Ez a’ külső belső mivoltára nézve maga teljes épségében ma is a’Maros’partján fennálló ’s g. n. e.
h itű kalugereknek szállást adó monostor, a’ mel
lette fekvő ’s csakugyan hozzá is tartozandó már szinte faluvá népesült pusztáról Bodrogi klastrom- nak is neveztetik, ’s szerzetesei az Aradi püspök’
egyházi törvényhatósága alatt, hol archimandrita r hol heguman (gvárdián) által kormányoztatnak.
—-Eredetét vette, magoknak a’klastrombelieknek trad itiója szerént, ama’ nevezetes Jaxith famíliá
tó l , melly .még György rácz despojával, mint attyafiával költözött bé nagy számú' Serbusok’ tár
saságában az országba, ’s itt később a’ Maros’ két partján és Körös’ mentében egész a’ Tiszáig sok jó
szágoknak birtokába jutott. A’ klastrom a’ hábo
rús időkben sokat szenvedett, — gyakran feldúla- to tt és .leégettetett. E ’ viszontagságai közt hét ízben került a’ Török’ protectiója alá: de a’ melly protectiók nem egyébből állottak, mint hogy a’
barátok, jószágaikat a’ Maroson innen és túl sza
badon b irh atták ’s használhatták, sőt távolabb is a’ basák’ engedelmével halászatot űzniek ’s a’ halat béhordaniok szabad volt, — és hogy illy eseket tár
gyszó könyörgőleveleikre többnyire mindig ked
vező válaszok a d a t t a k . 1 7 0 Odik esztendő’ táján
kezdétt a’ kla$trom előbbi pusztult állapotából új életre vergődni; noha még ekkor is háborgattatá- sai meg nqm szűntek; m ert a' szegény barátokat ebben az időben is mind szárazon, mind vizen utazók jószágaikban kényökre károsítgatták, ’s azokon megtelepedett embereiket, kik akkor még többnyire <2sak kunyhókban laktak, vagyonocská- ikból széltére kifosztogatták. Az illy sanyargatá
sok miatt gyakran voltak kénytelenek nemcsak a’
polgári, hanem katonai törvényhatósághoz is ol
talomért folyamodni. Hasonló folyamodásuk’ kö
vetkezésében nyertek az. említett 1700. esztendő
ben Schlick Leopold cs. k. fő generálistól is egy protectionalis levelet j ) , de a’ mellyben részükre biztosított oltalomnak nem soká örülhettek; meí*t
j ) A’ protectionalis' tartalma ez : „Sacrae Caesareae Maje-
„statis Camerarius , Generalis Campi Mareschalli Locum- ,,tenens , unius Desultoriorum Regiminis Colonellus, et
„in tra Danubium, Tibiscum,et Marusium Generalis Com-
„mendans, Ego Leopoldus Schlick Sacri Romani Imperii
„Comes in Pastaun et Weiskirchen notum facio per prae
b e n te s ; Quatenus Gvardianus et Monachi Monasterii
„Rasciani in Hodos Institutionis S. Basilii graeci ritus
„demissum in modum conquesti s in t, quod ab itineran-
„tibus et Marusium navigantibus, quamvis ipsi met )ob-
„stante religionis reverentia raro affligerentur, attamen
„existentes in duodecim neo exstructis tuguriis coloni,
„quos pro necessario vitae adminiculo Monasterium ali-
„unde adductos ibidem collocavit, ejusmodi onera atque
„molestias, scilicet inquarterisationes , vecturarum ex
a c tio n e s , aliasque quamplurimas impositiones, et cala-
„mitates sentire debeant, ita ut hucusque aegre retineri
„p o tu erin t, quin locum in maximum ejusdem detrimert-
„ tum dereliquerint. —* Quandoquidem vero hujusmodi dive-
9, xationes incolarum , tenori toties emanatorum benignis-
„simorum mandatorum Sacrae Caes. Majestatis
diametra-csakhamar, azután a’ török háború kiütvén , jószá
gaikat ismét túl a' Maroson az ellenség, innen pe
dig a’ mieink prédáiták, mígnem végre az isme
retes Szabaudiai herczeg Eugenius 1716ban kia
dott protectionalis levelénél fogva v) mind a’ klast- ro m o t, mind jobbágjait javaikkal ’s marháikkal egyetemben azon állandó bátorságba helyhez tette, mellyel azótától fogva mái napig háborítatlanul élnek.
34. §. Tauczi convent.
Taucz’ helységének Kiss József táblabíró urat illető részében, egy meneteles kieshegyecskén sok
„lite r repugnent, praeterea quoque Sacrilegii loco re
fu ta n d u m : quidquid misellis hisce Religiosis ex elemo«
,,’synis solum virentibus eoruudcmquc colonis pauperrimis
„et pecoribus destitutis mali infertur vel boni detra
h i t u r : Idcirco praedictum Monasterium cum appertinen-
„tibus aliquot domiciliis et incolis his Protectionalibus
„Litteris muniendum duxi, omnes et singulos cujuscun-
„que status, ordinis, praeeminentiae et conditionis exsi
s t a n t , praeprimis alte dictae suae Majestatis Domino»
„Officiates tam equestris quam pedestris militiae Germa-
„n icae, Hungaricae et Rascianae Nationis decenter re-
„quirendo , his autem, qui meo subsunt generalatui severe
„demandando, quatenus istud omnibus ejusmodi oneribus
„et impositionibus prorsus immune ac liberum relinque-
„ r e , et potius contra quamvis aliunde illatam injuriam
„defendere velint, id quod et christianae charitati erit ,, congruum, et ego in similibus contingentiis pari prom-
„ptitudine reciprocandum promitto , mihi autem subjecti
„condecen8 per hoc ipsum praestabunt obsequium, »ecus
„gravtem incursuri animadversionem. Arathini die 16-a
„Novembris 1700. (L. S.) Leopoldus Comes Schlick/4 t?) Tartalma hasonló Schlick generalis5 leveléhez, mellétől
csak e* egyben különbözik, hogy német nyelven Íratott*
régi kőfalak vannak , mély sánczokkal körülvéve j melly romoknak nagy kiterjedése ’s egész helyhez- tetése az itt egykor fennállt épületnek néhai nagy
ságára és méltóságára mutatnak. A’ köz hagyomány azt tartja felölök, hogy azok Templariusok’ con- ventjének maradványai volnának w), Pázmán Pé
te r ellenben a’ maga Catalogusában azt mondja, bogy Thouth a’ Jo an n ita-ren d ’ lovagjainak, vagy is az úgy nevezett Keresztes barátoknak lakhelye volt légyen aa). Hogy pedig itt a’ Thouth név alatt valósággal Taucz értetik, bizonyítja azon pecsét, melly ez előtt egy pár évvel a’ Tauczi omladékok közt illy körirással találtatott: Sigil
lum Oppidi Thouc. De meg lehet Pázmán’ állítását a’ köz hagyománnyal egyeztetni, úgy, ha feltesz- szük, hogy Tauczon előbb ugyan a’ Templáriu- soknak volt Manseriájok, azok’ kimultával pedig a’ Joannitáknak lett conventjek; a’ mit helyesen fel is tehetünk, minekutána a’ históriából
tud-tp) Ez a’ híres vitézrend hazánkban is honos, és sok jószá
gokkal bíró volt. Megerősítette azt itt már 1198ban Im re, azután pedig II-dik András király is. Eltörülte- tett pedig I. Károly alatt 13l2dik esztendőben. A* Tem
plariusok’ lakhelyei M a n se riá k n zk neveztettek.
a a ) A9 Joanniták vagy Keresztes barátok, kik másként Rhó- dusi ’s Máltai vitézeknek is neveztetnek, II. Geizaalatt hozattak bé Magyarországba: de mikor múltak ki innét?
nem lehet szorosan meghatározni. Leghihetőbb e* részben azon vélemény, hogy midőn 1523ban a’ király* engedel- mével Rhodus* szigetének , mint legnevezetesb tortokjuk
nak védelmére mindnyájan kimentek volna, ott vesztek el valamennyien a* Törők* keze által , kivel mint pogány
nyal alkura lépniük szabad nem volt. Csakugyan Roge- rius is azt mondja, hogy Iő26ban a* Mohácsi ütközeten már egy sem volt jelen közölök.
juk, hogy az Vdik Kelemen pápa által eltörült Tem plárius-rend jószágainak nagy része a' Joan- nitáknak adatott által. Akármellyik rendé volt azokban a’ Tauczi convent: annyi igaz, hogy épűletjének , mint romjai hirdetik, roppant
nak kellett lennie; mi is ennek a’ vidéknek egykor nem kis díszére szolgálhatott.
55. §. Lippai klastrom.
Lippán barátok’ számára í. Károly király fun- dálf először templomot 132ődik esztendőben, mellyről T huróczy, könyvének 85dik lapján illy
szavakkal emlékezik: , , Anno (1525.) inchoavit Dominus rex fratribus Minoribus aedificare Ec
clesiam in Lippa ad honorem Beati Lays (Lajos) novi Sancti Tolosani Episcopi et Confessoris, qui f u it carnalis fra te r Patris sui scilicet primogeni
tus Regis Siciliae, filius Mariae Reginae filiae Stephani regis Hung, filii Belae professo voto et habitu Ordinis fratru m .“ Ő fundálta légyen-e a’ klastromot is ? nem tudni bizonyosan ; m ert Csevapovics a’ barátok’ provinciájának ar
chívumából azt állítja, hogy a’ klastrom 1. Lajos királytól veszi eredetét. De mivel a’ barátok már Károly’ idejében megvoltak Lippán: hihetőbb az, hogy a’ klastromnak is fundamentomát a’ templo
méval együtt ez a’ király tette le, ’s talán mind a* kettőt utána Lajos vitte tökéletességre. El
pusztította mindeniket a’ Török 1551 dik eszten
dőben.
56. §■ Radnai klastrom.
A’ Radnai klastromnak építésére alkaltnul szol
gált a’ Lippainak elpusztulása; honnét is a’ haj
lék nélkül maradt szerzetesek ,az üldöző Töröknek dühe elől menedéket keresve, több lakosokkal együtt a’ Maroson áltkeltek, és a’ folyó’ innenső partján , a’ mai Radna’ helyén, melly akkor csupa erdőségből á llo ttv o n tá k meg magokat. Itt őket Pater Janies András nevű áhitatos és munkás ba
rát összeszedte, és egy kis fa kápolnácska körűi, mellyet az erdő’ közepén egy szikla’ tetejére bi
zonyos buzgó özvegy asszony é p ített, megtelepí
tette. A’ kápolnát csakhamar valami Krisztus’ an- nyát tisztelő Bosniai ember egy Remond’ műhe
lyében készült Szűz Mária’ képével ékesíté; P.
Janies pedig abban a’ bujdosó hívek’ számára ren
des isteni szolgálatokat kezde tartani.' Hanem mi
dőn a’ Törökök ezen egybegyülekezéseit a’ keresz
tyéneknek észrevették volna; hogy azoknak véget vethessenek , a’ kápolnát kaján boszúból a’ szírt’
tetejéről ledöntötték. Az állhatatos P. Janics azt híveinek segítségével újra felépítette ugyan: de e’ szent munkáért szomorúan kellett lakolnia ; mert a’ Törököktől elfogatván, ’s bírájok’ elébe hurczol- tatván , olly kemény vereséget szenvedett, hogy csaknem félholtan hozatott el a’ kadi’ büntető ha
ragja elől. Azonban állhatatosságát ezen apostoli buzgóságu ’s elszánt akaratú lelki atyának mind ezek sem törheték m eg; m ert a’ mint a’ verésből kigyógyulván lábra állhatott, azonnal egyenesen Konstantinápolyba szarándokoskodott, hogy ott a’
rajt’ és hívein elkövetett méltatlanságokért a’ por
tánál panaszt tegyen. Útját olly szerencsés kime
netel koronázta, hogy magával a’ szultánnak egy firmánját hozta haza, mellyben neki világosan meg vala engedve az elrontott Radnai kápolnát 4 öl szé
lességre , ’s 9 ölnyi hosszúságra újonan felépíteni.
Janics a’ firmánt nem a’ Lippai basának , kihez már nem bizott, hanem a’ Boros-Jeneinek, kitől amaz is függött, mutatta b e ; ’s annak pártfogása alatt a’ kápolnát lőő3ban csakugyan ismét sze
rencsésen fel is ép ítette, és ezzel egyszersmind azon helyen nemcsak a’ jövendő nagyobb temp
lomnak , hanem Radna’ városának is legelső fun- damentomát megvetette.
1 7 0 "ben, az akkori belső háborgások’ alkal
mával, a’ Radnai barátok is űzőbe vétettek és Rad- nát elhagyni kényteleníttettek; de oda nem sokára ismét visszatértek, és már 1727ben magoknak ottan residentiát, 1750ban pedig klaslromot épí
tettek , ’s templomjoka.t is a’ környéken lakó ke
resztyének’ alamizsnálkodásaiból megnagyobbítot
ták ; mellyben a’ fent említett ’s akármikép’ meg
tartott Bosniai Szűz Mária’ képe máig is neveze
tes búcsujárásokkal tiszteltetik bb). — E’ szerént tehát a’ Radnai barátok a’ Lippán fundált szerzet- nék maradéki lévén , első eredetüket még a’ 14- dik századból veszik.
66) ' Lásd : Csevapovicsot, a’ Barátok'’ Krónikájában, 88. éi 134. 11.
57. $. Kiadóval klastrom.
Hogy hajdan Kiadóra nemcsak v árral, hanem klastrommal is b írt légyen: az a’ korunkbeliek előtt alkalmasint most általunk jő világosságra legelő
ször; m ert róla honi Íróinknál eddig semmi em
lékezet nem tétetett. Mi e’ részben oklevelek’ se
gedelmével annyit fedeztünk f e l, hogy: Kladován még a' 16dik század’ első évében fentállott a’ Ma
ros-parton egy Paulinus-klastrom ; mellynek szer
zeteseit Kéry Balázs Solymosi várnagy már előbb a’ maga Szombathelyi rész-jószágával megajándé
kozta, Ildik Ulászló király pedig annak birtoká
b an , az említett lőO ldik esztendőben, uj ado
mánylevél által őket megerősítette J). Szombat- helyi uj birtokjuktól azonban a’ Paulinusok csak
hamar , bármi okon, megválni kívánván, azt már
l ő l l b e n Jaksits Márknak eladták; melly eladás
nak az Orodi káptalan, minthogy Szombathelyen (ma $zabadhe{y) ő is birtokos v o lt, elsőbbség jus
sán ellent mondott a’ Csanádi káptalannál K) , úgy szinte— mint följebb láttuk — Orod vármegye e- lőtt is.
Ez a’ klastrom az úgy nevezett Kalodvai
(vagy mint ma hívjuk : j Kiavölgyben é p ü lt,
—.épen o t t , hol most az országúihoz közel az első pataki malom á ll, melly helyen a’ klastromnak fundamentomai máig is láthatók. Igaz ugyan, hogy innét most a’ Maros’ folyása egy kevéssé távo
labbra esik; az oklevél pedig a’ klastromot a’ Ma
ros-parton fundáltnak irja : de tudni való , hogy a’
vizek csak egy század alatt is többször
elváltoztat-ják folyásukat, — és hogy itt is hasonló változás
nak kellett végbemenni, annak nyilvánságos nyoma van fe n t, m ert az említett fundamentomokhoz közel csakugyan most is kitetszik a ’ holt M aros, vagy is e’ viznek hajdani folyása, melly a’ vár
hegynek is majd csaknem egészen tövénél mé-
gyen el cc).
58. Boros-Jenői klastrom.
Az egykor fennállt B oros-Jenői klastromot mind hagyomány, mind irók emlegetik; jelesen az elsőbb ama’ régi fundamentom - falaka t , mel
ly ek Jenő’ határában, közel a’ Körös’ vizéhez, az úgy nevezett Balukányi malomnál látszanak, ezen klastrom’ maradványainak , magát a’ klastromot pedig a’ Vörös barátok' szerzetéhez tartozottnak lenni hiszi. Bénkő József’ Milkóviájában szinte szó íördul elő a’ Boros-Jenői klastrom ról; de mi
csoda szerzeté volt légyen, meg nem határozta- tik. — Más iró k , nevezetesen Pater Knais és P.
Fridrik Urbán azt írják, hogy: Táradon kétféle
c c ) Paulinusok hazánkban már az elsőbb századokban talál
tattak , mint azt Feh e r ’ Codex« is bizonyítja. Tiszta-fehér köntösük lévén, arról nálunk közönségesen F ehér bará
tokn ak neveztettek. Viseltek bajuszt és szakállt i s , 's külsejek átaljában igen csinos v o lt; miért iá többnyire magyar nemességből állottak. A’ szerzet még 1520ban virágzott Arad vármegyében: de már a’ Földváry’ 1561- diki lajstromában nincs róla emlékezet — ekkor tehát e’ vidékről már elpusztultak. Egész országban eltürlötte őket II. József császár, 's jószágaikkal a’ religio’ fundusát nevelte.
barátoL voltak : Feketék és Szürkék , vagyis : Cufi
ve rituális ok és Observansok , és hogy a’ Con-ventualisok’ klastroma az E g ri, az Observansoké pedig a’ Gyulaival és Szalárdival együtt a’
Jenei klastromtól függött. E’ szerént tehát Jenő
ben is Szürke és nem Vörös barátok tanyáztak;
hacsak a’ hagyományt az Írással úgy nem akar
juk egyeztetni, hogy ugyanott mind a’ két szer
zetnek helyet engedünk; és mivel a’ fentemlített fundamentomokhoz nem messze egy más régi épü
letnek is nyomai vannak: e’ két épület közül a*
kisebbet, melly épen a’ mai országút mellett fe
küdt , a’ szegény Observans szerzetnek, — az erdő
ben beljebb fekvő nagyobbikat pedig, mellynek halastava máig is látható, a’ gazdagabb Vörös ba
rátoknak tulajdonítjuk.
Fehér’ Diplom. Codexeben Imre királynak egy oklevele adatik elő 1199dik esztendőről, melly szerént ez a’ király valami Béche nevű embernek fiaitól elvett egy a’ M acrd hegyéhez közel a’ Kö
rös mellett épült klastromot, és azt (vagy talán csak patronátusát) Ont,ti fiainak, kiktől amazok
elfoglalták, adta vissza PF Ezen helybeli leirás annyival inkább a’ fentirt Balukányi malomnál
lévő valamellyik omladékra illik, mert ezek mind
a’ Makra (ma Mokra) hegyéhez, mind a’ Körös
höz közel esnek, ’s ezeknél egyéb fundamentom- romok e’ tájon nem is találtatnak. A’ felhozott oklevél pedig arra m u ta t, hogy a’ Boros-Jenei
dd) Conventuali#o£nak neveztetnek a* lágyabb , O bservan- soknak a9 szigorúbb regulák alatt élő szerzetesek.
klastromnak már Imre király’ ideje előtt fenn kel
lett állnia, és hogy ennél fogva a’ megyebeli leg
régibb monostorok’ számából való.
39- Aradi k last romok.
A’ Török’ kiűzetése után Arad’ városa is az ellenséges zaklatásoktól megpihenni és újra népe
sedni kezdvén: csakhamar, u. m. már 1702dik esztendőben kebelébe fogadá az itt máiglan fenn lévő Minorita atyákat, kik előbb a’ háborús idők’
hosszas viszontagságai között több szerzetes társaik
kal együtt ide ’s tova hányatva majd minden pártfo
gás nélkül voltak ee). A’ mint ők Aradon megtelepe
dőnek, azonnal első előljárójok Höflich Camillus’
se) Csevapovics a* B a r á to k 9 K ró n ik á já b a n (1221.) azt jegyzi meg , hogy : a* törők uralkodás* utolsó esztendeiben &' barátok, sok szenvedéseik után a* szultán* protectiója alá jutottak. Ez pedig abból állott 9 hogy : szabad volt né- kiek residentiákban evangyéliomot olvasni 9 misét mon
dani 9 *s egyéb áhitatosságokat gyakorolni 9 de templo
mon kivül világi ruhában kellett járniok 9 fejőkön ko
rona helyett vörös sipkát viselőiek, bajuszt és szakállt növeszteniek. Megengedtetett nékiek török ruhában , sut fegyveresen is utazni és koldulni illy kifejezésü firmán mellett : K u d g o el m i é*gtjo rd o m J onud F r a t r i *9 to rb o m, az az: íio v á m i lá n d z s á k k a l, oda b a rá t z s á k k a l (mehet).
Sőt 1682ben Ildik Mahumet császár az illy szabadságo
kat még templomaik* kijobbítására *s házaik’ felépítésére is kiterjesztette, sőt a* barátokat vámok', harminczadok*
fizetésétől *s egyéb adózásoktól is feloldozta; de azt veti hozzá tsevapovics, hogy az illy firmáitokat, midőn a*
barátok előmutatták, a* basák és kadik megcsókolták ugyan, hanem a' hol elő nem mutathatták, ott a* török tisztviselők’ embertelen bánását a' szerzetesek tovább is teljes mértékben tapasztalták.
szorgalma ’s szaporodó híveik’ közös segedelme ál
tal egy kisded templom vagy is kápolna épült itt szám ukra; melly kápolnát mindazáltal a’ rövid időn bekövetkezett kurticz világ a’ szerzet’ haj
lékával együtt hamuvá, magokat a’ szerzeteseket pedig, ismét földönfutókká tévé. Hanem a’ belső háborgások’ megszűntével a’Minoriták Aradra újra visszatérvén: itt 172őben előbbi kápolnájok’ he
lyébe , magok költségén egy nagyobb ’s díszesebb templomnak felemeléséhez fogtak, — azt nyolcz Óles toronnyal ékesítették, — időjártával pedig a’
nép’ nevekedett számához képest megnagyobbítot
ták , és mellé klastrómot is építettek.
A’ Minoritákat megelőzték Aradon egy pár esztendővel a’ bosniai barátok; kik még 1700ban helyet foglaltak magoknak a’ régi várban , hol 17 05dikig residentiájok, azután pedig conventjek volt, mígnem végre onnét az új várba tétettek által.
XIII.
Egyes városok’ ’« helységekről.
40. §.
Földváry Istvánnak általunk följebb (5. $.) közlött laistromában Arad vármegye’ régi helysé
geinek puszta névjegyzéke lévén előadva : most itt í'ólok egyenként bővebben is szólani akarunk.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezt nem min
den régi városokra ’s falukra , hanem közűlök csu
pán azokra nézve teljesíthetjük, mellyekről
ma-gunknak valami említésre méltó történeti ada
tot szerezhettünk.
41. $. Oroct városa.
I
Megyénk’ hajdani városai között Orodot mind régiségére, mind jeles voltára nézve alkalmasint elsőnek tehetjük. Hogy az már a’ 12dik század*
elején fennállott, közönségesen tudva van a honi történetírók u tá n , kiknél olvassuk, hogy IÍ-dik Béla itt tartotta 1135dik esztendőben ama’ neve*
zetes országgyűlést, mellyen hitvesének Honának indításából, 68 fő em berek, mint Béla’ vakságá
nak egykori eszközlői, és a’ praetendens JBoricanab pártosai, halomra konczoltattak. Már maga azon környűlállós, hogy az említett országgyűlés’ he
lyéül, minden egyéb városok felett Orod jelelte
te k k i , annak akkori jó karban létére láttatik mu
tatni ; — úgy szintén az is , hogy később Bélának holtteste is ide temettetett. De egyéb tekintetek sem hagynak bennünket kételkedni a’ felől, hogy Orod’ városa a’ hajdankorban virágzó sorssal di
csekedhetett légyen. A’ kebelében fennálló neve
zetes erősség, gazdag káptalan és prépostság, m el- lyekről följebb' már egyenként emlékeztünk, mind igen kedvező alkalmul szolgáltak a’ város’ népes
sége’ és jólléte’ emelésére. Ezenkívül a’ városnak saját jövedelem-forrásai is voltak; m ert noha ha
tárja’ nagyobb részét földesúri jussal a’ helybeli káptalan és prépostság.birták ? abból a’ Mihalakai erdő ’s úgy nevezett Tatárfysi mező különösen a’ városhoz tartoztak, mellyekben vele senki nem
3
osztozott, mint ezt egy a’ káptalan és prépost közt bizonyos pernek következésében végbement osz
tály bizonyítja; a’ 'mellyről készült executionalis levélben e’ szavak találtatnak : excepta „M i-
halat a“ et campo „ Tatarf“ ad praemissum oppidum A rad pertinentibus: Ez a’ Mikalakai erdő
olly nagy rengeteg volt, bogy az említett osz- toztatás’ alkalmával annak szélét hosszát az exe- quensek három nap járták be — Volt Orod- nak vására i s , ’s úgy látszik: annak privilégiumá
val itt közel hajdan több helyek nem bírtak;m i is az Orodi vásárokat hihetőleg igen népesekké tette.
Orod’ városa, várával ’s káptalanával együtt egészen elpusztult a’ I6dik században, ’s helyén ma Glogovácz nevű népes német falu áll. Az ezen falu’ határában látszó öt halmokról némellyek azt tartják., hogy azdkban az Orodi gyűlésen lekon- czolt magyar fő urak volnának eltemetve; de ez nem hihető, m ert a’ halmok olly nagyok, hogy az Orodon leolt 68 személynek holttestei, azoknak csak egyikét is meg nem tölthették volna. Azért mi azokat inkább afféle hunnus temetőknek (Hun- nen-Gräber) tartju k , miilyenekre Horváth István tett vala bennünket nem rég figyelmetesekké.
42. §. A raA városa.
Vannak, kik Aradot részint a’ történetekben való járatlanságból, részint azon ártatlan hiúság
ból , hogy e’ városnak a’ tisztes régiség’ érdemét megszerezzék, az általunk imént leirt Or óddal örömest öszvekevernék, ’s azonegy városnak
tar-tani szeretnék. De hogy és A rad két külön város v o lt, és ez amannál sokkal későbbi időkben nyerte származását: azt följebb , hol a’ megye’ ne
vezetéről , az Orodi várról ’s káptalanról értekez
tü n k , úgy hisszük, elegeridőkép’ megmutattuk.
tü n k , úgy hisszük, elegeridőkép’ megmutattuk.