Dr. Sótér Andrea alezredes, PhD
A haderőt alkotó személyek hosszútávú alkalmazhatósága olyan preventív politi-ka kialakítását igényli, amely képes elő-segíteni a humán erőforrás legmagasabb szintű fizikai és mentális egészségének fejlesztését és védelmét. A 25 év szolgálat utáni, szolgálati nyugdíjba vonulás lehe-tőségének megszűnésével az idősebb, 50 év felettiek létszáma emelkedik az állo-mány körében. Az idősebb korral együtt járó egészségi problémák a fokozott ter-helés miatt hatványozottan jelentkeznek.
A megbetegedéseknek jelentős a gazda-sági hatása is, az ún. betegségteher nem-csak az egyén szintjén manifesztálódik, hanem jelentős többlet kiadással jár a munkáltatónak is.
Az MH új megközelítésű egészség-fejlesztési tevékenysége „a hosszú tá-vú egészségfejlesztési politika alapelvei-ről” szóló 1030/1994. (IV. 29.) Kormány Határozat alapján került beindításra, amely a krónikus, nemfertőző megbe-tegedésekre fókuszált. Akkor épült ki a ma is működő komplex, többszintű ká-bítószer szűrővizsgálati rendszer a had-seregben, amelynek legitimitását a MH Drogprevenciós Bizottság megalakulása és a MH Drogprevenciós Stratégia ki-adása jelentette 1999-ben. Az „Egész-ségesebb laktanyákért program” volt az első, honvédségi hatáskörű munkahe-lyi közösségi egészségfejlesztési
prog-ram, amely a legfontosabb népegészség-ügyi problémákra priorizálva valósult meg. A 90-es évek végére egészségne-velői hálózat került kiépítésre és az ok-tatás módszertani fejlesztéssel egységes egészségnevelési kiképzés valósulhatott meg. A 12/1997. HM rendelet a hiva-tásos és szerződéses katonák egészsé-gi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, amely előírta az állomány körében a kö-telező éves fizikai állapotfelméréseket, ami a figyelem fókuszát az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás ki-alakításának irányába terelte. 2000-ben a Mentálhigiénés osztály kialakításával szervezetszerű pszichológiai tevékeny-ség jelent meg az egésztevékeny-ségügyi szolgá-lati ágnál is. A katonaegészségügy egyik alappillére, a preventív medicina szak-területe bővült a MH egészségfejleszté-si főszakorvoegészségfejleszté-si beosztás kialakításával.
2009-ben a katonai felsőoktatásban, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye-temen a Védelemegészségügyi Intézet megalapításával lehetőség nyílt a katonai felsőoktatásba is integrálni az egészség-fejlesztési tudományterületet, azonban rövidesen az egyetemet is elérő felsőok-tatási reform során jogutód nélkül meg-szűnt az Intézet.
A szakmai fejlődés következő szintje az egészségügyi monitorozó rendszerek egy szervezeti elemhez történő rendelése
volt. Ez a tudományosan megalapozott ún. evidence based prevenciós progra-mok kialakítását tette lehetővé. Elkészült a Magyar Honvédség első (2007) és má-sodik (2012) egészségrizikó térképe, amely hozzájárult a MH Egészségmegőr-ző Prémium Program, mint célzott pre-venciós beavatkozás tervezéséhez.
Az egészségfejlesztési tevékenység szabályozása a 21/2003. (VI. 24.) „a Ma-gyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelmé-nyekről, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo-si Szolgálattal való együttműködésének rendjéről” szóló HM-ESzCsM együttes rendelet 6. §-ban foglalt Egészségfej-lesztési feladatok meghatározása alap-ján valósul meg. Az egészségi állapot rendszeres időközönként végzett moni-torozása a 10/2015. (VII.30.) a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai, fi-zikai alkalmasságról és a felülvizsgálati eljárásról szóló HM rendeletben került egységes szabályozásra. Ennek kereté-ben kerül felvételre a prevenciós adatlap, amely nemzetközi skálákkal kiegészítve alkalmas az egyes itemek önálló értéke-lésére és az életmód feltérképezésére. Az állomány körében előforduló elhízás ki-alakulásának megelőzésére, ill. a túlsú-lyos, vagy elhízott állomány testsúlyának csökkentésére a Honvéd Testalkati Prog-ram került bevezetésre a 10/2015. (VII.
30.) HM rendelet 12 §-a alapján, amelyet az MH Egészségügyi Központ Egészség-fejlesztési Osztály szakemberei hajtottak végre.
A munkahelyi egészségfejlesztési te-vékenység gyakorlata a hadseregben a népegészségügyi ciklus folyamatának lépései szerint jelenik meg és azokra a kiemelt problémákra fókuszált, ame-lyek a leggyakrabban fordulnak elő az állomány körében. A prevenciós
prog-ramok éves tervezése során az alakula-ti igények figyelembevételével – a HM éves munkaterve alapján az ágazati kato-nai rendezvényekre is figyelemmel, éves cselekvési terv alapján kerül végrehaj-tásra a prevenciós tevékenység. Az ala-kulatok számára a saját egészségtervük elkészítéséhez 2014-ben módszertani se-gédlet került kiadásra. A jövő egészség-fejlesztési tevékenységében az új belé-pők részére indokolt fenntartani az ún.
alapprogramok folyamatos elérhetőségét (MH Egészségmegőrző Program, alaku-lati egészségnapok szakmai támogatása), az egészségdeficittel rendelkező speciá-lis igényű csoportok részére meghirde-tett programokat (MH Egészségmegőrző Prémium Program, Honvéd Testalka-ti Program, stressz-kezelő tréningek).
Másrészt a munkaéletkor meghosszab-bodása miatt az MH Életmódtanácsadó Iroda profilbővítésének keretében a to-vábbi egyéni és csoportos készségfej-lesztő foglalkozások körét is (időgaz-dálkodás, senior hatékonyság fejlesztés, életmódváltó tréningek, egészségme-nedzsment) is bővíteni tervezzük. Hi-ánypótló program szerepét tölthetné be az életmódváltó táborok beindítása.
Az egyéni viselkedés változtatás tá-mogatásán túl elengedhetetlen a szer-vezeti egészséget támogató vezetés el-köteleződése, az önálló prevencióra fordítható költségvetés biztosítása, vala-mint a szakember hálózat ismételt kiépí-tése, amit a prevenciós tiszti beosztások kialakításával javaslunk integrálni a ve-zetés rendszerébe.
A hon- és rendvédelmi szervek mun-kahelyi egészségfejlesztésének sajátossá-ga, hogy szervezett struktúra és infra-struktúra áll rendelkezésre, önálló és saját medikai adatgyűjtési rendszerek-kel. Szintén előny, hogy a „hivatásból”
adódóan a hosszabb szolgálati
időtar-tam alatt megfelelő idő áll rendelkezés-re a tervezett egészségfejlesztési beavat-kozásokra, a hatékonyság mérésére.
Előnyként értelmezhető továbbá, hogy a munkavállaló szigorú és rendszeres alkalmasság vizsgálaton vesz részt, po-zitívan szelektálódik. Az időszakos szű-rővizsgálatok során lehetőség van a meg-betegedések korai felismerésre és ezzel a mielőbbi gyógyítására.
A hon- és rendvédelmi szervezetek állományában végzett egészségfejlesz-tési tevékenység túlmutat a gazdasági érde ken, mivel e szervezetek működé-sének feltétele a harc-,
szolgálatképes-ség fenntartása, ami túlmutat az egyéni érdekeken. Az itt szolgálók egészsé gének megtartása és fenntartása e szerveze-tek alapérdeke. A rendszerrel szemben támasztott egyre fokozódó követelmé-nyek azonban indokolttá teszik a jelen-legi rendszer újragondolását a feladatok-struktúra tekintetében a hatékonyabb és minőségi kritériumoknak megfelelő munkavégzés érdekében. Az egészségfej-lesztés – a személyi állomány harcképes-ségének megőrzésében betöltött súlyát és jelentőségét tekintve – nem tekinthető a Magyar Honvédség Egészségügyi Köz-pont „belügyének”.
MH EK Honvédkórház Központi Laboratóriumi Diagnosztikai Osztály