• Nem Talált Eredményt

Az moldovaiak az székelységen és vármegyéken is az szélyben lakó szegénységinken régtől fogván gyakorlott és

naponként terjedő sok insolentiájóknak illendő orvoslásában igírt Nagod fejedelmi kglségét Nagyságodnak alázatosan megszolgáljuk.

A r t i c u l u s X I I I . Haczok városa odajárói.

Megtekintvén kgs urunk Haczok városa instantiáját ez háború üdőben, míg az követek járása és az postálkodás azon viseltetik, minden ország közé tartozó contributiók alól eximáltuk őket, hogy az portára járóknak inkább gazdál-kodhassanak : az gazdálkodásban pedig valakik rótt helyen laknak, tartozzanak az városiakat segíteni, non obstante nobilitari eorum praerogativa, Nagyságod kegyelmes consen-susából concludáltuk.

A r t i c u l u s X I V .

Némely controversiás helyek eligazításáról.

Az borgói és mártontelki határokbéli controversiáknak eligazításáról írott articulusinkat kgls urunk most is in vigore hagyjuk. Az Csapó és Radnótii között lévő kisfaludi.

item bogáthi és kornitelki határok dolgát pedig, hogy iuxta sessionum antiquarum proportionem nemes Küküllő vár-megye fő és vicetisztei ezen várvár-megye becsületes tagjai közül egynéhányat adhibeálván magok mellé, Nagod kgls dispositiójából leendő alkalmatos terminuson igazítsák el végképen, certificáltatván felőle az több possessorok is jó idején. Jósika Gábor atyánkfiával való ilyen színű contro-versiát pedig az úr Naláczi István uram, Hunyad vármegye becsületes tagjaival vétesse igazításban, meghozván Isten Jósika Gábor atyánkfiát, Nagyságod kegyelmességéből con-cludáltuk.

A r t i c u l u s X V . Az utakról és hidakról.

Jóllehet kglms urunk jó declaratióval írott consti-tutióink vágynák, az várasokon, falukon és akármely helybéli territóriumokon lévő káros utakról s hidakról s külőmben is akadályos helyekről és az olyan utakon és hidakon esett károknak megfizetéséről Appr. Constitut. part. 3. tit. 37, 38 és tit. 39. art. 1., item Constitut. regni 1682, in oppido Fagaras Art. 22, item Constit. reg. 1680. in civitate Alba J u l i a mens. Ma jo editorum art. 8., mégis mindazáltal igen

kevés, vagy többire semmi foganatját nem látjuk. Hogy azért azon articulusok szerént indifferenter minden vára-sokon, falukon és territóriumokon, úgy a málnási, rikai, esiki, beszterczei, kővárvidéki és dévai (holott az egész város lakosi egyaránt segíljenek) utak s hidak alkalmatossága is, hogy az uton járók iránt akadályos helyekkel, jó módjával restauráltassanak, hűségesen prospiciálván felőle az kiknek, mint incumbál, az in anno 1680. Novemberben Fejérváratt Íratott 18-dik articulus szerént; kik ha ezután is negligen-seknek comperiáltatnak, Nagyságod kemény animadversióját einem kerülik: Nagyságod kegyelmes consensusából végeztük.

C o n c 1 u s i o.

Nos itaque praemissa supplicatione tidelium nostrorum dominorum regnicolarum trium Nationum regni nostri Tran-sylvaniae et partium regni Hungáriáé eidem annexarum ac incorporatarum exaudita et admissa, praescriptos universos et singulos articulos, nobis modo praemisso praesentatos praesentibus literis nostris, de verbo ad verbum sine dimi-nutione et augmento, vei variatione aliquali inseri et inscribi facientes, eosdemque ac omnia et singula in eisdem content a ratos, gratos et accepta habentes, acceptavimus, approbavimus et ratificavimus et confirmavimus, offerentes nos benigne, quod praemissa omnia in omnibus punctis, clausulis et articulis tani nos ipsi observabimus. quam per alios, quorum interest, sen intererit, observari faciemus. Imo acceptamus, approbamus, ratificamus et confirmamus, harum nostraruni vigore et testimonio litterarum mediante. Datum in castro Radnótii, die decima quarta m. Augusti, ultima videlicet generalis congregationis, anno domini 1687.

Apafi m. p. (P. H.) Claudiopoli, per Mich. Némethi a. d. 1687.

(Eredeti nyomtatott példánya a M. T. Akadémia birtokában.)

c)

1687. a u g . 14—28.

.4 delfgat iának augusztusi radnóthi határozatai.

(Megjelent Alvinczy P é t e r Okmánytára I I . 209. és 210. 11.)

d)

1 6 8 7 . a u g . 2.

Biirfdshtti hiildeUse Becslje.

1.

Excellentissime domine mihi colendissime.

Post tam evidentissimam meam erga sacratissimam Caesaream Majestatem et rempublicam Christianam devo-tionis contestationem, ut benignam suae Majestatis sacratis-simae gratiam mihi regnoque meo Tranniae iteratis vicibus clementissime promissam submissis mediis acciam, propediem extraordinarium meum ad suam sacratissimam Majestatem emittam legatum: qui antequam in augustam sacratissimae suae Majestatis aulam perveniret, Excellentiam vestram amantissime et ex ea (quam hactenus expertus sum) confi-dentia rogo, ne gravetur rebus tam meis, quam statuum regni Tranniae ita consulere, ut et expediendus legatus meus integritatem consilii, optimique affectus Yrae Excel-lentiae experiatur. Ego quoque cum universis regni statibus debitis ofticiis et gratitudine demerear. Quam interea divi-nae recommendo protectioni.

Excellentiae Vestrae servitor paratissimus

M. Apafi m. p.

Datuni in castro meo Radnoth 2. Augusti a. 1687.

(Corrigalt es nem expedialt tisztazatok az Erd. Muzeum-E.

birt., Kemeny-gyujt. 3 3 . kot.) 2.

Illustrissime dne nobis honorandissime.

Anxios nos tenet, quod ex certa fama cognoscere coepimus, milites videlicet Caesareos ditionem nostram pro futuris, hyberniis intrare velle. Quod antequam propediem per specialem legationem praeveniremus ab Illustritate Vestra amanter contendimus, ne gravetur efficacissimam operam adhibere ut praeconceptus illi de nobis et regno nostro Tranniae negligantur, salutemque ac permansionem afHicti regni nostri omniniode ita consulere, ut postquam legatus noster benevolentiam vestrae Illustritati comperturus fuerit grata vicissim nostra et statuum regni officia vestra

Tllustritas experiatur. Cui de reliquo firmam valetudinem et votiva apprecamur solatia.

Illustritatis Vestrae ad officia paratissinius.

Datum in castro nostro Radnoth 2. Augusti a. 1687.

ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. X I X . K. 13

3.

Excellentissime dne nol»is colendissime.

Exhibitorem praesentium ordinati jam nostri legati extraordinarii praenuncium in augustissimain suae Majestatis sacratissimae aulam amandavimus. Quem saepius expertae vestrae Excellentiae benevolentiae recommendamus, confi-dimus omnino passu et itineri necessariis mediis ita per Excellentiam Vestram fulturum, ut incolumis et celerius scopum itineris assequi possit. E t legatus noster propediem itineri se accinget et negotia nra Vrae Excellentiae expecto-raturus est. Vram Excellentiam confidentissime duximus raquirendam, ubi de negotiis nris et regni fuerit edocta juxta promissam benevolentiam 11011 ducat molestum in augustissima aula ea, qua pollet authoritate, ita efficacis-sime recommendare, ut nostrum amicum affectum magis devincat, quod uti speramus Vestram Excellentiam divinae recommendamus protectioni.

Datum in castro nro Eadnoth 2. Augusti 1687.

Excellentiae Vrae ad officia paratissimi.

4.

Illme dne, amice nobis benevole.

Exhibitorem praesentium ordinati jam nri solennis legati praenuncium in augustissimam suae Majestatis aulani expedivimus. Qui ut celerius et sine impedimento iter suum continuare queat, Vram Illustritateni amice compellamus salvo jiassu comitiva aliisque benevolentiae testimoniis euni promovere non gravetur. Cujus amicitiae quemadnioduni nos non immemores fore promittimus Eanclem Vestram Illustritatem divinae recommendamus protectioni.

Datum in castro nostro Radnoth 2. Augusti a. 1687.

Illustritatis Vestrae ad officia parati.

Hatlapjan: Biidoskuti bejaro az mely levelekkel a radnothi gyule.sbol felment, azoknak parja. 2. Augusti a. 1687.

(Fogalmazvanyok az Erd. Muzeum-E. birt. Kemeny-gyujt. 33. k.)

e)

1687. a u g . 14.

Gyulay Ferencz ntasitdsa.

I n s t r u c t i o p r o S p e c t a b i 1 i a c g e n e r o s o F r a n c i s c o U y u l a y d e M a r u s N e m e t h i, c o n s i

-1 i a r i o n o s t r o i n t i m o, c o m i t e C o t t a s S z o l n o k M e d i o c r i s s u p r e m o n o s t r o i n a u g u s t i C a e s a r . r e g i a m q u e M a j e s t a t i s a u l a m a 1» l e g a t o c o n -s c r i p t a.

(Megjelent Alvinczy P é t e r Okmánytára I I I . k. 170. s köv. 11.) f )

1687. a u g . 21.

Sárossá János portat követ utasítása.

I n s t r u c t i o p r o g e n e r o s i s m a g i s t r o J o a n n e S a r o s i d e K i s S á r o s a 1 1 e r o n o s t r o p r o t h o n o t a r i o , G a b r i e l e J ó s i k a d e B r a j n i c s k a C o m i -t a -t e n s e , J o a n n e p e r i n d e S á r o s i de S z e n -t - L á s z l ó S i c u l o , p r u d e n t i e t c i r c u m s p e c t o M a r c o D r a u t l i S a x o n e e t s e n a t o r e C i b i n i e n s i n o s t r i s e t r e g n i s t a t u u m ad e x c e l l e n t i s s i m u m d o m i n u m m a g n u m V e z i r i u m 1 e g a t i s.

1. Megindulván ő kglmek Isten segítsége által útjokat admaturálják.

2. Maga kévánván az fővezér ő nga, hogy az ország-nak három nemzetből álló követeit küldjük bé, a nemes ország közönséges akaratjából ő kglmek választatván, és a fővezérhez ő ngához jutván, mind a mi s mind az ország nevével köszöntsék becsületesen a fővezért ő ligát s ajánl-ják a fényes portához való hűségben állhatatos megmara-dásunkat, praesentálván mind ő ngának, mind kihajának, mind T. T. ajándékinkat.

3. Noha mi az elmúlt esztendőben a magyar dolgok-ról ex fundamento mint kezdődtek kezünkre, mint estek s folytak, és estek ki kezünkből, a fővezérnek ő ngának Oszmány agája által bővségesen írattunk és akkori insinua-tiora eléggé resolváltunk, mindazáltal minthogy mind kapi-kihánk, mind Sárosi uram által nem szűnt azon dolognak insinuatiójától s mi formán és micsoda Ígéretekkel reá való segítséggel benne forogván, tudja Sárosi u r a m : ha előhozza ő kglmeknek, e szerint feleljenek.

4. Küpríili vezér mi formán parancsolt volt azon dolog-nak conserválása felől nekünk ő nga által folytatván dolgait, jól tudja ő nga, annakutánna Musztafa vezér is parancsol-ván felőle, sőt az athnameját maga hivatparancsol-ván be követeinket, és azt kiküldvén, a mellett oda ki miket vittünk végben, a mellénk rendelt szerdarban, segétségben. a török hadaknak

13*

magokat az athnáméhoz nem tartásban, mint frusztralod-tunk, és arra nézve az magyarság szive mint idegenedett volt el a fényes portától: mi Beszerment elrontván, Kallót, Károlyt jó dispositióval hagyván, a magyaroknak a Tiszán innen való földet jó securitas alatt quártélyúl hagyván és oly reménség alatt megtérvén, hogy Musztafa vezér a fogyat-kozásokat megorvosolja, mi is tavaszig a magyar nagy urak elméjét újobban disponáljuk és akkori tavaszkor jobb mód-dal kezdünk a hadakozáshoz Sárosi uram jól tudja. Azon-ban Tökölyi mint csinálta magához azon szerdái t, és az áltál a budai vezért, és az athnámé tőlünk mint vitettetett visz-sza, nekünk is mint parancsoltatott meg, hogy tovább az magyar dolgokhoz ne szóljunk, mind magától Musztafa vezértől, mind azután Fülek alatt a budai vezértől, és mely böcstelenűl tractáltattattunk, sanczoltattattunk, azt is jól tudja ő kglme; azután az bécsi táborozás alkalmatosságával, micsoda levele által exuált bennünket Tököly, és az egész országot, hogy néki sem dependenter, sem independenter nem kellünk s rosszűl folytatván dolgait, mi vége lőtt tudja azt is ő kglme, úgy azt is, mig kezünkben volt azon dolog, mennyi munkával, költséggel, magunk birodalmának pusztí-tásával sustineáltuk, és hogy jutalma mind ezeknek az nagy böcstelenség lett. Jól eleiben adván azért az vezérnek ő ligának, megmondhatják, minthogy azon materiában az meg-öletett vezértől lett az akadálytétel, és maga is ő nga arról való nékünk lett instrutióját két ízben is változtatván úgy Munkácsnak is kezünkben való bocsátásának igéretit is, megmondván, ha pénzt itt küldött volna, jó részét a német hadaknak elvonhattuk volna, az minthogy a Munkács-hoz ment hadak is már a mi alkalmatosságunkkal állattak volt el a német mellől, mivel az ő nga intimatiója és pénz-beli igéretire nézve már munkálódni kezdtünk volt (mely is nem kevés költségünkben tölt) azon dologban való szol-gálathoz való alkalmatosságok, annyi akadályokkal, alkal-matosságokkal vétetődvén ki kezünkből, azt vélvén már azok-ból az magyar nagy urak is, hogy semmi közünk azon dologhoz nincsen, bajos volna hozzá nyúlnunk, nem is remél-jük, hogy valami hasznot vehetnének. Azoknak is elméjek három felé miképpen vonódhatnék? Egészlen már minden várak a német kezénél lévén, a magyar tiszteket is taliter qualiter helyben állítván, nagyobb részét a magyaroknak kivált az nagyát magáévá tévén, a német mellől azokat el nem vonhatni. Tököly is noha kevés haszonnal, de napon-ként igyekezi maga részére vonni őket. és így mi mint avatnók közökben magunkat ? Látván, vévén is észre az