Az informatikai bűnözés szabályozásának jelenségével foglalkozó tudományos nézetek kö-zött, két határozott felfogás kontúrozható. Az egyik, álláspontunk szerint konvencionális nézet szerint, a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseinek szükség szerint irányadónak kell lenniük az elektronikus úton elkövetett bűncselekményekre is, és ezekkel a hagyományos büntetőjogi eszközökkel kell a technológiai változás következtében felmerülő kihívásokat ke-zelni, míg a másik szemlélet képviselői a cybercrime sui generis szabályozását kívánják.
Véleményünk szerint mindkét felfogás mellett komoly érvek sorakoztathatók fel. A magyar szabályozásra pillantva, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a büntetőjogi tényállások átfogó, kódexjellegű, dogmatikus egészet alkotó rendszerét summázza, ám nem tarthatjuk távol magunkat az új, hazai és nemzetközi jogalkotási megoldásoktól, stratégiáktól sem. Nem tartjuk szükségszerűen kényszerítőnek a két szemlélet közötti választást, mivel a meglévő számítógépes bűncselekmények folyamatos változása, fejlődése és az új deliktumok nagyszámú megjelenése megkívánja mind a stabil háttérszabályozást, mind az új módszerek kutatását, a regulálás új lehetőségeinek megteremtését is.
124 A bizonyíték dokumentálására, begyűjtésére és védelmére irányuló folyamatok összessége.
125 Azokat az internetes szolgáltatásokat és helyeket nevezik így, amelyeket már kifejezetten illegális célokkal rejtenek el a hagyományos internetről.
A cybercrime, mint infokommunikációs jogi probléma 159
A klasszikus büntetőjogi elveket érvényesítő szabályozás mellett helye lehet az infokommu-nikációs technológiára tekintettel lévő szabályoknak csakúgy, mint az ön-és társszabályozás normatív előírásainak is. A büntetőjogi kodifi kációnak úgy kell kellően széles tényállásokat alkotnia, hogy azok adaptív módon alkalmazhatók legyenek az újabb és újabb, büntetendő cyber tevékenységekre, egyúttal megfeleljenek az alkotmányos büntetőjog kategorikus köve-telményeinek. Egy ilyen jellegű szabályozás azonban rendkívül nagy körültekintést igényel, tekintettel a büntetőjogi szabályozással szemben megfogalmazott és elvárt alkotmányos kö-vetelményekre. Sőt, a jelenlegi, biztos alapokon álló cybercrime-szabályozás arra szolgáltat bi-zonyítékot, hogy a két kibékíthetetlennek látszó teória egyes elemeinek összefésülése pozitív eredményekkel jár.
Összességében azt tapasztaltuk a források elemzése során, hogy a kiberbűncselekmények elbírálására nagyobb hangsúlyt fektet mind a hazai, mind a nemzetközi jogalkotás, mint az azokat megelőző lépések megtételére, valószínűsíthetően abból kifolyólag, hogy a cybercrime elkövetője egy lépéssel mindig a jogi szabályozás előtt jár, a folyton változó technológiai krité-riumok végett. A számítógépes bűnözés a számítógép-használat konzekvenciája, bár tudatos szabályozással visszaszorítható, az online élet résztvevőiként mindig az életünk része marad.
A tanulmány zárásaként ezért ismételten a prevenció szükségességére hívjuk fel a fi gyelmet, annak reményében, hogy ez a következő üzenet megannyi embertársunkhoz eljut: elsődlege-sen mi, felhasználók tehetünk a saját biztonságunkért, informatikai felkészültségünk megala-pozza jelenlétünket az online-térben. Az áldozattá válás a téma iránti fogékonysággal, illetve folyamatos önfejlesztéssel elkerülhető lehet.
Mindazonáltal nem lehet megkerülni a jogalkotó felelősségét sem. Az állampolgárok nem hagyhatók magukra az ’online Vadnyugaton’, az internetes világ kivilágított, nyüzsgő terei, s kihalt sikátorai sem nélkülözhetik az állami kontrollt. A hatékony megoldás kulcsa még élénk vita tárgyát képezi, azt azonban kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy az internet globális jellegéből fakadóan, az kizárólag a nemzetállami kompetenciát meghaladó, nemzetközi szin-tű összefogáson alapuló, nemzetek feletti intézményrendszer keretei között valósulhat meg.
A sorozatban eddig megjelent kötetek
1. Apró István (szerk.): Határon túli magyar nyelvű médiumok 2010/2011 (2012) 2. Dobos Ferenc: Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a
határon túli magyarság körében 1999–2011 (2012)
3. Csink Lóránt – Mayer Annamária: Variációk a szabályozásra. Önszabályozás, társszabályozás és szabályozó hatóság a médiajogban (2012)
4. Sarkady Ildikó – Grad-Gyenge Anikó: A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai (2012) 5. Koltay András (szerk.): A médiaszabályozás két éve (2011–2012) (2013)
6. Paál Vince (szerk.): Magyar sajtószabadság és -szabályozás 1914–1989 (2013) 7. Horváth Attila: A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején (2013) 8. Koltay András – Nyakas Levente (szerk.): Összehasonlító médiajogi tanulmányok.
A „közös európai minimum” azonosítása felé (2014)
9. Dobos Ferenc – Megyeri Klára: Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 2. (2014)
10. Grad-Gyenge Anikó – Sarkady Ildikó: Közös jogkezelés az audiovizuális médiában (2014) 11. Apró István (szerk.): Média és identitás (2014)
12. Pruzsinszky Sándor: Halhatatlan cenzúra (2014) 13. Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (2014)
14. Apró István – Paál Vince (szerk.): A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig (2014) 15. Kiss Zoltán – Szivi Gabriella: A közszolgálati médiaszolgáltatás és a szellemi tulajdonjogok
kapcsolódási pontjai és szabályozási környezete (2015) 16. Dobos Ferenc: A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki,
kárpátaljai és vajdasági magyarság körében 2001–2014 (2015)
17. Grad-Gyenge Anikó: Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete – különös tekintettel a médiajogi és szerzői jogi rendelkezésekre (2015)
18. Dobos Ferenc: A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében 2001–2014/2 (2015)
19. Apró István (szerk.): Média és identitás 2. (2016) 20. Mezei Péter : Jogkimerülés a szerzői jogban (2016)
21. Koltay András, Andrej Školkay (szerk.): Comparative Research on the Approaches of Administrative Judiciaries to Sanctions Issued by Media Regulators in V–4 I. (2016)
22. Koltay András, Andrej Školkay (szerk.): Comparative Research on the Approaches of Administrative Judiciaries to Sanctions Issued by Media Regulators in V–4 II. (2016)
23. Makkai Béla: Határon túli magyar sajtó – Trianon előtt (2016) 24. Grad-Gyenge Anikó: Film és szerzői jog – A megfi lmesítési szerződés (2016)
25. Kőhidi Ákos: Fájlcsere és felelősség (2016) 26. Hajdú Dóra: A törvény által előírt közös jogkezelés a
magyar és a francia szerzői jogban (2016)
27. Tóth J. Zoltán: A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés (2017) 28. Kelemen Roland: Az első világháború sajtójogi forrásai –
Sajtójog a kivételes hatalom árnyékában (2017)
29. Apró István: Határon túli magyar médiumok 2016 (2017)
Szerkesztő: Klein Tamás Tördelő: Varga Ákos
Megjelent 10,25 (B/5) ív terjedelemben, 300 példányban Médiatudományi Könyvtár: ISSN 2063-5222 Médiatudományi Könyvtár 30.: ISBN 978-615-5302-27-5