A minták mért és számított P z értékeinek összehasonlítása

Az els dleges profilhoz hozzárendelt P_z érdességi paraméter a W_z hullám paraméterrel kiegészülve jól jellemzi a mért helyen a felület állapotát. A P profil egyaránt tartalmaz-za a hullámosságot és az érdességet. P_z paraméterének jelentéstartalmát további ellen r-zésnek vetettem alá. azért, hogy kimutassam, mekkora különbségek vannak a mért illet-ve - az érdességi Rz és hullámossági Wz paraméterek összegeként – számított Pz’ érté-kek között (Pz’=Rz+Wz).

91.ábra

Akác minták Pz'/Rz értékei a hullámosság Wz értékei függvényében

A profilok Wz hullámparaméterei (ym)

0 1 2 3 4 5

A profilok P

' z/Rértékeiz

1,0 1,2 1,4 1,6 1,8

90.ábra

B ükk m inták P_z'/R_z értékei a hullám osság W_z értékei függvényében

A profilok W z hullám paraméterei (ym)

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0

A profilok Pz'/Rz értékei

1,0 1,1 1,2 1,3 1,4

80 92.ábra

Tölgy m inták Pz'/Rz értékei a hullámosság Wz értékei függvényében

A profilok W z hullámparaméterei (ym)

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0

A profilok P

' z/Rértékeiz

1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7

93.ábra

K ris m inták Pz'/Rz értékei a hullámosáág Wz értékei függvényében

A profilok W z hullámparaméterei (ym)

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0

A profilok P

' z/Rértékeiz

1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5

81 Az érdességi és hullámparaméterének összegzésével rendre nagyobb Pz’ értékeket kap-tam, mint a mért Pz értékek.

A P profil egyaránt tartalmazza az érdességi és a hullámprofilt, az R profil a P-b l minden egyes adatpontra elvégzett helyi hullámadat értékének kivonásával áll el , ezért ha a mért szakasz minden egyes adatpontjára végzem az összegzést, a P profil P’-el egybevág. A különbség Pz és Pz’ között a Pz, Rz és Wz paraméterek definíciójából adódik, ti., hogy a Pz, Rz és Wz értékeket öt alaphosszon mért Pzi, Rzi és Wzi értékek (i=1-5) átlagából számítjuk.

Ennek következtében növekv hullám mellett egyre n annak az esélye, hogy az alaphosszokon belül R_z-nek olyan csúcsértéke fordul el , amely hullám leszálló vagy felszálló ágán helyezkedik el és ezért az adott alaphosszon Pzi értékében nem jelenik meg.

Az maximális eltérés a mért bükk mintáknál 0,34 m, akác mintáknál 0,59 m, tölgy mintánál 0,61 m, k ris mintáknál 0,4 m, nyír mintáknál 0,27 m.

A különbség az 1 m-nyi értéket fafajonként változó Wz hullámossági értéknél éri el: bükk 11,5 m, akác 8,8 m, tölgy 12,2 m, k ris 10,1 m illetve a nyír 6,7 m-nél.

A (Wz, Pz’/Rz) pontpárokra y =1+a⋅x egyenlet egyenesek illeszkednek, d -lésük 5-,6-,-7 ^o körüli. A kapott összefüggés arra hívja fel a figyelmet, hogy növekv hullámosság mellett a mért értékek egyre jelent sebben alatta maradnak a számolt Pz’ értékeknek. Ha az alaphosszak számát nem öt-, hanem több szakaszban állapítjuk meg a mért és számolt értékek egyezése javul.

94.ábra

Nyír m inták Pz'/Rz értékei a hullámosság W z értékei függvényében

A profilok W z hullámparaméterei (ym)

0 1 2 3

A profilok Pz'/Rz értékei

1,0 1,1 1,2 1,3 1,4

82 6.5.6. A vizsgálatok tapasztalatainak összefoglalása

A különböz nagyedényes fafajok érdességének vizsgálata rámutatott arra, hogy a megmunkálás min ségét lehetetlen értékelni a nagy-, átvágott edények jelenléte miatt.

A kapott eredményt tovább ront-ja a hullámosság leválasztása céljából alkalmazott hagyomá-nyos Gauss sz r használata, amely az edényszélek nagymér-ték feltüremkedését okozza (akár 20 m). A választott fafa-jokból vett mintadarabok felüle-tét különböz szemcsefi-nomságú csiszolópapírral csi-szoltam meg, mert így mutatható ki legnyilvánvalóbban, a meg-munkálás és az érdesség között fennálló összefüggés. Nagy edé-nyekt l mentes bükkön a P_z illetve R_z értékek, és a csiszolószemcse finomsága között

o axn

y

y= + alakú hiperbolikus összefüggést mutattam ki. Ezzel szemben a nagy átvágott edényeket tartalmazó tölgy mintáknál sem az R_z sem a P_z illeszthet (Sigma Plot).

A megmunkálási min ség objektív megítélése érdekében kidolgoztam egy eljárást az edények gyors, pontos kisz résére. Vizsgálva különböz nagyedényes fafajok érdességi adatainak gyakorisági görbéit azt találtam, hogy a P és R profilok gyakorisági görbéin az átvágott edények gyakorisági adatai a negatív tartományban hosszan elnyúló láb formájában jelennek meg. (Ezt alátámasztandó a nagy edényekt l mentes bükk mint kontroll minta, a negatív tartományba benyúló láb hiányával visszautal a fafaj nagy edényt l mentes jellegére).

Az eljárás el nyei:

- objektív, gyorsabb, pontosabb, mint a meglév k - bármilyen számú érdességi adatra m ködik

- független attól, hogy milyen módon vettük fel az érdességi adatokat

- a programmal nem szabványos paraméterek mérésére és kiértékelésére is

83 - nem tud különbséget tenni az edények és a felületi sérülések között, ezért

min sítésnél külön lépésben kell ellen rizni, hogy nem sérült-e a felület.

Az eljárást a tapintócsúcsos érdességmér rövid mérési úthosszával, hosszú mérési idejével sz kebb korlátok közé szorítja, mint amire a módszer képes.

Egyparaméteres min sít jellemz t keresve vizsgáltam a P_z, W_z és P_z/R_z paramétereket, valamint ezek egymáshoz való viszonyát. Az edénysz rés után mind Pz

mind R_z értékei _{o n} ax y

y= + hiperbolikus összefüggés szerint változnak a csiszolószemcse finomságával. Ily módon az edények sz résével el állt a várt korreláció a Pz, Rz értékek és a csiszolószemcse finomsága között. A vizsgált mintákon a P_z érdesség határa 5 m körüli, R_z várható határérdessége 3-4 m.

A Pz/Rz viszonyt alapul véve, a kiemelten vizsgált akác mintákon összehasonlító vizsgálatokat végeztem kézi csiszológéppel és papucsos kontakt csiszológéppel kialakí-tott felületek érdességének jellemzésére. A P/R viszonyban az 5%-os eltérés a két meg-munkálásra jellemz határérték. Az edények kisz rése után felvett Pz/Rz hányados a profil hullámosságára enged következtetni, de nem ad információt arról, hogy ez a hul-lámosság milyen felületi érdesség mellett áll el . Elméletileg eltér érdesség profilok-hoz is tartozhat azonos P/R viszony. Ahprofilok-hoz hogy további információt kapjak a hullá-mosság és a P/R hányados viszonyáról, felvettem a hullámok Wz paramétereit.

A (Pz/Rz;Wz) értékpárokra az y =1+a⋅x egyenlet egyenesek illeszkednek. A P/R viszony 1-nél kisebb számokra nem értelmezhet , ezért az egyenes balról (0;1)-el korlátos. Növekv hullámosság lineárisan növekv P/R viszonyt eredményezett a vizs-gált fafajok mindegyike esetében.

Az els dleges profil Pz paraméterének jelentéstartalmát további ellen r-zésnek vetettem alá. azért, hogy kimutassam, mekkora különbségek vannak a mért illet-ve - az érdességi Rz és hullámossági Wz paraméterek összegeként – számított Pz’ érté-kek között (Pz’=Rz+Wz). A (Pz’/Rz;Wz) értékpárokra y=1+a⋅x egyenlet egyenesek illeszkednek, a különbség az 1 m körüli értéket a hullámosság 10-12 m körüli értéké-nél éri el. A különbség a P_z, R_z és W_z paraméterek definíciójából adódik, ti., hogy a P_z, Rz és Wz értékeket öt alaphosszon mért Pzi, Rzi és Wzi értékek (i=1-5) átlagából számít-juk. Ennek következtében növekv hullám mellett egyre n annak az esélye, hogy az alaphosszokon belül Rz-nek olyan csúcsértéke fordul el , amely hullám leszálló vagy felszálló ágán helyezkedik el és ezért az adott alaphosszon P_zi értékében nem jelenik meg. . Ha az alaphosszak számát nem öt-, hanem több szakaszban állapítjuk meg a mért és számolt értékek egyezése javul.

Egyparaméteres min sít jellemz t keresve, vizsgálva a P_z, R_z W_z paramétereket azt tapasztaltam, hogy nincs olyan min sítésre alkalmas jellemz , amely önmagában teljes kör en jellemezné a profil állapotát. Javaslatot tettem arra, hogy az érdesség meg-adása két paraméterrel: (Pz/Rz; Rz) történjék. Az Rz paraméter mellett, mely megmond-ja, hogy milyen érdes a kialakított felület, a P/R kiváló paraméter, mert érzékletesen fejezi ki, hogy a felület - hullámosodása által - mennyivel tér el az R profiltól és ugyan-akkor a felületen a ténylegesen fennálló állapotokat is kifejezi a jelenlév P_z paraméter által.

6.6. Kitekintés

84 A különböz felületek érdességének mérése terén a faipar nem tölt be vezet szerepet, hiszen a jelent s fejlesztések els sorban olyan területeken jelennek meg, ahol súrlódó felületek mikro- és makro-geometriai jellemz it kell pontosan ismerni, mint a fémipar vagy egy újabb fontos terület, a humángyógyászat. Amint a korábbi évek ta-pasztalata is mutatja, a faipar a fémipar fejlesztéseit veszi át használatra. Amikor kitekintünk, azt kell felmérnünk, hogy hol tartunk, eredményeinkkel hová jutottunk el, els -sorban egy rokon terület, a fémipai eredményeit szem el tt tartva. Thomas, T.R. 1998-ban az érdességmérés eredményeir l szólva a következ ket emelte ki: „a méréstechni-kát, a korlátozott mérési eljárásokat, a szoftverhátteret komolyan fejleszteni kell annak érdekében, hogy minél hamarabb megvalósulhasson a felületek folyamatközi 3D méré-se és kiértékeléméré-se.” Azóta a fémiparban nagy el relépéméré-sek történtek a három dimenziós mérés irányában, de mindeközben a faiparban még a 2D kapcsán is olyan problémák állnak fenn, amelyek megoldása nélkül nem lehet továbblépni.

Úgy gondolom, hogy a faipari méréseknek is csak egyetlen végs célja lehet, az érdesség munkafolyamat közbeni mérése és kiértékelése, folyamatos ellen rzés érdeké-ben. Méréstechnikai hiányosságok miatt ezt a célt a dolgozat nem tudja megvalósítani, de abban a reményben bocsátom vitára, hogy részleteiben hozzájárul, egy lépéssel köze-lebb visz a fent megnevezett cél eléréséhez, kitágítva az értékelhet fafajok körét, az itt megvalósuló objektív mérési módszer által.

A jöv beni munkának els sorban a különböz megmunkálási eljárásokhoz és módokhoz kapcsolódó, min sít jellemz k összeállítására kell koncentrálnia. Az érdes-ségi paraméterek meghatározása után, a PN-84-es lengyel szabvány mintájára, olyan faipari szabvány összeállítása a cél, amely mint min ségi el írást, közli az egyes meg-munkálási eljárásokhoz kapcsolódóan, az érdesség elvárt értékét. Ehhez a továbbiakban a már elvégzettekhez hasonló, széleskör üzemi méréseket szükséges kivitelezni és ki-értékelni.

A vizsgálatok kiszélesítése érdekében célszer nek látszik olyan nemzetközi kon-ferencia összehívása, amelyen a témában érintett kutatók vesznek részt, az ismeretek szintetizálása céljából.

85

7. Tézisek

1. Kidolgoztam egy eljárást az edények megjelölésére és kisz résére, annak érdekében, hogy az edények gyakorisági görbe alapján történ azonosítása után, azok az alap-szövetet jellemz hullám értékéig legyenek eltávolíthatók. Az eljárás független attól, hogy az adatokat milyen mér m szerrel és milyen mért hosszon vettük fel, gyors ki-értékelésre való alkalmassága f ként a hosszú mérési szakaszok esetén mutatkozik meg. Az eljárással lehet vé válik a nagyedényes fafajok megmunkálási érdességének objektív mérése és kiértékelése.

2. A gyors, objektív min sítést, mint szempontot szem el tt tartva, tovább vizsgáltam a P profilt. Javaslatot tettem arra, hogy az edények kisz rése után a fennmaradó ada-tokra, még a P profilnál, új regressziós egyenest kell megállapítani, mert csak az új regressziós egyenes felvételével számolt érdességi értékek egyenérték ek egy nagy-edényt l mentes, de az alapszövetet jellemz profil érdességi értékeivel. A kisz rt edények helyén az eredeti adatok számát nem célszer megtartani és a sz rt edények széleit össze kell vonni. Az R_z mintájára bevezetett P_z paraméterrel képzett P_z/R_z há-nyadost a hullámosság Wz értékeinek függvényében vizsgálva, lineáris összefüggést állapítottam meg. A pontpárok az y =1+a⋅x egyenesre jól illeszkednek. Az egye-nes meredeksége „a” vizsgálataim alapján század m nagyságrend és az alapszöve-tet alkotó elemek jellemz it l ily módon fafajtól is függ.

3. Azonos Rz értékhez különböz mikrogeometriájú felületek tartozhatnak, ezért a szabványosan használt Rz egyparaméteres jellemz nem írja le teljes kör en a felüle-ti profil milyenségét. Vizsgálva a P_z, R_z W_z paramétereket azt tapasztaltam, hogy nincs olyan min sítésre alkalmas, egyparaméteres jellemz , amely önmagában teljes kör en jellemezné a profil állapotát. Javaslatot tettem arra, hogy az érdesség meg-adása két paraméterrel: (Pz/Rz; Rz) történjék.

4. A paraméterek kiértékelési módjából következik, hogy a mérési szakasz felosztását finomítva a Pz értéke a Pz’=Rz+Wz értékhez tart. A mért Pz és számolt Pz’ értékek kö-zötti különbséget a Wz hullámérték függvényében vizsgálva kimutattam, hogy a nö-vekv hullámparaméter, nönö-vekv különbséget okoz, az összefüggés lineáris:

x a 1

y = + ⋅ szerint. A felület jellemzése javul, ha az alaphosszak számát nem öt-, hanem több szakaszban állapítjuk meg.

5. A kidolgozott edénysz rési eljárással akácon, tölgyön, k risen és nyíren, négy nagyedényes fafajon, _{o n}

ax y

y= + alakú hiperbolikus összefüggést mutattam ki a nagyedényes fafajok alapszöveti érdessége és a csiszolószemcse finomsága között mind P, mind R profilokon. P profilok esetében a csiszoló szemcse finomságának minden határon túli növelésével a különböz fafajokon az érdesség 5,1 és 6,3 m kö-zött adódik, ezzel szemben az R profilok esetében a határérték 3,3 és 5 m kökö-zötti.

Ezek az értékek az adott fafaj un. „anatómiai” érdességére adhatnak felvilágosítást.

Attól méréstechnikai okokból térnek el, amennyiben a tapintót s érdességmér vel nyert jellemz ink csak közelítik a kialakult valóságos profil jellemz it.

86

Irodalomjegyzék

B

abos, K. – Filló, Z. – Somkuti, E. (1979): Haszonfák, M szaki Könyvkiadó, Budapest, 1979

B

onac, T. (1979): Wood roughness volume and depth estimated from pneumatic surface measurements, Wood Science, IV/1979, pg.: 227-232

B

rigit, A. - Östmann L. (1983): Surface roughness of wood – based panels after aging, Forest Products Journal july-august/1983, pg.:35-42

C

hia Ming Chen (1972): Measuring the wetting of wood surfaces by adhesives, Mokuzai Gakkaisi, Vol. 18, 9/1972, pp. 451-456

C

ieloszyk, J. – Sobkowiak, E. (1999): Badania wplywu filtrow na warosci mierzonych parametrow chropowatosci i falistosci powierzcheni frezowanych, VIII Konferencja Naukowo – Techniczna. Szczecin 1999

D

engler, R. (1998): Wirtschafliche Fertigung mit Hochleistungslinien, HOB 7-8/1998, s.: 44-47

D

eppe, H. J. – Schmidt, K. (1996): Oberflächenqualität von beschichteten Holzwerkstoffen, HK 11/1996, s.: 66-68

F

aust, T. D. – Rice, J. T. (1986): Effects of veneer surface roughness on gluebond quality in southern pine plywood, Forest Products Journal, apr./1986, pg.: 57-62

F

uchs, I. - Devantier, B. - Emmler, R. - Sandig, C. – Weinert, M. (1997): Kriterium Rauheit, HK 10/1997, s: 56-58

F

ujiwara, Y. - Fuji, Y. – Okumura, S. (2003): Effect of removal of deep valleys on the evaluation of machined surfaces of wood, Forest Products Journal, febr. 2003, pg.: 58-62

G

urau, L. - Williams, H. M. – Irle, M. (2002): An analysis of wood surface roughness data, Conference Paper, 2002

H

ecker, M. – Seeling, U. (1994): Beschreibung von Gestaltabweichungen bei Holzoberflachen, Holz-Zentralblatt, 1994.08.12. nr.96. Teil 1-2.

H

eisel, U. – Fischer, A. (1992): Bessere Oberflächenqualität durch Optimierung des dynamischen Maschinenverhaltens, HOB 4/1992, s.:16-20

H

eisel, U. - Fischer, A. – Mayer, W. (1992): Beurteilung von Oberflächen durch Prozessimulation, HOB 5/1992, s.: 56-62

87

H

eisel, U. – Krondorfer, H. (1995): Messtechnik für Massivholzoberflächen, HOB 5/1995, s.:207-210

H

eisel, U. – Krondorfer, H. (1996): Oberflächenqualität beim Umfangsplanfräsen, HOB 7-8/1996, s.: 59-62

H

eisel, U. – Krondorfer, H. (1996): Oberflächenverfahren zur Schwingungsanalyse, HOB 9/1996, s.:85-90

H

eisel, U. – Krondorfer, H. (1996): Ursachen dynamisch bedigter Oberflächenfehler schneller erkennen, HOB 10/96, s.: 76-81

H

eisel, U. – Töger, J. (1991): Feinstbearbeitung durch Schleifen und Thermoglätten, HOB 9/91, s.: 41-44

H

eisel, U. – Tröger, J. (1993): Qualitativ hochwertige Oberflächen durch Stirnplanfräsen, HOB 5/1993, s.: 80-88

H

eisel, U. – Tröger, J. - Fischer, A. – Steinhoff, R. (1991): Berührungsloses Messverfahren zur Beurteilung der Struktur bearbeiteter Holzoberflächen, HOB 11/91, s.: 18-24

H

eisel, U. - Tröger, J. - Fronius, J. – Pittner, W. (2002): Processoptimierung für die Massivholzbearbeitung, Teil I-II, HOB 4/2002, s.: 62-65, HOB 6/2002, s.: 64-68

H

eisel, U. - Tröger, J. – Müllner, R. (1997): Optimierung des Stirnplanfräsverfahrens, HOB 4/97, s.: 95-99

H

eisel, U. – Walz, J. (1996): Statiche und Dinamiche Einflüsse der Maschine beeinflussen Oberflächenqualität, HOB 11/1996, s.: 56-65

H

offmeister, H.W. - Riegel, A. (1998): Oberflächenfinisch mit Rotierenden Schleifmittelstreifen, Teil: I-II, HK 2/1998, s.: 80-83, HK 3/1998, s.: 46-48

H

offmeister, H.W. – Grübler, T. (1999): In-Prozessmessung der Messerschlagweite gehobelter Massivholzoberflächen, HOB 5/1999, s.: 200-204

H

offmeister, H.W. –Kisselbach, A. – Schadoffsky, O. (1997): Hochgeschwindigkeits – Profilfräsen, HOB 4/1997, s.: 88-94

K

amdem, P. – Grelier, S. (2002): Surface roughness and color change of copper amine and UV absorber-Treated red maple exposed to artificial light, Holzforschung 2002/56, s: 473-478

K

emény, S. (1998): Statisztikai min ség – (megfelel ség-) szabályozás, M szaki Könyvkiadó – Magyar Min ség Társaság, 1998

K

isselbach, A. – Schadoffsky, O. (1996): Gefräste Oberflächen als eingangsgröse für

88 die Schleifbearbeitung und den Lackauftrag, Ein Seminar für Holz und Möbelindustrie, Bielefeld, 1996, s.: 3.2-3.15

K

ozák, A. (1990): A többváltozós regressziószámítások alapjai és fagazdasági alkalma-zása, EFE Egyetemi jegyzet,

K

risch, J. – Csiha, Cs. (2000): Analysing wood surface roughness – using an S3P Perthometer and computer based data processing, Badania dla meblarstwa XIII, Poznan, pp. 145-155, 2000

K

risch, J. – Csiha, Cs. (2000): Vessel filtration – a method for analisyng wood surface roughness of large porous species, Drevarsky Vyskum 45(1): 13-22, 2000

L

in, Y. - Johnson, G. C. – Beall, F. (2000): A new approach of surface roughness measurement using Air–coupled ultrasound, ICWS Sopron, 2000, pg.: 23-32

L

iptaková, E. - Kudelá, J. - Molnár-Posch, P. (1994): Bewertung der Oberflächen-geometrie des Holzes nach verschiedenen bearbeitungsarten, Erdészeti és Faipari Tu-dományos Közlemények, 1994-95/40-41. évf. 193-203.oldal

L

undberg, A. – Porankiewicz, B. (1995): Studies of non-contact measurements on wood surfaces, Holz als Roh- und Werkstoff, 53/1995, s.: 309-314

M

agoss, E. (2000): Természetes faanyag anatómiai felépítésének hatása a felületi min -ségre marási m velet esetén, Doktori (Ph.D) értekezés, NyME, Sopron, 2000

M

agoss, E. – Sitkei, G. (2000): Influence of wood structure on the surface roughness at milling operations, Procceedings of the fourth ICWSF, Sopron, 2000

M

asayuki Komatsu (1983): Liquid jet machining of wood, IV, Mokuzai Gakkaisi, Vol.

29, 11/1983, pp. 750-755

M

olnár, S. (1999): Faanyagismerettan, Mez gazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1999

M

olnárné Posch, P. – Kovács, G. (1980): Mérési módszerek kidolgozása az alkalmazott és alkalmazható felületkezelési rendszerek összehasonlító vizsgálatai számára, Kutatási zárójelentés, Sopron, 1980, p: 1-22

M

olnár-Posch, P. (1981): Bútor-, ajtó-, ablakgyártástan II. (Felületkezelés), Egyetemi jegyzet, Sopron, 1981

M

olnár-Posch, P. (1984): Faanyagok felületkezelése és borítása, Mez gazdasági Kiadó, Budapest, 1984

M

olnár-Posch, P. (1996): Felületkezelés a faiparban, Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron, 1996

89

M

othe, F. (1985): Essai et comparison de trois méthodes de classement de surface de bois massif pour leur rugosité: méthodes pneumatique et sensorielle, Ann.Sci.For.

1985,42(4), p: 435-452

P

alásti, K. B. (1983): Forgácsolással megmunkált felületek mikrogeometriájának érté-kelése, Kandidátusi értekezés, Bánki Donát Gépipari M szaki F iskola, Budapest, 1983

P

ohl, P. (2000): Effect of the angle of the gauging tip of profilographometre on values of surface roughness parameters, ICWSF, Sopron, 2000

R

iegel, A. (1996): Optimierung des Lackzwischenschliffs durch Sensoriensatz im Betrieb, Ein Seminar für Holz und Möbelindustrie, Bielefeld, 1996, s.: 8.1-8.12

S

ander, M. (1991): A practical quide to the assesment of surfacet texture, Feinprüf GmBH 1991, Göttingen

S

chadoffsky, O. (1996): Objective Verfahren zur beurteilung der Oberflächen-qualitäten, Ein Seminar für Holz und Möbelindustrie, Bielefeld, 1996, s.: 2.1-2.15

S

hadoh, T. - Takeuchi, M. – Nakato, K. (1983): Relationships between sensory and physical evaluations of wood surface roughness, Mokuzai Gakkaisi, Vol. 29, 11/1983, pp. 138-144

S

itkei, Gy. (1994): A faipari m veletek elmélete, Mez gazdasági Szaktudás Kiadó Kft., Budapest, 1994,

S

tout, K. J. (2000): Developement of methods for the caracterisation of roughness in three dimensions, Penton Press, West Sussex, 2000

S

uzuki, R. (1985): The measurement of roughness of cut surface by drop of water, Mokuzai Gakkaisi, Vol. 4, 4/1958, pp. 156-161

T

homas, T. R. (1998): Trends in surface roughness, Int. J. mach. Tools. Manufact. Vol 38, Nos: 5-6, pp. 405-411, 1998

T

omasik, J. – Rudzinsky, R. (1999): Badania charakteristyk filtrow cyfrowych oferowanych w programie Talyprofile, VIII Konferencja Naukowo – Techniczna.

Szczecin 1999

T

rumpold, H. – Heldt, E. (1998): Why filtering surface profiles? Int. J. mach. Tools.

Manufact. Vol 38, Nos: 5-6, pp. 639-646, 1998

W

elland, G. (1998): Faserloses Oberflächenfinisch, HK 6/1998, s.: 48-50

W

estkämper, E. – Riegel, A. (1992): Rauheitsmessungen an Holzoberflächen, Holz als Roh- und Werkstoff 50/1992, s.: 475-478

W

estkämper, E. – Riegel, A. (1993): Qualitätskriterien für feingehobelte

Holz-90 oberflächen, Holz als Roh-und Werkstoff, 51/1993, s.: 27-30

W

estkämper, E. – Riegel, A. - Kisselbach, A. - Schadoffsky O. (1997): Gefügeschädi-gungen als Standzeitkriterium, Teil I-II-III, HK 9/1997, s.: 47-49, HK 10/1997, s.: 43-45, HK 11/1997, s.: 80-82

W

estkämper, E. – Riegel, A. – Dreyer, K. P. (1992): Systematisches Vorgehen bei der Entwicklung von Prüftechniken am Beispiel der Rauheitsmessung, HOB 10/92, s.:52-54

W

estkämper, E. – Riegel, A. (1993): Qualitätskriterien für geschliffene Massivholzoberflächen, Holz als Roh - und Werkstoff 1993/51, s:121-125

W

estkämper, E. – Fuss, M. (1996): Wirkztusammenhänge beim Hochgeschwindigkeits-fräsen, HOB 11/96, s.: 66-71

W

estkämper, E. – Schadoffsky, O. (1995): Oberflächentopographie von Massivholz, Teil 1-2 HOB3/95, s: 74-78, HOB 4-95, s: 50-54

W

estkämper, E. – Niemi P. – Sachers, M. (1996): Längs und quer zur Faser, HOB 1-2/1996, s.: 82-86

W

ieloch, G. (1999): Stability of wooden surface put on compression rolling after moisture changes, Proceedings IWMS 14-12 sept. 1999, pg.: 827-832

W

illiams, R. S. – Feist, W. C. (1994): Effect of preweathering, surface roughness, and wood species on the performance of paint and stains, Journal of Coatings Technology, jan./1994, pp. 109-121

Y

asuda, A. - Sadoh, T. – Nakato, K. (1983): Visual and tactile roughness of hardwood surfaces ralating to physical roughness, Mokuzai Gakkaisi, Vol. 29, 11/1983, pp. 731-737

Z

ombori, I. (1987): Keretf részlap élkiképzésének hatása a f részelt felületre, Egyetemi Doktori értkezés, Sopron, 1987

91

8. Mellékletek

92 1. számú melléklet

93 2. számú melléklet

PN 84-es lengyel szabvány, 3. táblázata

94 3. számú melléklet

A különböz szemcsefinomsággal csiszolt akác, tölgy, k ris, nyír, fafajok érdességi profilja az edénysz rés el tt és után, a bükk mintával.

95

96

97

98

99

100

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111

112

113

114

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135

136

137

138

139

140

141

142

143

144

145

146 4. számú melléklet

Az akác, tölgy, k ris, nyír és bükk minták „Pz”, Rz, és Pz/Rz értékei.

147 5.számú melléklet

Mérések a Mahr-nál.

9. Köszönetnyilvánítás

In document DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS (Pldal 79-0)