A) ALAPELVEK, CÉLOK
II.3.7.4. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A) ALAPELVEK, CÉLOK
Az interperszonális és a tömegkommunikáció, az elmúlt évtizedekben, és különösen az utóbbi években alapvető változásokon ment keresztül, köszönhetően a technikai-technológiai fejlődésnek és az ezzel összefüggésben jelentősen átalakuló fogyasztói magatartásnak. Az audiovizuális művészeti alkotások a permanens digitális-technológiai forradalom következtében a mindennapok szerves részévé váltak a fogyasztói társadalomban.
A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, különös tekintettel a mozgóképi szövegértés fejlesztésére, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárására. Olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a médiumok világában, hogy az értő, mérlegelő gondolkodással egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A tömegkommunikációs eszközök átalakulása, a közvetített információk mennyiségének folyamatos emelkedése és ellenőrizetlensége új kihívások elé állítja a jelen és jövő felnövekvő nemzedékeit. A tantárgy tanulása során a tanuló megismeri az egyes médiatípusok alapelveit, az általuk közvetített információk közötti szelekciós készség kialakítása, a nemzeti önazonosságtudat és a hazafias érzés megerősítése. A felelős, a családjáért és nemzetéért tenni akaró állampolgárrá váláshoz elengedhetetlen a médiaműveltség megszerzése. A mozgóképi alkotások a művészeti nevelés részeként erősítik a tanulók kulturális identitását, tágítják látókörüket és fejlesztik az esztétikai ismereteiket.
A tantárgy tanítása szervesen kapcsolódik a digitális kultúra, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz, valamint a művészetek tanulási területhez.
A tantárgy tartalmi elemei és fejlesztési céljai, feladatai között egyaránt szerepelnek művészetpedagógiai, kommunikációs, technológiai, társadalomismereti, valamint az anyanyelvi kultúrával, a hazaszeretetre neveléssel kapcsolatos összetevők is.
A mozgóképkultúra és médiaismeret tanulásának célja, hogy a tanuló:
1. megismerje és megértse a média és a tömegkommunikáció felépítését, működési alapelveiket, műfajaikat,
2. a mérlegelő gondolkodását fejlesztve, tudatosan és értékalapon válasszon az egyes médiatartalmak közül, képes legyen rendszerezve, többféle nézőpontból vizsgálni a digitális térben megjelenő információkat,
3. képessé váljon meghatározott publicisztikai és audiovizuális műfajokban kommunikációs tartalmakat létrehozni,
4. alakuljon ki benne a kereskedelmi kommunikációval és reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep,
5. tudatosan, a lehetőségeket és a veszélyeket felmérve vegyen részt az online kommunikációban, 6. ismerje meg az értékhordozó audiovizuális művek, különösen az európai és a magyar filmművészet
alkotásait, fordítson figyelmet a hazai audiovizuális kulturális örökség védelmére,
7. erősödjön az esztétikai érzéke, a filmművészeti alkotások segítségével váljon érzékenyebbé a nemzeti sorskérdéseink iránt.
A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 12. évfolyamon
A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy speciális abból a szempontból, hogy a tanítás során átadandó ismeretek és fejlesztendő készségek jelentős részben direkt módon a jelenkor kihívásainak felelnek meg, hiszen a tanuló a hétköznapi életben folyamatosan szembesül, találkozik a tantárgy témaköreivel, felvetett problémáival.
Az internet és a digitális eszközök a mindennapok szerves részévé váltak a középiskolások számára. Az őket érő hatások és kihívások folyamatos megújulást, a technológiai fejlődés nyomon követését igénylik a pedagógiai munka során. A média szemléletformáló szerepe a 12. évfolyamon már a történelem tantárgyban is erőteljesen megjelenik a politika- és társadalomtörténeti tanulmányok során, valamint az állampolgári ismeretek keretében, míg azokkal a lehetőségekkel és eszközökkel, amelyeket ma nap mint nap használ a tanuló, a digitális kultúra tantárgy részeként találkozik.
A tanuló a különféle médiatartalmak befogadásával és elemzésével megtanulja rendszerezni a különféle forrásból származó információkat, azok összevetésével, vizsgálatával képet alkot az ábrázolt valóságról. A mérlegelő gondolkodás készségének fejlesztésével képessé válik arra, hogy az egyes médiatartalmakat rendszerezze, előismeretei, valamint a tantárgy tanulása során szerzett ismeretei segítségével több nézőpontú megközelítéssel vizsgálja a tömeg- és közösségi kommunikációs térben érkező információkat.
A tanuló megismeri a nyomtatott és elektronikus sajtó műfajait, azok célrendszerét, közlésmódjuk sajátosságait.
Képet alkot a társadalmi véleményformáló szerepükről, helyükről, az egyénre és az egyes társadalmi csoportokra, közösségekre gyakorolt hatásukról. A nevelő-oktató munka során törekedni kell arra, hogy a tantárgy keretében lehetőség nyíljon tapasztalati úton is megismerni a média működését egy írott vagy elektronikus sajtóorgánum szerkesztőségének meglátogatásával, illetve iskolaújság – írott és online –, vlog, blog, iskolarádió, online televízióadás működtetésével.
A tanuló szövegértési, szövegalkotási készségei 12. évfolyamon már lehetővé teszik, hogy az egyes publicisztikai műfajokban általa választott és meghatározott témákban egyaránt szövegeket alkosson, illetve kapcsolódva történelmünkhöz, nemzeti kultúránkhoz, a Kárpát-medence természeti kincseihez, audiovizuális formában, az okos eszközöket felhasználva digitális tartalmakat készítsen. Megismerkedik a médiaetika fogalmával, fogékonnyá válik a saját és mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására a kommunikációs térben is. Képessé válik az alapvető adatvédelmi és információbiztonsági szabályok betartására az interperszonális és a közösségi médiában történő kommunikációja során egyaránt.
A magyar nyelv és irodalom, valamint a vizuális kultúra tantárgyak során már kialakult a tanulóban a művészeti alkotások befogadásának, az esztétikai élmény megélésének és kifejezésének a készsége. A magyar filmtörténet klasszikusainak megismerése erősíti a tanuló nemzettudatát, segít megérteni az elmúlt évtizedek világát, szülei, nagyszülei gondolkodásmódját, szűkebb és tágabb környezetének múltját, bemutatja a társadalmi interakciókat, illetve azok lenyomatait. A művészeti nevelés ezen ága segíti megérteni az egyén és a közösség viszonyát, fejleszti a tanuló érzelmi intelligenciáját. A tantárgy tanítása során törekedni kell arra, hogy az alkotások befogadását elősegítve fejlődjön a tanuló vitakultúrája is. Megtanulja az érzelmek, benyomások kifejezését, értelmezi a képi ábrázolást a filmművészeti alkotásokban.
A tanulási folyamatban törekedni kell az önálló munkavégzésre, a folyamatos reflexióra, az élmény- és tevékenységalapú munkamódszerekre és a változatos munkaformákra.
Az értelmező kulcsfogalmak használata segíti a tanulót az összefüggések feltárásában és megértésében, a tartalmi kulcsfogalmak tudatos használata pedig segíti a tantárgy ismereteinek rendszerezését, felidézését és alkalmazását.
Értelmező kulcsfogalmak: kultúra, tömegkultúra, identitás, esztétikum, véleményformálás, nevelés, médiaetika, ok-okozati összefüggés, stílus, interaktivitás.
Tartalmi kulcsfogalmak: média, tömegkommunikáció, közösségi média, kereskedelmi média, közszolgálati média, nyilvánosság, médiatörvény, sajtó, publicisztikai műfajok, hír, hírérték, film, archetípus, audiovizualitás.
GONDOLATOK VIZUÁLIS BEMUTATÁSA, ILLUSZTRÁLÁSA MAGYARÁZAT CÉLJÁBÓL A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott feladatnak megfelelően alkalmazza az analóg és a digitális prezentációs technikákat, illetve az ezekhez kapcsolható álló- és mozgóképi lehetőségeket;
2. tervezési folyamat során a gondolkodás szemléltetése érdekében gondolatait mások számára is érthetően, szövegesen és képpel dokumentálja.
VIZUÁLIS KIFEJEZÉS
SZEMÉLYES TÉMÁK, GONDOLATOK HITELES VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE A VÁLASZTOTT MÉDIUM SAJÁTOSSÁGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL.
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. képalkotás és tárgyformálás során autonóm módon felhasználja személyes tapasztalatait a hiteles kifejezési szándék érdekében a választott médiumnak is megfelelően;
2. saját munkáit bátran újraértelmezi és felhasználja további alkotótevékenység során;
3. vizuális megjelenéseket, alkotásokat újraértelmez, áttervez és módosított kifejezési szándék vagy funkció érdekében újraalkot.
CÉLZOTT, DIREKT VIZUÁLIS KÖZLÉS
KÖZLÉSI SZÁNDÉKNAK MEGFELELŐ ÁLLÓ ÉS MOZGÓKÉPI KÖZLÉS LÉTREHOZÁSA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. valós célokat szolgáló, saját kommunikációs helyzetnek megfelelő, képes és szöveges üzenetet felhasználó vizuális közlést hoz létre társaival együttműködésben is;
2. szabadon választott témában, társaival együtt ok-okozati összefüggéseken alapuló történetet alkot, amelynek részleteit vizuális eszközökkel is magyarázza, bemutatja.
KÖNNYEN ELÉRHETŐ, EGYSZERŰ TECHNIKAI LEHETŐSÉGEK, ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATA A KÉPALKOTÁS ÉRDEKÉBEN
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott téma újszerű megjelenítéséhez illő technikai lehetőségeket kiválaszt, és adott vizuális feladatmegoldás érdekében megfelelően felhasznál.
MEDIÁLIS ÜZENETEK MÉRLEGELŐ SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. technikai képnél és a számítógépes környezetben felismeri a manipuláció lehetőségét, és érti a befolyásolás vizuális eszközeinek jelentőségét.
KREATIVITÁS
KÍSÉRLETEZÉS PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉRDEKÉBEN AZ ÖTLETEK VIZUÁLIS MAGYARÁZATÁVAL ÉS RÉSZLETES KIDOLGOZÁSÁVAL
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. adott feladatmegoldás érdekében ötleteiből rendszert alkot, a célok érdekében alkalmas kifejezési eszközöket és technikákat választ, az újszerű ötletek megvalósítása érdekében szabályokat újraalkot.
KREATÍV PROBLÉMAMEGOLDÁS SORÁN HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÁRSAKKAL A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. egyéni munkáját hajlandó a közösségi alkotás érdekei alá rendelni, a hatékonyság érdekében az együttműködésre törekszik.
FELADATMEGOLDÁS SORÁN STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL IS ÉRTELMEZHETŐ DÖNTÉS ELÉRÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. a leghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében felméri a lehetőségeket és azok feltételeit, amelyek komplex mérlegelésével döntést hoz az adott feladatokban.
II.3.7.4. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A) ALAPELVEK, CÉLOK
Az interperszonális és a tömegkommunikáció, az elmúlt évtizedekben, és különösen az utóbbi években alapvető változásokon ment keresztül, köszönhetően a technikai-technológiai fejlődésnek és az ezzel összefüggésben jelentősen átalakuló fogyasztói magatartásnak. Az audiovizuális művészeti alkotások a permanens digitális-technológiai forradalom következtében a mindennapok szerves részévé váltak a fogyasztói társadalomban.
A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, különös tekintettel a mozgóképi szövegértés fejlesztésére, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárására. Olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a médiumok világában, hogy az értő, mérlegelő gondolkodással egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A tömegkommunikációs eszközök átalakulása, a közvetített információk mennyiségének folyamatos emelkedése és ellenőrizetlensége új kihívások elé állítja a jelen és jövő felnövekvő nemzedékeit. A tantárgy tanulása során a tanuló megismeri az egyes médiatípusok alapelveit, az általuk közvetített információk közötti szelekciós készség kialakítása, a nemzeti önazonosságtudat és a hazafias érzés megerősítése. A felelős, a családjáért és nemzetéért tenni akaró állampolgárrá váláshoz elengedhetetlen a médiaműveltség megszerzése. A mozgóképi alkotások a művészeti nevelés részeként erősítik a tanulók kulturális identitását, tágítják látókörüket és fejlesztik az esztétikai ismereteiket.
A tantárgy tanítása szervesen kapcsolódik a digitális kultúra, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz, valamint a művészetek tanulási területhez.
B) FŐ TÉMAKÖRÖK
FŐ TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAMON
1. A média fogalma és kifejezőeszközei: műfajok, eszközök, írott és elektronikus sajtó; hír fogalma, típusai;
a hírérték.
2. A tömegkommunikáció fogalma, eszközei: nyilvánosság, hálózati kommunikáció, nonprofit, kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi média szerepe; a tömegtájékoztatás eszközei, felelőssége; az online kommunikáció lehetőségei és veszélyei.
3. Tudatos médiahasználat az egyén és a társadalom szempontjából: szellemi önvédelem, a kereskedelmi célú médiatartalmak kezelése – tudatos fogyasztói magatartás kialakítása; az információbiztonság, a közszféra és a magánszféra a médiában.
4. A média társadalmi szerepe, használata: médiaetika, médiaszabályozás, információáramlás irányítása, a véleményformálás lehetőségei, feladatai.
5. A mozgóképi közlésmód kifejezőeszközei; szövegépítkezés a hagyományos és az új médiában, képi eszközök a digitalizáció előtt és most; az audiovizuális elemek esztétikai szerepe a művészi alkotásoknál, és céljai a kereskedelmi célú tartalomszolgáltatásban.
6. Kultúra és tömegkultúra: hatása az egyénre és a társadalomra; esztétikai minőség és a fogyasztói társadalom kölcsönhatása; jelenségek a médiában és a filmművészetben – sztárok, szerepek, sztereotípiák, életformák; a virtuális valóság.
7. A magyar film: alkotók és alkotások; a magyar filmművészet jelentősége és értékei a nemzeti kultúrában; a magyar film korszakai, sajátosságai; jeles magyar rendezők és színészek.
C) TANULÁSI EREDMÉNYEK
ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 12. ÉVFOLYAMON
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
1. Rendelkezik átfogó egyetemes és magyar médiatörténeti ismeretekkel. Ismeri a különböző médiumok specifikumait, a fontosabb műfajokat, szerzőket, műveket.
2. Képes különböző médiatermékek értő befogadására. Ismeri a különböző médiumok formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására is saját környezetében.
3. Rövid média-alkotások tervezése és kivitelezése révén szert tesz a különböző médiumok szövegalkotási folyamatainak elemi tapasztalataira, érti a különféle szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni.
4. Ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját;
felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között.
5. Ismeri a magyar filmművészet főbb szerzőit, jellegzetességeit és értékeit.
6. Tisztában van a sztárfogalom kialakulásával és módosulásával. Azonosítani tudja a sztárjelenséget a filmen és a médiában. Képes ismert filmszereplők és médiaszemélyiségek imázsának elemzésére, a háttérben fellelhető archetípusok meghatározására.
7. Ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi.
8. Értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított „kép” viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével.
9. Ismeri a médiareprezentáció, valószerűség és hitelesség kritériumait, a fikciós műfajok illetve a dokumentumjelleg különbségeit, a sztereotípia, tematizáció, valóságábrázolás, hitelesség, hír fogalmait.
Képes saját értékelő viszonyt kialakítani ezekkel kapcsolatban.
10. Tisztában van a médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás jellemzőivel. Ismeri a kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, az alkotói szándék, célcsoport, a közönség, mint vevő és áru, a médiafogyasztási szokások jellegzetességeit, a médiafüggőség tüneteit.
11. Ismeri az internet-világ jelenségeit, a globális kommunikáció adta lehetőségeket. Érti a hálózati kommunikáció és a közösségi média működési módját, képes abban felelősen részt venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető szövegtípusait. Képes igényes önálló tartalmak alkotására és részt venni a lokális nyilvánosságban.
12. Ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni azokkal kapcsolatban. Érti a média etikai környezetének és jogi szabályozásának tétjeit.
13. Tisztában van a média véleményformáló szerepével, az alkotók és felhasználók felelősségével, az egyének és közösségek jogaival. Ismeri a norma és normaszegés fogalmait a médiában.
14. Tudatosítja magában a nyilvános megszólalás szabadságával és felelősségével járó lehetőségeket és lehetséges következményeket, tisztában van a digitális zaklatás veszélyeivel. Tudatos médiahasználóként állást tud foglalni a média által közvetített értékek minőségével kapcsolatban.
II.3.8. Technológia
A Technológia tanulási területen szerzett tanulási tapasztalatok közvetítésével a tanuló megismeri, hogy a korszakos jelentőségű technológiai találmányok miként változtatták meg a társadalom működését és a társadalmat alkotó egyének és csoportok mindennapi életét. Tanulmányai eredményeként a tanuló a technológiák ismeretére és magabiztos alkalmazására tesz szert a különböző társas környezetekben, otthon, a munkahelyen és a szabadidős közösségekben. Az elsajátított tudás és tudásalkalmazás lehetővé teszi, hogy tájékozott fogyasztóvá és a termelésben kezdeményezően részt vevő vállalkozóvá váljon, valamint mérlegelni tudja a termékeknek és szolgáltatásoknak az életminőségre gyakorolt hatásait. Fontos cél, hogy a digitális technológiákat megfelelő színvonalon tudja alkalmazni munkájában, a mindennapi életben, továbbá ismerje ezeknek a globális kommunikációban betöltött szerepét, előnyeit, hátrányait és veszélyeit. A tanuló olyan ismeretekre és készségekre tesz szert, amelyek a tárgyak alkotásához, működő szerkezetek létrehozásához vezető egyszerű és összetett munkafolyamatok végrehajtására teszik alkalmassá. A tanulási területen szerzett tudás a fejlett technológiai eszközök kialakítását megalapozó mérnöki és technológiai gondolkodás sajátos jellemzőinek és jelentőségének felismerését, valamint a technológiai újítások és a tudomány összekapcsolódásának megértését segíti elő.
Az elsajátított ismeretek és készségek támogatják az olyan döntésekben való informált részvételt, amelyek a környezetre, a fenntarthatóságra, valamint a kultúra egészére vonatkozó következményekkel járnak. A tanuló tapasztalatot szerez a munka világában szerepet játszó főbb készségekről, kompetenciákról, ezek fejlesztésének lehetőségeiről és módjáról. A tanulási terület tantárgyi célkitűzései alapján megvalósított tanulás és tanítás olyan ismeretek megszerzését teszi lehetővé, amelyek kiterjednek a szakirányú tanulmányok és foglalkozások körére, hozzájárulva ezzel a választható foglalkozásokkal összefüggő jövőbeli elképzelések kialakulásához.
A Technológia tanulási terület a tanulás-tanítás során olyan tevékenységeket kínál, melyek kutatásvezérelt probléma-meghatározást és -megoldást igényelnek, új és ismeretlen anyagok felkutatását, szerkezetek működésének megismerését, technológiai fogalmak elsajátítását, készségek kialakítását és fejlesztését is lehetővé teszik, valamint produktumok létrehozását eredményezik. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak az alkotó és mérlegelő gondolkodás fejlesztéséhez, valamint a vállalkozói és innovatív készségek megszerzéséhez.
A tevékenységek által formálódó kompetenciák különösen nagy jelentőségre tesznek szert a középfokú és felsőfokú tanulmányok befejezését követően, amikor a tanulók az iskolát elhagyva a nemzeti és a globális gazdaság szereplőivé válnak, és bekapcsolódnak a munka világába.
A Technológia tanulási terület olyan tantárgyakat kapcsol egymáshoz, amelyek eltérő tartalommal és célrendszerrel rendelkeznek, de szemléletükben közös vonásokat jelenítenek meg: a digitális kultúra, valamint a technika és tervezés.
A digitális kultúra tantárgy olyan kompetenciák megszerzését teszi lehetővé, amelyek a mindennapi életben nélkülözhetetlenek, és elősegítik az információs társadalom változásaihoz történő folyamatos alkalmazkodást.
A technológia fejlődése, az információ szerepének felértékelődése, az egyén digitális környezetben elfoglalt helye és a közösségi kapcsolatok új típusú tudást igényelnek. A tantárgy olyan naprakész ismeretek átadását és olyan készségek kialakítását teszi lehetővé, amelyek biztos alapot kínálnak a tanuló számára az információs társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. A tantárgy keretében végzett tevékenység biztosítja a digitális kompetenciák megszerzését, alkalmazását, egyúttal megteremti az elsajátított tudás aktív, önálló bővítésének a lehetőségét olyan új ismeretekkel, melyek elérése a digitális kommunikációs csatornák és eszközök igénybevételének segítségével valósulhat meg. A digitális kompetenciák a reális önértékelésben és önérvényesítésben, az informált adatfelhasználásban, az információszerzésben és -szelektálásban, valamint az egyén és a közösség által létrehozott eredményeknek és produktumoknak a digitális környezetben történő megosztásában játszhatnak szerepet.
A digitális eszközökkel megvalósított hatékony és kreatív problémamegoldás, tudásépítés és együttműködés kialakítását azok az ismeretek, készségek és attitűdök alapozzák meg, amelyeket a tanuló a digitális kultúra tantárgy tanulása során sajátít el, szerez meg. A tantárgyi tevékenységek révén kialakított kompetenciák túlmutatnak e tanulási terület keretein, beágyazódnak más tantárgyak tanulásába.
A technika és tervezés tantárgy a klasszikus és a korszerű, megújult technika ismereteire alapozva a tanuló gyakorlati tevékenységét helyezi előtérbe. A tantárgyi tevékenységek során teret kap a kétkezi munka és a korszerű technológiára támaszkodó digitális anyagmegmunkálás. A hagyományokat és értékeket megőrző tartalom kiegészül a 21. században elvárt tudástartalmakkal. A tanulók olyan feladatokat kapnak, melyek tevékenységelemeinek végzése megvilágítja számukra, mit jelent a környezet szervezett átalakítása, miként járulnak hozzá a tudományos eredmények a technikai újításokhoz, milyen speciális tudást igényel a korszerű eszközök használata, milyen körülmények között lehetséges és milyen eredményekre vezet az emberi és gépi munkával végzett tevékenység. A tanulási folyamat gamifikált környezetben, hagyományos és digitális alkotóműhelyekben, csoportos tevékenység keretében valósul meg, ahol lehetőség nyílik rá, hogy a tanulók
A technika és tervezés tantárgy a klasszikus és a korszerű, megújult technika ismereteire alapozva a tanuló gyakorlati tevékenységét helyezi előtérbe. A tantárgyi tevékenységek során teret kap a kétkezi munka és a korszerű technológiára támaszkodó digitális anyagmegmunkálás. A hagyományokat és értékeket megőrző tartalom kiegészül a 21. században elvárt tudástartalmakkal. A tanulók olyan feladatokat kapnak, melyek tevékenységelemeinek végzése megvilágítja számukra, mit jelent a környezet szervezett átalakítása, miként járulnak hozzá a tudományos eredmények a technikai újításokhoz, milyen speciális tudást igényel a korszerű eszközök használata, milyen körülmények között lehetséges és milyen eredményekre vezet az emberi és gépi munkával végzett tevékenység. A tanulási folyamat gamifikált környezetben, hagyományos és digitális alkotóműhelyekben, csoportos tevékenység keretében valósul meg, ahol lehetőség nyílik rá, hogy a tanulók