Az ipar telephely választása és az észszerűség elve

IPAR

Az ipar telephelyválasztása és az észszerűség elve.!)

Le choix de l'emíolacement des établissements industriels et le principe de rationalité?)

ne.—nme. En choisissant l'emplacement dlun établissement industriel, il convient d*examiner scrupuleusement ouelle région du pays s'y préterait le mieux. Généralement on résout le probléme soit en faisant des culculs préliminaires basés sur des principes rationnels, soit 'en négligeant complete—

ment les interdépendances économiaues.

Les complications du probléme ont été éclair—

cies d'abord par Thíinen, puis par Alfred Weber.

Les reclierches de Sombart, Ritschl, Marshall et Wagemann y ont apporté ensuite (Putiles complé- ments.

Lorsgue le chair de I'emplacement d'un éta- blissement industriel est guide pur des considéra—

tions et des calculs exacts, trois cas sont encore á distinguer suivani la personne chargée de la solu—

tion du probléme. Dans le premier cas, les entre- prises arréteut leur choix en s'inspirant unigue—

ment de leurs intéréts; dans le deuxiéme cas, clest ltÉtat gui dicte le chair, notamment si Pactivite' écanomigue est placée sous les auspices du socia—

lisme d'Éiat; dans le troisiéme cas, les entreprises industrielles cherclzent elles—mémes le lieu ou elles désirent sle'tablir, mais en se soumettant aus: direc—

tives de FÉtai.

Nous voyons les résultats grandioses de la ere'a—

tion d'agglomérations par les entreprises industriel- les en Amérigue ou, par exemple, les villes de Sal- taire et de Pullmann City doivent leur existence á l'initiative prive'e. UEurope aussi o/fre des exemples nombreux; nous rfavons aula citer Siemens—Stadt ou les localités entourant les usines Buta. La poli—

tigue de colonisation des entreprises industrielles est illustre'e d'une facom intéressante par llindustrie textile gui se déplace du Nord au Sud et par Fin—

dustrie des chaussures gui se déplace de POuest á l'Est sur le territoire des États—Unis d'Ame'rioue.

Il va sans dire gue la solution lu plus simple de la guestion de lyemplacement est celle guyun régime de socialisme dlÉtat peut se permettre, comme, par exemple, en Union sovie'tigue oil toute une séric de villes (Magnitogorsk, Dnyepropetrovslc etc.) sont nées sur une parole de commandement.

D'une fogan générale, on peut observer gue le 1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1941 má- jus 13—án tartott székfoglaló előadás. Német nyel—

ven megjelenik a Journal de la Société Hongroise de Statistiaue 1941. 1—2. számában. ——- Discours de réception prononce' le 13 mai 1941 a la Société Hongroise de Statistigue. Il sera publie' en allemand dans le no 1—2 de 1941, du Journal de ladite Société.

rythme du progrés est bien plus lent dans les pro- vinces de PUnion á vieil industrialisme gulen Sibérie orientale, en Transcaucasie ou dans les pro—

vinces de l'Asie centrale.

Le probléme est autrement compligué dans les pays á institutions de'mocratígues ou I'État n'est pas maítre absolu. L'Angleterre offre a cet égard un exemple instructif. Dans certaines regions in—

dustrielles, uppelées ,,special areas" (partie sud du Pays de Galles, partie ouest de Cumberland, guel—

gues districts e'cossais), on a remargué un talen- tissement d'activite'; en revanche, Londres et l'Angleterre du Sud agissaient comme des aimantm Le gouvernement ne pouvaít pas assister impus—

sible a ce déplacement du centre de gravité in- dustriel et il faisait appel () l'initiative privée pour enrayer le mouvement. Des combinaisons de crédit furent mises sur pied, l'administration fiscale con—

sentit des de'grévements, et ceux gui s'engageaient á donner un nouvel élan á l'industrie dans les ré—

gions dépeuplées reeurent des bátiments d'usíne en location.

La politigue e'conomigue de la Hongrie connaít naturellement, elle aussi, les problemes gue souléve le choix de Pemplacement des établissements in—

dustriels. Le principal de ces problemes est celui de la décentralisation: il faut trouver le moyen de décongestionner la banlieue de Budapest ou les usines se sont groupées en trap grand nombre pour certaines raisons diordre historigue et aussi comme conséguence du démembrement du pays par le traité de Trianon, afin gue les villes de pro—

vince se peuplent peu a peu dlentreprises indus- trielles.

Dans un grand nombre de cas, si on installe une usine en province, il y a pour cela des raisons économiaues; tel est, en particulier, le cas des éta- blissements dlindustrie agricole (tarnsformation du lin et du chanvre, fabrication de conserves, etc.), En général, le choix diune localite' de province a llavantage d'imposer a Fentreprise une charge moins lourde sous forme de rente fonciére; de plus, des eonside'rations d'ordre militaire, social, nationa- litaire et sanítaire militent également en fuveur d'un tel choix

Pour juger sainement la situation de Pindustrie concentrée dans la capitale et celle de l'industrie décentralisée, il convient cranulyser avant tout les deux facteurs essentiels gui dictent le choíac de llemplucement: les frais de transport et les saluires.

il nlest pas douteux gue beaucoup d'entreprises installe'es en province sont de'savaniuge'es vis-á—vis

6. szám

de leurs concurrentes installées dans la capitale au point de vue des frais de transport. En revanche, la provinee margue un avantage certain au point de vue des salaires re'els. Notons gue les salaires minima dont la fixation se généralise de plus en plus depuis guelgues anne'es présentent une diffé—

rence de niveau d'environ 15% guand on compare Budapest aux vitles de provinee. La charge des contributions publigues pése assez lourd en pro—

vince. Tandis gue le tava: de llimpőt additionnel a été en 1936 de 50% a Budapest, il y a de grandes villes de province ou il s'e'levait a 95%.

Le prix de l'e'lectrícite', de lleau, du gaz est souvent un facteur désavantageant l'industrie de province. On peut, dans une certaine mesure, com- penser cet inconvénient en n'admettant aaa: adjudi—

cations gue les entrepreneurs de régions détermi- nées. En ce gui concerne le credit et la bangue, un établissement industriel, pour avoir son siege en province, nla pas á souffrir d'inconvénients partículiers, sauf s'il s'agit pour lui de poursuivre des négociations avec des organismes de credit ou de commerce installe's a Budapest.

Pour menet a bonne fin ses projets de dé- centralisation, le gouvernement dispose de l'arme puissante des tarifs de chemin de fer et de naviga- tion. Il peut en outre activer la décentralisation par les mesures de faveur gue l'État est en droit de consentir par application de la loi sur le déve—

loppement de l'industrie. Les collectivite's autono- mes possédent également des moyens pour favori- ser la décentralisation industrielle; elles ont á ap—

pliguer une politigue fiscale appropriée et ;: suivre en matiére d'entreprises publigues une ligne de conduite encourageant les entreprises ti slétablir -sur leur territoire. Mais la société et llinitiative privée peuvent également jouer un beau töle; il dépend d*elles de former la génération ouvríére de Iluvenir et de rendre les agglomérations industriel- Ies de la province salubres et attrayantes.

Tout en reconnaissant liimportance de la de'—

centralisation industrielle, on aurait tort de s'adon- net en Hongrie a des espoirs illimite's, Le dévelop- pement de llindustrie hongroise est, dans beaucoup de domaines, une chose accomplie. Celui gui ionde une nouvelle entreprise a souvent les moins liées.

Il arrive gu'on trouve avantage a adjoindre á une entreprise existante une branche (factivité nouvelle au lieu de créer une entreprise de toutes pieces.

Orl ne peut pas raissonnablement envisager le transfer! en masse des usines. Seal un État pos—

se'dant des capitaux en excés a les moyens de se permettre pureille opération. Il faut travailler á la décentralísation, mais avec mesure et prudence.

Sacrifier les intéréts de Ilindustrie existante serait impardonnable; nos efforts doivent tendre a amé—

liorer la distribution des établissements industriels par les voíes de l'e'volution inspirée du bon sens,

-—411—-—— 1941

Des conclusions intéressantes se dégagent de la comparaison de llindustrie de Grand-Budapest avec celle du reste du pays. On voit gue pendant les années 1921 a 1925, Pindustrie manufacturiére a fait en province des progrés plus rapides (Iwa Budapest, banlieue eomprise, et cela, en tenant compte tant du nombre des établissements gue de Pelfectif ouvrier ou de la valeur de la production.

Au contraire, depuis 1932, le développement se caractérise par un rythme plus vif () Grand-Buda—

pest. II n,est pas sans intérét de noter gala partir de llannée 1925, la production des usines de Grand- Budapest dépasse celle des usines de tout le teste du pays.

Nous sommes íermement convaincu gue si nous réussissons á l'avenir a élargir le róle des principes rationnels dans le choix de l'emplacement des établissements industriels, nous aurons rendu grand service a l'évolution industrielle du pays.

*

Vázlat.

l. A probléma más és más háziipari, kézmű- ipari és kapitalista ipari vállalkozás esetében,

2. Öntudatos és számszerű munkálatokkal elő- készített, racionális elveken felépülő ipari telepítés problémája.

a) Elméleti megfontolások különös tekintettel Weber Alfréd, Sombart, Ritschl, Marshall és Wage- mann munkásságára.

b) Szállítási költségek és a magyar ipari tele—

pítés.

c) Munkaköltségek és a pítés.

d) Vállalkozók telepítési akciója (Pullman—city, Siemens-Stadt, Bata ipartelepei) és az amerikai pamutipar délfelé való vándorlása.

e) A Szovjetunió ipari telepítési politikája.

f) Anglia ipari telepítési problémái (,,Special areas").

)A magyar ipari (decentralizáció stb.).

8. Öntudatlan és tudatos ipari települési törek-

vések együttes szemlélete. Közvetett következtetések levonása a városiasodás és a belső vándorlásuk problémájával kapcsolatos jelenségekből. A magyar ipari statisztika adatainak vizsgálata a települési probléma szemszögéből.

magyar ipari tele-

telepítés fontos kérdései

,,Un phénornéne social est abso- lument inearplicable s'il est isolé de son milieu. 'l'oute la science sociale repose sur cette loi."

Demolins.

Az iparvállalat alapításának sokrétű problémái közül egyik leglényegesebb a telephely megválasztásának kérdése. E prob- léma nem helyes megoldása a vállalat élet- képességét is kérdésessé teszi. Az ipari fej—

lődés különböző fokain más és más színben fest az ipari települési probléma.

Ipari települési problémáról természet—

szerűleg nem sokat beszélhetünk akkor, midőn a saját szükségletre dolgozó házi iparnak viszon—Vail, szemléljük, hiszen a te—

lephely minden esetben a háziiparos lakó—

6. szám

háza. A települési probléma szemszögéből nem igen változik a helyzet akkor sem, midőn a háziipari tevékenység már nem elégszik meg a saját háztartáson belül fel- merült szükségletek kielégítésével, hanem terményeit a piacon kívánja forgalomba e hozni. A telephely ebben az esetben is a házi—

iparosok házában marad és a kereskedelmi értékesítést vagy házaló kereskedő vállalja, vagy pedig olyan vállalkozó, aki a háziipa—

rosok hitel- és nyersanyagbeszerzési prob- lémáinak rendezésén kívül az értékesítési gondokat is leveszi a vállaikról.

A kézműiparnak is van olyan megnyi—

latkozási formája, amelynél modern érte—

lemben vett telephelyproblémáról nem be- szélhetünk. Ez a vándoriparnak esete, mi—

dőn az iparos a megrendelőt házában keresi fel és ott végzi el az ipari munkát. Akkor azonban, midőn a kézműipari bérmunká- nak, a megrendelésre dolgozó kézműipari tevékenységnek vagy még inkább a kész—

letre dolgozó kézműiparnak esetével állunk szemben, természetesen teljes mértékben felmerül a telephely választásának nehéz problémája. A telephelykiválasztás azon—

ban ebben az esetben jobbára öntu—

datlanul történik és legritkább eset- ben dönti el számszerű kalkulációkkal a kézműiparos azt, hogy hol legyen telep—

helye. Félreértések elkerülése végett hang- súlyozni kívánjuk, hogy nem azt állítjuk, hogy az illető kisiparosnak nincsen oka arra, midőn egyik vagy másik telephelyet választja, csak arra mutatunk rá, hogy e telephelyválasztás a kisiparos lelkivilágában nem mint, önállóan felvetett, teljesen tudatos és számszerű kalkulációkkal eldöntött prob—

téma jelentkezik.

Ezzel a megállapítással kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy újabban egyes államokban, különösen Né- metországban komoly erőfeszítések észlel—

hetők abban az irányban, hogy a racioná- lis elvek a kézműipar telephely választá- sánál fokozottabban érvényesüljenek.

A birodalmi kézműipari szervezet maga elé tűzte azt a célt, hogy a jövőben meg'—

bízható ad'atanyag alapján minden válla-—

latalapítás előtt álló kézművesmestert meg—

felelő tanáccsal lásson el abból a célból, hogy milyen helyen és milyen kerületben lesz legcélszerűbb, ha vállalatát megin- dítja. Ebből a célból természetesen tudnia kell a tanácsadó birodalmi kézművesipari szervezetnek pontosan a települési hely lakosságának számát és összetételét, gazda-

——412— 1941

sági szerkezetét, a hasonló szakmabeli, már létező üzemek számát stb. Ilyen irányú munkálkodással igyekeznek elkerülni azt, hogy a befektetett tőke és az emberi munka—

erő helytelenül ne használtassék, illetőleg elérhető legyen olyan település, amellyel a közgazdasági feladatok leghatásosabban szolgálhatok. Ezeknek a céloknak érdeké- ben szakmánkint az egész birodalom terü- letére, valamint vidékenkint és városon- kint telephelyte'rképeket készíttettek. Ter- mészetesen ezeknek a ,térkép—eknek anya—

gát is állandóan fel kell frisgíteni, mert a belső vánd-orlások és a fejlődés a telepü—

lési tényezőket szinte állandóan változ—

tatja?)

A kapitalista iparnak előretörése, legyen az akár gyáriparszerű, akár manufactura keretekben—űzött ipari tevékenység, felveti a maga teljességében az öntudatos és szám—

szerű kalkulációkkal előkészített ipari tele—

pülés problémáját. Ezeket az öntudatos kal—

kulációkat vagy az egyes vállalkozó végzi el, vagy az államhatalom (e két tényező együttműködéséből álló kevert formáról ehelyütt nem szólva), mely e számítá—

sok, illetőleg egy—éb meggondolások ered—

ményeképen határozza meg ipari telepítési politikáját. Az egyes vállalkozók által Vég—

zett telepítési problémákat nagy konc—ernek—

ben külőn szakértők látják el. lgy például

tudunk róla. hogy a Báta-koncert), midőn új vállalatnak létesítésére határozza el ma—

gát, akkor a gyár pontos helyének kijelö—

lése és a települési problémák n'tegoldása érdekében a szakértőknek külön specializált karát állítja munkába.

Vizsgáljuk előbb az öntudatos és szám—

szerű munkálatokkal előkészített, racionális elveken felépülő ipari települési problémát!

A mai, sokszor gyilkos világversenyben csak olyan vállalat maradhat meg amely telephelyét racionális meggondolások alap- ján választja ki. Marschall .,Situation value" elméletét továbbé—pítve, felfogásunk szerint nemcsak egy t'iilddarabnak van hely—

zeti értéke, hanem az egész vállalatnak is?) Az ideális telephely esetén ez az érték ,,ce—

teris paribus" maximum értéket ér el. Ez az érték a mindenkori kamatláb alapján át—

számítható és így fiktív jövedelemként je—

lentkezik.

1) Reichsstand des deutschen Handwerks, Jahr—

buch des deutschen Handwerks. 1936, 1937M—38, 1938—39. Berlin.

2) A. Marshall: Principles of Economics. Lon—

don, 1930. 441. oldal.

6. szám ——4l3— 1941 A telephely-probléma tudományos felve—

tésének érdeme J. H. von Thíinen érdeme, aki a ,,Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirtschaft und Nationalőkonomie oder Untersuchungen über den Einfluss, den die Getreidepreise, der Reichtum des Bodens und die Abgaben auf den Ackerbau ausiiben"

című 1826—ban megjelent művében tudomá—

nyos rendszerbe foglalta a települési prob- léma számos elvét. Az ipari tele-pülési prob—

léma tekintetében Roscher, Hobson, Ross, Scháffle, Marshall és Sombart végeztek út- törő munkásságot, míg végre 1909-ben

megjelent Weber Alfréd-nak ,,Uber den

Standort der lndustrien" című műve, amely a problémának számos nagyjelentöségű je- lenségét éles logikával tárta fel. Az ő nagy- szabású munkássága után még számosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, akiknek so—

rában különösen Englün'der, Predöhl, F ur—

Ian és Ritschl nevét kell megemlíteni.

Weber Alfréd ipari települési elméleté—

nek egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy a település problémájának két leg—

jelentősebb tényezője a szállítási költség és a munkaköltség?) Éppen ezért könnyen érthető, hogy a települési helyzet kilalaku—

lását nagymértékben befolyásolja a tarifa- politika. Hogy a tarifatételek a gazdasági életnek belső alakulását mennyire átala- kíthatják, arra érdekes példa Braziliának esete, melynek néhány vidéke a szállítási költségeket illetőleg Északamerikához és Európához közelebb fekszik, mint a bra- ziliai Sao Paulo és Minas Geraes vidéki ipari központokhoz?)

A település második nagyfontosságú tényezője a munkaköltség olyan irányban hat, hogy a szállítási költségek által indo- kolt ideális telephelyről a tényleges tele- pülés helye igyekszik olyan centrumok felé tolódni, ahol a munkaköltség előnyösen alakul. Amíg azonban a szállítási költségek szempontjából kialakuló ideális telephely a terepen való tologatással szinte mathe—

matikai pontossággal kikereshető, addig a munkaköltségek tételeinek figyelembevé- telével megtalálandó telephely csak hatá- rozott ugrással, a munkásság lakóhelyéhez való közeledéssel található meg, mert itt részleges közeledés a probléma megoldá—

sára nem alkalmas.

*) Alfréd Weber: Uber den Standort der In- dustrien. Tübingen, 1909.

'*') E. Wagemann: Wirtschaftspolitische tegie. Hamburg, 1937. 234. l.

Stra—

Minél alacsonyabbak a tonnakilométe- rek szállítási díjtételei, a munkásság tele—

pülési centrumaihoz való közeledés annál hatékonyabban tud érvényesülni. Jól mondja Weber Alfréd, hogy a kézműipar XIX. századbeli visszaesése részben arra vezethető vissza, hogy a szállítási költségek csökkenése folytán a munkatelepülések egymással vívott harca hatékonyabbá vál- hatott és így a nagyipar bizonyos pontokon könnyebben tudta leverni a kézműipart, mint azelőtt, midőn a szállítási költségek magas alakulásában a kézműipar bizonyos védelmi bástyát láthatott.

Minél több munkaeredmény tömörül egy áruban, annál inkább érvényesülnek azok az erők, amelyek az árut előállító ipart a munkásság települése felé hajtják.

Viszont ha egy áru előállításához sok nyersanyagra és sok gépi erőre van szük—

ség, akkor a nyersanyag— és energiaforrá- sok felé igyekszik települni az ipar. A te- lepítés érdekében ható különböző erők ere- dőjeképen végeredményben megállapíthat- juk, hogy az ipar igyekszik vagy a fogyasz—

tási hely felé vagy a nyersanyag, illetőleg energia előfordulások irányában, vagy pe- dig végül a munkástörzs lakóhelye felé, települni.

A modern kor gazdasági rendszerének folyománya, hogy a nyersanyag feldolgo- zással foglalkozó iparágak részint a köz- lekedési eszközök hatalmas kifejlődése, részint a világ különböző részén fekvő nyersanyag lelőhelyek versenye révén, ré- szint pedig a. különböző anyagpótló eljárá—

sok bevezetése miatt mind kevésbbé van—

nak egyes nyersanyagelőfordulási helyek—

hez kötve és így a nyersanyag-monopoliu- mokból származó hatalmi helyzetek köny- nyebben megtörhetőkf)

Egymásba kapcsolódó vertikális felépí- tésű üzemeknek települési problémája rendszerint úgy alakul, hogy a nyersanyag—

lelőhely mellett települ az első fokozat, a többi feldolgozással kapcsolatos gyártási fokozatok pedig inkább a fogyasztópiac felé települnek.

Sombartnak azt a megállapítása, hogy a gazdasági technika az organikus síkról mindinkább az anorganikus síkra tolódik át, az ipar települési helyzete tekinteté—

ben is változásokat idéz elő, amennyiben az eljövendő településeknél a munkapiac

*) IZ. Wagcmann: Wirtschaftspolitische Stra—

tegie. Hamburg, 1937. 236. l.

26

6. szám

felé való orientálódásnak jelentősége csök- ken és az új iparvállalatok inkább a hatal—

mas keretekben felhasználásra kerülő nyersanyag- és energiaforrások mellé igye—

keznek települni.

Ritschl a települési problémát két foga—

lomnak bevezetésével igen érdekes megvi—

lágításba helyezi. Szerinte az anyaglelő- hely és a piac közötti szállítási költségek folytán érvényesülő jelenség a szállítási orientáció, amivel szemben érvényesül a telephely gravitációja. E gravitációs jelen- ség hatása az, hogy a telephely a szállítási költségek minimumát jelző pontról eltoló—

dik az úgynevezett gravitációs elemek nyomására. E gravitációs elemek sorában például a kamatelőnyöket, vagy a földjá- radék, adó, szociális terhek tekintetében mutatkozó előnyöket, vagy pedig a munka—

előnyöket sorolhatjuk fel.

Bármiként is alakuljon azonban a ra—

cionális alapokon kiszámított telephely problémája, a már befektetett, sokszor óriási tőkéket figyelembe kell vennünk még akkor is, hogyha azok nem minden tekintetben racionális alapon és megfelelő helyeken kerültek befektetésref)

Különben a leghelyesebhen megválasz—

tott telephely is később alkalmatlanná vál—

hatik akkor, hogyha azok a tényezők meg- változnak, amelyek annakidején a telep-

hely megválasztását indokolttá tették. lgy például ha a munkástörzs elköltözik, egy nyersanyag-lelőhely kimerül, vagy ha a szállítási költségek megváltoznak.

Hogy a telephely-választás kérdésénél gyakran mennyire bonyolult összefüggések játszanak szerepet, arra érdekes példaként szolgál az angliai statlordshire—i fazékipar településének esete. Ennek az iparágnak települését ugyanis az indokolja, hogy ezen az ipari vidéken települt számos vasipari cikket előállító ipartelep is, melyeknek ki—

vitelre kerülő árui nehezek, de kis térfoga—

tot betöltők. Ezért igen kívánatos volt, hogy e vasipari telepek mellett rokon ipar—

ágazat is települjön, amelynek exportcikkei nagy térfogatúak és így az exportárukat szállító hajóknak űrtartalma jobban hasz—

nálható ki?)

1) Edouard Szíurm de Sztrem: ,,Observatíons sur les méthodes appliguées á l'étude des régions économioues." Revue de PInstitut International de Statistigue, 1933. július.

2) A. Marshall: Principles of Economics. Lon- don, 1930. 395. 1.

-——-414——

,1941_

Még egy példát kívánunk felemlíteni annak bizonyítékául, hogy igen gyakran egy iparág települését éppen az indokolja, hogy egy másik a kérdéses iparágtól gyak—

ran teljesen elütő iparág ugyanazon a ví—

déken már települt. Angliában ugyanis gyakran fordulnak elő esetek, hogy vas—

ipari kerületekben, ahol nincsenek asszo—

nyokat és gyermekeket kellő mértékben foglalkoztató textil, vagy hasonló gyárak, a vasipar bérszínvonala túl magas, de da- cára ennek az egyes családok keresete

—— mivel csak a családfő tud keresni ——

igen alacsony. Ezért előfordult gyakran az, hogy a textilipar egyes ágai vasipari kerületekben telepedtek meg. Ennek a több iparágnak egy kerületben való tele- pülését célzó politikának előnye az is, hogy az esetleges munkanélküliség gondja nem nehezedik olyan súllyal a lakosságra, mintha ebben az ipari kerületben csak egyetlen iparághoz tartozó üzemek tele-

pültek volna?) '

Rámutattunk arra, hogy a települési probléma két legjelentősebb tényezője a szállítási költség és a munkaköltség. Nem lesz érdektelen, hogyha a szállítási költség—

nek az ipari településekre gyakorolt hatá—

sát egy magyar tárgyú példán bemutatjuk.

A cél az volt, hogy számítások segítségével igazoltassék az, hogy bizonyos nyersanya—

gok, félgyártmányok és készáruk szállítási költségeiben beálló különbözőség milyen mértékben teszi az ország néhány jelleg- zetes telephelyét előnyösebbé, mint a má—

sikat.

Ebből a célból az 1. számú táblázat első rovatában mindenekelőtt kiválasztot—

tunk néhány jellegzetes és fontos ipari nyers-, illetve segédanyagot és félkészárut.

E kiválasztásnál arra törekedtünk, hogy számos olyan ipari nyersanyagot és fél—

készárut tegyünk vizsgálat tárgyává, amely- nek a szállítása jelentős súlya, illetve nagy térfogata miatt a vállalatok részére figye- lemreméltó költséget jelent. Ezen kívül Összehasonlítás céljából néhány készáru adatát is vizsgálat tárgyává kívántuk tenni.

A második rovatban azok a vasútállomások szerepelnek, ahonnan a szóbanforgó áruk szállítása leggyakrabban történni szokott.

Ezután kiszámítottuk azokat a vasúti szál—

lítási díjtételeket, amelyek a feladó állo—

másoktól számítva az ország 11, település

1) A Marshall: Principles of Economics. Lon- don, 1930. 272. ].

6. szám

!. Néhány ám az alábbi feladóállomások és 117 magyar ipari szempontból fontos város szállítási dijtételének szóródása és e szót

—415—

dási értékek viszonya az áru árához.

1941 közötti Dispersion, pour guelgues marchandises, du tarif de transport de la gare expe'ditrice jusgwa 11 villes hongroises importantes au point de one industriel, et rapport de ces valeurs de dispersion au prím de la marchandise.

333235? Nagykereskedel- A szóródás

szóródása mi ára (1939 XI 05.03 viszonya

Árú megnevezése Feladó állomás fillér/g. hó végén) 5" /Cl— Megjegyzés az árhoz

Marchandises Games expéditríces (55125?%O; 102737? fefefe? Remargues 53555303215

transport, , vembre 1939), prix de la mar—

fillérs/g WINS/11 chandtse, %

Nyers- és hulladékvas— Ózd . . . 43 I. rendű öntődei 2'4

Fontes brntes et déchets Diósgyőr . , . 47 1_800 szürke nyersvas 26

de fer ... Budapest. . . 25 14

Rúdvas és rúdaoél — Ózd . . . . . . . 93 3'0

Barres en fer el en acíer Diósgyőr . . . 102 ; 3'094 Rúdvas 3'3

Kályha— és tűzhelyalkat- . ..

részek—Piéces détachées Táztltlgggeösízek ou-

de poéles et de fourneanm Budapest ... 44 4.256 10

Gépöntvények— Alliages

pour machines . . . . Salgótarján. . . . 89 l !) Külön meg nem ad1 § 1'4 nevezett egyszerű ad? 0 7 Budapest . . . . 74 magnélkülí,nyers, ad* 1 2 *

1) 6.049 20 kg. súlyú vas— ad' ; 0'6'

Mosonmagyaróvár . 149 öntvények adl 25

')12305 !) Külön meg nem ad, ; 1-2

Esztergom . . . 73 nevezett egyszerű ! .

magnélküli aeél- ad? % 1_2

Kispest 77 öntvények 15—25 _ad 05

kg—os darabok adl % 1'3 gyártása esetén ad2 0'6 Különféle villamosgépek

és készülékek — Ma- chines et appareils élec-

trigues de dwerses sortes Hegyeshalom . . 152 0'3

gfalva. ... 197 0'4

Szentgotthárd 175 03

Szob ... 74 . 0'1

Komárom '118 50.900 31; kllog'lafgos. 100 0-2

Kelebía 99 g' s "y aram— 0'2

Murakeresztúr . . 148 fejleszto 03

Ggékényes . . . . 145 03 !

Mohács (Uszög) . . 123 02 ;

Gömbölyűfa lombos-fából Bois ronds, d'arbres

fenillus Díósgyőrvasgyár . 49 93

Gyöngyös . 32 61

Zirc . . . . . . 44 84

Murakeresztúr 49 . .. 9'3

Gyékényes . 48 525 Tolgyrönk és bukk- 9'1

Barcs 41 ronkg méterma- 7'8

Magy arlmly ' 34 zsánkénti átlagára 6'4

Lőkösháza. . 48 91

Biharkeresztes 46 87

Nyírábrány . 58 110

Fürészelt árú lombosfából Ouvrages de bois sciés,

darbres femllus Komárom 33 ( Szélezetlen tölgy 2'2

Oroszvár . . . 43 , 1.468 és bükk (1 m' sú- 2'9

Ágfalva 62 $ lya kb. 8 01) 442

26"'

_ 416

'A

6. szám — 1941 '

s Há' 1

030313 ÉÉÉBÚÉÉ'ÉÉ _ o A azóródús,

Áru megnevezése Feladó állomás "30373 hóvégén) Hum Megjegyzés [Mile "353333

Marchandises Gares empéditrices 532332?! 132995? $$$" Remargues 355333?

transport """b" 1939), prix de la mar—l

filiérslg fillérsla chandise, %

Nyersbőr—Peaua: brutes Budapest ... 69 na';

ad' 0-4

8

1 k ...

"*

Szombathely . . . 151 332; g.;

' d! ,

Kaposvar 98 :ds § 3.3;

1 13.200 m? ' 0'5 Szob ... 65 ,;17 500 ) Ny ygrlslözöldsúlyú ad! ; 04 .

_ ' mar a r adi 1.0

Oroszvár ... 136 2) Nyers Zöldsűlyú ad! % 0'8

(; éké berjűbőr adu 10 1

y nyes . . . . 134 at? ! 0'8

edl O'?

Kelebía ... 93 ad, ; 05 i

ad' 0'8 ,

. Magyarboly 107 ad' % 0'5 ;

Kikészitett készbörök — ad! 0'19

Peaum apprétées Budapest ... 102 1) Talpbőr (Száraz ad: ; 0'16 marhabőr) u. n. ad 0 07 L vache croupon ad' 0 13

SZO!) 69 ') Tehénbőr (mit ad" 0 10

, 1) 54.000 ros, fekete) ad, 005

! ') 65.500 :) Fekete ásványi ad' 0'28 Hegyeshalom - - - 152 :)145'000 cserzésü marha— ad' 3 023 box %lsőbőr (:m— 3613 010*'

1 láb k' (: 1

; Murakeresztúr 148 %; dkg.) an m 233 ggg

Nyers pamut —— Coton ad! 010

brut ... Murakeresztúr 181 09

Oroszvár ... ' 176 19.200 Amerikai pamut (,. 9

:_ Szob ... 81 04

Pamutfonal — Fils de *)I e díi 9 d' 03

ota ... 1 r n ny I'S— a .

c " Budapest """ 89 amutból amerikai adá

_ ; 0. számú fonal . 1 .

Hegyeshalom A . . § 179 ;) 29200 ') I. rendű nyers- $$$ 0.6

) 39'000 pamutból egyip— sci*

; Szob ... 81 $$$? 2" m a(? 0—2

§ Pgemutszövetek — Tissus

coton ... u '

332395 - - — — ! §; Kékfestő 72 em. gé;

M k tu ' ' ' 160 68.000 széles pamutszö— _

. ura eresz r vet (lm : 10 dkg) 023

Mohács ... 144 021

; N ere gyapjú —— Laine

mtc ... Szob 70

--- Gy apjú A] AA elű 0'4

Murakeresztúr 150 19.000 u'!) 08

Ágfalva ... 3 200 BZÖVBt (28/29/01'0

'. Gyapjuszövet —— Tissus ,

de lame --- gudapest ... ; 113 002

egyeshalom . . . % 217 T' t 'ú -. 005

gyekenyes . . . . 205 410000 §? gyam % 005

e ebxa ... 141 003

Murakeresztúr 210 005 e

6. szám — 417 — 1941

333235; Nagykerfgséaedg- D/A szóródás

' ml ára ( . . o—os viszon a

Áru megnevezése Feladó állomás $$$/25.81 hó Végén) üll-lg- Megjegyzés az árhozy

Marchandises Garas ewpédt'trices, ágazatát); ngjgfárfofá Remárgues %fáííí'oíealí

- transport, vembrg 1939 , prix de (a mar-

_Hliérs/g lelers/g chandtse, "lo

Cellulóze száraz —— Cellu- Szentgotthárd 149 3 600 Fehérített 880/0 szá- 4'1 lose, séche ... Szob ... 60 ' raz súlyú cellulóze 1'7 Cellulóze nedves — Cellu- _

lose, humide ... Agfalva ... 125 46

Szob ... 45 F hé 't tl 11 . 1'7

Bánréve ... 87 2.700 fám" 6 en ce " 32

Komárom . .t . 80 2 9

Somoskőújfalu 55 21)

Müselyemfonal —— Fils de_. adl ; 0'10

. .

2 .

soze artzficzelle Budapest ... 88 :) 88 700 ,) Vis c ose műse. ad 008

. l' '

Lőkösháza _ , . . 172 zlyem (1130 demers) ad: ; 0.19 :)102300 ) _Rézoxxd ammo- ad 0 16

Úszög ... 149 mák müselyem adi : 0'17

ad1 0'14

!) Csomagolópapi-

; ros (50 gr/m*) dl 1-1 Papiros —— Papier . . . Budapest ... 74 ,;gggg 2)ijgágnyomó íves :(?) 1.4

' simitatlau papíros

Cukor —— Sucre . . . . Budapest ... 79 0'7

Szolnok ... 127 1'1

Sarkad ... 170 1'5

Mezőhegyes 170 1'5

Ercsi ... 84 %

Hatvan ... 92 Ipari termelési át- '

es ... 142 11400 lagár 1'2

Lőrinci ... 74 036

Nagycenk . 208 1_8

Petőháza ... 226 2_0

Sárvár . . . . 202 1 7

Szerencs ... 186 1'6

Sajt —— Fromage Szob ... 91 05

gfalva ... 262 17 500 Trappísta 115

Hegyeshalom . . . 203 ' 12

Oroszvár ... 196 1'1

A bnr onyakemé—

Burgonya —— Pommes de , ,, g, ,

. , nynogyarak altal 9-5

terre ... gzlrgggráaza §) ; 327 az 1938. évben be— 61

p * szerzett burgonya

átlagára

Napraforgóolaj —— Hm'le 1 6

de toumesol ... Hevyeshalom _ _ _ 152 . '

Gygkényes . . . . 145 % 9400 1'5

Szén —— Charbon Pécs ... 31 224 , Ipari szén ára abá— 13

Tatabánya 27 165 nyában (az 1.2,1. 16 —

Tokod ... 23 205 3., IX. 95. és X. 11 )

Salgótarján , . . . 24 151 122. ipari alcso- 15

Baroika ... 39 107 portok szénfel— 36

használási adatai alapján.)