13/2006. (II. 1.) MAT ha tá ro zat
A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) ügy rend jé nek mó do sí tá sa
A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te a fog lal koz ta -tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szó ló 1991. évi IV. tör vény 10/A. § (7) be kez dé sé ben fog lalt jog -körében
1. meg tár gyal ta és jó vá hagy ja az elõ ter jesz tés sze rin ti, az ügy ren det mó do sí tó ja vas la to kat,
2. fel ké ri a MAT Tit kár sá got, hogy gon dos kod jon a je -len ha tá ro zat mel lék le tét ké pe zõ mó do sí tott, egy sé ges szer ke ze tû ügy rend va la mennyi MAT tag gal tör té nõ alá -íra tá sá ról.
Hor váth Gá bor s. k., Hor váth La jos s. k.,
a mun ka adói ol dal ré szé rõl a mun ka vál la lói ol dal ré szé rõl
Dr. Szé kely Ju dit s. k.,
a kor mány za ti ol dal ré szé rõl
Mel lék let
a 13/2006. (II. 1.) MAT ha tá ro zat hoz
MUNKAERÕPIACI ALAP IRÁNYÍTÓ TESTÜLETE (MAT)
ÜGYREND
A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (to váb bi ak ban:
MAT) a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szó ló, több ször mó do sí tott 1991. évi IV. tör vény (fog lal koz ta tá si tör vény, Flt.) ál tal lét re ho zott, a mun ka adók, a mun ka vál la lók és a Kor mány kép vi se lõ i bõl álló ön kor mány za ti jel le gû, tri par tit tes tü let, amely a Mun ka erõ -pia ci Alap pal kap cso la tos jo go kat és kö te le zett sé ge ket az e tör vény ben fog lal tak sze rint gya ko rol ja és tel je sí ti.
A MAT cél ja, hogy a tör vény ben meg ha tá ro zott jo ga i nak gya kor lá sá val, a Mun ka erõ pi a ci Alap pal való gaz dál -ko dá son, an nak el len õr zé sén ke resz tül is já rul jon hoz zá a fog lal koz ta tá si fe szült sé gek mér sék lé sé hez, a mun ka nél -kü li ség csök ken té sé hez, nyújt son se gít sé get ah hoz, hogy a kor mány, a mun ka adók és a mun ka vál la lók te vé keny sé -gük kel, a tör vény ben fog lalt kö te le zett sé ge ik tel je sí té sé vel is szol gál ják e célt.
A MAT mû kö dé sét - a fog lal koz ta tá si tör vény ke re te in be lül - sa ját ügy rend je ha tá roz za meg.
I.
lõ ket (mun ka adói ol dal) az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta hogy azt az érin tet tek leg alább nyolc munkanap pal az ülést meg elõ zõ en kéz be ve hes sék, vagy elektro ni kus úton meg -ban az eset ben küld he tõk meg, amennyi ben a MAT tag jai, a mun ka vál la lói és a mun ka adói ol dal szak ér tõi és az elõ
kép zé si és re ha bi li tá ci ós prog ra mok in dí tá sá ról, az Ál la mi
jesz té sek, a kez de mé nye zett in téz ke dé sek és szak ér tõi vizs gá -la tok ese té ben,
az Or szá gos Szak kép zé si Ta nács nak az ok ta tá si mi -nisz ter ál tal a MAT-hoz el jut ta tott ja vas la tai ese té ben,
- a mun ka terv el fo ga dá sá hoz,
- a na pi rend el fo ga dá sá hoz és egyéb ügy ren di kér dé sek hez, - tá jé koz ta tás ké rés hez az ügy rend I. 7.2. pont ja sze rint, - vé le mény ki ala kí tá sá hoz
- a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter egye di dön té se i rõl, va la mint
a Kor mány fog lal koz ta tá si kon cep ci ó já nak és irány -el ve i nek ter ve ze té rõl,
- a pro jek tek nek a Nem ze ti Se gély ko or di ná tor hoz tör té nõ be nyúj tá sát meg elõ zõ en a PHARE, majd az Eu ró pai Szo ci á lis Alap társ fi nan szí ro zá sá val meg va ló su ló mun ka -erõ-pi a ci prog ra mok MPA-ból tör té nõ fi nan szí ro zá sá hoz.
3. A MAT ülé se i nek részt ve või, nyil vá nos sá ga A MAT ülé sei ál ta lá ban nem nyil vá no sak, azo kon - a MAT tag jai,
- a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter, il let ve az ál ta la ki je lölt sze mély,
- a MAT Tit kár sá gá ról leg fel jebb két fõ,
- az ol da lak leg fel jebb 3-3 meg hí vott szak ér tõ je, va la mint - a na pi rend elõ ter jesz tõ je
ve het részt. A MAT - tag ja i nak egy han gú - ha tá ro za tá val nyil vá nos ülést ren del het el, meg hív hat ja a saj tó kép vi se lõ it.
Az el fo ga dott és alá írt ha tá ro za tok má so la tát meg kap ják az elõ ter jesz tõk és a fel ada tok kal érin tet tek, az ere de ti pél dá nyo kat pe dig a MAT Tit kár sá ga he lye zi irat tár ba a Köz -le ménnyel, az ülés meg hí vó já val és az elõ ter jesz té sek kel együtt. A MAT ha tá ro za tok ról a MAT dön té se sze rint kell tá jé koz tat ni a mun ka ügyi köz pon tok igaz ga tó it és - az igaz ga tó kon ke resz tül - a mun ka ügyi ta ná cso kat.
A MAT dön té se i rõl Köz le ményt kell ki ad ni, azt a ha tá ro za tok kal együtt a Mun ka ügyi Köz löny ben kell meg je -len tet ni. A Köz le ményt az ol da lak ál tal meg bí zott ta gok hi te le sí tik.
A MAT ha tá ro za ta it és köz le mé nye it a Fog lal koz ta tás -po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um in ter ne tes hon lap ján is meg kell je len tet ni.
IV.
A MAT szer ve ze te 1. A MAT tiszt sé gei
a) A MAT ülé se it a so ros el nök ve ze ti. A so ros el nö köt há rom ha vi vál tás ban, elõ ször a kor mány za ti, ezt kö ve tõ en a mun ka vál la lói, majd a mun ka adói ol dal je lö li ki.
b) Az ol da lak az egyes na pi ren dek re szó vi võt je löl het nek ki. Szó vi võt az elõ ter jesz tõ is ki je löl het.
2. A MAT ol da lai
Az ol da lak ön ál ló ak, mû kö dé si rend jük rõl ma guk dön -te nek.
3. A MAT bi zott sá gai
A MAT szük ség sze rint ál lan dó, vagy ese ti bi zott -ságot hoz lét re, fel ada tát meg ha tá roz za.
4. A MAT Tit kár sá ga
A MAT mû kö dé sét a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um a MAT Tit kár sá gá nak köz re mû kö dé -sé vel - biz to sít ja.
A Tit kár ság:
elõ ké szí ti és össze hív ja az ülést az ügy rend III. 1. pont -já ban fog lal tak fi gye lem be vé te lé vel,
- fo lya ma to san biz to sít ja a MAT tá jé koz ta tá sát az ál ta la meg ha tá ro zott, ügy kö ré be tar to zó in for má ci ók ról, in téz -ke dik a ta gok ál tal kért in for má ci ók meg szer zé sé rõl,
gon dos ko dik az ülé sek ha tá ro za ta i nak és a köz le mé -nyek el ké szí té sé rõl, alá íra tá sá ról és meg je len te té sé rõl a Mun ka ügyi Köz löny ben és a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um in ter ne tes hon lap ján,
biz to sít ja a MAT ira ta i nak irat tá ri el he lye zé sét és nap -ra kész nyil ván tar tá sát, le he tõ vé te szi, hogy a MAT tag jai a do ku men tu mok ba be te kint hes se nek, va la mint meg hall -gat has sák az ülé sek rõl ké szült hang fel vé te le ket,
- a ha tá ro za tok ról nyil ván tar tást ve zet,
- el ké szí ti a MAT éves mû kö dé sé rõl szó ló be szá mo lót és gon dos ko dik be nyúj tá sá ról az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ré szé re,
gon dos ko dik ar ról, hogy a MAT ha tá ro za ta it az érin -tet tek meg kap ják,
el ké szí ti a MAT éves mû kö dé si költ ség ve té sét és gon -dos ko dik a vég re haj tá sá ról.
V.
Kap cso lat az ér dek egyez te tés szer ve i vel A MAT te vé keny sé gé nek gya kor lá sa so rán kap cso la tot tart a mun ka ügyi mun ka erõpi a ci ér dek egyez te tés szer -ve i -vel, így
- az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta náccsal (be le ért ve bizottságait is),
- az Or szá gos Szak kép zé si Ta náccsal,
- a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi ta ná csok kal.
***
Az ügy ren det a MAT a 2006. feb ru ár 1-jei ülé sén meg tár gyal ta, majd a 13/2006. (II. 1.) MAT ha tá ro zat mel lék le te ként egy han gú an el fo gad ta. Egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a 12/2003. (III. 5.) MAT ha tá ro zat tal el fo ga dott ügy rend.
Dr. Szé kely Ju dit s. k. Dr. Dá vid Fe renc s. k. Bõhm Zsu zsan na s. k.
Nye nyes tán né End rész Ka ta lin s. k. Ha u lek né Herth Éva s. k. Fe hér Jó zsef s. k.
Ja kab Já nos s. k. Hor váth Gá bor s. k. Hor váth La jos s. k.
Bódi And rás s. k. Hö röm pöly Lász ló s. k. Len gyel Zol tán s. k.
Tóth Lász ló s. k. Kiss Mi hály s. k. Dr. Pék Zsolt s. k.
Dr. Var ga Il di kó s. k. Pa tai Ág nes s. k. Zsí ros Sán dor s. k.