Aziparinépességből—Personnes
Tőrvényhatósági kereső—actives ! eltartott—dítespassives
Joguvnrosok danslapopulaiíanindustrielle,en
v.,-"es auímoms 1880. I 1890. l 1900. [ 1910. I 1920. [ 1930. I 1880. I 1890. ] 1900. 1 1910. I 1920. 1 1930.
é v b e n
Budapest . . . 58 659 101966 161039 218068 187864 234.720 66.922 146.668 1800011178694 175658 Baja. ... 3.030 2.908 3.1 43 3.513 3.389 3.896 " 3.360 3.504 4.119 8.591 4.364 Debrecen 6.351 7.625 10.160 16.848 13.603 17.079 § 53 7.912 11.754 16.006 16.855 18.117 Győr . . . . 3061 3.611 5.522 9.664 9.857 11.568 ,; § 3.225 5.251 11.062 12.351 117507 Hódm -vásárhely 2.820 2.707 3.655 4 802 4.859 6.090 ae % 3.965 4.666 5.504: 5.192 5.794 Kecskemét . . 3.114 3.229 4.088 5.450 5.113 6.160 no a 3.556 4807 5.868 5.631 6.281 Komárom . . 2.102 2.123 2.844 3.533 2) 678 2) 1.11'1 a'? 2.411 3.270 3.946 812 1.100 Miskolc . . . a, 5.211 7.388 9 021 9.356 10.216 ;: § 3) 10.406 11.652 12.594 11.973 Pécs . . . . . 5 579 5.374 6.206 8.668 8.572; 10.166 -— D.. 5.491 7.335 9 825 8 354 10.140 Sopron 2.800 3.599 8.831 4.531 4.483. 5.467 Z 3.208 4.073 4.902 5.042 5.598 Szeged . 7.307 7.076 31.279 14.271 14.142 166 8 7 505 10.036 13.986 12.773 14 820.
Szekest'ehérvár 3268 3.853 4.067 5.138 5.526 6 450 4.358 5.229 6.922 6.490 6.829
') Az időközi közigazgatási változások figyelembevétele nélkül. —— Non compris les changements administraiifs faits entre temps. —— *) A városnak csak a Duna jobbparti része. —— Ce chi/f're ne se rapporte gu'au secteur de Aomárom situe' sur la rive droite du Danube. —— 8) Nincs adat. —— Pas de donnée.
iparos népessége az említett időszak alatt körülbelül megkétszereződött. Jelentősebb iparossággal rendelkező megyei városaink sorában többet találunk. amelyeknek ipari népessége a vizsgált időszak alatt több,
mint megduplázódott. (így például a buda—
pestkörnyéki városok sorában: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, valamint Békéscsaba, Kapos—
vár, Mezőtúr, Nyíregyháza, Pápa, Szolnok,
Szombathely.) '
Az ipari telephely problémának érdekes megvilágítására alkalmas az az anyag is, amely a belső vándorlások problémájával kapcsolatos. Midőn hatalmas embertöme—
gek hagyják el sziilőföldjiiket. falujukat és városokba tódulnak be, majd ezt az új lakóhelyüket is többször megváltoztatják,
el sem képzelhető, hogy ezt ne hatalmas
rejtett gazdasági erők nyomására tennék.
Ma már ez a probléma nemcsak hazánk—
nak, hanem szinte az egész művelt világ-nak nagyfontosságú problémájává Valt.
Nagy-Britanniában az utóbbi évtized alatt kevesebb és kevesebb földet vesznek megmunkálás alá és így a mezőgazdaság mind kevesebb embernek nyujt —-— bár emelkedő bérszínvonal mellett —— meg(—l-hetést. Franciaországban kétségtelenül
megállapítható a városokba tódulás jelen—
sége. Dániában különösen a bérpolitikára
vezethető vissza az, hogy mindtőbben igye—
keznek elhagyni a mezőgazdasági életke—
reteket. Hollandiában dacára annak, hogy az iparosodás fejlődése nem gyors, mégis nagymértékben észlelhető a munkásság—
nak az a törekvése, hogy városokban keres—
sen kenyeret. Olaszországban már évek óta igen erősen észlelhető a városokba való tődulása a vidéki lakosságnak.
Mussolini a nemzet nagy vezére ki is adta a jelszót, hogy ,,vissza a röghöz!" Er—
kölcsi szempontból nézve a rög embere, a paraszt a nemzeti társadalom elsőrangú alapeleme, amelyről gyakran és nemcsak.
a választások idején kell megemlékeznidl Ezt hirdeti a fasizmus vezére! Ezen az ál—
talános megállapításon túlmenőleg azon—
ban gondoskodott Mussolini arról is, hogy ennek a célnak érdekében a fasiszta ál—
lamban törvényes intézkedések szülessenek meg. Az 1939. évi július 6—1 törvény több tekintetben rendelkezik olyan irányban, hogy a városok egészségtelen fejlődése megakadályoztassék, E törvény szerint bi—
zonyos indokolt kivételektől eltekintve senki sem helyezheti át lakóhelyét olyan községbe, amelynek lakosszáma 25.000 lel-ket meghalad, vagy amelynek kifejezetten
1) Benito Mussolini: Der Mann auf der Scholle.
Pester Lloyd. 1933. évi június 11-i számában.
6. szám
ipari jellege van. Kézművesiparosoknak, munkásoknak külön engedélyre van szük—
ségük, hogyha ezekben a magasabb lélek-számú, illetve ipari jellegű községekben kívánnák hivatásukat tovább folytatni.
Mezőgazdasági munkásoknak általános—
ságban a munkaközvetítő intézmények nem közvetítenek más munkahelyet, hogyha indokolatlanul elhagyják azt a föl-det, amelyen eddig dolgoztak.
Magyarországon a világháborút követő évtized közepéig, a mezőgazdaság megle—
hetősen élvezte az előnyösen alakult konjunktúra kedvező hatását. Midőn azon—
ban a mezőgazdaság és ezen keresztül az ott alkalmazottak munkaviszonyai meg—
romlottak, mezőgazdaságunk népességének enyhe visszafejlődése észlelhető. Mezőgaz—
dasági népesse'günk arányszáma, ugyanis 1920-tól 1930-ig 56%—ról 52%—ra esett visz-sza, mig ipari népességünk számaránya
19%—ról 22%-ra emelkedett. Közvetve
be-szédesen igazolja ez a néhány számadat azt, hogy itt is nagy tömegeknek az iparba és ezen keresztül városok felé való tódulá-sáról van szó. '
Az ipari vándorlások problémájára igen érdekesen rávilágítanak azok a vizsgálódá—
sok, amelyek segélyével kutatjuk azt, hogy budapesti iparosaink születési helyük, ille-tőleg budapesti tartózkodásukat megelőző lakhelyük szerint hogyan csoportosíthatók.
A 8. táblázat szerint budapesti iparosaink 8. Budapesti iparosok megoszlása születési
helyük szerint (1928). 1)
Population indusfríelle de Budapest, suit-ant le lieu de naissa'nce (en 1928). *)
Iparosok
.. . szama
Szuletésrhely Mmbmdes
Lwu de nazssance habttantsde
professton industrielle
Budapest ... 4.873 Trianoni Magyarország — Hongrie de
Trianon ... 8.764
* Magyarországtól 1920-ban elszakított te—
rület —— Territoz're détaché de la Hon—
grie en 1920 ... 5.409 Európa egyéb állama — Autres Etats
de l'Europe ... 938 Más világrész -—- Autres parties du,
monde ... 34
Osszesen — Total. . 20.018 1) Laky Dezső dr : Az iparosok szociális és gaz—
dasági viszonyai Budapesten (1930) e. művéből. — D'aprés un ouvroge du Dr Désire' Laky.
-——431— 1941
közül mindössze 243596 született Buda—
pesten. Részletvizsgálatok meggyőznek ar—
ról, hogy ,,a vidékről bevándorló iparosok számának alakulásáhól kiütközik a föld-rajzi távolság hatása . . . Azok a vármegyék, melyek a székesfővárossal a legközvetle—
nebb gazdasági érintkezést tartották fenn, tudták leginkább kihasználni azokat a le—
hetőségeket, melyek Budapest gazdasági életébe való bekapcsolódásból kínálkoz-nak... Kétségtelen az, hogy jelen viszo-nyok között a fővárostól messzebb lakó iparos nehezebben tudja magát arra hatá-rozni, hogy a székesfővárosba költözzék, mint a közelebblakó . .. A megszállott ré—
szekből Budapestre származott iparosság—
ban legtöbben a Cseh—Szlovákiának ítélt földről származnak, —— jóval többen, mint a Romániához kapcsolt részekről, melyek lakossága pedig sokkal nagyobb, mint a Cseh-Szlovákiának jutott területeké. En—
nek oka, mint jól tudjuk az, hogy az a vándormozgalom, mely a béke boldog esz-tendeiben, mint belső vándormozgalom je—
lentkezett, északról dél felé sokkal több embert terelt az ország közepe felé, sem—
mint keletről nyugati irányba. Valószínű hogy Cseh—Szlovákiából, a tótföldről szár-mazó iparosok alkotják túlnyomórészt a főváros iparosságának ezt a tömegét. Er-dély pedig leginkább székely iparosokkal ajándékozta meg a fővárost. A Jugoszlá-viának jutott magyar területekről jóval ke—
vesebb-en származtak hozzánkfd)
A 9. táblázat arról győz meg, hogy ipa-rosaink közül mindössze 22'53% volt olyan, akik állandóan Budapesten is laktak. A többiek az országnak, Euró—
pának, illetve a világnak más tájáról vetődtek Budapestre, A Budapesten szüle-tett és az állandóan Budapesten lakó ipa—
rosok százalékos aránya között alig van különbség. Ugyanis a Budapesten született (243596) iparosok messze túlnyomó része állandóan Budapesten is lakott. (22'53%).
Kevés Budapesten született iparosnak adatott meg ugyanis az a szerencse, hogy végleges budapesti letelepülése előtt a vi-lágnak valamely más táján körülnézhessen.
Mielőtt fejtegetéseinket bezárnók, nem lesz érdektelen, ha a gyáripari statisztika adatait előbb szétbontjuk aszerint, hogy azok Nagy—Budapestre, vag a Vidék vi—
1) Laky Dezső dr.: Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest, 1930.
239. l.
27:
6. szám
9. Budapesti iparosok megoszlása budapesti tar-tozkodásukat megelőző lakóhelyük szerint
(1928). 1)
Population industrielle de Budapest, avec indication des endroits habite's aupamvant par les immigre's
(1928)')
Iparpsok
, szama
L a k 0 h e 1 y Nombredes Lieum de residence habiiamsfíe
profession industrielle
Allandoan Budapest — (Je-um (mi habi—
taxcnt toujours a Budapest ... 4.510 _ Trianoni Magyarország - dans
.§__ la Hongrie de Trianon. . 9.265
§§ Magyarországtól 1920 ban
el-"; csatolt terület- sur le
terri-'§—§ toire détaché de la Hongrie
;; en 1920 ... 4 820 23' Európa egyéb állama ——
ail-uj; leurs, en Europe . 1.224 'gg Más világrész —— en dauues .
%% pmtz'es du monde . 55
5'3 Ismeretlen hely —— en am lieu
U non déclaré . . ... 144
Osszesen — Total . . 20.018 1) Laky Dezső dr: Az iparosok szociális és gaz-dasági viszonyai Budapesten (1930) c. művéből. —-Daprés un ouvrage du Dr Désiré Laky.
———432— 1941
szonyaira vonatkoznak—e, majd szétválaszt—
juk ezeket az adatokat aszerint, hogy azok milyen nagy lélekszámú községek csoport—
jára vonatkoznak. Végül néhány adattal rávilágítunk a trianoni Magyarország ke—
leti végein fekvő úgynevezett "Viharsarok"
ipari viszonyaira.
A 10. táblázat számsorai beszédesen tanuskodnak arról, hogy 1921—től 1925—ig terjedő időszak alatt. mind az ipartelepek számát, mind a munkáslétszámot, mind a termelés értékét tekintve a vidéki iparnak fejlődése erősebb ütemű volt, mint Nagy-Budapest iparáé. 1925—től kezdve az 1931—es világgazdasági krízis kitöréséig Nagy-Budapest iparának előretörése mindjob—
ban kibontakozik, jóllehet a—korszak Vége felé általában átmeneti visszaesésnek je—
lenségei észlelhetők. 1932 óta viszont Nagy-Budapest ipari fejlődése kétségtele—
nül túlszárnyalja a vidéki ipar fejlődésé—
nek ütemét. Hogyha a vidéki gyáripari termelés értékét szembeállítjáuk Nagy—
Budapest gyáriparának termelési értéké—
vel, akkor élesen látjuk azt, hogy 1925 óta Nagy-Budapest többet termel, mint az egész vidéki gyáripar. Különösen markán-san látszik ez a jelenség a legutolsó évek
10. A gyáripar jellemző statisztikai adatai (192l—l938).
Chiffres de statistigue caracte'risant l'industrie manufacturiérc (1921—1938).
') Adatok a. müvezetökre munkásokra, tanonookra és otthon dolgozó Confremaítres, ouvriers, apprentis et ouvriers a domicile.
Ipartelepek száma Munkáslétszáml) A termelés értéke 1000 P—ben
No re de ' 4 It' s: ' - ur des rad 's ' r'el ,
ÉV mb índísiíiglss ments Efectzf ouvrxerl) Vale m 11900 ;Zzgriíízdmt 1 5
Na — n - Ya
-Année Budaggest Vidék Összesen Bijdaggest Vidék Összesen Balidaggest Vidék Összesen
Le grand La provínce Total La grand La province Tolal Le grand La province Total
Budapest Budapest Budapest
1921 885 1.239 2.124 85.720 66.871 15259] 478977 507023 986000
1922 962 1.534 2.496 110 116 88.468 193 584 563728 813422 1,377.150 1923 1.064 1.675 2.739 118.654 92.811 211 465 626.674 780 296 1,406 970 1924 1.102 1.774 2.876 107.030 91.537 198567 803774 1,110 256 1,974.030 1925 1.226 1.934 3 160 108.356 88.447 193803 1.061108 1,007.120 2,068.228 1926 1.294 1.993 3.287 112.541 87.828 200.369. 1,180.875 1,010.783 2,191.658 1927 1.498 2.046 3.544 134.139 98.732 232.871 ],452.487 1,239.485 2,691.972
1928 ?) !) 3.553 2) 2) 241 305 2) 2) 2,876.87l
1929 1.461 2.051 3.512 142.921 99.350 242.271 1.657030 1,210.064 2,867.094 1930 1.456 2.035 3 491 128.436 88.567 217.Ul2 l,467 686 1,024.182 2,491.868 1931 1.453 1 969 3.424 116.908 79.415 196.323 1,219.977 838683 2,058.660 1932 1 426 1.898 3324 106.129 71905 178031 1,044.113 778509 1,822.622 1933 1 448 1.904 3.352 110.412 72819 183231 1.033895 729534 l,763.429 1934 1.455 1.932 3.387 123.482 79.576 203051— 1,165.lö7 789231 1,954.888 1935 1.485 2.006 3.491 135.345 87.825 223.l70 1,29l.574 909903 2,201.477 1936 1.643 2.057 3700 155.898 99.543 255 44! l,533.3:')5 1,049 13l 2582486 1937 1.816 2.086 3.902 175832 110357 ' 236 189] 1, 755. 533 1,196.905 2352439 1938 1.859 2.131 3.990 182.074 115.666 297740! 1.7.96 872 1,247.598 3,044.470
munkásokra vonatkoznak.
—-— 3) 1928 ban Budapest környéke külön nem dolgoztatott fel. —- Pom- 1928, les chi/free des environs de Budapest nont pas été dépouillés séparément
6. szám ——-433— 1941 alatt, midőn Budapest termelési fölénye
igen figyelemreméltó.
A 11. táblázat abból a szempontból ér-dekes és tanulságos, hogy itten a községe-ket lélekszám szerint bontottuk szét és en—
nek a szétbontásnak megfelelőleg mutat-tuk be azt, hogy különböző nagyságú köz-ségekben az összes lakosságnak milyen része lakik, illetőleg a gyáripari telepek száma, átlagos munkáslétszáma és terme—
lési értéke hogyan oszlik meg ezek között a községtípusok között.
Legérdekesebb tanulsággal mindjárt a táblázat első Vízszintes sora szolgál. Esze-rint láthatjuk, hogy-az ország lakosságá—
nak 67'6%—a lakik olyan községekben, amelyeknek lélekszáma nem haladja meg a 20.000-et, viszont a gyáripari munkás-ságnak csak 22'6%—a és a gyáripar által
előállított termelési értéknek 24-5%-a esik
ezekre a községekre. A 20.000—50000 kö—
zötti lakus létszámmal rendelkező községek-nek, valamint az 50.000-től 100.000-ig ter—
jedő lakosszámú településeknek a gyáripari termelésben számszerint kisebb a jelentő—
sége, mint a legfeljebb 20.0001akosszám-mal rendelkező községeké, aránylag azon—
ban nagyobb.
Nem érdektelen figyelemmel kísérni 500—nál több munkást foglalkoztató ,,ma-mut"—vállalataink földrajzi elhelyezkedé-sét is. Ezek közül a vállalatok közül 1939-ben 52 van Budapesten, a főváros kör—
nyékén pedig 27 tevékenykedik. így ..Nagy—
Budapest" mamutvállalatainak száma 79.
Evvel szemben a vidéken 47 ilyen vállalat működik. (Győrött 8, Salgótarjánban 3, Pápán, Pécsett, Sopronban, Szegeden,