. 55 Thamász.
55 Visznok. (Víznek) 55 Békás Ősi.
a ) Lásd : Kulcsár István’ gyűjteményét. 84. I.